Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-20 / 195. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! | AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból KITÜNTETÉSEK AUGUSZTUS 20. ALKALMÁBÓL (3. old.) CSELEKVŐ HAZASZERETET (3. old.) XXXI. évfolyam, 195. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1981. augusztus 20., csütörtök FENYEGETI-E FÖLDÜNKET vízhiány? (8. old.) Számvetés Az üijnepek az évezredekben egymásra rakódnak. A győzelmes új vallások, új hitek megőrzik a régiből leg­alább a megszokott ünnepi napokat, s azokat töltik új tartalommal. így vette át a kereszténység a pogány ünnepeket, elke­resztelve a saját mitológiája szerint. De az újabb idők sem változtattak a régi szokásokon. Az én nemzedékem ünnepelte már augusztus húszadikán első királyunk emlékére Szent István napját... ünnepeltük az aratás-betakarítás vége, az új kenyér ünnepét is... s ha végül tartósan és hivatalosan az épülő szocializmus al­kotmánya létrehozását és későbbi módosítását ünnepeljük is, az augusztus húsz megtartott valamit és folytat is vala­mit a régebbi ünnepek hagyományaiból. Annál könnyebben, mert ha államunk alaptörvényét, az alkotmányt ünnepeljük, azt úgy tehetjük, hogy nemcsak az országgyűlés által megteremtett legfőbb jogi vívmányunkat ünnepeljük, hanem népünk munkájának eredményeit is. Hiszen az új kenyér ma is ünneplésre méltó fordulója az esztendőnek... vagy még ha sokan, különösen az idősebbek, az első királyra emlékeznek is elsősorban, benne és általa az egész történelemre, népünk oly fontos és megható ru­galmasságára, alkalmazkodó-, alakulókészségére, hogy megtalálja helyét és életlehetőségét a világ mindig változó viszonyai között. A népvándorlás nomád pásztorkodásától a keresztény Európa feudális világába illeszkedés nem mehetett kevés nehézséggel... S azóta megannyi alkalmazkodás... hábo­rúkhoz, hódítókhoz, világáramlatokhoz. A történelem mai pillanatában azonban nemcsak alkal­mazkodni szeretnénk a világ születő, új, szocialista formá­jához, hanem egyben sokat szenvedett-bűnhődött népünk számára megmaradása és megerősödése feltételeit, leg­alkalmasabb kereteit is meg akarjuk teremteni. Micsoda hatalmas vállalkozás... egy nép kialakítja a termelés új módját, kialakítja a saját életigényeinek meg­felelő szocialista termelési viszonyokat, megalkotja és éli az új körülményekhoz igazodó életmódot. Az ünnepek egymásra rétegződése történelmileg ebből a szempontból különösen hasznos. Az új a régi által is dúsul, gazdagul. Hiszen az a tudatossá érett tapasztalat, hogy az elmúlt évszázadokban képesek voltunk hatalmas változásokra és alkalmazkodásra, miközben megőriztük önmagunkat, létün­ket és életformánk lényegét, ez a tapasztalat erőt adhat, segíthet a történelem időszerű, új feladatainak elvégzé­séhez. Nem elméleti absztrakció és nem jogi formula hát szá­munkra a szocialista alkotmány, hanem törvénye és rendje állam- és társadalomalakító tevékenységünknek. Az egész nép tevékenységének. Biztosan javítunk — mint ahogyan javítottunk már — raj­ta; de léte indokolja, hogy soha egy pilanatra se felejtkez­zünk el, s időnként — évenként — ünnepi módon is meg­emlékezzünk róla. Mert, ha az alkotmányra emlékszünk, ar­ra emlékezünk, hogy minden tettünk egy megfontolt és tu­datos cselekvésláncba áll össze. A történelem és társadalom teremtésének tervszerű, állhatatos, fáradhatatlan folya­matába. Az ünnep pedig magának ennek az összetartó, felemelő, továbbvivő tudatnak az ünnepe. De egyben ünnepe mind­annak az országépítő munkának is, amelyet ez a közös tu­dat kormányoz. Nem a nagy hozsannák és parádék ünnepe ez... talán inkább az új kenyér ünnep maradványaként is — a számba­vételé. Mit termeltünk? Mit teremtettünk? Milyen utat jár­tunk be? Mit hogyan folytassunk? Mit és miként változ­tassunk? Talán legjobban illik hozzá a számba vevő nyugodt me­ditáció. A gondolkodás, a töprengés a múltak tapasztala­tain, jelen harcain, jövendő utak formálásán. Jártamban-keltemben az országban fóliasátrakat láttam. Néhány év alatt félelmetesen elszaporodtak. Akadt falu, vagy városszéle az úton, vagy vasútvonalak mellett, ahol szinte minden ház udvarán ott világít a kertészkultúrának, a föld és a munkaerő jobb hasznosításának ez az új jel­képe. íme bizonyság, ezt az országot az új iránt fogékony, szorgalmas emberek lakják. Ök építik ezt a rengeteg új házat, rakják tele tv-antennókkal, állítanak az udvarra autókat, nevelik a palántákat. Itt-ott már magukhoz térve, emberpalántákat is. Augusztus húsz. Állj mag egy pillanatra, tekints szét, vizsgáld meg a fegyveredet, szerszámodat, ellenőrizd. Egy jó ízű sóhajtás, nekifohászkodás a további munkának. Tud­juk, hogy mit cselekszünk. MOLNÁR ZOLTÁN Megkezdődtek az Alkotmány napjának ünnepségei Szerdán országszerte meg­kezdődtek az Alkotmány nap­ját köszöntő ünnepségek. Az ez .alkalommal rendezett politikai nagygyűlések sorából kiemelke­dett a békéscsabai, ahol Gás­pár Sándor, a SZOT főtitkára, és a csornai, ahol Sarlós Ist­ván, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, továbbá a dunaúj­városi, ahol Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, és a kisvárdai, ahol Puilai Ár­pád közlekedési és postaügyi miniszter mondott beszédet. Gáspár Sándor: Megőrizzük életszínvonalunkat ÚJJÁSZÜLETIK AZ OZORAI VÁR (4. old.) MÉRLEGEN A HÁZGYÁRI ÉPÍTKEZÉS (9. old.) ARATÁS (10. old.) SZÁZEGY ÉVE LISZTET JÁR ünnepi nagygyűlést tartottak szerdán, az Alkotmány napja alkalmából, a békéscsabai Szé­chenyi ligetben. A város és a környező települések mintegy 7 ezer dolgozója, lakója előtt Gáspár Sándor, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára mondott beszé­det. Gáspár Sándor rámutatott, hogy a szocialista Magyaror­szágért vívott nehéz küzdelem­ben a munkásosztály vállalta a történelmi felelősséget. A szo­cialista építés eredményeinek hatására a munkásfiatalom tár­sadalmi bázisa lényegesen ki- szélesedett, a munkásosztály az egész néppel szövetségben gya­korolja a hatóimat, dolgozik a fejlett szocialista társadalom építésén. A felszabadulás óta megtett utat áttekintve kitért a mező- gazdaság eredményeire is, amelyek ma kisebb földterüle­ten, lényegesen kevesebb élő­munkával 60—70 százalékkal nagyobbak, mint a háború előtt. A búza, a kukorica és más termékek termésátlagai önmagukért beszélnék. Bizo­nyítják mezőgazdasági nagy­üzemeink világszínvonalát. Ke­nyerünk “ jó ízű, bőséges, jut belőle mindenkinek, és marad exportra is amennyi kell. Jo­gos az örömünk, hogy ez most már sok éve így van. (Folytatás a 2. oldalon.) A BALATONFÜREDI SZÍNHÁZ (11. old.) ÜNNEPI BESZÉLGETÉS (6. old.) AGRÁRTERMELÉSÜNK ÉS A VILÁGPIAC (7. old.) BALOGH MIHÁLY, A FOLDOSZTÓ (7. old.) KOMPLEX PROGRAM ÉS INTEGRÁCIÓ (8. old.) A HULLAMPAPIR KARRIERJE (12. old.) „MESTERSÉGES" GYERMEKEK (12. old.) EMBERI IRIGYSÉG (13. old.) A MATEMATIKUS ATLÉTA (14. old.) Fotó: KAPFINGER ANDRAS

Next

/
Thumbnails
Contents