Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-04 / 181. szám
1981. augusztus 4. Képújság 3 Reform után a kádároknál Bátaszéken, a Kádár- és Faipari Szövetkezetnél mondják: — A reform előtt úgy Voltunk, mint a legelésző jószág, amelyiknek, hogy el ne fusson, a két első láLát gúzsba kötötték. Csak egy-egy lépést tudott előre menni, futni véletlenül sem. A reform után, mint a csikó, úgy éltünk, se kötőfék, se gúzsba kötés, semmi, csak előre, kinek hogy bírta az ereje, tehetsége. Magyarázattal tartozom a reformot illetően, bár, ha új gazdasági mechanizmust írok, tudjuk, hogy 1968 a dátum, az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének az éve. Miről van szó? A magyar gazdaságban direkt irányítási rendszer volt érvényben. A vállalatok megkapták a tervszámokat, azt is, hogy mit kell gyártani. azt is, hogy kinek, az árat is. Nem maradt más, csak ezeket kellett betartani a legjobb tudás szerint. Az eredményt már nem számolták. A gazdaságos- sági számítások sem voltak divatosak. Az a vállalat lett eredményes, amelyik 100 ezer helyett 150 ezret gyártott. Wéner József, a szövetkezet elnöke régi statisztikai lapokat keres elő. Két számot mond: 251 dolgozó 16,8’millió forint termelési értéket hozott létre, ma pedig 214-en vannak a szövetkezetben, s 48 millió forint az évi termelés. Gyakorlatilag a kétszeresére emelték a termelést, számolni kell a menet közbeni áremeléseket is. Az önállósodással az export 'megnövekedett. Nem kijelöléssel és előre leadott tervszámokkal dolgoztak, hanem a külkereskedelmi vállalaton keresztül közvetlenül tárgyalhattak a tőkés megrendelőkkel. A reform bevezetése után a termelési érték 16-20 százaléka nyereségként jelentkezett, ebből átlagban két hét részesedést tudott fizetni a szövetkezet. Jelentős előrelépést jelentett a technikai, technológiai fejlődés. Korszerű külföldi fafeldolgozó gépek kerülte^ a szövetkezetbe. Ennek pedig a nyereség növekedése volt az alapja, hiszen gépeket csak az eredményből lehetett vásárolni. A hetvenes évek közepén a meny- nyiségi fejlesztés helyett a minőségi került előtérbe. Több munkaerő nem volt a községben, de az exportot is csak így lehetett gazdaságosan fejleszteni. Csökkenteni tudták a nem termelő - műszaki - létszámot 8 fővel. Ez a szám nem jelentős, de ha azt vesszük figyelembe, hogy átlagban negyvenen voltak az irodákban és ma pedig 33-an intézik az ügyeket, — ebből tizenegyen a közvetlen termelés irányítói — akkor az a nyolcas szám jelentős. A szövetkezet 1979-ben ért el a csúcsra. Harminckét százalékkal növelték az exportot, megkapták a Kiváló Szövetkezet címet is. A termékstruktúra-váltás folyamatos volt az elmúlt 12-13 évben. Valamikor primitív környezetben gyártották a gyümölcsládákat, ma már korszerű gépekkel. Eredményesen vezették be a hordógyártásban az új anyagokat, például az akácot. Az idei évben már ezer darabot gyártanak kooperációban a de- csi termelőszövetkezettel. Korszerű gépeket vásároltak, sőt eredményes gépkölcsönzési akciójuk. A megrendelő biztosítja a gépi berendezéseket bérleti díjért, így a szövetkezetnek nem kell olyan fejlesztést magára vállalni, amely később nem használható ki. Természetesen megérezték Bátaszéken a gazdaságpolitika, a világ gazdaságának változásait is. Nem is mindig vált előnyükre a változás. Az 1980-as faáremelés komoly gondokat okozott, hiszen átlagosan 62 százalékos volt az aiapanyagár- növekedés. Ezt pedig nagyon nehéz kigazdálkodni. Nehezítette a helyzetet, hogy nem minden esetben tudták érvényesíteni áremelésüket a tőkés partnernél. A válutaárfolyamok változása is sújtotta a szövetkezetét. Mindezt az 1981-es első félévben érezték leginkább: 1,4 millió veszteségük keletkezett. Az hinné az ember, hogy ez a veszteség pánikhangulatot js jelent a szövetkezetben. Nem tapsoltak, de az elkeseredés jelei sem láthatók. A kollektíva ennél nagyobb gondokat is megoldott már együtt. Újabb ésszerű termékváltással, takaréTudósítóink írják: Az üdülésről Domboriban üdültek a gyerekek A 11. számú Volán szakszervezeti bizottsága 1981-ben jelentősen növelte az üdülési keretet, mely már megközelíti az egymillió forintot, s több mint ezer dolgozó üdültetését segíti. A vállalat dombori üdülőjében öt héten keresztül összesen 120 gyermek nyaralt. Felügyeletüket pedagógusok látták el, sok játékos programot, kirándulást szervezve tették élménygazdaggá az ott töltött egy hetet. A nagycsaládosok gyermekei ingyen vettek részt az üdülésen. A Volán-vállalatok balatonvi- lágosi üdülőjében egyszerre két, Boglárlelién pedig három család üdülhet. Szükséges volt a harkányi bérlemények számának emelése, melyek már ötvenöt kétgyermekes család igényét elégítik ki. A SZOT-üdü- lőkben főidényben 84 dolgozónak biztosítanak üdülőjegyet. Az igény ennél jóval nagyobb: 35 család kérelmét kellett elutasítani. BOGNÁR CECIL — Ebben az évben SZOT-be- utalókkal gazdálkodunk, meg a balatonszéplaki .vállalati üdülő két- és négyágyas szobáival - * kezdi a beszélgetést Wolf György, a tolnai selyemgyár szakszervezeti bizottságának titkára, majd így folytatja: Ezen túlmenően a szakszervezeti bizottság üdülés céljára szobákat bérel, többek között Harkányban. A közelben van a gyár hétszobás dombori pihenőháza, Volános gyerekek Domboriban abban három szoba a tolnaiak rendelkezésére áll, A többit más gyáregységek veszik igénybe. Ezekkel a lehetőségekkel a gyári kollektíva felének tudjuk biztosítani az üdülését. Ez nagyon szép szám, hisien ha csak a SZOT-beutalókra hagyatkoznánk, csupán 6-10 százalékról tudnék számot adni. A Magyar Selyemipari Vállalat tölnai gyárából ez évben is utaznak csereüduítetésre az NDK-beli Annabergbe. A német vendégek a balatonszéplaki üdülőben nyaralnak. — S még valami! — folytatja a beszélgetést Wolf György. A jóléti keretünkből üdülési hozzájárulást adunk dolgozóinknak. Itt elsősorban a szociális helyA Csavaripari Vállalat Budapesten, a Miskolc melletti On- gán, valamint 1975-től Dombóváron termel. A három gyár munkáskollektívája két saját üdülőben pihenhet. A Balaton partján, Földváron a nyári időszakban nyolc turnusban 30— 30 fő töltheti kétheti szabadságát. Van egy téliesített üdülő Miskolc-Tapolcán, ahol egész éven át egyszerre 30 CSIV-es dolgozó pihenhet. Ez évtől pedig a Csavaripari Vállalat nemrég ötéves fennállását ünnepelt dombóvári gyára saját üdülővel büszkélkedhet majd. A júniusban megkezdett, vállalati támogatással és nagyon sok társadalmi munkával épülő üdülőt egyszerre 20 üdülni vágyó dolgozó veheti birtokba. A vállalati szakszervezeti bizottság az idén 140 felnőtt-, zet a döntő, a nagycsaládosok üdülését anyagilag is segítjük. Ugyanakkor támogatjuk aktivistáink, tisztségviselőink, a társadalmi, közéleti munkában kiemelkedő tevékenységet nyújtó dolgozóink igényeit. KOVESDI JÁNOS 11 gyermek-, 11 külföldi SZOT- beutalót tud a dolgozók részére biztosítani, melynek 80 százalékát fizikai dolgozók igényelték. Természetesen e lehetőségekből a gyárak létszámarányosan részesülnek. Hosszú évek tapasztalata, hogy több családos beutalóra lenne szükség. A testvérgyárral, a tam- bachi csavargyárral e téren is tartják a kapcsolatot. Minden évben 45-en üdülnek két hétig festői környezetben, a thürin- giai erdő „lábánál'’ lévő üdülőben. Természetesen ugyant annyi NDK-beli kolléga a Balaton partján pihenhet két héten át. A dombóvári gyár a vállalati „közösből'" jutó lehetőségeken túl, ez évben 20 fő részére egyhetes jutalomutazást szerA dolgozók felének biztosítják az üdülést Kevés a családos beutaló Kétszázharmincezer pár fapapucsot gyártanak nyereséggel A bátaszéki Kádár és Faipari Szövetkezetben 1968 óta rengeteg változás történt. Voltak ez idő alatt a csúcson, volt olyan időszak, amikor szépen, csendesen, eredményesen dolgoztak. Most szürkébbek a napok, az eredmények, néha sötétebb színekben látják a világot is. Wé- ber József, a szövetkezet elnöke biztosan fogalmaz: „Ki kell gazdálkodni és ki is tudjuk gazdálkodni az első félév veszteségét. Ezt el is várják tőlünk." H. J. - G. K. Gunarason épül a harmadik CSIV-üdülő Fotó: Kéry / vezett az NDK-ba, valamint lásra viszi, gyárlátogatással minden évben tíz gyári dolgo- egybekötve. zó gyermekét egyhetes kiróndu- ALMACHT OTTÓ Kihasználatlan lehetőségek a Balatonnál Milyen üdülési lehetőségekkel gazdálkodik az Orion tamási gyáregysége ebben az évben? Erről beszélgettünk Ma- gócs Lászlóval, a gyáregység szakszervezeti üdülési felelősével. — Ebben az évben különböző SZOT-üdülőkbe összesen 14 házaspáros, illetve szóló beutaló- jeggyel rendelkezett a bizalmitestület. Ha több jelentkező volt egy jegyre, akkor a bizalmitestület döntötte él, hogy ki kapja a beutalót. Ezen felül dolgozóink gyermekei közül két fiú mehet ifjúsági táborba a nyáron. Sajnos évek óta visszatérő gond, hogy főszezonban kevés a házaspáros, családos beutaló. Az idén is pl. kettő házaspárost, és csak egy családost kaptunk. Ezzel szemben száz dolgozónknak van kettő, vagy annál több gyermeke.- Milyen más lehetőségeik vannak ezenkívül? — A Balatonzamárdiban lévő vállalati üdülőnk nyaranta mintegy 50 család, vagy ugyanennyi 2-3 fős csoport elhelyezését teszi lehetővé hangulatos faházaiban. Igaz, nincs teljes ellátás, de a főzési lehetőség biztosítva van. Az egyhetes turnusok lehetőségét azonban nem minden esetben használják ki dolgozóink. Ennek talán az is a magyarázata, Tamásihoz eléggé közel van a Balaton. Így aztán nem jelent akkora vonzerőt, mint a budapesti törzsgyár dolgozói részére. Éppen ezért a szakszervezet bizalmitestülete Volán-busszal kirándulást szervezett. A túra útvonala: Sopron -Győr-Pozsony. HORVÁTH ANDRÁS kossággal és a hazai piac jobb kiszolgálásával az-év végére ki tudják gazdálkodni ezt az 1,4 millió forintot. így többek között a Hungarofruct részére 150 ezer gyümölcsládát gyártanak, ez pedig jó nyereséget hoz a szövetkezetnek. Ezzel a szerződéssel nem csökkent az exportjuk sem, hiszen az előbb említett vállalat exportra küldi ezeket a ládákat. A parketta gyártása, a lakóházak lépcsőinek forgalmazása, a keletkezett hulladékanyagok ésszerű felhasználása, mind-mind az eredményt növeli.
