Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-27 / 200. szám

XXXI. évfolyam, 200. szám. ARA: 1,40 Ft 1981. augusztus 27., csütörtök. Mai számunkból EGY PROVOKÁCIÓ HATTERE (2. old.) FOROG A ROKKA (4, old.) ZÁSZLÓFELVONÁSTÓL ZÁSZLÓLEVONÁSIG (5. old.) PALYAAVATÓ HŐGYÉSZEN (6. old.) ATOMERŐMŰ­ÉPÍTKEZÉS (3. old.) r Érdek­képviselet Az üzemi alapszervezet ve­zetősége és tagsága általá­ban elégedett T. elvtársnak, a vezetőség termelési felelő­sének munkájával. Nemcsak munkahelyi kötelezettségeinek tesz példamutatóan eleget, hanem mint vezetőségi tag is igen aktív. Szinte minden ve­zetőségi ülésen hozzászól, vé­leménye reális, évtizedes ta­pasztalatok és az üzem mai problémáinak alapos ismere­te birtokában mond véle­ményt, amit aztán rendszerint magáévá tesz a vezetőség is. Egyetlen hibáját róják fel néha. Amikor az ő munka­helyéről van szó, akkor elfo­gult. Ahogy mondják, kiáll, túlzottan is kiáll azért a rész­legért. Egyik alkalommal a vállalat bérfejlesztési koncep­cióját terjesztette a vezetőség elé az igazgató. A differen­ciált fejlesztés tervével min­denki egyetértett, azok kap­janak többet, akik többet tesznek az üzem eredményes működése, a hatékonyabb ter­melés, gazdálkodás érdeké­ben. Differenciálni kell oly­képpen is, hogy a vállalati átlagon belül egyik részlegnél nagyobb, másiknál alacso­nyabb legyen a bérszínvonal növelése. A vezetőség alaposan „megrágta” a tervezetet, vé­gül is — néhány kisebb mó­dosítás után — egyetértett azzal. Csak T. elvtársnak volt különvéleménye. Sérelmezte, hogy az a részleg, ahol ő dol­gozik — a szállítás — a vál­lalati átlagnál alacsonyabb fejlesztést kap. Próbálták meggyőzni. Hogy a szállítók az elmúlt években „előresza­ladtak", tavaly például közel húsz százalékkal nőtt — kü­lönböző okok következtében — az átlagbérük, viszont itt vannak a karbantartók, sok köztük az érettségizett szak­munkás. Ott kell a vállalati átlagon felüli bérfejlesztést végrehajtani. T. elvtársnak nemigen volt ellenérve, csői: egyetlen, amit ő a legfonto­sabbnak tekintett: „Én a szállításnál dolgozom, itt az ő érdekeiket képviselem.” Valóban?"' A párt vezető testületéinek tagjai — az alapszervezeti vezetőségektől a Központi Bi­zottságig — különböző terü­leteken dolgoznak. Ez termé­szetes, hiszen így a döntése­ket megelőző viták során egy- egy szakterületről az tud mon­dani leginkább alapos véle­ményt, aki annak ismerője. Ám ez sohasem jelenthet va­lamiféle „érdekképviseletet”. T. elvtárs példája nem általá­nos, azonban, ha szórványo­san is, de előfordul. Őt — és a hasonlóképpen! gondolkodókat — nem a rész­legük, hanem az alapszerve­zet taggyűlése választotta a vezetőség tagjává. Képvisel­niük a vállalat érdekét kell, sőt, a vezetőségnek néha, a szűkén felfogott vállalati ér­dekkel szemben a népgazda­ságét. Ahogy a XII. kong­resszus határozata mondja: „Növekedjék a párt minden testületének, szervezetének és tagjának politikai felelőssé­ge a társadalmi érdekek kép­viseletében és érvényesítésé­ben". Külön felvonó a pénznek Jó ütemben épül a bankszékház Folytatódnak a harcok Salvadorban Legkevesebb 15 salVadori konmánylloalona, köztük két tiszt vesztette életét a legutóbbi 48 óra alatt a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadító sí Front harcosaival vívott csatákban. Chalatenango északi megyé­ben a felkelők állásai ellen kivezényelt kormánykatonák a partizánok csapdájába estek. Az osztag 10 fős veszteséget szenvedett. Az elesették között volt a hadsereg egy hadnagya és egy őrmestere is. A gerillák nagy mennyiségű hadianyagot és lőszert zsákmányoltak. La Libertad középső területein a partizánék telepítette akna­mezőre futott a hadsereg egyik szállítmánya. Tizenkét katona meghalt, másik bárom súlyosan megsebesült. Az északkeleti Morazan megyében a partizá­nok rajtaütöttek a hadsereg egyik járőrosztagán. A katonák közül sokan meghaltak, de veszteségük nagysága nem is­meretes. A salvadori börtönökben az elmúlt 48 órában 200 politikai fogoly lépett éhségsztrájkba. Közölték, inkább az éhhalált választják, de kitartanak annak követelése mellett, hogy a jun­ta emberei szüntessék be a foglyok kegyetlen kínzását. IKedden Salvadorban, minde­nekelőtt a fővárosban 41 meg­gyilkolt ember holttestére buk­kantak. Többségüket hóhéraik megkínozták, majd lefejezték őket. A Magyar Nemzeti Bank Tolna megyei Igazgatóságának épülő székházában kedden fe­jeződött be az UNIVAZ-szere- lés, utána: hozzáláttak a váz- szerkezetet kitöltő falak készí­téséhez. Ez az építkezés, ez a székiház különbözik minden mástól, természetszerűen. Itt nemcsak irodák lesznek és tár­gyalószobáik, mosdók és ügy­félfogadók, hanem például a három lift közül az egyik a pénz szállítására szolgál. Min­den eddiginél biztosabb hely­re kerül a pénzünk. Érdemes megemlíteni, hogy az épületbe pénzt bozo gépkocsi nem áll meg az utoán, illetve csak egy pillanatra!, amíg a kapu ki­nyílik. Behajt és rögtön csukó­dik utána a vasajtó. (Mindezt az építést közvetle­nül -irányító Schárer Józseftől, a TÁÉV művezetőjétől tudtam meg, a tervpapírok áttekinté­sével. Közölte a művezető: tartják az ütemet a bankház építésében, tehát a korábbi le­maradást megszüntették. Az átadási határidő jövő év jú­nius vége. Reméljük, nem lesz több bonyodalom. Problémáról, alkadályokról nem értesültünk. Schárer József, aki közreműkö­dött a megyeszékttely több ne­vezetes épületének elkészítésé­ben (művelődési központ, Ge­menc szálló, stb.), láthatóan büszke a városközpontban rá­bízott újabb feladat teljesítésé­re, ezért magyarázott szívesen, Megkezdték az épület „befalazását” amikor felikerestük. A Tolna megyei Állami Építőipari Vál­lalat, a paksi munkák elvég­zése után, nagyobb erővel tud részt venni a megyeszékhely építkezéséin. A tervben olvasható szavak is jelzik, hogy megfelelő he­lyet kapnak a bank dolgozói. Három szinten alakítják ki az irodákat, egyéb szobák mel­lett: folyószámlacsoport, köz- gazdasági, mezőgazdasági, ipari-kereskedelmi osztály, mind jól elkülönítve. Aztán: bevételi főcsoport, gépi könyvelés, or­vosi szoba, műszerész. Felso­rolni sem lehet. Ahol sok a pénz, ott sok a munka. De itt már kényelmesen kezelhetik és Vigyázhatják majd a pénzt, eb­ben- az új barikba n. . G. J. nicaraguai belügyminiszter Dél-Afrika folytatja agresszióját Általános mozgósítás Angolában Elutazott a A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására augusztus 22. és 26. között látogatást tett hazánkban Tomás Borge, a Sandinista Nemzeti Felszabadí- tási Front Országos Vezetősége Politikai Bizottságának tagja, belügyminiszter. A nicaraguai vendéget fo­gadta Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Aczél György, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai. Hor­váth István belügyminiszter, Be- recz János és Rácz Sándor, a Az ENSZ tengerjogi konfe­renciájának teljes ülésén Szem- jon Kozirev külügyminiszter- helyettes kijelentette, hogy a szovjet küldöttség nincs meg­elégedve a dolgok alakulásá­val a három hete tartó tanács­kozáson. A három tisztázatlan kérdésről folytatott tárgyalások, valamint a végleges konvenció­tervezet kidolgozása lefékeződ­tek az amerikai küldöttség ma­gatartása miatt, amely válto­zatlanul obstrukciós álláspontot képvisel a konferenciával szem­ben. Az Egyesült Államok el akar­ja húzni a tanácskozást, vagy éppen zátonyra futtatni a kon­ferenciát, hogy nekiláthasson az egyoldalú lépéseknek, illetve a tengerfenék nemzetközi zónái­ban lévő természeti kincsek ki­aknázásával kapcsolatos alap­kérdésekben olyan megoldást kényszerítsen ki, amely az ame­rikai vállalatoknak és multina­cionális konszernek érdekeinek felel meg. A konferencia részt­vevői, néhány állam kivételével, visszautasították a valamennyi Központi Bizottság osztályveze­tői, a Központi Bizottság tagjai megbeszélést folytattak Tomás Borgéval. A nicaraguai politi­kus Veszprém megyébe is ellá­togatott. A szívélyes, baráti légkörű megbeszéléseken Tomás Borge és magyar vendéglátói kölcsö­nösen tájékoztatták egymást or­száguk helyzetéről és véleményt cseréltek időszerű nemzetközi kérdésekről. A megbeszéléseken ismétel­ten kifejezésre juttatták a 'ma­gyar nép szolidaritását a San­dinista Nemzeti Felszabadítás! állam, s elsősorban a fejlődő országok érdekeit érintő kérdé­sek efféle egyoldalú kezelését. A „77-ek" csoportjának au­gusztus 10.-i nyilatkozata világo­san megfogalmazta, hogy el­múltok azok az idők, amikor a nemzetközi konferenciákon egyetlen állam, bármilyen naqy is legyen, kizárólag neki elő­nyös megoldásokat diktálhatta. A szovjet küldöttség úgy vé­li, hogy a konferencián meg­voltak a szükséges feltételek ahhoz, hogy végrehajtsák a konferencia 1980. augusztus 28,-i határozatát, vagyis még idén konszenzussal elfogadják a konvenciót. Sajnálatos módon az Egyesült Államok obstrukciós álláspontja miatt, amelyett né­hány más delegáció is támoga­tott, a konferencia nem tudta megvalósitani saját döntését. A szovjet küldöttségvezető vé­gül kifejezte reményét, hogy az amerikai küldöttség nem ra­gaszkodik korábbi, a konferen­cia munkáját hátráltató állás­pontjához, az együttműködés útját választja és megértést ta­núsít más államok érdekei iránt. Front küzdelmével, amelyet a forradalom eredményeinek meg­védéséért, az ország független­ségének megszilárdításáért, a dolgozók helyzetének javításá­ért,- a közép-amerikai térség biztonságáért folytat. A tárgyaló felek kifejezték készségüket a Magyar Nép- köztársaság és a Nicaraguai Köztársaság közötti sokoldalú kapcsolatok fejlesztésére. * Tomás Borge szerdán eluta­zott hazánkból. A repülőtéren búcsúztatására megjelent Hor­váth István és Rácz Sándor. Befejeződött a nairobi értekezlet Kompromisszumos rendezési javaslat elfogadásával ért vé­get szerda hajnalban Nairobi­ban az Afrikai Egységszervezet különbizottságának kétnapos értekezlete, amelyen az öt éve húzódó nyugat-szaharai konf­liktus megoldási lehetőségeiről folytattak eszmecserét. Mint Peter Onu, az AESZ fő­titkár-helyettese a tanácskozás befejeztével újságírók előtt el­mondotta, az érintett felek elé terjesztendő javaslatban az AESZ tűzszünetre hív fel a Poli- sario és Marokkó csapatai kö­zött, amit népszavazás követne, s ezen a szaharai nép a’függet- lenség és a „Marokkóval való integráció” között választhatna. A javaslat nem követeli a marokkói csapatok kivonását Nyugat-Szaharából, hanem mindkét félnek azt írja elő, hogy a népszavazás alatt egy­ségeik a laktanyákban marad­janak. Továbbá nem javasolja Marokkó és a Polisario közvet­len tárgyalásokba bocsátkozá- sát sem — ezzel nem tesz ele­get a Polisario két fő követelé­sének. Válaszul a hétfői dél-afrikai támadásra, Angolában kedden általános mozgósítást rendel­tek el — jelentette az ANGOP angolgi hírügynökség. Mind a tényleges szolgálatot teljesítő katonákat és tiszteket, mind pe­dig a tartalékosokat felszólí­tották, hogy 48' órán belül je­lentkezzenek egységüknél. Mint már jelentettük, 'hétfőn a meg­szállt Namíbia felől harcko­csikkal és páncélozott jármű­vekkel felszerelt, a légierő gé­pei által támogatott nagylét­számú dél-afrikai haderő hatolt be Angola területére. Az ANGOP jelentése beszá­mol róla, hogy a dél-afrikai lé­gierő kedden megtámadta és a földdel egyenlővé tette a ha- .tártól kétszáz ‘kilométerre fekvő Cahama, és a határtól három­száz kilométerre fekvő Tchibem- ba helységeket. A behatolók szárazföldi erői elfoglalták a határtól száz kilométerre lévő Cataguero várost, Xangongot pedig ostrom alá vették. A Namíbiában állomásozó dél-afrikai haderők windhoeki főhadiszállásán „hallgatásba burkolóztak" az angolai had­műveleteket illetően. A beha­tolás tényét mindazonáltal elis­merték, hozzátéve, hogy a „ha­tár menti” 'harcokban négy dél- afrikai katona életét vesztette. Az Angola elleni agressziót az­zal „indokolták”, hogy az afri­kai ország menedéket és támo­gatást nyújt a Namíbia függet­lenségéért harcoló SWAPO har­cosainak. Brazília kedden elítélt' az Angola elleni dél-afrikai * a- dást. Ramico Sáráivá Guerreiro külügyminiszter többek között kijelentette: az ENSZ alapok­mánya értelmében a megtáma­dott országnak joga van arra, hogy külföldi segítséget vegyen igénybe saját védelmében. A brazil politikus azokra a kubai erőkre célzott, amelyek az an­golai kormány kérésére állo­másoznak az afrikai országban. A konzervatív vezetésű Bra­zília Angolával szolidáris ál­lásfoglalását többek között a két ország közötti történelmi­nyelvi rokonsággal magyaráz­zák. ^ Jósé Eduardo Dos Santos angolai köztársasági elnök szer­dán azzal vádolta Pretóriát, hogy hatalmába akarja keríte­ni Angola déli részét. Az ál­lamfő megerősítette, hogy a pretoriai rendszer 45 ezer ka­tonáját vonta össze a namíbiai —angolai határon. A dél-afrikai haderőt zsoldosok és az UNI- TA elnevezésű angolai sza'ka- dár szervezet" fegyveresei támo­gatják. Dos Santos szerint a csapatösszevonásnak az a cél­ja, hogy elfoglalják Angola te­rületének egy részét. Az ANGOP angolai hírügy­nökség jelentése szerint az el­nök üzenetet küldött Fidel Castrónak, az el nem kötelezett országok mozgalma soros el­nökének és Dániel Arap Moi- nak, az Afrikai Egységszervezet soros elnökének. Az angolai elnök Castro és Arap Moi segítségét kérte ah­hoz, hogy véget vessenek a folytatódó dél-afrikai agresszió­nak. Figyelmeztetett rá, hogy a fejlemények kiszámíthatatlan következményű háborúba tor­kollhatnak, és kérte Castrót és Arop Moit: tájékoztassa mind­erről a mozgalom, illetve a szervezet tagállamait. Az angolai nemzetvédelmi minisztérium 'közleménye sze­rint a dél-afrikai légierő nyolc harci gépe két angolai falut rombojt le a legutóbbi táma­dás alkalmával. (Kommentárunk a 2. oldalon.) Tengerjogi- konferencia Szovjet felszólalás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents