Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-28 / 201. szám

1981. augusztus 28. Képújság 5 Kivár vádi márlocr A csillagászat' nyár a föld IX Jr<ir VCgl lilCi Ívig* északi féltekéjén június 22-től szeptember 23-ig tart, de ezzel törődjenek a csillagászok. A más szak­mákhoz tartozókat leginkább a meteorológiai nyár érdekli, mely elv­ben a három legmelegebb hónap: június, július, augusztus. Másként „a szezon”, melynek ugyan még nincs egészen pontosan vége, de az időjárás az utóbbi napokban nem egyszer olyannyira őszinek volt ne­vezhető, hogy az olvasó valószínűleg átsiklik ezen a kis pontatlansá­gon. Az itt található összeállításokban éppen ezért nem végérvényes pontosságú adatokat nyújtunk, hanem csak valamiféle befejező ösz- szegzést az elmúlt három hónapról. Hiszen a szabadságok ideje le­járt, az iskolák rövidesen benépesülnek és a strandok — ha ugyan ez már idáig meg nem történt — kiürülnek. Lássuk tehát, hogy milyen volt 1981 nyara szőkébb pátriánkban, Tolna megyében? — A három nyári hónapban megyénkben 62 427 hektoliter különböző sör és 17 080 hek­toliter üdítő ital fogyott. A korábbi év hasonló időszakához mérten a „fejlődés" kétségtelen. 1980-at 100 százaléknak véve az idén sörben 115,3, üditő italokban 112,5 százalékos szinttel büszkélkedhetünk. — Júniusban, júliusban és augusztusban la­punk, a Tolna megyei Népújság összesen 2 millió 683 ezer 954 példányban jutott el olva­sóinkhoz. Ez 77 megjelenési napot véve alapul, naponta 34 ezer 856 példányt jelenti. — Egy kevésbé szívderítő adat: a Tolna megyei Főügyészség és a városi-járási ügyész­ségek számára a nyár se jelentett uborka- szezont. összesen 301 esetben voltak kényte­lenek vádat emelni a legkülönbözőbb állam­polgárok ellen. — A szekszárdi Skála—Coop júniusban elkezdte áruházi csereakcióját. Júniusban a csehszlovákiai Pardubice Prior áruházának készleteivel ismerkedhettek meg a vásárlók. Ezt a következő két hónapban a román Turnu- severin megye áruházai, majd a Karl-Marx- Stadt megyei Krimitschau áruháza követi. Az akció kölcsönös és mintegy 24—25 millió fo­rint értékű árukészlet cseréjére vonatkozik. — Nemcsak költöttünk, hanem takarékos­kodtunk is. Az OTP-nél őrzött lakossági beté­tek összege megközelíti a 3850 millió forintot, három hónap alatt 15 millióval nőtt. Ugyanez idő alatt befejeződött 144 takarékpénztári be­ruházásban készülő lakás építése, 142-é vi­szont elkezdődött. Nem csökkent a lottózási- totózási kedvünk. Mintegy 3 millió szelvényt vásároltunk a megyében. A 13 ebben az eset­ben nem bizonyult szerencsétlen számnak, ugyanis ennyi nagy nyereményt fizettek ki, 1 millió 100 ezer forint értékben. — Az INTOURIST-lánc keretében a megyei IBUSZ szervezésében 36 szovjet csoport 1260 vendége kereste fel Tolna megyét. — A TOLNATOURIST gunarasi, dunaföldvá- ri, Dombodban lévő és Sió-kempingjében 6589 vendéget fogadtak. Az előbbi összeha­sonlítás szerint ez a tavalyi nyárhoz viszonyítva 153,6 százalékot jelent. — Amiről nem irtunk ezen az oldalon, az nem vétkes hanyagságból történt. Természe­tesen a mezőgazdaságra gondolunk, mely fo­lyamatos üzem ugyan, de amelynek legfonto­sabb időszaka erre a három hónapra esett. A kelleténél kevesebb esőt mindenki észrevet­te, ami pedig a termelési eredményeket illeti, vagy nincsenek végleges adatok, vagy ha van­nak, az itt lehetségesnél sokkal mélyrehatóbb elemzést igényelnek. — A Népbolt három nyári akciója során, az Otthon Áruház hetén és a szezon végi ár- engedményes vásár során 8 millió forintén vásároltunk. — A három nyári hónap nem feltétlenül csak az örömöké volt. Az Állami Biztositó me­gyei igazgatósága 6033 kárt rendezett, ezek közül 1216 a gépkocsikra jutott, 2487 baleseti volt. Villámcsapás okozta tűzkárt egy alkalom­mal több mint 100 ezer forintot fizettek ki, a nyitva felejtett vízcsap 44 ezer 979 forint kár­térítést „eredményezett". A termelőszövetkeze­tekben 5000 hektárt sújtott különböző arányú jégverés. iNem újság, hogy nyaranta az iskolákban csak a tanulók és részben a pedagógusok számá­ra van szünet, egyébként azon­ban szorgos munka folyik. Ez a takarítások, felújítások ideje, kisebb és nagyobb mértékben. Aligha tévedünk azzal az állítá­sunkkal, hogy ez megyénkben a leginkább szembetűnő helyen épp Szekszárd kellős közepén történik, a nagy múltú, patinás Garay Gimnáziumban, Amikor ezeket a sorokat írjuk, még mindig „történik” és édeskevés remény van arra, hogy ez az ál­lapot egyhamar megváltozzon. Kérdéseinkre válaszolva az is­kola igazgatója, a meggyőző erő szándékával ugyan, de na­gyon kevés meggyőző erővel úgy összegezte a helyzetet, hogyha a felújításban, tataro­zásban érdekelt vállalatok ígé­reteiket megtartják, akkor a tanév normális keretek közt el­kezdődik szeptember elsején. Ezt pontosítva, a Szakoly test­vérek szövetkezet arra tett ígé­retet, hogy szeptember 30-ig levonul az épületről, de közben is úgy dolgozik, hogy a tanítást nem zavarja. A festő ktsz mun­kavégzési határideje már le­járt. A festésről az érdeklődőknek óhatatlanul eszükbe jut az épü­let színe, mely — nagyon óva­tosan körülírva a tényeket — „nem váltott ki köztetszést”. Az igazgató ezzel kapcsolatban azt közölhette, hogy a színt a városi tanács műszaki osztálya előírta. Mellékesen szólva az is igaz, hogy ezzel a város szépítésével, esztétikumával foglalkozó bizott­ság nem értett egyet. Maradt tehát az ellenvélemény — és a szín. Egyebütt a helyzet sokkal ró- zsásabb. A megyében a szük­séges munkák többsége a já­rási-óvárosi művelődésüayi osz­tályok nagytakarítási-karbantar­tási tervei szerint folyt. Ez az óvodák nélkül kereken 100 ok­tatási intézményt jelent. Prob­léma csak Nagymányokon van. ahol az iskola életveszélyessé Az iskolákban A szekszárdi gimnázium - néhány nappal évnyitó előtt vált. A tanulók elhelyezését azonban a megszűnt nevelő- otthon helyiségeinek felhaszná­lásával megoldották. A nyár iskolai gyarapodásai­hoz tartozik a Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmun­kásképző Intézet új épületének megnyitása Szekszárdon, ami egyben egyben egy új iskolatí­pussal való gyarapodásunkat is jelenti. A beruházás kereken 27 millió forintot igényelt. A na­gyon jól sikerült küllemű épüle­tet a Szekszárdon járók a hon­védlaktanya mellett láthatják. E hó 24-én volt az Iregszemcsei Gyógypedagógiai Intézet új konyhájának, éttermének és négy foglalkoztatótermének műszaki átadása. Műszaki át­adásra került sor a hónap de­rekán Felsőnyéken is, ahol a falu négy korszerűsített tante­remmel és egy műhellyel gya­rapodott. Vendéglők, boltok Az összeállításainkban ezen az oldalon található adatok többségével külön-külön, ese­tenként már találkozott az olva­só, hiszen a tájékoztatás napi feladatunk. Itt összegzésről van szó, ami a nyár folyamán a me­gyében üzembe helyezett jelen­tősebb kereskedelmi létesítmé­nyek esetében így fest: Júliusban 180 négyzetméter alapterületű élelmiszerüzlet nyílt Bátaszéken. Augusztusban Dombóvár és Tamási gazdagodott egy-egy 420, illetve 630 négyzetméter alapterületű ABC-áruházzal. Valamennyi ófész-üzemeltetésű épp úgy, mint a félezer négy­zetméteres németkéri kisvendég­lő is, melynek Luca-széke mód­jára történt elkészítési tempó­járól már megemlékeztünk la­punkban. Most az a lényeges, hogy van és megoldja a köz­ség étkeztetési problémáit. Az igazsághoz tartozik, hogy bár nyitása korábban történt, a nyári idegenforgalom lebonyo­lításának érdekeit szolgálta a szép, modern gunarasi áfész-ét- terem is (536 négyzetméter alapterület), melyről májusi megnyitása előtt egy nappal hoztunk fényképet lapunkban. Majdnem 3 kilométer busz Majdnem három kilométeres sort, egész pontosan 2739 mé­tert lehetne összeállítani abból a 249 autóbuszból, melyet a három nyári hónapban a szek­szárdi Volán Utazási Iroda az intézmények, vállalatok és első­sorban a megyei társutazási irodák rendelkezésére bocsá­tott utaztatási igényeik lebonyo­lítására. A 249 autóbusz 410 napig, tehát 1 évig és 45 napig volt úton... Ezt így persze sem­milyen vállalat egyetlen nyil­vántartásában se mérik, csak mii játszottunk egy keveset a számokkal, hogy érzékleteseb­bekké tegyük azokat. Uborkaszezon? Idősebb olvasóink még jól emlékezhetnek rá, hogy a nyári hónapokat valamikor az „uborkaszezon" névvel illet­ték. Az újságok hasábjain ilyenkor születtek az ötlábú, ne­tán kétfejű borjak és ilyenkor bukkant fel Lochness köz­kedvelt szörnye, melyet néhány évvel ezelőtt némi kaján- Sággal a szekszárdi Csörge-tóba is átplántáltunk. (Akadt, aki elhitte.) Nos, akik közül a közművelődési programokat igénylik, az idei nyáron még a legigényesebbek se panaszkodhat­tak. Szó se volt az említett uborkaszezonról. Elevenítsük fel legalább nagy vonalakban a tényeket. Legfontosabb rendezvénysorozatnak kétségtelenül a VII. Duna menti folklórfesztivál számított július 22—26. között, melynek megyénkben rendezvényei Dunalöldvárott, Pak­son, Szekszárdon és a Sárközben zajlottak. A magyarok mellett szerepeltek ezeken lengyel, NDK-beli, szovjet, NSZK-ból jött, francia és osztrák csoportok is. Külön emlí­tést érdemelnek a megyebeliek közül a váraljaiak, izmé- nyiek, alsónyékiek és bogyiszlóiak, akiknek műsora mire ezek a sorok megjelennek (és az időjárás nem szól közbe), a Budai Parkszínpadot is megjárta már. Voltak kiállítások Szekszárdon és Decsen, maga Szekszárd pedig Kalocsán mutatkozott be kiállítással. A sárközi lakodalmat — immár hagyományossá vált rendezvényünket — mintegy 25 ezren nézték végig, de a tevékeny résztvevők száma is felül járt az ezren. Dombóvárott volt a II. dél-dunántúli amatőrfilmes „video- tábor", június 23. és július 3. közt. Vizuális kísérleti alkotó­tábort tartottak Pakson, Tengelicen pedig azok a művészek gyűltek össze, akik munkáikkal valamilyen módon bekap­csolódtak az emlékezetes kölesdi kísérletbe. Dunaföldvá- ron 39 résztvevővel, irodalmi színpadok szereplésével július 1—10. között volt az országos amatőr színjátszótábor. Ezzel még mindig nem szóltunk a váraljai felső tagozatos, nem­zetiségi olvasótáborról, avagy a szekszárdi zenélő nyár há­rom rendezvényéről. A tamási járási népművészeti és nemzetiségi napok még mostani beszámolónk megjelenésének idején is tartanak. Augusztus 16-án kezdődtek és 31-én érnek véget. István József, a megyei tanács elnökhelyettesének megnyitója óta volt itt játszóház, búcsúi bál, gálaműsor, ifjúsági bál, vetí­tettek néprajzi filmeket. Gyönkön a burgenlandi fúvószene­kar, nagykónyiban a galgamácsai népi együttes és a kop- pánymentiek mutatkoztak be, Pincehelyen a Vinkovci— Lisinski népi együttes műsorát hirdették meg. Bátaszék, Mórágy, Somberek, Nagymányok, Pusztavám, Decs, Kakasd, Szülök, Madocsa, Hőgyész, Ozora, Póri, Nagykónyi, Sza- kály, Regöly, Pincehely, Nagyszékely, Vinkovci és Burgen­land hagyományőrző népi együtteseinek felvonulása au­gusztus 22-én volt Tamásiban. Az olvasó valószínűleg már az eddigiek alapján is fel­figyelt a közművelődés nagyon tudatos és okos decentra­lizálására. Ugyanez vonatkozik a kiállításokra is, melyeken a nyár folyamán Szekszárdon Tápai Antal szobrászművész és lombori László festőművész műveit láthattuk. A kiállításokra egyébként is érdemes több szót veszte­getni. Az, hogy hovatovább országos rangú művészeknek (Katona Áron Sándor) rangot jelent Tolna megyében be­mutatkozni, nem újság. Csak a nevek említésével hadd so­roljuk Kövesdi Mihály naiv festőt, Horváth Imre fafaragót, Gyárfás Miklóst, Orsós Terézt, Bősze Györgyöt, Vankóné Dudás Julit. De ugyanígy említhetnénk átfogóbb jellegű kiállításokat is. Például Lackner Aladár magángyűjteményét a svád helytörténet vonatkozásában (Gyönk), a kender kézi megmunkálásával kapcsolatosat (Szakály), a gyapjú kézi feldolgozásának rég elfeledett elemeit (Hőgyész), vagy a régi mezőgazdasági eszközöket bemutatót (Pincehely). A sor korántsem teljes, de talán érzékeltet valamit abból, hogy az „uborkaszezon" kifejezést csak egyetlen értelemben volt érdemes használni az elmúlt, vagy elmúlóba forduló nyáron. Az uborka növény tényleges szezonja idején... Vízben, vízparton A fenti cím nem egészen pon­tos. Ugyanis nincs a megyé­nek olyan statisztikusa, aki meg tudná mondani, hogy az elmúlt napokban mennyien lelték örömüket a viz és víz­part örömeiben. Azt viszont tudjuk, hogy a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat féltucat strandjára-uszodájá- ba 376 ezer látogató: — vál­tott jegyet. Csapjainkon - ez a vízfogyasztással egyértékű — kereken 3 mililó 810 ezer köbméter vizet engedtünk ki­folyni, ugyancsak a fenti vál­lalat közreműködésével. Ez a tavalyi fogyasztás 112,8 szá­zaléka Az oldal összeállításánál adatokkal, felvilágosításokkal segítségünkre volt dr. Pájger Vince megyei főügyész; Póla Károly, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője; Sólyom Zoltán, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője; Méry Éva és Enyedi István, a me­gyei tanács csoportvezetői; Zentai András, a Garay Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola igazgatója; Bcrbás István, a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója; Papp Jú­lia, az Állami Biztositó Tolna megyei Igazgatóságának vezetője; Szigetvári Ernő, a megyei OTP igazgató-helyettese; Mikóczi György, a szekszárdi Skála-Coop igazgatója; Csorba Lász­ló, a szekszárdi IBUSZ-irodá igazgatója; Kovács Zoltán, a VOLÁNTOURIST vezetője és Hor­váth János, a megyei Népbolt Vállalat igazgatóhelyettese. Acikkeket Ordas Iván irta, a fény­képeket Bakó Jenő készítette.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents