Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-08 / 158. szám
1981. július. 8. S^EPÜJSÄG 5 ÖNTÖZÉS: a vízgazdálkodás jelentős ágazata; a mezőgazdasági termelés belterjesebbé tételének hatásos eszköze. Alkalmazása adott esetekben más - agrotechnikai, kultűrtechnikai - eljárásoknál eredményesebb. Az öntözés bevezetése és kiterjesztése a mezőgazdasági kultúra színvonal nak emelkedését eredményezi. A belterjes öntözés, gazdálkod révén az egységnyi területről nyert termés mennyisége nagymérté ben növelhető. Gyors alkalmazkodás Öntözőcső után zártszelvény Nem röpdösneík az örömtől a szekszárdi MEZŐGÉP Vállalatnál, ha esik az eső, ha a meteorológiái előrejelzések sok esős napot ígérnek. Ugyanis a csiapadékos éveikben kevesebb öntözőosövet és öntözőalikat- részt kelll gyártanliök. A csőgyártást 1981-re már befejezték. Az első negyedévből valami kiesi még átcsúszott a másodikra, és miután az exportot is elindították, a gépsort átállították zárt szelvény gyártására. — Az öntözőcsövek gyártását vállalatunknál 1962-ben kezdtük el. S ivalójálban az üzlet 1975-lig ment jól, azóta pangás van a piacon, öt éve még évente 60—-80 ezer csövet iis gyártottunk, most all'ig tízezret. A kereslet csökkenésénél sok ok közrejátszik, s ezért más termékeik gyártását kezdtük el. A lakossági igények igencsak megnőtték a zártszél- vényék iránt, így több méretben is gyártunk a Vasért és a Ferroglobus rendelésére — mondja Papp Mihály, termelési főosztályvezető. Amikor a csőgyártást elkezdték, nagy volt az igény, hiszen a mezőgazdaság akkor jelentős dotációt is kapott, olcsó volt a víz is. A csőgyártást saját géppel kezdték, de a megszaporodott rendelés miatt olyan olasz csőgyártó gépet vásároltak, amely alkalmas acél szalagból és alumínium szalagból is cső, illetőleg szerszámcsere után zártszelvények és más hasonló jellegű termékék előállítására. Módosították, alakították a gépet, s egész sor különféle méretű csövet lehet már vele gyártani. A vásárlás tehát sikerrel járt, hiszen még exportra is tudnak csöveket gyártani. Az NDK-ban is készítenék öntözőberendezéseket, de a csövet megmunkálva Sze kiszórd ról Viszik. Idén már elküldték a rendélést, a nyári szezonra össze tudták állítani ott a gépeket. A kétezer tonnb cső tehát már szolgálja az élelmiszergazdaságot. Ezen a gépen az „aranykorban" évente négyszázezer folyóméternél is több csövet készítettek, most zártszelvényt termelnek, három műszakban. Szórófejek a kisgazdaságoknak. Tizenötezret szállítottak a HERMÉSZ szövetkezetnek. — A vállalat öntözőberendezéséket is gyárt, nemesük csöveket. Van-e piaca gépeiknek? — Amint csőikként a csövek vásárlása, úgy a gépeké is. Az DBA jelű, önjáró és a Gö jelű lis nagyon hasznos gép, jól s zárja a vizet, ám alig-alig adunk el egy-egy darabot. A CSSZV jelű dofotároílós berendezésből például idén csak tizenhatot adtunk el. Ezért az alkatrészeidből is kevesebb kell. Az öntözést szorgalmazzuk, a Papp Mihály termelési főosztályvezető: „A piac igényeihez gyorsan kell alkalmazkodnunk". _____________________ tá rca is többször felhívást adott ki, de azt tapasztaljuk, hogy a meglévő berendezéseket sem használják k!i eléggé. így volt ez idén, a korá tavaszi száraz hetek alatt is. — Az öntözést levettük a napirendről', mert elszállítottuk a tizenötezer házfflkerti szórófejet is a HERMÉSZ szövetkezetnék. A lakosság az üzletekben bőségesen válogathat, hiszen négyféle, különböző színű, igen tartós permetezőmik minden mezőgazdasági szerárubolt- ban ímegtáiálhatök. Sőt: úgy tapasztaljuk, hogy néhányon már kacérkodnak a szántóföldi szórófejekkel is. Főleg ott, ahol könnyen tudnak vízhez jutni. A fejlesztés, gyártmánykor- szerűsítés természetesen most sem szünetel. Abban bíznak, hogy á termelőszövetkezeteik, állami gazdaságok jól felfogott érdekükben fejlesztik majd öntözéses gazdaságukat. A számításaikból az derül kii, hogy a különféle kultúráik öntözése révén jelentős 'többletterimés takarítható be. Még a dotáció elvonása, illetőleg a vízdíj áremelése ellenére is gazdaságosan lehet öntözni.- Pj - Fotó: K. A. A sok alkatrész között mutatóba akad még néhány száz alumínium cső Öntözési sorrend Biritón Az állattenyésztési és növénytermesztési, ágazat számtalan ponton kapcsolódik egymáshoz. A természetes biológiai körforgalom során a, trágya visszakerül abba a földbe, amely az állatok takarmányát termeli. Ez nem mindig trágyaszóró kocsiról történik, hanem esetenként öntözéssel is. Mint például Pakson, az állami gazdaság biritói kerületében. A sertéstelepen nem almozzák a hízókat, hanem a híg . trágyát medencékbe gyűjtik. Az építkezés során készült ugyan ülepítő, de ez már évek óta használaton kívül van. Jelenleg a sertéstelepről szivattyúval nyomják a három, egyenként három méter mély, szabadon lévő tárolóba a trágyalevet, amely ötven százalékban vízzel kevert. Innen ismételt hígí- , tás után — még körülbelül húsz százalék vizet juttatnak a medencékbe — kezdik el az öntözést. A sertéstelepet körülvevő másfél-két kilométeres körzetben állandóan öntöznek, hisz a folyamatosan termelődő trágyalevet tárolni nem lehet. Sajnos, megoldatlan a szűrés, ezért a szivattyút hetente átlagosan kétszer tisztítani kell, de gyakran eldugulnak az öntözőberendezések is. Az öntözés sorrendje a következő: a búza kelesztő és növesztő öntözése, ugyancsak kelesztő öntözést kap a zöldbab, s állandó jelleggel öntözik a cukorrépát és a füvet. A másodvetéseknél öntözik a zöldbabot, ezenkívül továbbra is a füvet és a cukorrépát, addig, amíg a betakarításig lehet. Naponta nyolcszáz, kilencszáz köbméter ötvenszázalékos hígítású trágyáié érkezik a telepre, de ennél jóval többet, ezerkétszáz köbmétert öntöznek ki. A trágyalé kezelését, az öntözést nyolc dolgozó végzi. Közülük egy szakmunkás, hárman betanítottak, a többiek segédmunkások.- d Öntözés félgőzzel A megye szántóterületének összesen öt százaléka öntözhető, ahol megvannak a berendezések, van vízvételi lehetőség, sőt, ehhez a megfelelő engedély is rendelkezésre áll. Ezt az üzemek — több éves tapasztalat alapján — ötven százalékban használják ki. A viszonylag alacsony kihasználtság az egyik ok, hogy meglehetősen költséges valamiről van szó. Olyan növényeket érdemes — és csak akkor — öntözni, amelyek a művelet következtében megfelelő terméstöbblettel fedezik a költségeket, esetleg többet is adnak. így elsősorban a szántóföldi kertészet kultúrái, esetleg a forrólevegős technológiával előállított zöldlisztek alapanyagának takarmánynövényei jöhetnek számításba, vagyis lucerna és gyepterületek. Egyedi esetekben többször és többféle kultúránál alkalmazzák — például cukorrépánál — a kelesztő öntözést. Gyakran panaszkodunk a mezőgazdaság hiányos eszközellátottságáról, az alkatrész-utánpótlás problémáiról. Ezek az öntözőberendezések esetében nem jelentkeznek ilyen élesen. A Szekszárdi Mezőgép Vállalat önjáró öntözőberendezései korszerűek, és üzemeltetésük nem állítja ilyen jellegű problémák elé az adott gazdaságot. Az alkatrészellátás szinte valamennyi típusból kiegyensúlyozott, alig tapasztalható részegységek hiánya miatti kényszerpihenő. Az öntözési módok közül az esőztető a legelterjedtebb, ez bizonyult a legjobb technológiának. Akadt ugyan kezdeményezés más öntözési módok bevezetésére, de ezek általában rövid idejű próbálkozások voltak. Az esőztető és rendszeres öntözésnek hagyományai vannak a mözsi Új Élet, a faddi Lenin, a sióagárdi Sióvölgye, a szedresi Hunyadi, a tengelici Petőfi Termelőszövetkezetben és a Szekszárdi Állami Gazdaságban. Zömmel zöldséget öntöznek, burgonyát, esetenként takarmánynövényeket. Természetesen kritikus időszakokban — mint az idei tavaszi hónapokban — másutt is öntöznek, de ez inkább eseti. Miután az intenzív növénytermesztésnek az öntözés az egyik lehetséges alternatívája, a megyei tanács szakigazgatási szerve igyekszik felkutatni és elterjeszteni azokat a mai igényekkel egyező módszereket, technológiákat, melyek, elviselhető költségnövekedés mellett a terméshozamok emelkedését hozhatják. Mindenképpen ildomos lenne az öntözött terület növelése. Ennek természetesen nemcsak technikai oldala van. Fontos kérdés, hogy legyen olyan szakember az üzemben, aki el tudja dönteni, hogy melyik az a kultúra, amelyet érdemes öntözni, és aki meghatározza a végrehajtás mikéntjét is. Az üzemek nagy többsége rendelkezik ilyen felsőfokon képzett szakemberrel. A másik kérdés, hogy milyen a szakmunkás-ellátottság. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya ezért kétévenként a fiatal szakemberek részére szakmai vetélkedőt tart megyei szinten, a mözsi téeszben, ahol az öntözésnek nagy múltja van. A Sió bal parti öntözőfürt kifejlesztésével emelkedett a lehetőségek kihasználtsági foka. Az idei tavasz azonban megmutatta, hogy a termés mennyisége és egyáltalán a termesztés biztonsága sarkpontjából több figyelmet kell szentelni a témának. A MÉM idén is felhívással fordult az üzemekhez, hogy öntözéssel, a meglévő kapacitás kihasználásával ellensúlyozzák az aszályt. Még kedvezményes vásárlási akció is indult, de ezzel csak két üzem élt a megye gazdaságai közül. Talajerő-utánpótlás - öntözéssel A Tamási Állami Gazdaságban az állattartó telepek híg trágyalevét te hasznosítják. Nem engedik a patakokba, vízfolyásokba, hanem felhasználják trágyázásra. A sertéstelepeken felhalmozódó nagy mennyiségű anyagot naponta szállítják a szántóföldre, és meghatározott program után, a talaj vizsgálati eredményei szerint öntözik el a földeken. Ennek a módszernek az az érdekessége, hogy nem kell kiépíteni vezetéket, a tartályban lévő nagy nyomás erős sugárban, nagy területre szórja el a trágyalevet, amely egyben öntözéssel is felér. Naponta szállítják a szán tóföldekre a trágyalevet
