Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-05 / 182. szám

1981. augusztus 5. T0UU\ _ NÉPÚJSÁG 3 élni Megkérdeztünk néhány ké- tyit, hogy ha ők lennének a helyünkben, miről írnának a lapba. Természetesen Kéty örö- meire-gondjaira, jelenére és jövőjére gondolva. Jónás Elemérné boltvezető­helyettes: — Majd a fiatalok meg­mondják! Azoknak mindig van­nak problémáik, nekünk, öre­geknek már nincsenek! Jónás Elemér boltvezető: — Arról, hogy a tejellátás mintaszerű. De arról is, hogy amióta Zombára vitték az is­kolát, szegényebb lett a falu.' Egy sor családos fiatal már nem itt, hanem Zombán épít házat. Egy magát megnevezni nem akaró ifjú olvasójelöltünk az óvodából: — Nincs mérleghintánk, ar­ról ! (Helyi apák, szerelési képes­ségekkel megáldott kétyiek és termelőszövetkezet, figyelem! Teljesíthetetlen kérelem ez?) Ganglof Henrik italboltveze­tő: — Arról, hogy amióta a Szekszárd—Sárköz és Vidéke ÁFÉSZ átvett bennünket, egy csomó széket is elvitt innen. Miért kell a vendéglőkből erő­szakkal talponállót csinálni? Ahhoz, hogy ilyen szögből lássuk a falut, ki kell szállni a gépkocsiból és dombra kapaszkodni Tompái Béla tanácselnök: — Én legszívesebben nagy vonalakban bemutatnám a fa­lunkat. Kétynek 835 lakója van, a közigazgatásilag ide tartozó Felsőnánának 800, Murgának 196. Mivel ön most csak Kéty iránt érdeklődik, elmondhatom, hogy a falu fejlődik. Szekszárd bő félórányira van busszal, a buszközlekedés pedig jó. Az emberek szeretnek itt élni, no­ha túlnyomó többségük eljár dolgozni, tehát ingázik. Ezt bi­zonyítja a 60-as évek óta meg­pezsdült lakásépítési kedv. 15 év alatt majdnem hatvan új családi ház épült. Körül kell nézni, hogy milyenek! Az ellá­tás, sajnos, nincs szinkronban ezzel az építkezési kedvvel. A pénz mindenhol kevés, nálunk is az. Legfőbb gondunk a föl­des utak megszüntetése, hiszen 70 körül jár a magánkézben lévő gépkocsik száma. A megye a mostani ötéves tervben több mint félmillió forinttal támogat ugyan bennünket, de ezt csak 1984-ben folyósítják. Egy má­sik költséghelyről 400—400 ezer forintot kapunk egészségügyi célra — orvoslakásra — és a tanácsház felújítására. Fő gon­dunk a vezetékes ivóvíz hiánya, jövőre szeretnénk itt és Felső- nánán a termelőszövetkezet hathatós támogatásával létre­hozni a törpevízmű társulatot. — Tehát érdemes Kétyen él­ni? — Hát hogy a csodában ne lenne? Ha a dombok nem szo­rítanák össze a falut, három­szor ennyi ház építésére is len­ne kedv. Csak lehetőség — te­lek — nincs. A távolabbi ter­vekben a falu központjában tervezünk némi változtatást, tán az áfész is besegít majd. A ré­gi, ásatag italboltot, élelmi­szerboltot le kellene bontani, az úttól távolabb helyezni, előt­te parkírozóval, parkosítással. Egy kicsit megállítani az át­menő forgalmat, hiszen nem­csak az újságírók azok, akik többnyire csak átszaladnak a falun ... O. I. Fotó: K. A. Az idén először: lakóterületi ifjúsági fórumok Üj kezdeményezésről szüle­tett döntés a Hazafias Nép­front Országos Tanácsán: la­kóterületi ifjúsági fórumokat rendeznek. A HNF és a KISZ az ifjúságpolitikai határozat szellemében mintegy ötven te­lepülésen, budapesti kerüle­tekben hívja kötetlen beszélge­tésre, együtt gondolkodásra a fiatalokat. Általános ugyanis a tapasztalat, hogy a mozga­lomban betöltött szerepükhöz viszonyítva kevés a közvetlenül a fiataloknak szóló, az érdek­lődésüket kiváltó Népfront-ren­dezvény, klub, valamilyen spe­ciális fórum. Az ősszel induló rendezvénysorozat tehát — amelynek szervezési előkészü­leteit a napokban kezdték meg — hiányt pótol, s a Népfront ifjúsági munkájának új, jelen­tős eleme lehet. Mint az MTI munkatársának elmondták, a vitakörök nyilvá­nosak lesznek, tehát bárki be­kopogtathat a meghirdetett rendezvényekre. A korosztály sajátosságainak megfelelően a résztvevők szabadon döntenek arról is, hogy kiket hívjanak meg, legyen szó tanácselnök­ről avagy a helyi üzem vezető­jéről. Ha a kezdeményezés bevá­lik, akkor e sorozat idővel la­kóterületi ifjúsági parlamentté terebélyesedhet. Készül az óvoda tetőszerkezete Két hónappal ezelőtt építke­zés kezdődött Szekszárdon, a Kinizsi utcában. A régi, már- már roskatag bölcsőde mellett új óvoda épül, s természetesen felújítják, átalakítják a régi gyermekintézményt is. Ki az építő? A Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat. Ez annyit jelent, hogy a vállalatnak ősz­től saját bölcsődéje és óvodája lesz, s ezzel sokféle gond ol­dódhat majd meg ... A figyelemre méltó elgondo­lás előzményeiről érdemes né­hány szót ejteni. A felszabadulás utáni első városi bölcsőde a városrende­zési tervben a fürdő, azaz a vízmű területéhez van csatolva. Fontos, hogy a közel négyezer négyszögölnyi fürdővállalati te­rület építészeti egységet alkos­son. Ezért döntött a városi ta­nács vezetése és a vízmű a gyer­mekintézmény átadásáról, illet­ve átvételéről. Tehát, míg a vál­lalat az V. ötéves tervben rend­szeresen gyermekintézményi fé­rőhelyet vásárolt meg a tanács­tól, a VI. ötéves tervben ezt az összeget saját bölcsőde és óvo­da kialakítására fordítja. Az átvétel gondolatát először a vízmű dolgozói vetették föl, mégpedig arra hivatkozva, hogy az állandó készenléti ügyeletet adó munkatársak gyermekei ru­galmasan nyitva tartó intézmé­nyekben nyerhessenek elhelye­zést. Ez annyit tesz, hogy reggel hattól ese akár hét vagy nyolc óráig is biztos helyen lesznek azok a kicsinyek, akiknek szü­lei a városban, vagy a megyé­ben fontos és sürgős feladatot hajtanak végre. A bölcsőde átvétele, az óvo­da felépítése úgymond egysze­rűnek tűnik, hiszen a vállalat­nak ötven férőhely megvásár­lásához szükséges összeg állt rendelkezésére. A munkát a vál­lalat saját építési részlege vég­zi, s ezenkívül a vállalat vidéki és helybéli szocialista brigád­jai rengeteg társadalmi munkát végeznek. Viszont az üzemelte­tés körül gondok merülhettek volna fel, de örömmel írhatjuk le: nem így történt. Mivel az üzemeltetés a vál­lalatnak jelentős plusz költsé­get jelentene, ezért — a bizalmi­fórumon hozott javaslat alapján — az üzemeltetéshez szükséges többletforintot a vállalati jóléti alapból biztosítják. *- A vállalatnak hatszáz dol­gozója van Szekszárdon, s köz­tük igen sok a fiatal. Ezért ve­tődhetett föl a saját gyermek- intézmény létesítésének terve, no és ezt „követelte" többek munkarendje is. örülünk, s a társadalmi munkát is boldogan végezzük — mondja Simon Me­linda műszaki ügyintéző, aki egyben alapszervezeti KlSZ-tit- kár is. — Eddig háromszor dol­goztunk az építkezésen munka­idő után. A legutóbbi szabad szombaton társadalmi munká­ban ástuk ki a távfűtővezeték helyét. Sokat dolgoztunk a ját­szótéren is. — Természetesen az átadás előtt a takarítást is megcsinál­juk - szól közbe Pintér László­né, az üzemeltetési osztály ad­minisztrátora, majd hozzáteszi: — Magam is szülések előtt ál­lok még. Férjemmel együtt ed­dig mindketten tanultunk. Most érettségiztünk a gimnáziumban. Ezután akarunk gyerekeket, akik • minden bizonnyal ide járnak majd a bölcsibe illetve oviba. Milyen jó lesz, hogy reggelente nem kell erre-arra szaladnunk, hanem a gyerekek majd velem jöhetnek „dolgozni”. — Ragyogó hangulatban vé­gezzük a fizikai munkát — szól megint Simon Melinda, akinek a tenyerén még most is látszik a lapát nyoma ... — Dolgoztak és dolgoznak az osztályvezetők, csoportvezetők, szakszervezeti titkár, a szakmunkások. A KISZ- alapszervezet második félévi eseménynaptárában is többször helyet kapott a bölcsőde, illetve óvoda építése. — Mivel hamarosan benépe­sül az intézmény, azon gondol­kodunk, hogy milyen meglepe­tései tehetjük emlékezetessé, ünnepélyessé a kicsinyek ott töltött első napját — mosolyog Pintér Lászlóné. Szabó Sándornénak — aki szintén műszaki ügyintéző — há­rom gyermeke van. Tizenhat-, tíz, illetve négyévesek. A leg­kisebb a Kadarka utcai óvodá­ba jár, ami lakhelyükhöz közel van. A megszokott környezetből nem akarják kimozdítani a gyereket, azaz Szabóék személy szerint nem érdekeltek a „sa­ját" létrehozásában, működteté­sében. — Persze, ez nem jelent sem­mit — mondja. — Ugyanúgy örü­lök, mint azok, akik mar szep­tembertől idehozzák a gyereke­ket. Pontosan tudom, hogy az átadás mennyi könnyebbséget jelent a dolgozóknak, s kolléga­nőjére, Gyimóthy Zoltánnéra mutat, akin bizony jól látszik, hogy gyermeket vár. — öíhónapos terhes vagyok, s van egy kétéves kislányom. Úgy tervezem, hogy a picivel néhány hónapra gyesre megyek, majd mind a ketten idekerülnek. Egyébként remek tervet csimált a Tolna megyei Tanácsi Terve­ző Vállalat. Ha sikerül annak alapján mindent elkészíteni, ak­kor valóságos gyermekparadi­csom lesz a Kinizsi utcában. * A terv egyébként Balázs Csa­ba nevéhez fűződik, s ugyan­csak ő tervezte a fürdőt is. Gyö­nyörűen egységbe foglalta a lé­tesítményeket, s úgy tűnik, hogy a terület hamarosan me­gyeszékhelyünk legszebb részei közé tartozik. S ha már a ter­veknél tartunk, feltétlen meg­említendő, hogy a gyermekin­tézmény terve is részben társa­dalmi munkában készült. Járjuk végig a Gyimóthy Zol­tánná által gyermekparadicsom, nak nevezett készülő és áalakí- tásra váró épületeket. A böl­csődére valóban ráfér a re­konstrukció: omladoznak a fa­lak, megsüllyedt a padozat, el­használódtak a bútorok. Klézli Jánosné, a bölcsőde vezetője szívesen magyarázza, hogy mi­ként alakítják át az épületet, hol főznek majd a húsz bölcső­Ganczer László a gyermek- intézmény tervét magyarázza désnek, hol alakítják ki az óvo­dások tálalókonyháját, s hogy milyen bútorokat szeretnének vásárolni. — Tehát továbbra is itt ma­rad alkalmazásban?- Itt, bizony. Sőt, az egész kollektíva. A vállalat egyébként már tár­gyal az óvónőkkel is, hiszen ha­marosan itt lesz szeptember 15., a nyitás napja. (A bölcsőde át­alakítása október elejére vár­ható.) Az új, harmincszemélyes óvo­da falai állnak, készülőben a tetőszerkezet. Látva a gyönyörű udvart, a gyerekeket váró rönk­várakat, a sok hintát, az ember csak arra gondolhat, hogy bi­zony, itt minden kicsi jól érez­heti magát. Sőt, amikor még azt is megtudom, hogy „kiskapu- rendszerrel" a gyerkőcök rend­szeresen átjárnak majd a strandra, akkor örülök igazán. — Nem lesz olyan „óvodát végzett gyerekünk, aki ne ta­nulna meg úszni — mondják többen is. - Ha egyszer „vizes” gyerekek, adni kell erre is. Szóval az óvoda javában épül. Most éppen a belső víz­csatornát készítik. Varga János vízvezeték-szerelő egyetlen pil­lanatra sem hagyja abba a munkát, úgy mondja:- Jánoskánk négyhónapos. Feleségem nem veszi ki végig a gyest, tehát a „legénnyel” együtt járunk majd munkába. Kulcsár József lakatos is szor­galmasan munkálkodik. Neki nincsenek kisgyermekei, de lel­kesedésén ez mit sem változ­tat. Az építés vezetője Ganczer László. Büszkén mutatja biro­dalmát, amit közvetlenül az át­vételi megállapodás után, jú­nius elején előiervekből kezd­tek kialakítani.- Sok munka van még itt - mondom. — így igaz, hangzik a válasz, - de készen lesz a határidőre, annyi bizonyos ... V. HORVATH MARIA Fotó: Kapfinger András.

Next

/
Thumbnails
Contents