Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-14 / 190. szám

XXXI. évfolyam, 190. szám. ÁRA: 1,40 Ft 1981. augusztus 14., péntek. Mai számunkból ATOMERŐMŰ-ÉPfTKEZÉS 3. old.) CSALÁD - OTTHON (4. old.) ELNÖK - SAJÁT HAZÁJÁBAN (5. old.) HATÁRSZEMLE BONYHÁDON (3. old.) Mezsgyék Akinek volt alkalma arra, hogy ne országúton, dűlő- útón járja be a határt, ha­nem föntről, repülőgépről nézze meg a megye mező- gazdasági területeit, feled­hetetlen élményként emlegeti. A magasból kirajzolódó tér­képen ugyanis nemcsak az egyes üzemek, hanem a já­rások határai is jól láthatók. A jó minőségű, kövér Dom­bóvár környéki földeken még a színe is más a növények­nek, mint például a paksi homokereken. Látszik, hogy melyik tábla kapott esőt, és hol nem hullott hetek óta egy szem csapadék sem. Látszik, méghozzá meglehe­tősen feltűnően, hogy a tsz- ékben mennyire képzett és lelkiismeretes a szakember- gárda: a nemtörődöm mun­ka következménye többek között a gyomos tábla, vagy például az egy négyzetmé­terre eső alacsony tőszám. A mezsgye két oldalán lé­vő növényállomány mindig is árulkodott arról, hogy a földszomszédok mennyire gondosan ápolják a szántó­földi növényeket, a zöldség­féléket; a szőlőt. A szomszé­dok között egyfajta egészsé­ges versengés alakult ki. Mostanában ez mintha alábbhagyott volna: az egy­más szomszédságában, azo­nos típusú talajon és éghaj­lati viszonyok között azonos növényfajtát termesztő gaz­daságok termésátlagai között sokszor igen nagy az eltérés. A magyarázat mindig kéznél van: aftiott több eső esett, itt elkapta a fagy a táblát, a szomszéd tsz hamarabb hozzájutott a gyomirtó szer­hez, emitt meg pont vetéskor romlott el a vgép. Mindez persze önáltatás, a lényeges dolgok elkendőzése, mellébeszélés a javából. Mert az igaz, hogy a termés­átlagot nagymértékben be­folyásolja például, hogy mi­kor kapott esőt a búza, de a tízmázsós hektáronkénti különbségre nem magyará­zat. Itt nem a külső — vagy ahogy finoman foglamazzuk: objektív — körülményeken múlott a lemaradás, hanem nagyon is mindennapi, egy­szerű dolgon: a pontos mun­kán. Ahol ősszel időben szán­tottak, s a többi munkamű­veletet is pontosan úgy vé­gezték, ahogy a nagykönyv­ben meg van írva, vagy ahogy a termelési rendsze­reik technológiai utasításai előírják, a termésátlagok év­ről évre emelkednek. Külö­nösen igaz ez azóta, mióta a szövetkezetek, állami gaz­daságok döntő többségében igaz nagyon drága, de pre­cíz munkát végző erő- és munkagépekkel dolgoznak. Ha valahol tehát alacsonyab­bak a termésátlagok, mint lehetnének, az elsősorban a vezetők hanyagságán múlik. A magyar mezőgazdasági termelés az utóbbi években nagyon szép eredményeket produkált, de még mindig vannak tartalékai. Kár len­ne veszni hagyni mindazt, ami a földből kipréselhető. Mindezt Kádár János, az MSZMP első titkára az or­szággyűlés tavaly őszi ülés­szakán így foglamazta meg: „A búza és a kukorica egy hektárra számított átlagter­mésében a világ első öt or­szága között van a magyar mezőgazdaság. Az egy főre jutó hústermelésben Európá­ban a második-harmadik he­lyet foglaljuk el. Feladatunk, hogy még ezeket az eredmé­nyeket is túlszárnyaljuk.” -d Losonczi Pál fogadta az angolai küldöttséget A magyar nép tiltakozik a neutronfegyver gyártása ellen Kállai Gyula nyilatkozata Hazánk békeszerető közvéle­ménye mélységes megdöbbe­néssel értesült az Egyesült Ál­lamok elnökének döntéséről, amelynek alapján amerikai ha­diüzemekben megkezdték a ne­utronfegyvernek — ennek a kü­lönösen veszedelmes és ember­telen tömegpusztító eszköznek — a gyártását. Az elhatározás veszélyességéről, a magyar tár­sadalom állásfoglalásáról Kál­lai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, valamint az Európai Biztonság és Együtt­működés Magyar Nemzeti Bi­zottságának elnöke nyilatkoza­tot adott az MTI munkatársá­nak.- Ez a döntés annál is meg­döbbentőbb, mivel a Fehér Ház olyan időpontban adta ki uta­sításait a gyártás megkezdésé­re, amikor Európa-szerte növek­vő tiltakozás bontakozott ki a fegyverkezési hajsza ellen — hangsúlyozta. - A tömegek a tömegpusztító fegyverek betiltá­sáért, s olyan tárgyalások meg­kezdéséért lépnek fel, amelyek — a helsinki záróokmány alá­írása óta elért eredményekre támaszkodáan — további ked­vező feltételeket teremtenek az európai enyhülés, a biztonság és a nemzetközi együttműködés megőrzésére, elmélyítésére, az ahhoz szükséges bizalommal és nyugodt légkörrel együtt.- Sajnos, meg kell állapíta­nunk, hogy az amerikai kor­mányzat, figyelmen kívül hagy­va az európai népek, és a vi­lág közvéleményének békeóha­ját, eltért attól az úttól, amely­nek követésére a finn főváros­ban aláírásával maga is kö­telezettséget vállalt. A ka­tonai-ipari komplexum irányí­tóinak tartós sürgetésére a Reagan-kormányzat újabb, semmivel sem igazolható lé­pést tett a fegyverkezési hajsza fokozására. Megtette azt, amitől Jimmy Carter, az előző elnök - az európai tö­megek felháborodása miatt — 1977-78-ban visszariadt. így most megszületett az intézke­dés annak a neutronfegyvernek a gyártására, amely köztudot­tan nukleáris eszköz, s amely elsősorban a békés polgári la­kosság életét fenyegeti. Hamis és cinikus az az érvelés, amely a döntést amerikai belügynek tekinti, hiszen a pusztítóeszközt' adott esetben Európában kíván­ják bevetni. Különösen meg­döbbentő, hogy ezt az elnöki döntést éppen a Hirosima elle­ni atomtámadás 36. évforduló­ján hozták. Ezért sem tekinthet­jük véletlennek, hogy földré­szünk békemozgalmai napjaink­ban erősen figyelmeztetnek: vi­gyázzunk, Hirosima szörnyű tra­gédiája ne ismétlődhessék meg sem Európában, sem a világ más térségeiben! — Mindenki számára világos, hogy az amerikai nyomásra a közép-hatósugarú rakéták nyu­gat-európai telepítéséről 1979. december 12-én hozott NATO- határozat, majd most o neut­ronfegyver gyártását elindító Reagan-döntés a kialakult erő­egyensúlyt kívánja felborítani. Azt a tartópillért próbálja meg­ingatni, amelyen az európai biztonság és együttműködés, valamint a SALT-egyezmények eredményei nyugszanak. A Rea- gan-kormány nem is rejti véka alá, hogy csak akkor kíván a f eg yve rko rlá t ozá sró I tó rg ya I n i, amikor az Egyesült Államok már katonai fölényre tett szert a Szovjetunióval szemben. Való­jában tehát meg megegyezni, hanem az erő pozíciójából dik­tálni akar. Ezt támasztja alá a madridi találkozó példája is: a spanyol fővárosban az eltelt hó­napok alatt — elsősorban az amerikai delegáció álláspontja miatt - még nem sikerült meg­egyezni a kontinensünk életé­nek alakulásában perdöntő eu­rópai leszerelési értekezlet ösz- szehívásában. Mi több: a konferencián részt vevő kormányok képviselői még tárgyaltak, amikor az egyik amerikai hadiüzemben már hozzáláttak a neutronfegyver gyártásának előkészítéséhez. Úgy vélik tehát, hogy ez az új pusztító erő lehetne a diktálas egyik eszköze. Márpedig vilá­gos: a Szovjetunióra s a szo­cialista országokra semmilyen diktátumot rákényszeríteni nem lehet. — Mód és lehetőség van vi­szont a józan gondolkodáson és a reális helyzetelemzésen ala­puló tárgyalásokra. Olyan meg­beszélésekre, amelyeket a szov­jet bizalomerősítő, fegyverkorlá­tozási és leszerelési javaslatok, bákekezdeményezések szorgal­maznak. Ezeket, s az ebbe az irányba ható más indítványokat is a békeszerető emberek mind erőteljesebben támogatják. — A magyar nép, amely ed­dig is határozottan kiállt a béke védelmében — a világ többi bé- készerető népével együtt — til­takozik a neutronfegyver gyár­tására hozott döntés ellen. Ki­fejezzük azon meggyőződésün­ket, hogy a béke és biztonság útján előrehaladni csakis és ki­zárólag Helsinki szellemében, az egyenlő biztonság elve alap­ján, a tárgyalások, a megegye­zések útján lehet. Kontinensünk népeitől is függ, hogy tágafab hazánk, Európa a Helsinkiben aláírt záróokmány termékeny földje, ne pedig a tömegpusztí­tó fegyverek célpontja, a rom­lás színtere legyen. Az Európa és a világ más térségei veszé­lyeztetésének megállítását, or­szágai biztonságának megerősí­tését célzó erőfeszítéseket tár­sadalmunk most is és a jövő­ben is változatlanul, egyértel­műen támogatja - mondotta befejezésül Kállai Gyula. Az Angolai Népi Köztársaság népi gyűlésének hivatalos, ba­ráti látogatáson Magyarorszá­gon tartózkodó küldöttsége — élén Bernardo de Souzával, a parlament első titkárával — csütörtökön az Országházban megbeszélést folytatott az Ap­ró Antal, az országgyűlés elnö­ke vezette magyar törvényhozói tárgyalócsoporttal. A salvadori juntái lába alól egyre inkább kicsúszik a talaj — jelentette ki az FMLN egyik vezetője. Ferman Cien- fuegos, a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front főparancsnokságának tagja az AIP független sajtóügynökség­nek adott nyilatkozatában el­mondotta, hogy a népi erők az ország nyolc megyéjében erő­sítették meg állásaikat. Han­goztatta, hogy jelentősen ki­bővültek a forradálml ellenőr­zés alatt lévő területek Cuscat- lan, Morazan, Usulutan, Ju- cuaran, Cabanos, San Vicen­te, Chalatenango és Santa Ana megyékben. Cienfuegos leszögezte, hogy a kereszténydemokrata-katonai juntát csak az Egyesült Álla­mok gazdasági és katonai tá­mogatása tartja úgy-ahogy talpon. Nyomatékosan kiemelte, hogy „a hadsereg által alkal­mazott bűnös módszerek, a mérges gázokkal való bombázá­sok ellenére a felkelő erők megerősítették állásaikat és tá­maszpontjaikat”. A front erői egyébként má­sodik napja tartják megszáll­va a salvadori Perquin várost és verik vissza a partizánva­dász osztagok ellentámadását. A rendszer hadserege meg­próbált helikoptereken erősítést Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke ugyancsak az Or­szágházban szívélyes légkörű találkozón fogadta az angolai parlamenti küldöttséget. Az országgyűlés angolai ven­dégei délután a Városházára látogattak, ahol Szépvölgyi Zol­tán, a Fővárosi Tanács elnöke köszöntötte a képviselőket. küldeni, de a felkelők légelhá­rító ütegei a helikopterekét visszafordulásra kényszerítet­ték. Felmentő egységek indul­tak Perquin felé San Francisco Goterából, Morazan megye székhelyéből is, de a városba ezek a csapatok sem tudtak behatolni. A felkelők a székesegyház­ban, a városházán és a fő­postán rendezték be hadiszál­lásukat és közben állandó tűz alatt tartják a városi katonai laktanyát. Megfigyelők egyetértenek abban, hogy az elmúlt héten észrevehetően nőtt a felkelők akcióinak száma. így kemény összecsapások voltak San Vi- centében is, ahol a kormány­csapatok tíz fős veszteséget szenvedtek. Az ellenség ugyan­csak tíz katonája esett el Ca- banasban, amikor az egyik jár­őrosztag a partizánok csapdá­jába esett. Tecaluca mellett a felkelők a hadsereg négy ka­tonáját ölték meg. Szerdán megszakadt az áramszolgáltatás San Salvador több kerületében, s emiatt szá­mos hivatalban, intézményben és üzemben állt le a munka. A felkelők megszakították az áramszolgáltatást, elvágták a távíró- és telefonvezetékeket Santa Tecla és San lldefonso városában is. Szélesedik a harc a junta ellen Napirendi javaslat az ENSZ-ben Az izraeli légierő által az iraki atomreaktor ellen végre­hajtott június 7-i terrortámadás ügyét az ENSZ-közgyűlés szep­tember 15-én kezdődő üléssza­kának napirendjére kell tűzni — hangzik abban a Waldheim főtitkárhoz címzett memoran­dumban, amelyet húsz arab és további húsz el nem kötelezett állam írt alá. Az ENSZ Palesztina-bizottsá- ga szerdán kijelölte azt az öt tagállamot, amely képviselői augusztus 23-án Jasszer Arafat meghívására Bejrútba érkez­nek. Ukrajna, Törökország, Pa­kisztán, Szenegál és Guyana diplomatái azért utaznak Li­banonba, hogy felmérjék azo­kat a károkat, amelyeket az izraeli légitámadások okoztak a múlt hónapban a palesztin menekülttáborokban. Gál László látogatása szekszárdi beruházásokon Tegnap kétnapos látogatásra a megyeszékhelyre érkezett Gál László, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkár- helyettese, a szekszárdi vá­lasztókerület országgyűlési képviselője. A városi pártbizottságon dr. Rúzsa János, a városi pártbi­zottság első titkára fogadta Gál Lászlót. Jelen volt a foga­dáson Horváth József, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára. A délelőtt fo­lyamán fogadta Szekszárd or­szággyűlési képviselőjét K. Papp József, a megyei pártbi­zottság első titkára. Ezután Gál László ellátogatott a hús­kombináthoz, majd a tejüzem beruházásához. Ma Gál László részt vesz a városi pártbizottság ülésén, azt követően pedig a Tolna me­gyei Állami Építőipari Vállalat­hoz látogat. Lehalászás Tamásiban Tíz éve foglalkozik halászattal a tamási Béke Termelőszövetkezet. Ebben az esztendőben a nyolc halastóból több mint ötven tonna hal került a piacra. Az idei utolsó halászatot teg­nap hajnalban kezdte a szövetkezet megerősített brigádja és tizenhat tonna halat osztottak szét a siófoki, pécsi, bajai, győri és szekszárdi halszaküzletek között. Felvételünkön az első­nek érkező győri teherautóra kerül a hal. Fotó: Bakó Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents