Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-20 / 195. szám

1981. augusztus 20. IvtPÜJSÄG 3 Cselekvő hazaszeretet v x Kitüntetések augusztus 20. alkalmából A kiemelkedő tevékenység elismerése A népfrontmunkáért Az Alkotmány, az új kenyér és államalapító királyunk ünne­pén minden esztendőben kitün­tetik, megjutalmazzák azokat az aktivistákat, akik a népfront- munkában élen járnak. Me­gyénkből a Népfrontmunkáért kitüntető jelvényt kapta Dóczi Mihály, a regölyi községi nép­frontbizottság elnöke. A kitün­tetést Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára Budapesten adta át. Ugyancsak a népfrontmunkáért kitüntető jelvényt kapta Deák­Uhrin Vendel Kimagasló szakmai és hiva­tásbeli érdemeik elismeréséül 1981. augusztus 20. alkalmából a Tolna megyei Tanács Alkotói díját tegnap Szekszárdon, a megyei tanács székházában ün­nepi külsőségek között adta át dr. Szabópáll Antal, a megyei tanács elnöke dr. Várady Já­nos nyugdíjas körzeti orvosnak, Uhrin Vendelnek, a Paks-Duna- kömlődi Szabadság Mgtsz el­nökének és Sebestyén Adóm népi hagyománygyűjtőnek. Részt vett a díjak átadásán K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első tit­kára és Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei bi­zottságának titkára. A Tolna megyei Tanács 1978- ban alapított Alkotói díját már harmadik alkalommal adták ki, s ezúttal is olyan kiváló embe­reknek, akik a megye, a lakó­hely életének alakításában a kötelezőnél jóval többet tettek huzamos időn át. Dr. Várady János több, mint fél évszázada folytat orvosi gyakorlatot, ezen belül gyógyí­tó praxisát szülőhelyén, Tamá­siban, 34 éve gyakorolja. (Vele készült ünnepi beszélgetésünk lapunk 6. oldalán található.) Uhrin Vendel alapító tagja és első elnöke az 1950-iben alakult dunakömlődi termelő- szövetkezetnek. A ma 61 éves vári Mihály, a decsi nagyköz­ségi népfrontbizottság elnöke, Palkó Sándor, a HNF Orszá­gos Tanácsának tagja, a HNF megyei környezetvédelmi mun­kabizottságának tagja, Barkó- czi Nándor, a kapospulai köz­ségi népfrontbizottság elnöke és Szűcs Györgyéé, a megyei népfrontapparátus politikai munkatársa. A kitüntetéseket Csajbók Kálmán, a HNF me­gyei titkára Szekszárdon, a megyei bizottság székházálban rendezett ünnepségen adfa át. Sebestyén Ádám Uhrin Vendel az elnöki tisztsé­get harmincegy éve tölti be, s bár túllépte a nyugdíjkorha­tárt, az 1296 hektáros szövet­kezet gazdái ismét megválasz­tották elnöküknek.'A ragaszko­dás kézenfekvő. A téesz a pél­damutatóan gazdálkodó ter­melőszövetkezetek között foglal tartósan helyet. Eredményeiben nyilvánvalóan szerepe van Uhrin Vendelnek, akit gazda­sági területen több, mint három­évtizedes vezetői munkája, pél­damutató társadalmi tevékeny­sége tett érdemessé az 1981. évi alkotói díj elnyerésére. Sebestyén Adóm Kakasdon él. 1921. december 22-én szü­letett Andrásifalván. Évtizedek óta végez kimagasló munkát mind a néprajztudomány, mind a közművelődés területén. Szak­körökben és szőkébb hazánk­ban egyaránt ismert, hogy a bukovinai székelyek életével, kultúrájával foglalkozik, rész­ben saját élményanyagából, részben az öregek visszaemlé­kezéseiből merítve. Munkássá­gát egy-egy pályamű megírá­sával kezdte, s ezekből bon­totta ki később köteteinek ér­tékes anyagát, jeles szakembe­rek irányításával, segítségével. Eddig négy könyve jelent meg, a legutóbbi 1979-ben, Bukovi­nai székely népmesék címmel. Tegnap délelőtt Szekszárdon, a megyei művelődési központ márványtermében a megyénk közművelődésében kiemelkedő munkát végzők tiszteletére ren­deztek ünnepséget, melyen megjelent dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke,' Szabó Géza, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Horváth Géza, az SZMT titkára, valamint me­gyénk több politikai, állami tisztségviselője. Az ünnepség a felsőnánai székely asszonykórus, valamint gyönki és szekszárdi népdaléne­kesek műsorával kezdődött. Ez­után István József, a megyei ta­nács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet, köszöntve a megjelenteket, s rajtuk keresz­tül megyénk valamennyi köz- művelődési dolgozóját. Meg­emlékezett augusztus 20-ról, jeles nemzeti ünnepünkről, mely felszabadulásunk óta fon­tos vonásokkal gazdagodott. Majd idézve alkotmányunk 59. paragrafusát — „A Magyar Népköztársaság biztosítja az állampolgárok számára a mű­velődéshez való jogot..." — szó­lott a népművelők napjáról, amit szintén augusztus 20-án ünnepelünk. — A közművelődés ma már valóban közügy, társadalmunk­ban szinte kitapinthatóan nő a műveltség, s a művelt ember igénye és tekintélye. A szocia­lista kultúra jelen van minden­napjainkban, formálja gondol­kodásunkat, ízlésünket, hatás­sal van munkánkra, - hangsú­lyozta egyebek között a szó­nok, majd a népművelői hiva­tásról szólt. Végezetül Váci Mihályt, a költőt idézte, aki egész életét égő hittel áldozta a népnek, a jelennék és a jö­vőnek. Ezt követően dr. Szabópál Antal kitüntetéseket és jutalma­kat adott át a közművelődés élen járó dolgozóinak. Elsőként meleg szavakkal köszöntötte Czank Józsefet, a megyei mozi­üzemi vállalat igazgatóját, aki több évtizedes népművelői munka után vonul nyugdíjba. Átnyújtotta neki a Munka Ér­demrend arany fokozata kitün­tetést. A Szocialista Kultúráért kitüntetést a megyei tanácsel­nök huszonegy népművelőnek adta át. Négyen Budapesten, az OKISZ-iban, a TIT központi ünnepségén, illetve a Népi Iparművészeti Tanácsnál meg­tartott alkotmánynapi megem­lékezést követően vették át e kitüntetést. Az izményi székely népi együttes és a váraljai né­pi együttes szintén Szocialista Kultúráért kitüntetésben része­sült. A megyei ünnepségen tizen­heten vették át a Kiváló Mun­káért kitüntetést, harmindhár- man pedig népművelést segítő tevékenységükért részesültek pénzjutalomban. A Tolna megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya Köves- di Mihály sióagárdi naív festő­nek a Tolna megye Kiváló Nép­művésze kitüntetést adomá­nyozta. Ezután Csajbók Kálmán, a HNF megyei titkára a megyei helytörténeti pályázat nyerte­seinek adta át a díjakat, illet­ve a jutalmakat. Emlék­plakettek A megyei művelődésügyi osz­tály Babits Mihály-emlékpia- kettet adományozott Ordos Iván újságírónak, lapunk főm unka - társának irodalmi riportjaiért, s a magyar nyelv műveléséért; Pacsai Lászlónak, az SZMT könyvtára igazgatójának pedig könyvtárosi munkájáért és a szépirodalom terjesztéséért. Szintén a népművelők tegnap megtartott ünnepségén vették át négyen a Munkásművelődé­sért plakettet, kiemelkedő tevé­kenységükért. A dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium Ifjú Gárda szakasza képviseli „Tolna megye színeit” Nyíregyházán, az országos szemlén. Nem először vesznek részt ilyen szintű versenyen. Tíz év óta a megyei első helyet csalk nagyon ritkán sikerült tő­lük elhódítani. A beszélgetés, amit az ifjú­gárdistákkal folytattunk Dom­bodban, a felkészítő táborban, nemcsak a versenyről folyt, hanem egy olyan általános ér­zésről is,-mint a hazaszeretet. — Mire gondolnak a mai gimnazisták, ha ezt a szót hall­ják? Szendrey Júlia a második osztályt végezte el: — Ezt az érzést én még nem tudom megfogalmazni, annőíc ellenére, hogy szerintem min­denkiben él a hazája iránti szeretet. Egyszer külföldön hon­vágyam volt, nagyon szeret­tem volna már itthon lenni. Csupa idegen vett körül, nem értettem', amit beszéltek... Dobos Ferenc szintén csak másodikos volt, mégis megvá­lasztották parancsnoknak. — Az ember a hazájáért ké­pes bármit megtenni, minden helyzetben megvédelmezni a haza becsületét. Molnár Ferenc a harmadik osztályt fejezte be. — Nekem ez a szó az író­kat, költőket idézi, a nyelvet, amelyen beszélek, gondolko­dom. Azt az érzést, hogy itt élhetek, békében és büszke le­hetek arra, hogy magyar va­gyok. Persze, ez nem azt jelen­ti, hogy más népeket lebecsü­lök, mindenki büszke lehet a nemzetére. Hozzátartozik eh­hez az érzéshez a szülőföld, a történelem szeretete is. — Mi köze van a hazasze­retetnek a tanuláshoz? Erre a kérdésre meglepő válaszok ér­keztek. Szendrey Júlia: A középisko­lában az ember már nemcsak magának tanul, hanem a ha­zájának is, mert a fiatalok fog­ják a jövőt továbbvinni. Molnár Ferenc: A társada­lom maga is úgy gazdagszik, ha az egyén jól tanul. Ha az ember a tanulás során megis­meri az ország, az irodalom szépségeit, attól its erősödik a hazaszeretete. Dobos Ferenc: Minél többet tud az ember a hazájáról, vagy más népekről, annál in­kább tudja szeretni azt, ami az övé. Később nagy vita kerekedik a tanulásról. A három fiatal meggyőződéssel állítja, hogy a közösségben nem szeretik azo­kat az emberéket, akik csak azért tanulnak, hogy ötösük legyen, és nem jut idejük más közösségi elfoglaltságra. Kezd a dolog igen gyanús lenni, milyen tanulóik lehetnek ezek a lelkes gárdisták? Molnár Ferenc 4,8-as átlag­gal készül a műszaki egyetem­re, Dobos Feren'c jó erős né­gyessel valószínűleg az állat­orvosi egyetemet pályázza meg, csak a kislány marad el némi­képp 3,2-es átlagával de már A Magyar ENSZ Társaság Intéző Bizottsága szerdán Bu­dapesten felhívást tett közzé, amelyben hangsúlyozza: „A neutronbomba gyártását elrendelő, s a fegyverkezési verseny újabb fokozását jelen­tő amerikai döntés mélyen megrázta mindazokat, akik az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek alapokmánya alapján a világ békéjéért, a nemzetközi együttműködés erősítéséért, a hatalmas problémákkal küzdő emberiség jövőjéért tevékeny­kednek. A Magyar ENSZ Tár­saság Intéző Bizottsága a vi­lág sorsa iránt érzett felelős­sége szellemében emeli föl sza­vát, tiltakozik a döntés ellen, s annak visszavonását reméli. Szendrey Júlia Molnár Ferenc Dobos Ferenc Pataki Rezső Az ENSZ Társaságok Világ - ■ szövetsége — amelynek a mi szervezetünk is tagja — még 1977-ben az ENSZ első, rend­kívüli leszerelési közgyűléséhez intézett felhívásában síkra- szállt a neutronbomba gyártá­sa és bevezetése ellen. Meg­értettük, hogy e pusztító esz­köz nem egyszerűen csak bő­víti az atomfegyverek körét. Különösen veszélyes azért, mert közelebb hozza a nukleáris vi­lágháború fenyegetését. Felhívással fordulunk az ENSZ főtitkárához, az ENSZ .Társaságok Világszövetségé­nek vezetőihez, végrehajtó bi­zottságához és valamennyi ENSZ-társasághoz: tegyenek ő is erősen elhatározta, hogy javítani fog, hogy tanító, vagy gyerékgondozó lehessen. — Mi a vonzó az Ifjú Gár­dában? A válaszokból kiderül, hogy a közös cél, a közös munka, a lelkesedés. Volt, aki olyan romantikusan fogalma­zott, hogy „nemcsak együtt menetelünk, hanem egyszerre is dobog a szívünk, sőt, egy­formán is gondolkodunk”. Jó közösség ez a szakasz, ahol fegyelem van és demokrácia, nagyon tudnak hajtani a győ­zelemért, és egymásért. A ver­senyekre való felkészülés idején hetenként kétszer is együtt van­nak. Szerintük az a szép az egészben, hogy itt nincs elve­szett ember, mert aki kevéssé jól úszik, az lőni tud jobban, aki nem az első a futók kö­zött, az még, lehet a legjobb a tűzoltóversenyen. Mindenki­ből kihozza képessége legjavát a gárda. Az iskolában, a KISZ-ben van is tekintélyük, a sikerek miatt is, meg a gimnáziumban kikovácsolódtak már a hagyo­mányok, amiket tiszteletben tartanak. Jó az összhang és az együtt­működés, olyan még nem volt, hogy valaki kilépett volna eb­ből a gárdából. A szülők együtt izgulnak a gyerekékért, és örülnek, ha jól szerepelnék. Nyugodtak, mert értelmes elfoglaltságot találtak magúiknak a gyerekek, akik egyúttal tagjai az országjáró diákok iskolai körének is. A beszélgetés során sokszor szóba kerül Boda* István tanár neve, aki a lelke a dombóvári Ifjú Gárdának. Városi parancs­nok is, sok idejébe és ener­giájába kerül ez a munka, de biztosan boldog lett volna, ha tanítványainak róla szóló sza­vait hallja. A három fiatallal folytatott beszélgetést végighallgatta Pa­taki Rezső, az Ifjú Gárda me­gyei parancsnoka. Neki jutott az összefoglalás. Mit mond a megyei parancsnok ugyanezek­re a kérdésekre? — A hazaszeretetbe minden beletartozik, a föld, a nyelv és a szokások szeretete. Alapja a családi nevelés, utána követke­zik az iskolai oktatás, majd ezeket egészíti ki az' ifjúsági mozgalom, az Ifjú Gárda. Középiskolás koromban ke­rültem kapcsolatba az Ifjú Gárdával. Eredetileg pedagó­gusnak készültem', fel is vet­tek, de aztán családi okokból tisztiiskolára mentem. Elvégez­tem a katonai és rendőri fő­iskolát, pedagógus diplomám is van. Fontosnak tartom az Ifjú Gárda megyei parancsnoki megbízásomat, ez pedagógusi igényeimet is kielégíti. És legvégül, milyen ered­ményt várnak az országos ver­senyen? Abban mindannyian biztosak, hogy teljes erővel fognak küzdeni és dobogós he­lyezést várnak. Beszélgetőtársaim valahá- nyan gyakorlatban bizonyítják, milyen a cselekvő hazaszeretet. IHAROSI IBOLYA Fotót Bakó Jenő meg minden tőlük telhetőt a neutronfegyver gyártásának megakadályozására I JavasoU juk, hogy az ENSZ Társaságok Viliágszövetségének következő közgyűlése az 1977-es felhívás szellemében foglaljon állást a pusztító eszköz előállítása el­len! Meggyőződésünk, hogy a közvélemény ereje, s az ál­lamférfiak többségének józan­sága még gátat vethet az ame­rikai elnöki döntés valóra vál­tásának, s közös fellépésünk­kel még visszaránthatjuk a vi­lágot egy, a nukleáris tömeg- halál irányába teendő lépés­től” — fejeződik be a Magyar ENSZ Társaság Intéző Bizottsá­gának felhívása. A közművelődés dolgozóinak kitüntetése Czank József dr. Szabópál Antaltól átveszi a kitüntetést A Magyar ENSZ Társaság Intéző Bizottságának felhívása

Next

/
Thumbnails
Contents