Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-12 / 162. szám
1981. július 12. NÉPÚJSÁG 9 Szórakoztató elektronika A biztonságos közlekedésért A bolgár kazettás m agnó gyári ellenőrzése A szabad idő megnövekedésével egyre több ember érdeklődése a Hasznos időtöltéshez oly alkalmas szórakoztató ellekt- ranalikai készülékeik felé fordul. Ezt bizonyítja az a világszerte évente eiládott több miliő rádió-, televízió-, magnó, lemezjátszó és erősítői készül ék is, amelyek egyre több új típus megjelentetésére késztetik a tervezőket és a gyártókat. A szórakoztató elektronika készülékeinek használata már majdnem gyermekkorban megkezdődik, amikor a 10—12 éves tinédzserek megkapják első zsebrádiójukat vagy kazettás mamgójufkaít. A hordozható, kisméretű kazettás magnókat ma már szinte kizárólag a fiatalok használják, főként nyelvtanulásra vagy kirándulás közbeni ze- nehlaigoltásra. A bolgár Eltektroacousfics cég egyiík legújabb kazettás magnója méreteinél fogva jől kielégíti a hordozható kiismagnók iránti igényeiket. 220 voltos hálózatról vagy 6 voltos tel epfes/ü Its égről egyaránt üzemeltethető. Kiválóan takarékos telepfogyasztása lehetővé teszi, hogy a 4 darab 1,5 váltós babyelommel alkar 48 órán át üzemeltethető lejátszás üzemmódban. A lakásban hasrnált hangközvetítő és visszaadó készülékek minőségi színvonala igen sokait javult az utóbbi éveikben. A Hi-ti hangközlés mozgalma pedig kifejezetten kedvezett az élethű hamgvisszaadásra gyártott készülékek iránti érdeklődésnek. Ez a magyarázata annak is, hogy jelenleg legtöbben nem egy-egy készüléket, hanem házi hangstúdió-komplexumot vásárolnak. Ezt a óéit szolgálják a nagy teljesítményű sztereó erősítőkkel felszerelt Hi-fi kompakt készülékek és konzolok. A hetvenes évtizedben számos ályan műszaki eljárás született, amely lényegesen megváltoztatta, a népszerű elektroakusztika műszaki színvonalát. A hivatásos stúdiótechnika céljaira gyártott készülékekhez és berendezésekhez képest korábban még igen szerény volt a közhasználatú készülékek minősége és hangvisszaadósa. A szovjet közlekedés rendészet megfelelő szervei már a gépkocsi tervezésében és kísérteti próbáiban is részt vesznek, hogy meghatározzák, mennyire megbízható és veszélytelen az új jármű. A közlltekedésrendte- szet készíti fel a jövendő vezetőket, ügyel a gépkocsik megfelelő műszaki állapotára, ellenőrzi az utak minőségét, kidolgozza az útjelző táblákat és más közlekedési tájékoztató rendszeréket. A közlekedésrendészet dolgozói között vannak techmikusök, építészek’, jogászók, pedagógusok, de hidrometeoroióguSokkal és környezetvédelmi szakemberekkel is találkozhatunk. A tudományos-műszaki halódás — minden előnye mellett — kétségkívül negatív hatást gyakorol a természeti környezetre, ami különösen a nagyvárosokban érezhető. Kijevben, a Szovjet unió harmadik legnagyobb városálban kétmlllióan élnek. A levegőszennyeződés öt évvel ezelőtt érte el o csúcspontot — mondja a környezetvédelmi osztály vezetője, Vlagyimir Du- g.inov. Jelenleg az emberi szervezetre káros anyagok évről évre csökkennek a levegőiben. Városunkban ezek koncentrációja a megengedett szint alatt van, s ebben nem kis érdem jut a k ö zlekedé s rendsézet munkatársainak. A szakemberek különleges térképet dolgoztaik ki, amelynek segítségével ellenőrizhető a ki- pafogágázok Okozta szennyeződéseik mértéke, és a csúcsforgalom idején mentesíthetik o legforgaJimülslalbb uta'kát. Kijev egyes kerületeiben automatikus e I lenőrzőren dszer seg ítségévei, számítógéppel határozzák meg a levegő tisztasági fókáit így a levegő esetleges túilszennyezö- déseikor megfelelő intézkedéseket tesznek. A tizenegyedik ötéves tervben a Szovjetunióban létrehozzák ai természeti környezetet automatikusan ellenőrző egységes rendszert. Az ukrán főváros néhány főútvonalán úgynevezett „zöldSi sebesség 60 kilométeres felső haltárát figyelembe véve, a gépkocsivezetők szinte megállás néllkül haladhatnak egy-egy főútvonalion. Kijevben több éve működnek az elektromos szám- jelző tábláik, amelyek tájékoztatják a gyalogosokat és járművezetőket, hogy a közlekedési lámpa: 10 másodpercen belül színt vált. Ennek segítségével gyakorlatilag megszűnték az útkereszteződésekben bekövetkezett balesetek. A közlekedés- rendészet munkatársainak különleges gyors autói, motorkerékpárjai, helikopterei és terepjárói vonnák. Elektronikus számítógéppel, sebességetlenőrző berendezésekkel, a kipufogógázok mérésére szolgáló műszereikkel is fel vannak szerelve. Az utakon alapofkú egészségügyi ismeretekkel' rendelkező őrjáratok erikáinak:, melyek szükség esteién orvosi segítséget nyújtanak. Igen gyakran a közieke diésrendé szét munkatársai az első önkéntes véradók egy-egy súlyős balesetnél. hüliláimot” hoztak létre. A váró- IGOR ZASZEDA Helikopterről ellenőrzik a közlekedést Évi húszmillió tonna gabona A mezőgeSdasóg céltudatos és tervszerű fejlesztésével 1985- ben már 20 millió tonna gabonát kívánnak betakarítani Jugoszláviáiban.. A tervek szerint kukoricából 12—12,5 millió, rozsból 200 ezer, árpából 972 ezer és zabból 540 ezer tonna termékre számítanak minden esztendőben. A nagyobb termést jobb gabonafajták vetésével és korszerűbb művelési mádókka'l érik tel. 1974-ben például 6,3 millió tonna búzát termesztettek 1 millió 840 ezer hektáron. Most kisebb területről nagyobb termést várnáik. 1985-ben várhatóan 1 millió 640 ezer hektáron terem majd meg ugyanez a búzamennyiség. A terv sikerét elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemekre alapozzák. A nagyüzemi táblákon eddig sem volt ritka a hektáronkénti 50—60 mázsás termés. A gabonaneimesítők már hektáronként 100 mázsa termést hozó búzafojtákait is kikísérle- tezték. A hús- és tejtermékek meny- nyiiségének növelését szolgálja a tervezett, nagyobb arányú ku- koriCatérmesztés. Az utóbbi években a termelt kukoricamennyiség mintegy 45 százalékkal nőtt. Az új hibridek és a nagyüzemi módszerek lehetővé teszik, hogy a későbbiekben a 60—70 mázsa hektáronkénti kukoricatermés helyett 100—150 mázsás átlagot tdkarítsanak be. A léggömb és a villamos keresztezése Szovjet szakértők egy újfajta léghajót szerkesztettek, amelyet elektromos áraim hajt, és akárcsak a villamos, földi áramveze- ték'kél van összekötve. A kiilltencven métec hosszúságú és 30 méter átmérőjű, polietilénből készült ballont héliummal töltik meg. A léghajó aisó részién három lég csavaros elektromotort helyeztek el, amelyek a léghaját mozgatják. További két motort szerelték föl a léghajó burkának két végén. Ezek vártak h ivatva m ega ka dó- lyoznli azt, hogy a repülőszerkezetet az oldaliszél eltérítse. Egy érintkező drót fölött két szilárd kötél van k'ifeszítve, amelyeken futómacska van. A futómacska alsó részén van egy készülék, amelyen keresztül a légcsavaros motorók a hálózati áramot kapják. A léghajó emelkedése és süllyedése a kö- t elhass zú ság szabói yozás óval történik. A léghajó óránként 80 kilométeres sebességet is elérhet. Az elektromos léghajót mindenekelőtt arra használják, hogy Szibéria és a Távol-Kelet nehezen elérhető területeire szállítson árukat. Fő előnye abban van, hogy gazdaságos. Egy 600 kilométeres útszakasz költségeinek egynegyed részét teszi ki. Ezenkívül a léghajók részére épített villám osvezeték rő I egyidejűleg az útvonal mentén fekvő városokat és településeket is ellátják árammal. Takarmány fahullailékokból % Languszta - ebédre, vacsorára Világszerte növekszik az érdeklődés az úgynevezett ligno- celiülóze — fából kinyert — anyagok hasznosításai iránt. Lig- nocellulózéból igen nagy meny- nyisége'k. állnak rendelkezésre, ugyanis a fotósain tézis révén Földünkön évente körülbelül 1,46v109, azaz 1 milliárd 460 millió tonna biomassza keletkezik. De az értékes anyag égy jelentős hánayada — mintegy 40 százaléka — felhasználatlanul kerül a hulladékba. Biomasszát tartalmaz a szalma, a kukoricacső, bizonyos ipari és háztartási hulladékok. A legtöbb biomassza azonban a faiparban megy veszendőbe. Európában a Szovjetunió, Ausztria és Svájc után Csehszlovákiában található a legtöbb erdő, összesen 4,5 millió hektár területen. Nem vél etilen tehát, hogy az erdőkben gazdag, fejlett fai el dóig ózó iparral rendelkező Csehszlovákiában a faipari szakembereket régóta foglalkoztatja a hüllő dékán ya- gok hasznosításának lehetősége. A Szlovák Tudományos Akadémia kassai kutatóintézetének munkatársai új technológiát dolgoztak ki az erdők kincsének számító, 75 százalékában Sachartdamyagakat tartalmazó fatömeg optimális hasznosítására. Elsősorban a bükkösök feldolgozásánál keletkező faforgácsot lemezt ék. A büklkforgá- csot hidrotermiikus eljárással, vegyi módszerekkel kezelték. Az eredmény: egy-jől emészthető, s ezért rendkívül hatékony takarmány-alapanyag, amelyet, a kísérletibe bevont juhok és szarvasmarhák szervezetek jobban hasznosított, mint az árpaszalmát vagy a közepes minőségű szénát. Takarmánynak használják újabhan a falme'laszt is, amely az állldtók étrendjében a vitaminók szerepét tölti be, jelentősen javítja egészségi állapotukat, segíti emésztésüket és növeli erejüket. Csehszlovákiában jelenleg két, évente 6 ezer tonna famélaSzt gyártó üzem működik. A zvoleni falipari kutatók a fa rosti emezg yá rak h üllő d óká ból — például az ipáiri vízből — vonnak ki takarmánya zásra all- kaíllmas anyagokat. A pozsonyi kutató intézetben a faanyagokból hidrolízis útján kinyerhető, nagy hatékonyságú takarmányfehérje előállításával kísérléteznek, igen eredményesen. A sákiirányú kísérletek sikerrel biztatnak a takarmányozási problémák megoldásában. A csehszlovák kutatási eredmények iránt nagy az érdeklődés külföldön is. Négyszázezer sertés Vietnam legdélibb tartománya — Mingh Hói — egyike az ország állhtttenyésZtő központjainak. Dinamikusan fejlesztik a sertéstenyésztést — tavaly a seZtésálilámény az 1979. évi 228 ezerről 400 ezerre nőtt. Egy sor új áílbttenyésZtő-telepet létesítettek. Az eredményekhez hozzájárulnak a mezőgazdasági egyetemek munkatársai és diákjai is, oltóik a helyi körülményeknek legmegfelelőbb sertésfajtá- kat tenyésztették ki. (BUDAPRESS—APN) A magyar mozipénztáraknál hosszú sorok kígyóznak, hogy jegyet váltsanak az idei nyár egyik legsikeresebb filmjéhez, a Languszta reggelire című olasz —franda vígjátékhoz. A vallóban szellemes, sok-sok kacajt kiváltó jelenetek — de mér az ínycsiklandozó, pirosra pirult languszta — láttán nem jut eszünkbe, hogy a languszta, ez a, rendkívüli ritka., s igen ízletes rákfajta alaposan próbára teszi az embert, mire hébe-hóba horogra okaid. > A horog ugyancsak képletesen értendő, mivel a langusztát hálóval fogják. Hogy miként, azt nem kis büszkeséggel mutatták be a külföldi újságíróknak a kubai halászok. Pimar del Rio megyében, a Karib-ten- geri szigetország déli csúcsán, Calda város övezetében található a lang üsztahalá szók központja. Ottlétünkkor — a Kubai Kommunista Párt Hl. kongresszusának napjaiban — a város felbolydult méhkashoz hasonlított. Kétszerannyi ember ütött itt tanyát, mint a lakosok száma, az öbölben pedig halászhajók tucatjai sorakoztak. A langusztahOilászat szezonja, kezdődött, aimi ezen a vidéken körülbelül annyi munkát ad, mint másutt a zafra, a cukornádaratás. Francisco Hernandez, a coloméi halászati kombinát igazgatója szerint, a mai felbolydulás nem hasonlítható a néhány évtizeddel ezelőttihez. Akkortájt — lamgusztaszezon idején — az asszonyok hetekig nem látták férjüket, a mai halászok viszont „csak" húsz napot dolgoznak egyhuzamban, majd tizet pihennek. Arról nem beszélve — újságolta az igazgató —, hogy a mai technikai felszereltség láttán az öreg halászok állítják: gyerekjáték a halászat. Az ő idejükben bezzeg apró bárkáikon merészkedtek ki a. tengerre, hosszú fűzfaágra kötötték a hálájukat, s a perzseől napfényben várták, várták az értékes zsákmányt. A maidk... a lábukat lábalják. Nos, mi semmi ehhez hasonlót nem tapasztaltunk. Igaz ugyan, hogy jobbára csak a kombinát „szárazföldi részlegét" tekintettük meg. Azt a helyet, ahol az értékes zsákmányt kirakják, szortírozzák, majd feldolgozásra továbbszállítják. Itt viszont elmondták, hogy a .munka ezen a telepen rendkívüli fizikai adottságot követel. Szezonban ugyanis látástól vakolásig dolgoznak: ez a részleg még koránt sincs annyira gépesítve, mint a halászat. Egy nemrég elfogadott kormányrendelet azonban hamarosan változást hoz itt is. Négy- , millió pesót szavazták meg. a colamiai kombinát korszerűsítésére annak reményében, hogy a jélenllegl napi 30 tonna languszta helyett 40—50-et is képesek lesznek feldolgozni. A languszta ugyanis egyre keresettebb cikk a világpiacon. Nemcsak reggelire eszik, de ebédre, vacsorára is. SERES ATTILA BHHHHHHBt Havanna: halászhajóit a kikötőben
