Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-09 / 159. szám
1981. július 9. S^EPÜJSÄG 3 A lakásépítés lehetőségei és feltételei (VII.) A telek és a tervek „Csütörtökön (1981. július 2.) elhagyta a pl zeni Skoda Művek óriási szerelőcsarnokát a paksi atomerőmű részére készült újalbb retrktontest. A második a tóm erőművi blokk aktív zónájául! szolgáló különleges nyomátartáilyt előzőleg speciális hőkezelésnek, majd újabb tüzetes ellen őrzésnek vetették alá. A 4,3 méter átmérőjű, 12 méter hosszú, 210 tonna súlyú kolosszust rendkívüli elővigyázatossággal emelték rá arra a harminckét tengelyes vasúti kocsira, amtelyen Pozsonyba szállítják. A reaktortartály innen a Dunán folytatja útját Paksra". (Újsághír) Czetilí Imre vezető szerelő kényes a szóra. Azoknak az embereknek a hangihordozásá- vall beszól, akik tudják: mikor miit, hogyan és miért csinálnak. A fáma úgy szól: „(Isten után ő volt az első". Ez annyit jelent, hogy 1968. január 10-én állt munkába Pakson, az atomerőmű-építkezésen. Öt talán csak Szabó Benjamin, a Nehézipari Minisztérium főosztályvezetője, jelenleg crí építkezés 'kormánybiztosa előzte meg. Czetli Imrének ismerőse minden csavar, széles mozdulatokkal magyarázza a karvastagságú, a gyufavékony acélszerkezetek beszerelésének ezernyi mozdulatát. Amikor azt mondja : „az első reaktor helyén al- malfa állít, s ml jókat lakmá- roztunk róla”, az embernek eszébe seim jut kételkedni a szóban, biztos így volt, mert a Czetli Imre mondta. iKísérőnk, Egyed József első- munkaihelyeis technikus, műszaki ellenőr is csak néz, megszólalnia sem kell, a történetek lekötik, meg őrólla is szólnak. A kettes realktortér 18,90 méteres szintjének födémjén állunk. Pontosabban a födém egy szeletjén, mert a többi még a lakatos-hegesztők „keze között van”, azaz még jó pár tonna acélszerkezetet kell beépíteni ahhoz, hogy másfél méter vastagon betonnal kitölthessék. A hírre jöttünk, hogy érkezik a második reaktortartály. Hogyan állnak az építők, fogadásra kész-e a terep? —- Az elsőnél csak tapogatóztunk! -— jelenti ki CzeitHi Imre. A mondat jelentése: először úgy néztek a rajzokra, mint az a bizonyos borjú. . . S jönnek az összehasonlító adatok: 1. A reaktoralkna alsó acélszerkezetét mégy hétig csinálták. Ott volt először henmetikus vizsgálat A másodiknál ugyanaz a munka négy napig készült. 2. A szelflőzőgépház hatméteres födémjére három hét alatt 6—8 darab 20 tonnás gerendát ráktiaík fel. Most pedig egyetlenegy vasárnapi műszakiban 9 gerendáit helyezitek el. Nem is érdemes folytatni. Már régen nem beszélnek Pakson a ,,22-es csapdájáról", sőt, lassan észre sem veszik, hogy Van egy 22-es számú Állami Építőiipari Vállalat. Nem kerülnek szóba az értekezleteken, tehát jól végzik a munkájukat. — Sok hűséges építő van a mi csapatunkban — sorolja a Czetli Imre vezető szerelő Egyed József műszaki ellenőr neveket a vezető szerélő. — A Pordán József brigádja, köztük Joó Miklós,, Szarnék Gyűld, Kuruinczai Imre és Bálint. A Juhász István brigádja, vagy említhetném Trencsényi Imrét, a pártit if kárunkat. Sajnos, sírva engedtük el Markulia Józsefet. Tizennyolc évet dolgozott a vállalatnál, a betegség azonban letierítette, otthon, Székes- fehérváron vállalt munkát. El ne feledjem a Zsulkovot, a Zsu- kov Gyurit, mert így hívtuk. O volt az első szovjet szakértő, sokat veszekedtünk vele, de rrregta múltúink atom e rám űvet építeni. A szó minduntalan az elsőre, az újdonságra ‘kanyarodik vissza. Kegyetlen munka lehetett, csak az ivódik bele az emlékezetbe ennyire. Jó rá emlékezni. Egyed József már a „készre” érkezett. Az első reaktorakna szerelésének utolsó fázisában, 1979 augusztusában lépett be. „Fél év, egy év kellett, míg kiismertem magam". Szerencséjére, főnöke, Újvári Endre csoportvezető jó kapcsolatot épített ki, társának, a köl- csöneimibernek, a PAV-os állományban lévő Várad! Istvánnak is volt gyakorlata. így az ERBE műszaki ellenőre könnyen beilleszkedett. „'Bárcsak minden pályakezdőnek így sikerülne”. Mára pedig már ő is úgy ismeri a történeteiket, a berendezéseket,. mint az „öreg rókák”. — Kanyarodjunk vissza a mába — mondom —, mit kél! még elvégezni ahhoz, hogy beemelhessék a második tartályt is? S Czetl'i Imre már mondja is: „Rengeteget”. — Ma — tehát napjainkban — a reaktorakna körüli kör- pakették szerelését, az acél- burkolatot állítjuk be, aztán lá- öntjük betonnal, ezután folytatjuk a födém szerelését — mondja a vezető szerelő. iDe lehetne sorolni még a feladatokat. A födém lezárása az elsődleges, végeznék is vele időre, hiszen a reaktortartályra, kint a kikötőben még félhege'sztik a csőcsonkokat a ' csehszlovák szakemberek. Ez pedig két-ihárom hónapot is igénybe vesz. —i Fogadásra kész? — Fogadásra kész! — jelenti ki. Czetli Imre. 'Először, a kék szemű, őszülő hajú veterán atomossal 1980 márciusában találkoztunk. Éjszakai műszakban. Kevesen hittek abban, hogy az első reaktor 18,90 méteres szintijén a XII. kongresszus tiszteletére lezárják a födémet. Czetli Imre hitt a vállalásban. Hajnalira végeztek a munkával. S miért ne hiigyjünk most is neki! HAZAFI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly Sok száz tonna betonacél kerül még a helyére Hol és mivel kezdjük? - Mire kapunk kölcsönt? Általában csak az a személy építhet, akinek'telke van. Telket vásárolni csak magánszemélytől lehet, mert az új rendelkezések szerint az állami tulajdonban álló, magánerőből beépíthető telkek értékesítése megszűnt. Az ilyen telkeket az építkezők részére tartós használatba adják. A tartós használatba adáskor beépítési kötelezettséget írnak elő, és a használati jogot az ingatlannyilvántartásba, a telekkönyvbe is bejegyzik. Az állami telkek használatba adásáért használatbavételi díjat állapítanak meg, amelynél figyelembe veszik a telek forgalmi értékét. Meghatározott esetekben itt is kedvezményt élveznek a nagycsaládosok, fiatal házasok, továbbá a kedvezményes akció résztvevői. Az állampolgárok ingatlantulajdona mértékének megállapításánál a tartós használatba adott telkeket is figyelembe veszik. a különböző lakásépítési formákban . nyújtható kölcsönök feltételeiről és arról, hogy milyen kedvezményes támogatások igénybevételéhez milyen feltételek szükségesek. Ezt követően még a munkáltatónál is tájékozódni kell a várható anyagi támogatás mértékéről, mert csak mindezen ismeretek birtokában és a meglévő saját anyagi erő számításba vételével dönthető el, hogy az építési igényeket hogyan határolják be a tényleges lehetőségek. Sokszor és sokan kerültek már kedvezőtlen helyzetbe azért, mert a nagy költséggel elkészített tervek megvalósításához a feltételek nem voltak biztosítva. Ez pedig felesleges többletköltséget okoz. TELEPSZERŰ TÖBBSZINTES LAKÓHÁZ sóját erőként az építtető munkásnak viselnie. Példánkban ez 36 ezer forint. Húsz százalékot a vállalat kölcsön formájában biztosít: ez 72 ezer forint. A vállalati támogatás és saját erő összesen: 108 .000-forint, amelyet levonva a 360 000 forintból, fedezetlen részként 252 ezer forint mutatkozik. Ezt az OTP hitelként engedélyezi. A számítás menete tulajdonképpen mindig hasonló. A HITEL FELTÉTELEI Lakásépítő szövetkezet szervezésében a bérből és fizetésből élők, szövetkezetnél rendszeresen munkát végző, tagként kereső és nyugdíjasok részére a kölcsön-határok és feltételek a következők: az engedélyezhető kölcsön az építési összköltség 75 százalékáig terjedhet, legfeljebb 320 ezer forint, míg a lejárat 1 százalékos kamat mellett 35 év.' Az OTP beruházásában megvalósuló lakásépítkezések értékesítése a tanács által kijelölt vevők részére 25 százalékos saját erő mellett a vételár 75 százalékáig, de legfeljebb 320 ezer forintig terjedhet, évi 2 százalékos kamat és 35 évi lejárat mellett. Ugyancsak kedvezményes feltétellel kapnak kölcsönt azok, akiknek a lakásépítését és -vásárlását a munkáltató legalább tízszázalékos mértékig támogatja. A lakásépítő szövetkezeti szervezésnél a feltétel ez esetben is változatlan. Egyéb szervezésű építkezésnél viszont a kölcsönfeltételek azonosak az OTP beruházásában épülő lakásoknál ismertetettel, tehát a kölcsönhatár 75 százalék, legfeljebb 320 ezer forint, 2 százalékos kamattal 35 évre. Ezek az építési és vásárlási formák a kedvezményes feltételhez kötöttek. Egyéb vállalati szervezésű építkezésben részt vevő bérből élők, továbbá a szövetkezeteknél rendszeres munkát végző tagok, vagy nyugdíjasok, valamint az OTP-beruházású lakások ilyen vásárlói részére az építési költség 75 százalékáig, de legfeljebb 270 ezer forint kölcsön engedélyezhető évF 2 százalékos kamat mellett 35 évre. Az előbbiek közé nem tartozó esetekben a kölcsön mértéke 70 százalékig terjedhet, azonos összeghatárok és feltételek mellett. A telek fekvése egyben meghatározza az arra építhető lakás, illetve épület főbb jellemzőit is. Ezekre a kérdésekre a tanácsok építési osztályainál lehet pontos tájékoztatást kapni. Tehát nem elegendő a szomszédoktól érdeklődni, hogy milyen épületet szabad építeni. A LEHETŐSÉGEK SZÁMBAVÉTELE Aki nem rendelkezik telekkel, annak állami terület tar^ tós használatbavétele céljából a helyi tanácshoz kell fordulnia, ahol a szükséges útmutatásokat megadják. A telek megszerzése után, és az építési hatóságnál történő tájékozódást követően, még mindig nem szabad az építési tervek elkészítését megrendelni, Legcélszerűbb először még az OTP-nél tájékozódni arról, hogy hogyan alakulnak a hitel- támogatás feltételei. Az új jogszabályok szerint a takarékpénztár minden olyan lakás építéséhez hitelt nyújthat, amely többszintes, és csoportos korszerű lakóházépítés esetén nem haladja meg a 125 négyzetmétert, a hagyományos családi házaknál a 140 négyzetmétert. Az épülő szobák számát, és a beköltöző személyek számát - az új szabályozás szerint - a korábbitól eltérően nem vizsgálják. A takarékpénztár fiókjai díjmentes útmutatással szolgálnak A legfejlettebb építési forma, és éppen ezért a legtöbb állami kedvezménnyel, támogatással segített építkezés a telepszerű, többszintes lakóház- építés. Az a lakóházépítés- minősül telepszerűnek, amelynek során összefüggő építési területen legalább kétszintes lakóépület épül, és épületenként legalább négy lakás. Megyeszékhelyen legalább 90, egyéb településeken legalább 60 lakásnak kell így megvalósulnia. A telepszerűség fennállását az építési engedély kiadására első fokon illetékes tanácsi szak- igazgatási szerv igazolja. Az áll ami vállalatok munkásai részére a kedvezmények akkor számolhatók * , ha a szociálpolitikai kedvezménnyel és az állami támogatással csökkentett építési költség legalább 20 százalékát biztosítja a vállalat munkáltatói kölcsönként. Ebben az esetben az OTP- hitel az építési költségek 70 százalékáig, legfeljebb 320 ezer forintig terjedhet, 1 százalékos kamat és 35 évi lejárat mellett. Egyszerű példával az alábbiak szerint alakul tehát a pénzügyi támogatás:’ Amennyiben egy kétszobás lakás építési költsége 500 ezer forint, ebből lejön gyermekenként 30-30, két gyermeknél 60 ezer forint szociálpolitikai kedvezmény. Ugyancsak levonásra kerül a kétszobás lakás esetén 80 ezer forint állami támogatás. Az ezekkel csökkentett építési költség tehát 360 ezer forint lesz. Ennek 10 százalékát kell Hol, mi5> Elakadt a mőcsényi Völgység Népe Tsz tejüzem-beruházása, mivel a berendezéshez szükséges rozsdamentes, belül polírozott csövek és szerelvények egy része nem érkezett meg. A technológiai szerelés kivitelezője, a Tsz-Tej és maga a téesz is sokfelé próbálkozott, eredménytelenül. Végül is — miután az akadályról a városi pártbizottság is tudomást szerzett és a Bonyhád városi pártbizottság első titkára emlékezett a dombóvári első titkár egyik korábbi, megyei pártbizottsági ülésen elhangzott lelszólalására, miszerint a Láng-gyár mennyi- iéle tevékenységet végez —, a mőcsényiek „megtalálták" a megoldást. „Lángék" készségesen segítettek. A tejüzem-beruházás „sínen von". Bejárta a lél Dunántúlt a Zsuk kisteherautóval a Szekszárdi Állami Gazdaság anyagbeszerzője, a kocsiban egy kopott és felhegesztett acéltengellyel, amelynek a végén méteres átmérőjű ékszíjtárcsa van, s a tengelyt kelleti volna esztergálni-szabályozni. Eredménytelenül. Utolsó előtti állomása a dombóvári MÁV dizelmozdony-javitó üzeme volt. Ott ajánlották a Láng-gyarat. A tengelyt azonnal munkába vették és pár óra múlva elkészült, másnap beszerelték Szekszárdon a gépbe. Mindkét esetben — mire a munkát elvégezték — az anyagbeszerző százkilométereket utazgatott, tetemes költség merült fel. És példák tucatjait lehetne idézni arra, hogy amikor egy-egy üzemben szükség van egy alkatrészre — s az készen nem kapható —, javítani, felújítani kellene a régit, telelonkönyvben böngésznek címek után, hol érdemes próbálkozni, majd a sok utánjárás után találják meg a megoldást — a szomszédban. üzemeinkben, az iparvállalatoknál, a té- eszeknél, állami gazdaságokban általában tudják, mi van a szomszédban. De csak a közvetlen szomszédot ismerik. A dombóvári MÁV- üzemfőnökségen tudják, hogy a Lángnak olyan fejesztergája is van, ami akár háromméteres munkadarab megmunkálására is képes. Az ÉVIG pusztahencsei öntödéje is gyakran segít a szomszédos téeszeknek egy-egy gépalkatrész soron kívüli leöntésével. Ám, hogy milyen lehetőségekrvannak a megye többi üzemeiben, azt nem tudják. Mi lenne a megoldási Semmi esetre sem az, hogy a pártbizottságok közvetítsenek. Baján már működik egy kooperációs iroda — négy cég tartja fenn, nyugdíjas műszaki szakemberek foglalkoztatásával. Itt is meg lehetne csinálni, akár egy szövetkezet, akár egy vállalat „gesztorságávalEz a kis létszámú, minimális költséggel működő szervezet naprakészen nyilvántartaná, hogy hol, milyen szabad kapacitás van, esetleg, milyen elfekvő készlelek vannak. Hasznos lenne ez egyaránt a népgazdaságnak, de az üzemeknek is, megkímélve őket a sok felesleges szaladgálástól, üresjárattól. És a szabad kapacitások kihasználását is segítené. JANTNER JÁNOS A tomerömü-építkezés Fogadásra kész!
