Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-31 / 178. szám
1981. július 31. C TOLNA NÉPÚJSÁG 3 Beruházási gyorsfénykép Milyen irányit vettek az utóbbi evőkben a megyében a mezőgazdaságii beruházások, melyük területeik fejlesztését tervezik a nagyüzemek a mezőgazdaságiban? Erre a kérdésre kerestünk választ az AG- RQBER Tolna megyei kirendeltségén,, mely a megyei mezőgazdasági beruházások nyolcvan százalékában részt vállal tervezői, lebonyolítási, műszáléi ellenőri tevékenység formájában. Bogár György agirárfömér- nö'k és Hargitai Oszkár főmérnök segített eligazodni a területen, mélyre azért is szijik- ség volt, mert jelien dolgozat szerzője csekély beruházásait sem a mezőgazdaság területén eszközli, imigyen „teljesen alkalmatos" arra, hogy a legfontosabb fonalat meg rágód ja , nevezetten azt, hogy gyarapodnak az energiatakarékos termelést célzó beruiházások. Mielőtt további körmönfont mondatokra1 adnánk fejünket, nézzük a lényeget. A megyei kirendeltség munkatársainak továbbra is elegendő munkát adnak a megrendelők. Ez azt jelenti, hogy számban és méreteikben nem csokiként a megye berubázásainak nagysága, nyilván azért, mert a mezőgazdasági üzemék úgy érzik, hogy ez szükséges a termeléshez, illetve annak fejlesztéséhez és ehez a megfelelő pénzeszközöket elő tudják teremteni. A beruházások egy része a meglévő és vásárló,ndó gépek élettartamának, üzemképességénék fenntartásához nélkülözhetetlen szerelőcsarnokok, telephelyek létesítését célozza. A mezőgazdaságiban ma már milliós értékű egy-egy gép, nem mindegy, hogy mennyi ideig és milyen állapotban áll rendelkezésre. Továbbra is jelentősek az állattenyésztés fejlesztését irányzó beruházások, öt éve még a szarvasmarha-tenyésztés volt a súlypontos, 1977-től „sertés- korszák" indult, vagyis ez az ágazat fejlődik a legdinamikusabban — nyilvánvalóan az épülő szelkszárdi húskombinát és az ezzel 'kapcsolatos lehetőségek hatására. Az istállóik és a telephelyek építésénél előtérbe kerül az olcsóbb és a természetesebb tartás. A vasbetonból épült, mesterséges megvilágításra és szellőztetésre alapozott, költséges istállók ugyan megépültek néhány helyen, újabban azonban más szelek fújdogálnak. Ezt jelzi az AGROBER által kifejlesztett úgynevezett Mezófa épületszerkezetek a lka lm a zá sa is, mélyet a megyei kirendeltségek terveznék. A lényege, hogy a beton- és acélanyagok helyett várhatóan olcsóbb és egyszerűbben gyártható és szerelhető, akácfa anyagú vázszerkezetét alkalmaznak. A mo- dulelemek változtatásával — tizennyolc méterig — tetszés szerint változtatható az épület szélessége és természetesen a hossza is. Jelenleg1 az országban négy helyen gyártják e szerkezet elemeit, de elképzelhető, hogy saját kitermelésű fából is készíthetik. Elsősorban az állattenyésztésiben, de raktározási, tárolási célokra is megfelelnék ezek az épületek, egyszerűen és gazdaságosan létesíthetők. Jó néhány ilyen épül a megyében. Elkészült például a Tamási Állami Gazdaság tehe- tészeti telepe. Hasonló elveik alapján építik a Paksi A. G. hardi sertéstelepét, vagy a bonyhádi tsz tehenészeti istállóját és még más üzemekben is lesznék hasonló létesítmények. Lényeges, hogy ma1 már nem annyira az istállóra koncentrálnak, tehát magának az épületnek a megoldásaira1, hanem. inkább arra, hogy ez a legtökéletesebben szolgálja ki a bevezetendő technológiát és az állatok természetes .igényét. Az elmúlt időszakban számtalan telepen hajtottak végre rekonstrukciót. Itt a fő szempont a következő volt: ameny- nyiben az épület még használható, azt a kellő .mértékben kijavítani és a hely adta lehetőségekhez mérten a legkorszerűbb technológiát bevezetni. Eddig például a sertéstelepeken. az almozás nélküli híg- trág yakezélést részesítették előnyben, melynek a lényege, hogy vízzel mossák le a trágyát. Ez szinte országos probléma lett, pontosabban ennek a következménye, vagyis az, hogy a sertéstelepek mellett h ígt rá g ya tavakban felhal m o zódott anyaggal nem tudtak ■mit kezdeni. Meglehetősen költséges egy olyan szeparáló berendezés építése, mely a szilárd részeket külön, választja — ez szervestrágya-szóróval kijuttatható, és a híg részt kíiöntöz- ve hasznosítják. Itt is van egy olyan tendencia, hogy vissza kell térni a némileg hagyományosnak tűnő almozáshoz, vagy ennek gépesített változatához, például az itt kifejlesztett, úgynevezett I e ngőlapátos t rág yaleh úzóhoz. Egyrészt a szerves .trágyával így nincs annyi gond a továbbiakban1, hiszen kiszórható és a tápanyag nem vész el, kevesebb műtrágya kell, stb. Másrészt az állatok komfortérzete jobb, vagyis kellemesebb a szalmán, mint a1 betonon. Az így épített istállókon egy ablaksor fut végig, ami szinte kiküszöböli — nyári évszakban — a mesterséges megvilágítás szükségességét, másrészt természetes a szellőztetés, nem kell külön, ventillátorokat beszerelni. Igen nagy energiafogyasztók a betakarítási időszakban a szárítók. Az olajárak emelkedése miatt a termelés költségeit is jelentősen növelik. Ezért keresik azokat a megoldásokat az üzemek, mélyek ezt kiküszöbölik. A hőgyészi Ag.roma.is ned vésik uko ri ca -fá roló si m ód- szere iránt nagy az érdeklődés: ebben az éltben a megyében hét nagyüzemben összesen ti- zennégyezer-lhétszáz tonna, ennek a te eh n ól égi ónak megfelelő tárolóteret építenek. Amellett, ho-g.y ez a tárolás olcsóbb a szárításnál és a termény biológiai értékéi1 is jobban megőrzi, fontos, hogy a speciális felhasználás, kitárolás, keverés, feletetés során a technológiai fegyelmet jobban betartsák. Kísérleti sertéstelep Hardon (Archív felvételek) A takarékosság mindannyiunk közös ügye Két Tolna megyei üzem pályázati felhívása A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége júniusban felhívást tett közzé az anyag- és energiatakarékosságra, a hulladék- és másodnyersanyagok hasznosítására. A felhívás hangoztatja, hogy a cél elérésére a társadalom egészének szervezett, cselekvő részvételére van szükség. Az energiagazdálkodási program célja olcsóbb energiahordozók hasznosítása, az energiatakarékos technológiák alkalmazásának elterjesztése, a takarékos fogyasztói magatartásra nevelés. A hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosítását szolgáló program végrehajtásával el kell érni, hogy a hulladékanyagokat, mint értékes nyersanyagforrást mindenütt megbecsüljük, megakadályozzuk megsemmisülésüket, elősegítsük a termelési folyamatban újrahasznosításukat. E két program végrehajtásával öt év alatt mintegy 26—28 milliárd forint többlet nemzeti jövedelem realizálható. Eredményes megvalósítása csak a társadalmi szervezetek összefogásával, aktív segítségével és támogatásával érhető el. A felhívásról június 14-i számában a Népszava adott hírt s az országban elsőként most két Tolna megyei üzem - a Bonyhádi Cipőgyár és a Hőgyészi Állami Gazdaság - csatlakozásáról adhatunk hírt. Az országos felhíváshoz csatlakozva pályázati felhívást tett közzé mindkét üzem vállalati dolgozói számára, amelyek felszólítanak ésszerűsítések, javaslatok tételére, tervek, tanulmányok készítésére, amelyek alkalmazása mérhető megtakarítást eredményez az anyag- és energiamegtakarításban, illetve a hulladék- és másodanyagok hasznosításával. Mindkét vállalatnál, a pályázaton való részvétel megkönnyítésére, témaválasztási tájékoztatót is készítettek, azzal a céllal, hogy a részvétel megkönnyítésén túl orientálják a pályázókat olyan témák feldolgozására, amelyek az üzem számára most a legjelentősebbek és amely területeken a legtöbb lehetőség kínálkozik akár az anyag- és energiatakarékosságra, akár a hulladékok és melléktermékek hasznosítására. A pályamunkákat mindkét üzemben október 1-ig kell leadni, az eredményhirdetés a cipőgyárban december 31-ig, az állami gazdaságban február 28-án történik. Az első díj, mindkét helyen 3000, a második 2000, a harmadik pedig ezer forint. Amennyiben a pályamunka kimeríti az újítás, esetleg találmány fogalmát, úgy a vonatkozó kormányhatározat szerint is díjazható. A két üzem pályázati felhívásának ismeretében a Szakszervezetek Megyei Tanácsa felhívással fordult a megye valamennyi üzeméhez, csatlakozásra szólítva az üzemi kollektívákat. Kérik, hogy a két legjobb üzemi pályamunkát, annak leírását, gazdasági eredményét december 31-ig juttassák el az SZMT címére. Megyei zsűri választja ki közülük a három legjobbat, amelyeket az SZMT különdíjasai jutalmaznak. Az SZMT felhívásában kiemelten szerepel a javaslat, miszerint kívánatos, hogy a szocialista brigádok is vegyenek részt a mozgalomban és vegyék be vállalásaik közé a program végrehajtásában való aktív közreműködést. Megkönnyítendő az ezután csatlakozó üzemek helyzetét, mind a Bonyhádi Cipőgyár, mind a Hőgyészi Állami Gazdaság témaválasztási tanácsadójából ismertetünk néhány javaslatot. Élőszór a cipőgyáréból: A helyiségek világításának, az igényeknek megfelelő szabályozása. Az elektromos hőfejlesztő készülékek kiváltása gázfűtéses technológiára, illetve hatásfokjavítás kidolgozása. A vízfogyasztással kapcsolatos megtakarítási lehetőségek feltárása. A gyártási melléktermékek újrahasznosítási lehetőségeinek kidolgozása (bőr, póró, fém, papír stb.). A késztermékbe bedolgozott egyes alap- és segédanyagok felhasználási mennyiségének csökkentésére történő javaslatok, elősegítve a hulla d é.ka n ya gok csökkentését. A vállalatokon, illetve az ipari létesítményeken kívül* közvetlen környezetében, lakóhelyén fellelhető anyag- és energiatakarékossági lehetőségek közül is meríthet bárki témát. Az állami gazdaság tájékoztatója a következő területeket ajánlja elsősorban: A gazdaságban bevezetett új energiatakarékos takarmányozási technológia továbbfejlesztése, importkiváltás a kukoricabetakarító kombájnok átalakításánál. A nedves.kukoricacső-zúzalék- tárolás olcsóbb és biztonságos építményeinek tervezése, kivitelezése. Viszonylag korai, de nagy termést adó kukoricafajták kikísérletezése, kiválasztása. Az állattartó-telepek, majorok, helyiségek energiafelhasználásának szabályozása. A gépjárművek energiafelhasználásának csökkentése. Importból származó alkatrészek kiváltása belföldi termékekkel. A gazdaságban keletkezett melléktermékek gazdaságos felhasználása, főleg energiaigényes abrakfélék kiváltására irányuló javaslat. A szerves és híg trágya tárolása, kezelése, takarékos kijuttatása, főleg importból származó alapanyagú műtrágya kiváltására. Természetesen a Hőgyészi Állami Gazdaság dolgozói is meríthetnek a gazdaságon kívüli területekről témát, mindkét gondolatkörben Kurd Kazalban a szalma, gyűjtik a széna második vágását A Kapos völgye régóta az állattartó gazdaságok legjobb takarmányellátója. Itt mindig kiváló a fűtermés. Régebben a folyó gyakorta kiöntött, s tudjuk: az öntési talajon jó a fű és más egyéb növény fejlődése. Kárt is okozott a folyó, hiszen még harminc-ötven évvel ezelőtt is néha az egész völgyet beborította a szennyes áradat, ha valahol Kaposvár és Dombóvár térsége között hirtelen zápor zúdult le. Miután szabályozták a Kapóst, nem csökkent a fűtermés, azaz a rétek, legelők hasznosíthatósága. A kurdi, a döbrökö- zi, a szakályi termelőszövetkezetek és a Hőgyészi Állami Gazdaság több száz hektár területet művel. Abban az értelemben művelik, hogy nemcsak kaszálják, ápolják is a réteket, legelőket. Gépekkel megdolHarmati Károly bálarakodógép-kezelő gozzák a talajt, ha szükséges, vegyszereznek, műtrágyát szórnak ki és végül öntöznek is A kurdi termelőszövetkezetben most a szénabetakarítás második lépcsőjéhez értek el. Eddig jórészt a szalmával foglalkoztak. Hatalmas kazlakba hordták a henger alakú bálákat, gondosan lefedték hulladékszalmával, és így nyugodtan várják a felhasználási időt. Csibrák térségében levágták az öntözött-kezelt rétről a füvet és megkezdték a hengeres szénabálák behordását, kazalozását. Szerencsére kitűnő idő volt a.szárításra, no meg a behordásra is. Kedden teljes erővel dolgoztak a szállítómunkások. Kancz Zoltán traktoros már az ötödiket fordulta délig egy-egy alkalommal négy bálát „hozott”. — Nyolc mázsa körül van egy bála súlya. Régen láttam ilyen szép fűszénát, mint ez a mostani. Igaz, jó volt rá az idő, az agronómia megadott mindent, ami kellett a kiváló terméshez. Még a tábla közepén is olyan friss, illatos a széna, mintha most gyűjtöttük volna össze — mondja a traktoros és gépével odaáll a rakodóhelyre. Itt Harmati Károly bálarakodó veszi át a szállítmányt. Körötte ott vannak a szép kazlak, a hengeres bálán látszik, hogy a gép, amely a szénát gyűjti össze, jól dolgozott. — Arra kell nagyon ügyelnünk, hogy a bálák között ne hegyen nagy hézag, az eső ne tudjon befolyni. Első alkalommal három-három és két bálát raktunk egymásra, most három- három-egyet. Azt mondják, így jobb, nem éri annyi károsodás a takarmányt. A héten, ha az időjárás továbbra is ilyen kedvező lesz, végzünk a szénával, a szalmával is. Kurdon idén jól szervezték meg a szalma és a széna betakarítását. — st — — Pj. — Ka. — A Tamási Á. G. szarvasmarhatelepe Kancz Zoltán figyeli szállítmányának lerakását.
