Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-02 / 180. szám
8 NÉPÚJSÁG 1981. augusztus 2. Szennyvíztisztító mikrobák A csernyigovi „Himvolokno" egyesülésiben (Ukrajna) üzembe helyezték a tudósok ajánlása alapiján megalkotott elvileg új biológiai szennyvíztisztító berendezést. A berendezés segítségével sikerült felélesizteni az úgynevezett „iholt vizet”, az egyik legszilárdabb műanyag — az anid — gyártási szennyvizét. A berendezés legfontosabb aktív elemét azok a spórás baktériumok képezik, amelyek számára táptalajként szolgálnak a szennyvizek mérgező komponensei. A mikroorganizmusok megtették azt, amire egyetlenegy kémiai reakció sem képes. Az Ukrán Tudományos Akadémia Kolloidkémiai és Hidrokémiai Intézetében tenyésztettek ki ilyen mikrobákat. ___________________________ Üdüléstudomány A tomszki üdüléstudományi intézet munkatársai összeállították Szibéria klímatérképét. Sokéves megfigyelések alapján a tudósok kiválasztották a legkellemesebb időjárású területeket, ahol sikerrel vehetik fel a küzdelmet a különböző megbetegedések ellen. Ilyen helynek bizonyult többek között a tomszki területen fekvő Sztrezsevoj és Kolpasek városa. A gyógyítást az itt található gyógyiszappal és termálvízzel végzik. A szibériai tudósok ajánlása alapján a közeljövőben kiépítik a szibériai gyógyüdülő-hálózatot. Kiváló minőségek kiállítása öt esztendővel ezelőtt a szovjet ipar huszonhétezer olyan terméket gyártott, amely elnyerte a Kiváló Termék címet (ezt a világszínvonalú gyártmányok kapják). Ma ezt a magas színvonalat igazoló rangot kilencvenezer cikk viseli. Hogyan sikerült ezt elérni? Erről számol be a Moszkvában látható kiállítás. Ukrajna Ivovi területének néhány iparvállalatáinál tudományos termelési kísérletet végeztek: létrehozták és sikerrel próbálták ki a minőségirányítás komplex rendszerét. Ennek alapját a vállalatok szabványai képezik, amelyeket a vállalatok a tudományos ajánlásoknak megfelelően dolgoztak ki. Ezek sok más mellett pontosan meghatározzák minden egyes műhely és részleg feladatát, valamennyi munkatárs kötelességét, kezdve az igazgatótól a termelés helyi végrehajtóiig. Minden szabvány az adott tevékenységi terület legkorszerűbb tapasztalatait foglalja össze. Ha figyelembe vesszük, hagy a szabvány előírásai kötelező érvényűek, világossá válik, miből ered a minőlség irányítás komplex rendszereinek magas hatékonysága és hatalmas tekintélye. A hetvenes évek közepéig ezt a rendszert mintegy száz vállláláfnál vezették be. Jelenleg már több mint tizenötezer üzem, termelési egyesülés és szervezet alkalmazza. Ott, ahol ez a rendszer működik, csökkent a selejtszázalék, a korábbinál jóval gyakrabban újítják fel a kibocsátott termékeket, gyorsabban növekszik a termelés hatékonysága. A Kiváló Termék színvonalát elérő cikkek mennyisége az ilyen vállalatoknál kétszerese a ágazati átlagnak. Maguk a Ivoviak a minőségirányítás komplex rendszerét újabban kiterjesztették az iporan kívül a mezőgazdaságra, az építőiparra, a közlekedésre, az egészségügyi ellátásra. A krasznodari terület vállalatainál született meg a termeléshatékonyság növelésének komplex rendszere. A Ivovi rendszer, amely a minőség tényezőit szabályozza, ebben a rendszerben csupán egyike an- nák az öt egyenrangú alrendszernek, melyek a vállalat termelés- és gazdáságizervezését a maga egészében meghatározzák. Azoknak a vállalatoknak a gazdasági mutatói, amelyek ezt a rendszert bevezették (ezek száma pedig a krasznodari területen már éléri a hatszázat), másfél-kétszeresét teszik ki a hagyományos termelésirányítással működő vállalat okénál. A termeléslhatékonyság növelésének komplex rendszerében alkalmazott tudományos irányításszervezési élvek mind szélesebb körben kerülnek alkalmazásra a terület kolhozaiban és szoVhozaibdn is. A termelés irányítói tisztáiban vannak azzal, hogy az egyes vállalatok szintjén működő termelésirányítási rendszerek, bármilyen tökéletesek legyenek is, nem képesek megoldani teljes egészében a „szűk keresztmetszetek” problémáit. Hiszen a vállalati irányítási rendszereiknek hatókörén kívül esnek a tervező intézmények, a nyersanyagszállító vállalatok, a társüzemek és más olyan szervezetek, amelyek szintén befolyásolják a végső eredményeket. Ezért született meg az elgondolás, hogy a hatékony és minőségi termelés irányításának rendszerét ki kell terjeszteni a népgazdaság valamennyi ágazatára. Egy ilyen rendszer hatókörébe kell, hogy tartozzon az ágazat valamennyi láncszeme, a termék előállításának valamennyi résztvevője: a kidolgozó, a gyártó- és a késztermék felhasználója (akitől egyébként szintén függ az elért minőség fenntartása). A kiállításon meggyőződhettünk róla, hogy a Szovjetunióban léteznek már ilyen rendszerek is. Kitűnő eredménnyel verették be ezt a rendszert a népgazdaság egy sor fontos ágazatában, egyebek között a gépkocsiiparbon, az elektrotechnikai, a műszer-, a szerszám-, a gép-, a nebézgép- gyártó és a jármű iparban. Nem véletlen, hogy éppen ezek az iparágak bocsátják ki a legtöbb kiváló minőségű termé- lost. OLEG BORISZOV Mongólia Csatornaépítés Kazahsztánban Kazahsztán a Szovjetutnió ázsiai felének délnyugati részén fekszik, 15 millió ember él itt 2717 négyzetkilométer területen. Földrajzi szempontból rendkívül változatos tájai vannak: óriási hegyei, végtelen sztyeppéi, lapályai, tavai, folyói, de vannak sivatagi és félsivatagi területei is. Ásványi kincsekben gazdag terület Kdzahsztán. Mezőgazdaságában a gabona a fő termény, de termesztenek itt cukorrépát, dohányt, kukoricát és a déli területeken gyapotot. A Szovjetunió sivatagi és félsivatagi területein az utóbbi harminc évben jelentős területeket hódítottak vissza a sivatagtól és tettek termővé. Ez a természetformáló átalakító munka állandó ebben a hatalmas országban. Évenként kelnek életre a földhektárok százezrei a sivatagokban és a félsivatagokban. Csatornákat építenek, mocsarakat csapolnak le, növelik az öntözött területeket, és a sivatagból hódított vidékeken erdősávokkal, bokrokkal kötik meg a talajt és védik meg az eróziótól és a sivatag terjeszkedésétől1, a szelektől. Gabonát, zöldségféléket, gyapotot termesztenek azután a meghódított területeken. A nő és a társadalom A Mongol Nőszövetség elnöke, Sz. Udval, interjút adott a MONCAME hírügynökség tudósítójának a nők jelenlegi helyzetét érintő kérdésekről. Mint elmondotta, ma Mongóliában a nők 87 százaléka dolgozik vagy tanul. A főiskolai hallgatóknak mintegy a fele lány, és több szakterületen így például orvosi és a pedagógus pályán — nagyobb a nők száma, mint a férfiaké. Sok nő dolgozik vezető beosztásban, az állami és a társadalmi szervezetekben, és a képviselők 40 százaléka is a „gyenkébb nem"-hez tartozik. Ezek a tények bizonyítják, hogy a Mongol Népköztársaságban a nők az alkotmány, a munka törvénykönyve és az egészségvédelmi törvény előírásainak szellemében az élet minden területén a férfiakéval egyenlő jogokat élveznek. Sz. Udval megemlítette, hogy Mongóliában különös gond és megbecsülés övezi az anyákat. Felhívta a figyelmet arra. hogy az országban tudományos kutatóintézet foglalkozik az anya- és gyermekvédelem kérdéseivel. Elmondta, hogy a dolgozó anyáikat igen sokfele kedvezményben részesítik. így — többek között — a négy- vagy többgyermekes anyák korkedvezménnyel, 50 éves korukban mehetnek nyugdíjba. Utolsó mohikánok Lassan befejeződik Kubában az idei zafra, az év legnagyobb mezőgazdasági munkáját képező cukornádaratás. A földekről már levonultak a macheterók, a cukornádara-' tók, de a gyárak, a feldolgozó- üzemek, s különösen a kikötők annál élénkebben működnek egész a nyár végéig. A cukoripar ma is a kubai gazdaság alapja. Minden 100 pesóból, ami az ország külkereskedelméből származik, 84-et a cukorexport jövedelmez. Kuba cukorért vásárolja az olajat, az ipari berendezéseket, a gépkocsikat, s számos közszükségleti cikket. Noha a zafra hangulata az elmúlt két évtized során mit sem változott, maga az aratók alig emlékeztet a forradalom előttire. Kézzel, illetve a hagyományos nódvágó késsel, a machetával egyre ritkábban aratnak, helyüket a kombájnok vették át. A karib-tengeri országban mindössze 715 cukornádarató brigád maradt — számukat pontosan nyilvántartják —, közülük is kiemelkedik a Nagy Október nevű brigád, amelynek tagjaival magam is megismerkedhettem legutóbbi kubai tartózkodásom során. Ez a kollektíva — az utolsó mohikánok egyike — nem hivatásos macheterókból áll: valameny- nyien havannai munkások, mégis ők nyerik már évek óta a cukornádaratók versenyét. A napokban olvastam, hogy idén újra csak ismerőseim bizonyultak a legjobbnak. Jutalmuk — kubai szokás szerint —, gépkocsi, motorkerékpár, színes televízió, hűtőszekrény ... Csakhogy a legügyesebb brigádok sem képesek learatni a cukornádat 1 millió 900 ezer hektárról — ennyit ültettek idén —, ráadásul a macheterók számaránya is visszaesett a forradalom előtti 332 ezerről 122 ezerre. Csakis a gépesítés segíthetett, még ha óriási beruházást igényelt is. Elő kellett készíteni a földeket az új aratási módszerre, elegyengetni a buckákat, eltávolítani a köveket, s ami a legnagyobb feladat volt: új cukornádfaj- tákat telepíteni. S akkor még nem beszéltünk a nagyméretű kombájnpark megteremtéséről. Az első cukornádarató gépek a Szovjetunióból érkeztek még a hatvanas évek elején, a mostani ötéves tervben pedig felépült — szovjet segítséggel — az első hazai kombájngyár. Egy sor probléma viszont változatlanul megoldásra vár. Máig sincs például elég mérnök és technikai szakember, bár négy kubai főiskola és több ipari középiskola szakosodott „cukorszakemberek" képzésére. Addig is, amíg az egész országot behálózó teljes gépesítés megvalósul, még szükség lesz a macheterókra, akik fizikai erejükkel, ügyességükkel helyettesítik a cukornádvágó kombájnokat. S. A. I 1 ' . - - - I ................. A zafra. Ez még a régi módszer: kézzel aratják a cukornádat. ____________________________________________ A fgán gyermekek úttörőtáborban A napokban tizenhét afgán úttörő indul útnak, hogy nyári vakációját az ismert szovjet úttörőtáborban, a fekete-tengeri Artyekben töltse. A jók között is a legjobbak kapták meg a nemzetközi gyermektáborba szóló beutalót. De vajon hol pihen az otthon maradó sok ezer afgán kisdiák? Afganisztánban júliusban köszönt be a nyári szünidő. A népi hatalom - a nemzetközi reakció hadüzenet nélküli háborúja, s az ország bonyolult belső viszonyai ellenére — nagy figyelmet fordít a felnövekvő nemzedékre. Hogy csak egy példát említsünk: Kabulban az idén nyílt meg az Úttörő Palota. A kisdiákoknak színvonalas szórakozási lehetőséget és elfoglaltságot kínáló házban egy tucat szakkör működik sok száz résztvevővel. A tanulók persze nemcsak szórakoznak. Az ország helyzetéből adódóan nem ritkán kénytelenek ellátni felnőttekre szabott feladatokat is. Részt vesznek például a társadalmi munkában, s meghatározó szerepük van az írástudatlanság felszámolásáért indított országos akciókban. Az úttörőszervezet egyre elismertebb társadalmi szerepet és megbecsülést élvez Afganisztánban. Mohammad Juszuf, az Afganisztáni Demokratikus Ifjúsági Szervezet úttörőtanácsának elnöke nem kis büszkeséggel említi a legfiatalabbak szervezetének gyors népszerűségét. Tavaly még alig 9 ezer tagot számlált az úttörők szervezete, idén pedig már 25 ezer kispajtás visel piros nyakkendőt. Egy évvel korábban szinte csak a fővárosban ismerték a pionírokat, ma viszont az ország 29 megyéjéből 26-ban megszervezték a kisdiákok mozgalmi életét. Tavaly ősszel az Afganisztáni Demokratikus Ifjúsági Szervezet országos konferenciáján határozatot fogadtak el az úttörők szerepéről és helyzetéről, s az ifjúsági szövetség - természetesen a párt irányításával és ellenőrzésével - legfontp- sabb feladatai között tartja számon az úttörőmozgalom fejlesztését. Az afgán úttörők idei nyara érdekesnek ígérkezik. Kabulban, valamint Balh, Nangarhar és Farah megyékben július közepén nyitották meg a nyári táborokat. Itt pihenhetik ki a tanulás fáradalmait. SERES ATTILA Nagy teljesítményű talajmegmunkáló gép a Szovjetunió egyik legszárazabb köztársaságában, Kazahsztánban, csatornaépítés közben A Moszkvics-Lux, a moszkvai gépkocsigyár legújabb modellje a kiállításon
