Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-20 / 195. szám
e^fepüJSÄG 1981. augusztus 20. Fenyegeti-e földünket vízhiány? KUBA Szovjet-kubai együttműködés Gyümölcsözően fejlődnek a Szovjetunió és Kuba gazdasági kapcsolatai. Az elmúlt tervidőszakban az áruforgalom megháromszorozódott az 1971 -1975-ös időszakhoz képest. 1980-ban a Szovjetunió részesedése a kubai külkereskedelemben elérte a 70 százalékot az 1975. évi 48 százalékkal szemben. Ugyanakkor Kuba is jelentős szerepet játszik a szovjet gazdasági külkapcsolatok- ban. A Szovjetunióból a legkülönfélébb ipari és fogyasztási cikkek érkeznek a karib-tengeri szigetországba - gépkocsik és hajók, repülőgépek és gépsorok, bulldózerek és műszerek, tv-készülékek és kerékpárok, faanyag és fémáru. Kuba többek közt cukrot, déligyümölcsöt és nikkelt exportál a Szovjetunióba. Az előző tervidőszakban, például, 5,5 mjjlió tonnával növekedett a kubai cukorexport mennyisége. A szovjet fél segítséget nyújt a kubai ipar és mezőgazdaság fejlesztéséhez. 1980-ban 83 kubai létesítmény részére érkeztek szovjet gyártmányú komplex berendezések - köztük van az ország első atomerőműve is. A Szovjetunió részt vállal a kubai nikkelipar fejlesztésében és rekonstrukciójában. LAOSZ Új közúti híd Savannakhet tartományban a kilences számú főútvonalon átadták a forgalomnak laoszi —bolgár együttműködés keretében felépült közúti hidat. Az építmény hossza 130 méter, a szélessége 9 méter. A kilences számú út Laosz legfontosabb közúti útvonala» amely a testvéri Vietnammal köti össze az országot. Az út korszerűsítésében. Bulgárián kívül tevékeny részt vállal a Szovjetunió, Vietnam, Csehszlovákia és Lengyelország. Komplex program és integráció Az Éhség sztyeppe, mely még ellenáll a talajjavító munkáknak (Fotó: APN-KS) Valentyin Korzun, az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programja szovjet bizottságának elnöke interjút adott Irina Mgerjannak, az APN tudósítójának. — Egyes nyugati futurológusod sötét képet festenek bolygónk jövőjéről: kiszáradt, megrepedt föld, sehol egy bokor, sehol egy fa. Az egész földgolyó sivatag... Mi az ön véleménye ezzel kapcsolatban? — A vízprobléma természetesen létezik. De nem arról van szó, hogy a víz kevés, vagy eltűnhet a Földről. Ismereteink szerint a Föld összes vízkészletei 1386 millió köbkilométert tesznek ki. Ez óriási szám. Az élethez szükséges édesvíz azonban csupán 35 millió köbkilométer. Emellett az édesvízkészletek 70 százalékát az Északi- és a Déli-sark, valamint Grönland gleccserei és hótömegei őrzik, vagyis napjainkban gyakorlatilag hozzáférhetetlenek. A víz, ellentétben az olyan természeti erőforrásokkal, mint a kőolaj, a szén, a földgáz, nem tűnhet el, összmennyisége bolygónkon nem csökken, bármennyit is használnak fel belőle. Ezt a természetben a víz körforgásának köszönhetjük. A víz az „óceán—légkör—talaj— óceán" rendszerben állandóan cirkulál. ‘ A vízhiány egyrészt azért következik be, mert a vízkészletek területi megoszlása egyenetlen, másrészt, mert felhasználás után a víz szennyeződik, nem mindig vetik alá hatékony tisztításnak. — A Szovjetunióban sok száz tudományos és tervezőintézet foglalkozik ezzel a problémával. Az északi területek és Szibéria bővizű folyói gyéren lakott, ipari és mezőgazdasági szempontból fejletlen területeken folynak keresztül. Ugyanakkor délen, ahol a Szovjetunió lakosságának többsége összpontosul, nincs elegendő víz. Egyébként hasonló tervek kidolgozása ma valamennyi kontinensen folyik. Dél-Amerikában az Amazonas és a La Plata folyók vizének átirányítására, Észak-Amerikában a Yukon, a Fraser és egyéb folyók, Afrikában a Kongó folyó vízhozama egy részének átirányítására a Csád-tóba, a Szahara szomszédos területeinek az öntözéséhez, Ázsiában az Indus folyó vízhozama egy részének átirányítására északról délre. Kétségtelen, hogy ez fontos tartalékot jelent a vízprobléma megoldásában. — Különösen kedvezőtlen helyzet figyelhető meg a fejlődő államokban. Mennyire komoly ez a probléma?- Az egy emberre jutó napi vízfogyasztás a különböző országokban nem egyforma. Különösen komoly a helyzet a fejlődő országok mezőgazdasági körzeteiben, ahol földünk lakosságának egynegyed része él. Az ENSZ adatai szerint 1980-ban 1 milliárd 320 millió ember nélkülözte a tiszta ivóvizet. Ezen országok lakosságának 90 százaléka nem ismeri a vízvezetéket, igen rossz minőségű vizet fogyaszt. A trópusi országokban sok folyó egészségügyi állapota katasztrofális. Az Egészségügyi Világszervezet véleménye szerint földünkön a betegségek 80 százalékát a szennyezett víz okozza, emiatt hal meg a világon ötéves kora előtt 15 millió gyermek. Az elmúlt évben az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése az 1981-től 1990-ig terjedő időszakot az ivóvízellátás és az egészségügyi körülmények javításának nemzetközi évtizedévé nyilvánította. A program sikeres megvalósítása valamennyi ország tudósainak az erőfeszítésétől függ. CSEHSZLOVÁKIA a ár •• I" #■ •• i w n r Az epulo-szepulo Praga Csehszlovákia Kommunista Pártjának XV. kongresszusa meghatározta a feladatokat a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fővárosa számára is. A feladatok elvégzését a VI. ötéves tervidőszakban (1976— 1980) folyamatosan ellenőrizték és a párt 1981. évi városi konferenciáján értékelték. Az utóbbi tíz év során Prágában 95 ezer lakás épült, ez a mennyiség az 1945 óta eltelt 35 év alatt épült lakásoknak több mint a fele. A többnyire Prága külső kerületeiben létesült 32 új lakótelepen 300 ezer ember számára épültek lakások. Az utóbbi öt év folyamán kiépült — 20 kilométer hosszú — metróvonalak évenkénti forgalma mintegy 250 millió utas. Restaurálták a prágai várat. A Szent György és Szent Ágoston kolostor helyiségeit a Nemzeti Galéria kiállítótermeivé alakították át, újjáépítették a Nemzeti Színházat, és felépítették az új kultúrpalotát. A Zelivka folyó környékére vezető, több kilométernyi hosz- szúságú vízvezeték kiépítésének segítségével növelték az ivóvízszolgáltatást, újjáépítik a csatornahálózatot, a prágai lakásokat a világítógáz-vezetékről a. szovjet földgázvezetékre» kapcsolják át. Ez többek között azt is lehetővé teszí, hogy további háztartásokat kapcsoljanak be a gázszolgáltatásba, ami Prága levegőjének tisztasága szempontjából is előnyös lépés. Prága ipara az ország egész ipari termelésének jelentős részét képezi. Ez idáig még nem sikerült biztosítani az iparüzemek komplex korszerűsítését, de például a Hostivar negyedben működő TOS Vállalat (szerszámgép gyárak) üzemei — több más vállalattal egyetemben — már áttértek az önműködő, számítógépekkel irányított, teljesen automatizált vezérlésű üzemelésre, s ez utat mutat a Prága környéki iparüzemek továbbfejlesztéséhez. A lakosság életkörülményeinek javítását szolgálta. 48 környező község hozzácsatolása a fővároshoz. Prága mai területé eléri az 500 négyzetkilométert. Az utóbbi évek során jelentős mértékben javultak a lakosságnak nyújtott szolgáltatások és az ellátás is. Több nagy bevásárlóközpont épült, csupán a VI. ötéves tervidőszakban (1976 —1980) 50 ezer négyzetméterrel bővült az üzlethálózat — többnyire az új lakótelepeken. Sikereket lehet feljegyezni az egészségügy terén is: új kórházi komplexumok épültek, mint például Prága Motol-ne- gyedének kórháza és a II. kerületi urológiai klinika. Az elmúlt időszak eredményeinek mérlegéből születtek meg a jövő évek feladatai. Csehszlovákia Kommunista Pártja 3 ezer prágai alapszervezetének 140 ezer tagja — minden prágai lakossal együtt — még nagyobb erőfeszítést kell kifejtsen az elkövetkező időszakban, hogy azokat a feladatokat, amelyeket a párt XVI. kongresszusa tűzött ki a prágai pártszervezet számára, maradéktalanul elvégezhesse, megteremtvén ezzel a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fővárosa, Prága további fejlesztésének feltételeit — hangzik a prágai kommunisták felhíEgy régi mesterség A népművészeti termékek vologdai üzemében különleges mázzal díszített, észak-orosz népművészeti motívumokat ábrázoló faliképek készítését kezdték meg. Csaknem teljesen feledésbe merült e régi iparág, s a népművészeknek csak hosszas keresés, kísérletezgetés után sikerült elkészíteni az első próbadarabokat és elsajátítani a helyi mestereik titkait. Az új alkotások e munka sikeres befejezéséről tanúskodnak. NDK Új IFA-kismotor A suhli IFA-komblnátban már sorozatban gyártják a legújabb terméket, a Mockick S—51 kismotorkerékpárt. Az új motort elődjétől, az 1974 óta gyártott S—50-estől főként erősebb motorja és a négy- fokozatú sebességváltója különbözteti meg. Az IFA termékeit a világ 26 országában vásárolják. A komplex programban, amelyet a tagországok kormányfői a KGST 1971. júliusában Budapesten megtartott XXV. ülésszakának munkája során írtak alá, kifejezésre jut a testvéri országok objektív szükséglete a kölcsönös gazdasági együttműködés elmélyítésében. Az az újszerű benne, hogy komplex, sokoldalú módon közelítik meg a gazdasági együttműködés megoldásra megérett' problémáit. A szocitalista országok az együttműködés konstruktív és konkrét programját dolgozták ki nem csupán az anyagi termelés, a tudomány és a technika területén, hanem a külkereskedelemben, a valutáris- pénzügyi és a hitelkapcsolatok szférájában is. A komplex program elfogadásával a szocialista világ politikai lexikonjában biztos helyet kapott a „szocialista gazdasági integráció” fogalom. Mit jelent ez? Az erőfeszítések egyesítését a szocialista közösség erejének megszilárdítására irányuló közös feladatok megoldása, a szocializmus, mint világrendszer óriási, még nem teljesen feltárt előnyeinek kihasználása érdekében. Az integráció kedvezőbb feltételeket teremtett a legújabb tudományos-műszaki vívmányok meghonosításához, a népek élet- és kulturális színvonalának emeléséhez. A komplex program jelentőségét a gazdasági együttműködés lényegi problémáinak megoldásában nagyra értékelték a kommunista és munkáspártok nemrégen lezajlott kongresszusai. A tapasztalatok szerint a szocialista közösség, az integráció vágányain fejlődve, számottevően megerősítette pozícióit a világgazdaságban <is. A KGST országai túlszárnyalják a fejlett tőkés országokat a nemzeti jövedelem növekedési ütemét tekintve. 1970—80 között együttes nemzeti jövedelmük 66 százalékkal emelkedett. A hetvenes években a bruttó ipari termelés volumene az országok egészét tekintve 84 százalékkal nőtt. Az ipari termelés évi átlagos növekedési üteme 6,3 százalékot tett ki, ami csaknem kétszeresen haladja meg a fejlett tőkés államok növekedési ütemének szintjét. A komplex programnak köszönhetően ma jobban kiegészítik egymást a testvérállamok gazdaságai. A komplex program jegyében gyárak és csővezetékek létesültek, földi és űrexpedíciókat szerveztek, nemzetközi gazdasági szervezetek és bankok működtek, nemzeti és nemzetközi ötéves tervek formálódtak. A komplex program nagy fontosságot tulajdonit azoknak a feladatoknak, amelyek a KGST-itaigországok együttműködésének további elmélyítésével kapcsolatosak a tervezési tevékenység területén és a nemzeti tervek koordinálásában. E sokrétű féladat lényegében az integráció alapvető módszerévé vált a KGST keretében. A folyó ötéves tervidőszakra (1981—1985) széló nemzeti tervek koordinálása, a szocialista integráció elvileg új iránya — hosszú távú célprogramok — figyelembevételével folyt. A célprogramok arra hivatottak, hogy kiegészítsék a közösség stratégiai dokumentumát — a komplex programot az elsőrangú népgazdasági ágakban: az energia-, tüzelőanyag- és a nyersanyagtermelésben, a közlekedés és a gépipar terén, továbbá biztosítsák az országok gazdaságilag megalapozott szükséglétéit élelmiszerekből és ipardikfcekből. Mégpedig e problémáknak nem részleges, hanem sokoldalú és kétoldalú megállapodások alapján kell megáldani mindazokat a kérdéseket, amelyek a finanszírozással', a szükséges anyagi és m u nkae rőf o rrások biztosító sá vall, új ágazatok megszervezésével, vagy a meglévők korszerűsítésével, a tudományoskutató és a szerkesztési munkákkal, valamint az együttműködés közgazdasági feltételeivel, pl. a hitelekkel és az árakkal függnek össze. A hosszú távú programok eredményes realizálására épülve állt össze a második „integrációs ötéves terv" — a sokoldalú integrációs intézkedések 1981—1985-ös évekre szóló egyeztetett terve. Ebben visz- szatükiröződnek a szocialista közösség államainak azok a kötelezettségei, amelyeket a folyó ötéves tervidőszakban megvalósuló legfontosabb közös akcióik terén vállaltak. Lefordítva' őket a számok és a tervfeladatok nyelvére, minden integrációs partnernek segítenek valóra váltani a testvérpártok által kollektiven kidolgozott irányt: azt, hogy a nyolcvanas éveket az intenzív termelési és tudományos-műszaki kooperáció időszakává tegyék. A célprogramok realizálása érdekében a IfűST-országokban és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa munkaszerverben működésbe lépett az együttműködés valamennyi hatékony eszköze. Ez elsősorban a szakosítást és a kooperációt érinti, amelyek segítségével a modern ipar legbonyolultabb feladatait oldják meg. A szakosításban gyártott termékek szállításának bővítése — tartós és állandó tendencia a KGST- országok teljes áruforgalmában. A gépipari termékek kölcsönös exportjában például több mint tízezer szakosított termékfajta található. A termelés és a kölcsönös szállítások volumenét tekintve legjelentősebb szakosítási és kooperációs megállapodások a tagországok között az atomipari gépgyártás, a „maxi” és a „mini" komputerek, a számjegy- vezérlésű szerzsámgépek területén születtek. A szakosítás és a kooperáció hatékonyságát az együttműködés gyakorlata igazolja. Számos, bennünket körülvevő termék mintegy anyagi kifejezője a gazdasági együttműködés eme kísérleti formáinak. Vegyük például a magyar Ikarus autóbuszt, az NDK gyárainak márkájával ellátott utas- szállító vasúti kocsikat, a Tatra csehszlovák tehergépkocsikat, vagy a> Zsiguli szovjet gépkocsit, amelyek előállításához széles körűen használják fel a különböző szocialista országokban gyártott alkatrészeket. De akadnak példák az indokolatlan termelési párhuzamra is. A szakosítási programok nem ritkán másodramgú termelési ágakat ölelnek fél. A KGST körétében ezért napjainkban meghatározzák az integráció * elsőbbséget élvező területeit. Egyebek között kijelöltek két gép- és berendezéscsoportot, amelyekre elsődleges figyelmet fordítanak majd a sokoldalú együttműködés folyamán. Itt egyairánt szó van a termelési folyamatokat irányító eszközökről, a> kézimunka- ráfordítást csökkentő géprendszerekről, az ásványkincseket kitermelő komplex berendezésekről és energiatakarékos technikáról. Prioritást kapnak továbbá a nagy teljesítményű szerszámgépek, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar komplex gépesítésére alkalmas gépek. A komplex program realizálása során felhalmozódott tapasztalatokat hasznosítva a KGST-országok napjainkban az integráció olyan irányaira egyesítik erőfeszítéseiket, amelyek crz egész szocialista közösség és külön-külön minden egyes ország gazdasági fejlődésének útját biztosítják. JURIJ SZINNYAKOV
