Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-29 / 202. szám
XXXI. évfolyam, 202. szám. ARA: 1,40 Ft 1981. augusztus 29., szombat. Mai számunkból GROMIKO ÚTIPOGGYÁSZA (2. old.) A SZAKSZERVEZETI OKTATÁS TAPASZTALATAI (4. old.) ÚTKÖZBEN ’81 (4. old.) OLVASÓSZOLGALAT VILÁGSZERTE ELÍTÉLIK A DÉL-AFRIKAI AGRESSZIÓT (2. old.) Dlést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Alz ellátás általános színvonalának emelése, a lakosság munkaerő- és anyagi tartalékainak hatékonyabb felhasználása érdekében az Elnöki Tanács törvényerejű rendeleteket alkotott a kisüzemi és a szövetkezeti gazdálkodás jogi feltételeinek továbbfejlesztésére. A szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezéseket módosító törvényerejű rendelet a szükségletekhez gyorsan igazodni képes szervezeti formákat hozott létre: a kis szövetkezetét, valamint az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportot. A kis szövetkezet — legfeljebb 100 tagú — az ipar és a szolgáltatás területén működő önálló jogi személy, amelynek a részmunkaidőben foglalkoztatottak, nyugdíjasok és egyetemi hallgatók is tagjai lehetnek. Az ipari és szolgáltató szakszövetkezet valamely szövetkezet keretében, de önálló gazdasági elszámolásban tevékenykedik. Módosítva korábbi törvény- erejű rendeletét, az Elnöki Tanács rendelkezéseket fogadott el a lakosság fogyasztási szolgáltatásainak csaknem felét nyújtó kisipar továbbfejlesztésére. Az új jogszabály felszámolja a ma már szükségtelen jogi korlátozásokat, lehetőséget teremt a kisipar és a gazdálkodó szervezetek hasznos együttműködésére, elősegíti a kisiparosok társulási lehetőségeit. Az Elnöki Tanács felhatalmazta a Minisztertanácsot a Polgári Törvénykönyvnek a polgári jogi társaságokra vonatkozó szabályaitól eltérő együttműködési forma, a gazdasági munkaközösség szabályainak megalkotására. Fenti célkitűzésekkel összhangban — módosítva a társadalombiztosításról szóló törvényt — az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel bővítette a kisiparosok, a magánkereskedők, továbbá segítő családtagjaik társadalombiztosítási ellátását. Eszerint a kisiparosok és a magánkereskedők — tevékenységük sajátosságaiból adódó kisebb eltérésekkel — társadalombiztosítási szempontból a munkaviszonyban állókkal azonos helyzetbe kerülnek, segítő családtagként közreműködő házastársuk pedig jogot szerez a nyugellátásra, és a baleseti ellátásra. A végrehajtási jogszabály a nyugellátást, a mezőgazdasági szövetkezetek tagjainak a közös munkában részt vevők családtagjaira is kiterjeszti. Az ismertetett jogszabályok 1982. január 1-én lépnek hatályba. Az Elnöki Tanács ezután igazságszolgáltatási szervezeti és személyi kérdésekben határozott: módosította egyes bíróságok illetékességi területét, továbbá bírákat választott meg, és mentett fel. Az Elnöki Tanács végül egyéb, folyamatban lévő ügyeket tárgyalt. (MTI) Lázár György látogatása a Magyar Néphadseregnél Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke pénteken a Magyar Néphadsereg több egységéhez látogatott el. Programját a Honvédelmi Minisztériumban kezdte, ahol Czi- nege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter fogadta, majd tájékoztatta a honi légvédelem helyzetéről. Ezt követően Lázár György a honi légvédelmi csapatok tevékenységével ismerkedett és felkeresett több honi légvédelmi alakulatot. Útja először Pápára vezetett, ahol katonai tiszteletadással fogadták. A fogadásnál jelen volt Pap János, az MSZMP Veszprém megyei Bizottságának első titkára, az országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke. Bakó Ferenc alezredesnek, az alakulat parancsnokának jelentése után a kormány elnöke megtekintette a pilóták oktatását szolgáló korszerű technikai eszközöket, megismerkedett a repülési ismeretek elsajátításának, oktatásának módszereivel. Ezután megnézte a pilótáktól magasfokú technikai felkészültséget, rátermettséget kívánó MIG-családok repülőgép-bemutatóját, a készültségi szolgálatot és egy vadász- repülőgép próbariadóját. A Minisztertanács elnökének programja egy rádiótechnikai alegységnél folytatódott. A parancsnok jelentése után Lázár György megtekintett több, különböző rendeltetésű lokátortechnikai berendezést. Ezt követően az egyik dunántúli légvédelmi rakétarendszerrel ismerkedett meg, ahol tájékoztatták a rakétakomplexum főbb jellemzőiről. Végezetül a kormány elnöke találkozott a honi légvédelmi hadsereg vezetőivel, parancsnokaival. Elismeréssel szólt a katonák derekas helytállásáról, a látottakról. (MTI) Külügyminiszter-helyettesi tanácskozás A szocialista országok külügyminiszter-helyettesei, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság külügyminisztériumának meghívása alapján, augusztus 24—28. között konzultatív tanácskozást tartottak Kijevben. A tanácskozáson a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Vietnami Szocialista Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminiszter-helyettesei, s a külügyminisztériumok más vezető munkatársai vettek részt. A tanácskozás munkájában részt vettek a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa titkárságának képviselői. A tanácskozás résztvevői megvitatták az ENSZ tevékenységének időszerű problémáit és az ENSZ soron következő közgyűlésének kérdéseit. A tanácskozás elvtársi, baráti és tárgyszerű légkörben folyt le. (MTI) Kommunista aktívaértekezlet Szekszárdon A szövetkezetek jól segítik célkitűzéseink megvalósítását Tegnap, a szekszárdi Babits Mihály művelődési központ színháztermében az MSZMP megyei bizottságántalk rendezésében a szövetkezeti mozgalomban dolgozó kommunisták részére alktívaértetezletet tartottak. Mintegy hatszáz alap- szervezeti titkárt, vezetőségi tagot és kommunista vezetőt köszöntött dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára. Megnyitó beszédében dr. Gyugyi János szólt a> három szövetkezeti ágazatban elért sikereikről1, a1 kommun isták felelősségteljes munkájáról', arról, hogy a megye gazdasági és politikai életében milyen jelentős szerepet tölt be a három szövetkezeti ágazat. Köszöntötte a kommunista aktíva- értekezlet elnöke a szövetkezetéket képviselő kommunista vezetőket, a vendégeket: dr. Szabópál Antal megyei tanácselnököt, Horváth Józsefet, az SZMT vezető titkárát és a1 megyei szövetségek vezetőit. Az e lnöki meg nyi tó utáni K. Papp József, az MSZMP megyei bizottságának első titkára mondott értékelő beszédet a szövetkezeték elmúlt évi tevékenyséK. Papp József a szónoki emelvényen géről, a kommunisták feladatainál'. portjának 30 százalékát állítják elő. ködését megvalósító Kertészeti Gazdaságii Együttműködésnek. K. Papp József beszéde Az MSZMP Politikai Bizottsága április 14-i ülésén áttekintette a szövetkezetek munkáját, meghatározta fejlődésük irányelveit. A szövetkezetekben dolgozó kommunisták kötelessége, hogy tevékenyen részt vállaljanak a< dolgozók széles rétegeinek mozgósításából, segítsék a tagok any ágii jólétének százalékát adják, az áfészek pedig a kiskereskedelmi és v en d égi á tó ipa ri f orgallomb ól közel 60 százalékban részesednék. Az ipari szövetkezetek a megye szocialista ipara termelésének 15 százalékát termelik, a javító és szolgáltató tevékenységből 50 százalékban részesednék, míg' ai megye exA szövetkezetekben működő pártszerveik, alapszervezetek, a kommunistáik közvetítik a1 párt politikáját, a párton' kívüli szövetkezeti tagokhoz, ösztönzik és segítik a párthatározatok követelmény einék érvénye s íté sét a szövetkezeti tervekben és a végrehajtásban. A kommunistáik példamutatóssal, politikai meggyőző munkával mozgósítják a szövetkezetek dolgozóit. Jelentős szerepet töltenek be a, szövetkezeti demokrácia fórumainak a működtetésében. növelését, a szocialista életforma erősödését — mondotta előadásának bevezető részében K. Papp József, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, majd így folytatta: — Pártunk következetesen, a valóságos viszonyoknak megfelelően érvényesíti a lenini szövetkezeti elveket. Ezen elveknek megfelelően a fejlődő szövetkezeti mozgalom a szocializmus építésének egész történelmi korszakában fontos gazdasági és politikai tényező. A szövetkezeteik szocialista társadalmi rendszerünk részéként működnék. A társadalmi célokkal összhangban szolgálják tagjaik érdekeit. A szövetkezetek politikái súlya, társadalmi jelentőségük a szövetkezeti tulajdon és a gazdaságok fejlődésével' együtt kifejeződik abban is, hogy a szövetkezetekben dolgozó munkások, parasztok, értelmiségi és alkalmazotti dolgozók szilárd bázisai hazánkban az egész munkásosztályt és a; parasztságot magába foglaló munkás-paraszt szövetségnek, illetve a népi-nemzeti egység kiteljesedésének. — A szövetkezetek fejlődéséről1 készített értékelés megállapításai a Tolna1 megyei szövetkezetekre is helytállóak. A megyében összesen 135 szövetkezet működük. A három ágazatban' közel 37 ezer fő dolgozik. A lakosság többsége valamilyen formában kapcsolatban áll a szövetkezeti mozgalommal. A mezőgazdasági szövetkezetek — A mezőg azda só g V. ötéves tervének fontos célkitűzése volt, hogy az ágazat a gazdasági növekedéshez az étel- mi szert og ya sztó s s z üikségitete i nek magasabb színvonalú kielégítésével, több jól értékesíthető termék termelésével járuljon hozzál A bruttó termelési értéket évenként 3,2—3,4 százalékkal kellett növelni. A megye mezőgazdasági szövetkezetei összességében teljesítették az V. ötéves tervben előirányzott célkitűzéseket. — Az intenzív, nagy termő- képességű fajtákkal1, új, korszerű technológiai folyamatok bevezetésével, az anyagi-műszaki ellátás javításával üzemeink a tervidőszakban jelentős' termelésnövekedést értek el. Növekedett valamennyi növény hektáronkénti hozama. — A zöldségtermesztésben a tervidőszak közepén elsősorban az értékesítés területén jelentkeztek problémák. A tervciklus utolsó két évében a szerződéses termeltetés fegyelmezett betartásával az ipar és a lakosság igényeinek teljesítése biztosítva' volt. A fejlesztésben jelentős szerepe van a kilenc termelőszövetkezet együttmű— A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a megye ösz- szes mezőgazdasági termékértékesítésének mintegy 75—80 A tanácskozás elnöksége — Az V. ötéves tervidőszak alatt az állattenyésztés eredményei is javultak. A szarvasmarhalétszám, ezen belül a tehénállomány nőtt a tervidőszakban. A tervidőszak végére az egy tehénre vetített tejtermelés 2397 literről 3584 literre emelkedett, a fajlagos abrakfelhasználás csökkenése mellett. A tervidőszak végén a sertésállomány 14,9 százalékkal, a koca- állomány 10,6 százalékkal volt nagyobb mint öt évvel korábban. Az állattenyésztés legdinamikusabban fejlődő ágazata a juhászat volt. összesen 34,6 százalék volt a növekedés. — Megyénk természeti adottságai összességében magas színvonalú mezőgazdasági termelési lehetőségeket biztosítanak. A termőhelyi adottságok hasznosítása között azonban jelentős eltérések húzódnak meg. Ezek a kelleténél jobban differenciálják az üzemeket. Az V. ötéves tervciklus folyamán 11 szövetkezet folytatott melléküzemági tevékenységet. A tervidőszak végén további 8 szövetkezet kezdett ilyen munkát. A kisgazdaságok tevékenységének növekedését segítette, hogy a termelőszövetkezetek önálló üzemágként integrálják a háztáji gazdaságokat. A kisgazdaságok termelése öt év alatt megduplázódott és ma már meghaladja a 700 millió forintot. Ipari és építőipari szövetkezetek — A megye ipari és építőipari szövetkezetei az V. ötéves tervben termelésüket 38 százalékkal növelték. A tervidőszak zóróévében 2 müllíá'rd 75 millió forint termelési értéket hoztak létre. Az V. ötéves tervidőszakban a szövetkezetek 1188 lakást adtak át. A tervként előirányzott 1450 darabos lakásszám ugyan nem teljesült, de a megépített lakások száma meghaladta a bázisidőszakét. A tervidőszak utolsó évében az ipari szövetkezetek termelésük 28 százalékát exportálták. A (Folytatás a 3. oldalon.)
