Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-26 / 174. szám

■I -l... A..JU,. .1 I i Képújság 1981. július 26. A kijembaji azbeszt Sziléziai bányászfestők A KGST-tagországok kö­zötti együttműködés egyik legnagyobb integrációs objektuma a Kijembaji Az- besztdúsitó Kombinát. Tel­jes ütemben folyik a kom­binát második részlegének épitése. Nemzeti összefogással A Vientiane! forradalmi mú­zeumot nem kerülheti el a lao­szi fővárosba látogató. Az újonnan berendezett épület elő­csarnokának falóró# három fotó néz te a1 kíváncsiskodókra. Kaysohe Phamvihaine, a Laoszi Népi Forradalmi Párt első tit­káráé, Szufa.no von g államfőé és Faydang Lobliayaoé. Ö a laoszi nemzetgyűlés alleinöke, egyik vezetője a nemzetalkotó meo 'kisebbségnek. Nem- keve­sebbet kíván ez jelképezni, mint a Itaoszi vezetésnek azt a szándékát, hogy az ország- alkotó nagyobb és kisebb nem­zetiségék, törzsek mind hazá­jukra. lelhetnek a népi Laasz- ban. A hatalmas, nagy-britanniá- nyi területű indokínai ország­ban mindössze három és fél­millió ember él és csak a la­kosság felét adják a laók. A többiék , a legkülönbözőbb nemzetiségeikhez tartoznak, amelyeknek számát — ez is csak becslés —, 68-re teszik. Érthető tehát, hogy az új Laosz egyik legbonyolultabb problé­mája e nemzetiségek egymás­hoz valló viszonya, Az 1975-ig vívott függetlenségi háború győzelmének nem is akármi­lyen okai közé sorolják Vien- tianébain azt a megértést, tisz­teletet, türelmet, amelyet a felszabadító erők tanúsítottak a nem egyszer alig néhány száz főből álló kis törzsek élet­módja, szokásai iránt. E türe­lem viszonzásra talált, s ai lao­szi függetlfen'ségi háborút ma­gukénak vallották a magas hegyvidékeik, az egymástól több napi járáföldre élő, el­szigetelt, hegyek közé ékelt fennsíkok lakói Is. E türelmet emelte a hivata­los politika rangjára az 1975- ös győzelem után a távlátai- ban szocialista fejlődést hir­dető laoszi vezetés. A szoká­sok változatlan tisztelése már tudatos állami segítséggel pá­rosult: lehetőség a kulturális felemelkedésre, új termelési szokások meghonosítására. Alighai lehet véletlen, hogy amikor a népi hatalom kikiál­tásának ötödik évfordulóját ün­nepelte Laosz, a párt vezetése külön mondott köszönetét az egyes törzsek főnökeinek is. A nemzetiségek összefogása, egységük erősítése az ország egyik legfontosabb politikai feladata. Különösen igaz ez a magas hegyekben élő, évszá- zakadan át ópium termeszté­sével fagte!kozó meák eseté­ben. A meák egy részét ugyan­is még a függetlenségi harc idején az amerikaiak fordítót tők szembe a nemzeti mozga­lommal, reakciós célok érde­kében. Nem változott ez az el­múlt öt évben sem, csupán annyi történt, hogy a meékinak új „pártfogójuk" akadt, Kína. A meo kisebbségnek o váltó zásokba, belenyugodni nem akaró, Thaiföldre távozott tag­jait kínai kiképzők vették el lenőrzésük alá, egy részüket Kínáiba is szállították. A cél: diverzánskén visszadobni őket Laoszba, szítani a nemzetisé­gek ellentéteit, megbontani az amúgy is sók gonddal küzdő Laosz egységét. A laoszi népi hatalom, természetesen erélye­sen fellép az effajta béke bon­tó kísérletekkel szentben, a belső biztonság garantálására, de sohasem tekinti csupán va lam.ifaijta biztonsági, katona problémaként a meák ügyét, A sóik hasznot hajtó türelem — miként más kisebb nemze­tiségek esetében — velük szemben is érvényes. Z. I. A modern ipari társadalom elképzelhetetlen azbeszt nél­kül. Azbesztből készül a pala- tető és a traktor tengelykap­csolója, a gépkocsik fékbetét­je, a villanytűzhelyek hőszige­telése, és az éghetetlen szö­vet. A szocialista országok kö­zül csak a Szovjetuniónak van­nak nagy készletei ebből az értékes anyagból. Ezért ter­mészetes, hogy a kijembaji kombinát az egész szocialista közösség erőinek és eszközei­nek összefogásával épül. A kombinátot csak szovjet építők építik, a KGST többi tagországai gépekkel és be­rendezésekkel segítik létesíté­sét. A szovjet technika mellett lengyel rakodógépek és bull­dózerek, bolgár elektromos targoncák, csehszlovák billenő­kocsik, NDK lánctalpas daruk dolgoznak. Románia rádió- és elektrotechnikai paneleket szál­lít a technológiai irányítóbe­rendezéshez. A Szovjetunió 12 éven keresztül azbesztszállítás­sal fizet partnereinek.- Az építkezés kollektívája — mondotta Alekszamdr Ko­valenko, a. Szocialista Munka kétszeres hőse, az SZKP Oren­burg: területi bizottságának el­ső titkára — határidő előtt akarja befejezni a gyár má­sodik részlegét. Már átadták o zúzó és szortírozó komplexu­mot, és teljesen készen ál! az egyik legbonyolultabb objek­tum,, a vaku um komra. Az üzem második részlegé­nek munkába1 állításához nagy­mértékben hozzájárult a szo­cialista munkaverseny. Közel 40 brigád jelentősen túltelje­sítette tervét. A komoly idő­nyereséget a nagypaneles sze­relés eredményeként tudták el­érni. Jól beváltak a brigádtaná­csok és a fiatal szakemberek tanácskozásai. Ezeken megvizs­gálják a munkaszervezési kér­déseket, megtárgyalják oz élen­járó termelési módszerek be­Az azbesztdúsitó egyik fejtésén vezetését, tanulmányozzák az építők munkafeltételeit, a. fia­talok építkezésbe történő be­vonását. Kommunisták kezdeményez­ték az „ötnapi feladatot négy nap alatt" elnevezésű mozgal­mat. Elterjedt a szocialista ver­seny szerződéses rendszere, a „munkás staféta" elve alap-' jón. E kezdeményezés lényege, hogy az építabrigád szerződést köt a szerelőkkel és üzemel­tetőkkel, hogy határidőre be­fejezi munkáját, miközben jó minőségű munkát szavatol. Nem kevésbé népszerű az épít­kezésen a brigádvállalkozás módszere. Ez lehetővé teszi, hogy érzékéijók, mi az a ren­tabilitás, az önköltség és az építési ritmus. Az ezzel a mód­szerrel dolgozó kőműves-, ács-, betonozó- és épitőbrigádok kezdeményezték, hogy az 1981- es félévi tervet az SZKP XXVI. kongresszusának megnyitása napjáig teljesítik. A Kijembaji Azbesztdúsitó Kombinát épitése közben ér­dekes hagyomány született. Az építkezést feltételesen hét sza­kaszra bontották az építkezést finanszírozó KGST-országok számának megfelelően. Az a brigád, amelyik a szocialista verseny valamelyik szakaszá­ban győz, megkapja valame­lyik ország nevét. így született a Bulgária, Csehszlovákia, Ma­gyarország, NDK, Lengyelor szag és Románia brigád. És természetesen a hetedik a Szovjetunió. A kijembaji kombinát a ha­ladó tapasztalatok és módsze­rek tárháza,. Széles körűen al­kalmazzák az építésben a kor­szerű anyagokat és szerkeze­teket, bevezették az Akkord elnevezésű automatikus építési irányítórendszert. Ez komplex programokat tartalmaz az épít­kezés naptári rendjével, anya­gi-műszaki tartalékaival, és munkaerő-élosztásával kap­csolatban. A rendszer beveze­tésének gazdasági haszna évi több százezer rubel. A kombinát építői felkarol­ták a rosztoviak „határidő előtt felépítjük, határidő előtt át­adjuk” elnevezésű mozgalmát. A kijembaji kombinát má sodiik részlegének üzembe he­lyezésével téljesítménye évi 500 ezer tonna azbeszt lesz. Jelenleg a, világon közel 5 millió tonma azbesztet termel nek. A számítások szerint az épít­kezés 5—6 év alatt megtérül. Az orenburgi sztyeppékről már napjainkban is hosszú vagon- sorok indulnak a KGST-tag­országokba a kombinát érté­kes termékével', a kijembaji azbeszttel.1 VLAGYIMIR SZOKOLOV A kijembaji azbesztkombinát Régóta találgatják, hogy miért van a bányában dolgozó emberek között annyi amatőr festőművész. Talán azért, mert olthatatlan vágyat éreznek a fény, a szemet pihentető zöld, egyáltalán a színek után. Van, aki a háza melletti miniatűi kertecskében virágkiállítást rendez, mások fehér és ezüst­galambokat tenyésztenek, ismét mások papírra, vagy vászonra vetik az őket körülvevő valóság vagy álomviláguk képét. ÁLLVÁNY ÉS GALÉRIA A sziléziai szénmedencében közel kétszáz ilyen amatőr fes­tőt tartanak számon. Számuk talán még ennél is több volna, ha valamennyi bányában meg­tennének a festészethez szüksé­ges körülmények. A „Gottwald" és a „Wieczorek" bányában a bányászoknak műtermek állnak rendelkezésre, ahol mindenki­nek saját festőállványa, ecsetje van, saját kis sarok, ahol le­rakja képeit, szobrait. A mű­terem mindenkit ösztönöz, hi­szen alkotni a kis lakásban, ahol ott nyüzsögnek a család tagjai, elég körülményes. Igaz, vannak, akiknek még így is si­kerül alkotniuk, mint például Józef RockstroOhnak, de neki igazán megértő a családja. Nem tiltakoznak, mikor a csa­ládfő szétrakja a szobában tu­busait, palettáit, vásznait. Rockstrochné már megszokta ezt. Tudja, hogy férjének véré­ben van a festészet azóta, amióta a „Katowice" bányában dolgozik, és ott, hozzá hasonló megszállottakkal van együtt. Ő hozta létre a „Gwarek" nevet viselő festőcsoportot. Megsze­rezte az igazgatótól a bánya egyik régi faépületét, s átala­kította művészeti galériává. A csoport 1958-ban alakult — a galéria 1965-ben. Alapítótársa Jan Nowak II., az idős bányász, ma már nincs közöttük — ta­valy tavasszal halt meg. A „Gwarek"-csoportnak tehát saját galériája van, Józef Rockstroch most pedig azért molesztálja a bányaigazgatót, hogy végre megkapják a már megígért műtermet. A műterem berendezése, fenntartása nem olcsó dolog, de a csoport tag­sága is jelentősen megszapo­rodna, ugyanis a „Katowice" bányában nincs hiány festő­jelöltekben. VÁSZON, FESTÉK, VAGY PÉNZ? Egyelőre azonban még ön­maguknak kell boldogulniuk. Van, aki vállalja a papír- és a tusellátást, van, aki vásznat, festéket szerez. Valamennyien hozzájárulnak pénzzel és bese­gít az igazgatóság is. No, és szerencsére vannak a pályáza­tok. — Egykor — mondotta Jó­zef Rockstroch - a pályázatok díjnyerteseit festékkel és vá­szonnal díjaztuk. Én ennek kö­szönhetem, hogy évekig el vol­tam látva anyaggal. Aleksander Filipek (48 éves) mesés téli tájképet és az erdők háttere előtt játszódó idilli jeleneteket fest. De szobrot is készít — szénből. Szobraihoz maga választja ki a széndara­bokat. Teheti — elővájár. Vall­ja, hogy számára a művészei épp oly nélkülözhetetlen, mint az evés vagy az ivás. Franciszek Kurzeka, lakatos, aki előbb papírkivágásokkal dolgozott, most a „Gwarek”- hez csatlakozva, karcolatokat készít. Jan Nowak I. bányász, linómetszetekkel foglalkozik. Eh­hez a két, legidősebb emberhez csatlakoztak Józef Rockstroch munkatársai, fiatal fiúk, akik majd átveszik a stafétabotot. Egyelőre szürrealista elemekkel átszőtt realista festészettel fog­lalkoznak. SIKER BOLOGNÁBAN A galériában minden dél­után, este van ügyeletes: a cso­port valamelyik tagja. Itt ugyan­is nemcsak saját műveiket, de a szomszédos bányák festőinek munkáit is kiállítják. Évente há­rom-négy kiállítást rendeznek. A megnyitó napján rendszerint óriási tömeg gyűlik össze a szomszédos bányákból, az igaz­gatóságról, a sajtótól. A te­remben nemcsak a „Gwarek” galéria katalógusai láthatóak, de azoknak a nemzetközi kiál­lításoknak katalógusai is, ame­lyeken sziléziai festőművészek vettek részt, közöttük Filipek, Rockstroch, Kurzeja és a két Nowak... És ez még nem min­den. A bányászfestők kiállítot­tak már külföldön is, például Olaszországban, Bolognában — és sikerük volt! Wanda Nowakowska Q mezőgazdaság gépesítése Az elmúlt három évtizedben az NDK mezőgazdaságának gé­pesítése jelentős mértékben fo­kozódott. Ma a mezőgazdasági üzemekben 130 ezer 15—225 ló­erős (10,5-157,5 kW teljesítmé­nyű) traktor, 13 500 arató-csép­lőgép, önjáró cukorrépa-beta- karító, burgonyakombájn és más speciális gép található. Az ország mezőgazdasági gép­parkja jelenleg mintegy 15 mil­liárd márkányi értéket képvisel. A nagyfokú gépesítés lehető­vé tette a nehéz fizikai munka csökkentését, a 'munkaidő sza­bályozását és a nők nagyobb arányú munkába állítását a me. zőgazdaságban. Egyre több nő dolgozik a mezőgazdasági nagyüzemekben gépkezelőként, növénytermesztőként és állat- tenyésztőként. A mezőgazda­ságban foglalkoztatott minden tizedik nő megfelelő szaktudás­sal, gépjárművezetői engedély­be! és a mezőgazdasági nagy- berendezések kezelésére szóló jogosítvánnyal rendelkezik. A gépesítésnek főleg a nö­vénytermesztésben látják nagy hasznát. Az NDK-ban jelenleg 1200 szakosított növénytermesz­tő nagyüzem működik, egyen­ként mintegy 5000 hektáros te­rülettel. A gépesítés foka ma­gas: 100 hektár földterületre 130 lóerőnyi (91 kW) gép jut. A XI. ötéves terv szociális programja a népjólét további növelését irányozza elő. A szov­jet munkások és alkalmazottak havi átlagkeresete az ötéves tervben 13-16 százalékkal emel­kedik és 190—195 rubel lesz, a 'kolhozparasztok közös gazda­ságból származó jövedelme pe­dig 20—22 százalékkal növekszik. Egy lakosra számítva a reáljö­vedelmek 1985-re 16-18 száza­lékkal növekszenek. A hivatalos valutaárfolyam alapján számítva a dolgozók keresete a fejlett nyugati or­szágokhoz viszonyítva nem túl­ságosan magas. De nemcsak az abszolút számot kell figyelembe venni, hanem a családi költség­vetés egész szerkezetét. így pél­dául az átlagos szovjet család adói a kiadásoknak csupán mintegy 8 százalékát teszik ki (az országban a legmagasabb adókulcs 13 százalék), a dol­gozók nem fizetnek társadalom, biztosítás?, az országban több mint 50 éve nem emelkedett a lakbér, ugyancsak alacsonyak a tömegközlekedési eszközök viteldíjai, ingyenes az oktatás és az orvosi ellátás minden faj­tája. A szovjet átlagcsalád költségvetésében az az összeg, amelyeket nem árucikkek vá­sárlására fordítottak, együtt­véve nem haladják meg a költ­ségvetés ötödrészét, vagyis többszörié kisebbek, mint bár­mely nyugati országban. A munkabérek növekedése, noha mindenkit érint, a dolgo­zók különböző kategóriái szá­mára természetesen nem lehet azonos. A bértarifák tökéletesí­tésénél figyelembe veszik a munka összetettségét és fele­lősségteljes volte*, körülménye­it és intenzitását. így például a Szovjetunióban ösztönző bér­pótlékokat rendszeresítenek azok számára, akik az ország keleti és északi részén, nehezen megközelíthető, gyéren lakott körzetekben dolgoznak, ahol ál­talában a legzordabb az ég­hajlat. Az ország gazdasági és tár­sadalmi fejlesztéséről szóló SZKP KB-tervezet több pontja közvetlenül a családokat érin­ti. Növelik a többgyermekes családok és a fiatal házasok állami támogatását. Ami a fiatal anyákat illeti, 1981-től bevezetik számukra a részben fizetett gyermekgondozási sza­badságot, a gyermek egyéves korának eléréséig. A kisgyer­mekes nők lehetőséget kapnak, hogy ne teljes munkanaipot, ne teljes munkahetet dolgozzanak, vagy otthon dolgozhassanak. Mintegy 2,5 millió férőhellyel bővítik az iskola előtti Intéz­mények hálózatát. Tervbe vették a 49 millió nyugdíjas anyagi helyzetének javítását. Az ötéves terv szociális prog­ramiját jellemző lényeges tény, hogy a lakosság számára az árukínálat növekedésének na­gyabbnak kel! lennie a pénz­beli kifizetések növekedésénél. Az állami és szövetkezeti ke­reskedelemben a kiskereske­delmi áruforgalom' 22—25 szá­zalékkal emelkedik. Ez tuda­tos intézkedés', mivel jelenleg a fogyasztási cikkek piacai nem elégíti ki teljes mértékben, a keresletet, és az üzletekben kialakult helyzetet éles társa­dalmi bírálat éri. LEONYID KORENYEV

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents