Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-25 / 173. szám
4- "népújság 1981. július 25. Szakszervezeti élet Új lap: Mai Magazin Az újítómozgalom helyzete a megye üzemeiben A Szakszervezetek Országos Tanácsa új folyóiratot indít, a Mai Magazint. A lap a tizenkét évfolyamot megért Brigádélet utódja, de annál szélesebb témakörrel. Célja annak az érdekképviseleti, érdekvédelmi munkának a bemutatása, amelyet a magyar szakszervezetek látnak el. Ezenkívül olyan technikai-tudományos ismereteket is továbbit az olvasóknak, amelyeket mindennapi életükben hasznosíthatnak. Abban is igyekszik közreműködni, hogy kulturális-művészeti életünkben jobban eligazodjon az olvasó. A lap júliusi számának gazdag tartalmából felhívjuk a figyelmet néhány írásra. „A művezető is vezető" című cikk A megyei bizottság, jelenlegi összetételében, az 1980. június 20.-i választások óta végzi munkáját. A testületnek 17 tagja van, feladata tíz alapszervezet irányítása. A szak- szervezeti tagság létszáma: 6482. Pedagógusok, technikai és ügyviteli munkakörben dolgozók tartoznak az alapszervezetekbe. A megyei bizottság éves munkaterv alapján végzi tevékenységét. Mozgalmi munkájában arra törekszik, hogy segítse a megye közoktatás-politikai célkitűzéseinek megvalósítását. Következetesen képviseli a tagság anyagi és szociális érdekeit. A szakszervezeti jogosultságok érvényesítésével járulnak hozzá az iskolai élet demokratizmusának erősítéséhez, az egészséges munkahelyi légkör, a jó közérzet, az eredményes munkavégzés feltételeinek kialakításához. Az utóbbi években jelentős változások történtek az oktatásügy minden területén, az új feladatok nagy terheket róttak a pedagógusokra. A legutóbbi Tdőszakot megelőzően sok, kellő körültekintést nélkülöző, oktatáspolitikai intézkedés látott napvilágot. Ezek kapkodást, nyugtalanságot, tanácstalanságot szültek és ideiglenes megoldások keresését eredményezték. A megyei bizottság legfontosabb szakszervezeti feladatának tartotta és tartja a bizalom, a nyugodt légkör helyre- állítását iskoláinkban. A szakszervezeti munka számos területen törekedett az előrelépés segítésében, sőt, nagyon sokszor kezdeményezőa művezetői beosztás tekintélyéről, illetve a tekintélyvesztés okairól szól. A „Kiből nem lesz értelmiségi" című írás azt a tényt boncolgatja, hogy manapság kevés munkásgyerekből lesz értelmiségi foglalkozású, pedig a tehetség nem társadalmi rétegek szerint oszlik meg. Fontos, sok embert érintő kérdés a lakáshiány. S. Boda András cikke a „Lakni mindenkinek kell" a lakásszerzés körüli visszásságokról a kisebb- nagyobb „bulikról” szól, amelyekbe sokszor más megoldás híján kényszerül a lakni vágyó. A külpolitikai rovatban az észak-ír válságról tájékoztat a „Pokoli sziget” című anyag. ként lépett föl a megyei bizottság olyan kérdések megoldásában. amelyek a jobb munkavégzés feltételeit biztosíthatják. Jó együttműködést kellett megteremteni a szakszervezeti bizottságok és az intézmény- vezetők között. Fel kellett mérni az új iskolai dokumentumok bevezetésének tapasztalatait — ez utóbbiakat továbbították a minisztériumba és a megyei tanács művelődésügyi osztályára. Gondot okozott — és okoz a jövőben is még — az ötnapos munkahétre való áttérés. A szakszervezeti szervek e téren is közreműködnek, sajátos eszközeikkel, a megoldás zavartalanságának biztosításáért. Napirenden szerepelt a testületi ülések- előtt a többi között a fiatal pedagógusok beilleszkedése, élet- és munka- körülményeik javítása, a nyugdíjasok helyzete, a bérkérdések, a jutalmazási irányelvek megvalósulása, p gyerekintézmények helyzetének vizsgálata — hogy csak néhányat említsünk a sok közül. A választások óta új szervezeti struktúra alakult ki a pedagógusszakszervezet területén is. Hat bizalmitestület kezdte meg tevékenységét (Szekszárd város, szekszárdi járás, Bony- hád, Paks, Dombóvár és Tamási). Már az első év tapasztalatai is azt mutatják, hogy a testületek komoly szerepet játszottak az érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékenységben. Munkájuk révén a szakszervezeti szervek közelebb kerültek a tagsághoz és a dolgozók véleménye is könnyebben jutott el az irányító testületekhez, mint annak előtte. Az újításokról szóló miniszter- tanácsi határozat világosan, egyértelműen határozza meg a vállalatoknak, a szakszervezeteknek az újítási javaslatok intézésével, hasznosításával, díjazásával kapcsolatos jogait és kötelességeit. A rendelet keretjellege további lehetőséget adott a munkáltatóknak a sajátos, munkahelyi szabályozásra. Mindez egyértelművé teszi, hogy az újítómozgalom kibontakozásának nincs, illetve nem volna akadálya. Ennek ellenére az utóbbi években stagnálás tapasztalható. A benyújtott újítások száma 1977-től 1980-ig 1600 és 1700 között volt évente. Hasonlóan alakult az elfogadott és bevezetett újítások (7—900 között) száma is. Nem kielégítő az újítómozgalomban részt vevők számarányának alakulása sem. A fizikai dolgozók 2,5 százaléka, a műszakiak 1 százaléka, a fiatalok 1,2 százaléka vesz részt az újítómozgalomban. Még rosszabb a nők aránya, ugyanis az összújítóból az mindösz- sze 0,5 százalék. A határozat megjelenését követően a vállalatoknál elkészültek az újítási szabályzatok, többségük évente készít újítási feladattervet. Olyan tárgyi feltételeket, ügyintézési, javas- lattételi mechanizmust alakítottak ki, amelyek széles körben lehetővé teszik a vállalati újítási célkitűzések megismerését, és azok megoldásában az aktív részvételt. A gyáregységek esetében is hasonló a helyzet azzal az eltéréssel, hogy azok egy részénél a törzsgyár készíti el az újítási szabályzatot, az újítási feladattervet, a legtöbb A megyei bizottság fontosnak tekintette és tekinti a jövőben is az oktatást. Az elméleti képzés — levelező formában, havonta egy alkalommal — egész évben folyt. A SZOT és a szakmai központ határozata értelmében évente megszervezik a technikai dolgozók politikai oktatását is. A járási és városi bizottságok sokrétű közművelődést se- qítő tevékenységet folytatnak. Bérletsorozatokat biztosítanak színházi előadásokra, hangversenyekre, kirándulásokat szerveznek kül- és belföldre. Fellendült a klubélet. A pedagó- guskórusok eredményesen szerepeltek itthon és külföldön is, a művészi törekvések kibontakozását szolgálják a pedagógus képzőművészeti kiállítások. Nagyon jelentős, amit a megyei bizottság tesz az üdülté- tés javítása érdekében. Ma már — noha a gondok csak részben csökkentek — Miskolc- Tapolcán, festői környezetben, felújítva várja a szakszervezeti tagokat egy nyaraló, ugyanígy Harkányban is mód van a gyógyüdülő felkeresésére. A városi és járási bizottságok zöme szintén rendelkezik saját üdülővel. A megyei bizottságot az oktatásügyért és az oktatásügy területén dolgozókért érzett felelősség hatja át. A munka eredményessége nagyban függ az állami és más társadalmi szervekkel kialakított tartalmas partnerkapcsolattól. A közös felelősség vállalása nem formális gesztus, hanem együttes munkát, hasznos vitákban született egységet jelent. esetben figyelembe véve a helyi viszonyokat, feladatokat. Mi az oka, hogy ezek ellenére sem sikerül előrelépni az újítómozgalom fellendítésében? Elsősorban a propaganda hiánya, amely az utóbbi időben szinte teljesen elvesztette jelentőségét, másodsorban a jelenlegi anyagi-erkölcsi elismerési rendszer. Néhány gazdasági egységben nem érzik, hogy a feladatok megoldásában milyen értéket jelenthet egy jól megszervezett újítási mozgalom. Nem alakítottak ki olyan közfelfogást, amely a közösségek számára hasznosnak és szükségesnek minősíti az újítói tevékenységet, tekintélyt és társadalmi megbecsülést biztosít az újítók részére. Több helyen még mindig csak annyit tesznek a mozgalomért, amennyit a rendelet kötelezően előír. Az anyagi elismerési rendszer a mai formájában feszültséget okoz az újítók és nem újítók között. A feszflltséget elsősorban a részesedési alapból való ösztönzés okozza, ugyanis az „R"-alap rendkívül túlterhelt. Ezért a gazdasági vezetés, amikor teheti, főleg az eszmei díjazáshoz folyamodik, az újítási díjak többségét nem a kiszámított haszon alapján kalkulálják. Az eszmei díjak alacsony összege nem ösztönöz, emiatt gyakran csalódás éri az újítót, elveszi kedvét a további javaslatok kidolgozásától. A. díjkifizetés alapját szolgáló jelenlegi rendszer ezért mindenképp változtatást igényel az állami-pénzügyi szervek részéről. A gazdasági építőmunkában nem mellőzhető a dolgoLassan 20 éve, 1961. szeptember 1-én a SZOT elnöksége felhívást adott ki a munka- védelmi őrségek szervezésére, amit sok gazdálkodó szervezetünk magáévá tett. Ez a mozgalom a munkavédelem társadalmasításának egyik legnagyszerűbb eszköze, mert valóban szép, emberhez méltó feladat dolgozótársaink testi épségére ügyelni. Az elmúlt években ebben a munkában általában minden gazdasági egységnél voltak jó és rossz időszakok. A munkavédelmi őrmozgalom ugyanis olyan társadalmi munka, amelyben kevés konkrét eredményről, de annál több buktatóról beszélhetünk. Nem mindig népszerű feladat munkatársunknak szólni, hogy vegye fel a rendszeresített egyéni védőeszközt, a „főnöknek” szólni, hogy itt és itt veszélyfo'rrás van és intézkedést kérni, vagy éppenséggel fellépni az italozás ellen. Mégis mind több és több dolgozó és szocialista brigád kapcsolódik be a mozgalomba, rrjive! egyre többen értik meg, hogy ez nem egy öncélú ténykedés, hanem igen koAz SZMT és a Tolna megyei Tanács Kereskedelmi Felügyelősége közös vizsgálatot végzett 33 zöldség-gyümölcs üzletben a primőráru-ellátással, áralkalmazással, minőségi szabályok betartásával kapcsolatban. A vizsgálatban a szakszervezetek társadalmi kereskedelmi ellenőrei vettek részt. A tapasztalat az, hogy az áruellátás megfelelő, a vizsgált egységek 10 százalékánál fordult elő vevőkárosítás. A szabálytalanságot hét fő követte el, akiket a felügyelőség összesen 10 500,- Ft pénzbírsággal büntetett. Az alapszervezeti társadalom- biztosítási tanács elnökei részére az SZMT levelező tanfolyamot szervezett. Az alapképző tanfolyamon 35 fő vett részt. zók alkotói tevékenysége, amely segíti feltárni a belső tartalékokat, s ezzel a népgazdasági, vállalati feladatok megoldását. A mozgalom fellendítése érdekében — az előbbiek figyelembevételével — a következők képezik az elsőrendű tennivalókat: Az újítómozgalom tömeges kibontakozását a szocialista munkaverseny-mozgalom keretében lehet elsősorban elérni. A különböző munkacsoportok, szocialista brigádok, szakmunkások és műszaki-gazdasági szakemberek szélesebb körben, szervezett formában foglalkozzanak az újítások kidolgozásával. Az újítási feladattervek, pályázatok az előzetes műszakitermelési igényfelmérések alapján készüljenek. Az ezekben megfogalmazott műszaki megoldások megvalósítására az újítók kapjanak megfelelő műszaki segítséget is. A benyújtott újítások ügyintézési idejét a minimálisra szükséges csökkenteni. Az újítók minél gyorsabban szerezzenek tudomást arról, hogy ötleteik, javaslataik hasznosításra kerülnek-e. Ezt kövesse az erkölcsi-anyagi elismerés, ezzel is ösztönözve az újítókat további javaslatok kidolgozására. Az üzemi demokrácia fórumain a beszámolók foglalkozzanak többet a vállalaton belüli újítómozgalom helyzetével, hívják fel a figyelmet a megoldásra váró újítási feladatokra. Kapjon nagyobb hangsúlyt a fórumokon a benyújtott és hasznosított újítások eredménye, azok gazdasági haszna. moly munkát takar, ami a munkahelyi biztonság szempontjából elengedhetetlen és a dolgozók érdekeit szolgálja. E funkciójából adódóan szükséges, hogy minden eszközzel segítsük ezt a tevékenységet. Senki sem tudhatja jobban, hogy egy-egy munkahelyen milyen gondok vannak, mint az, aki ott dolgozik és azt a saját bőrén tapasztalja. A munkavédelmi őr pedig a munkahelyen dolgozik. A 47/1979. (XI. 30.) Mt. sz. rendelet 13. § 1. bek. g) pontja kimondja, hogy a „gazdálkodó szervezet vezetőjének gondoskodnia kell a dolgozók munka- védelemmel kapcsolatos észrevételeinek érdemi elbírálásáról és a munkavédelmi aktivisták működéséhez szükséges feltételek bztosításáról”. Általa biztosítva van a jogszabályi keret a munkavédelmi őrmozgalom működéséhez, ez azonban önmagában nem elég. Az őrök munkáját állandóan figyelemmel kell kísérni, anyagi és erkölcsi megbecsülésekről gondoskodni kell, és akkor valóban hasznos segítői lesznek a gazdasági vezetésnek a munkavédelmi tevé- kenség növekvő színvonalú ellátásában. 'A közalkalmazottak megyei bizottsága szb-titkári értekezletet tartott, ahol a megyebizottság titkára időszerű feladatokról adott tájékoztatást. * Az ÉDOSZ megyei bizottság értekezletet tartott a számvizsgáló bizottsági elnökök és gazdasági felelősök részére; megbeszélték a féléves beszámoló jelentés készítésével és q tagdíjbesorolás előkészítésével kapcsolatos feladatokat. * A MEDOSZ megyei bizottság június 26'-i ülésén megtárgyalta a megye mezőgazdasági üzemeiben a rokkantsági nyugdíjasok helyzetét; az 1981—85. évi kollektív szerződések elkészítésének tapasztalatait, s jóváhagyta a megyebizottság 1981. II. félévi munkatervét. A hónap portréja „Mindig birkózni kell...”-------------------------V örös Róbertné Vörös Róbertné — bár tudom, nőknél nem illik megírni, hány esztendősek, ez esetben mégis megteszem - huszonhét éves. S annak ellenére, hogy fiatal, már tagja a szakszervezetek megyei tanácsának, a TÁÉV szakszervezeti bizottságának. Ügy ismerik a vállalat asztalosüzemében, hogy „Zsuzsa, akin tud, segít.” Járatos a szakszervezeti életben, tudja, mikor kin lehet vagy kell segíteni.- Korán kezdtem el dolgozni, tizenöt éves koromban már pénzt kerestem. Még abban az esztendőben tagja lettem a szakszervezetnek. Nem dicsekvésként mondom, de sohasem húztam ki magamat a társadalmi munkából, talán ezért lehetek most az SZMT tagja, ahova tavaly választottak be - meséli a fiatalasszony, akinek két gyermeke van, a négyesztendős Krisztián és a nyolcéves Gabriella. Vörös Róbertné férje szintén a TÁÉV-nél dolgozik, már tíz esztendeje, mint vasbetonszerelő. így mindkettejüket jól ismerik a kollegák.- Amikor gyesen voltam, akkor sem váltam meg a mozgalomtól, részt vettem kismamatalálkozók és nyugdíjastalálkozók szervezésében, ünnepségek rendezésében. Vörös Róbertné azért nem mindig elégedett.- Igen gyakran vannak ösz- szetűzések is, amikor nehéz dönteni, kinek van igaza. De birkózás nélkül — sajnos — nem megy. Az asztalosüzem ajtajában egy asszony tűnik fel, Vörös Róbertné tanítómestere.- Igen, Pintér Ferencné, neki sokat köszönhetek. Ö is szakszervezetis, hozzá bármikor fordulhatok tanácsért. Ő tapasztalt mozgalmista, lehet mit tanulni tőle. Hogy most már én csinálom a dolgokat, biztosan vannak, akik nem örülnek ennek, mások tisztelnek, szeretnek, talán ezért is. Zsuzsanna szocialista brigádja most éppen egy exportmegrendelésen dolgozik. Nagy lázban vannak valamennyien, sok múlik a munkán.- Persze, a munka a legfontosabb. A család, az otthon... De, tudom, sokat kell még tenni - 'ha kell társadalmi munkában — azért, hogy a mainál is jobban éljünk. Bemutatkozik A Pedagógusok Szakszervezete Tolna megyei Bizottsága A munkavédelmi őrmozgalomról Hírek - események
