Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-22 / 170. szám
1981. július 22. ^NÉPÚJSÁG 5 Vizek, uízpartok SPÍ7 na szeli át megyénket. A legjelentősebbek: a Duna 95, a Sió 75, a Sárvíz 40, a Kapos 56, a Völgységi patak (közismerten Határárok) 22, a Szekszárd-bátai csatorna (valamikor a szabályozás előtt ez volt a Sió-meder) 32 kilométer hosszúságban folyik át Tolna megyén. Legjelentősebb vízügyi létesítmény az 1974. május 31-én rendeltetésének átadott keselyűsi árvízkapu a Sió-csatornán. Elsőrendű feladata a jeges árvizek ellen megvédeni a környéket. Erre ugyan megléte óta még nem volt szükség, de az idei tavasz magas dunai vízállásánál már bizonyított a létesítmény. Nagy szerepe lesz a Sió hajózhatóvá tételében, ha a meglévő kettő mellé megépül a csatornán a további tíz vízlépcső is. Vízminőség - kérdőjelekkel Nyugtassuk magunkat azzal, hogy egyelőre még van mit megkérdőjelezni. Ha azonban sokáig ilyen marad a helyzet, mint amilyen pillanatnyilag, már a felkiáltójel se lesz elég a v/zhelyzet érzékeltetésére. A Duna vízminősége változó, bizonyos mértékig a mindenkori vízállás és az évszak függvénye. Úgyszólván minden szennyező anyag megtalálható benne. Ausztriából már erősen szeny. nyezetten érkezik, aztán mi magunk sem tétlenkedünk a további szennyezésben. Nyergesújfalu, a többi között, cinket is juttat a folyóba, Budapest pedig igen nagy mennyiségű szociális szennyet. Figyelmet érdemel, hogy a lakosság által a folyamba juttatott olaj a fővárosból nagyobb mennyisé- mint amennyi olajszennyet Százhalombatta szállít. A dunaújvárosi papírgyár örvendetesen sokat tett szennyvize tisztítására - ez követendő. De ettől függetlenül van a vízben még salmonella is, hogy a fenolról ne is beszéljünk. A Tolna megyei szakaszon található üdülőtelepek rendezetlenek, közművesítés nélküliek és túlzsúfollak. Sőt gazdátlanok. Ettől függetlenül kiránduló- és horgászvíznek még elfogadható, fürdésre már meggondolandó ajánlani. Fadd-Domboriról nemrégiben egy oldalnyi terjedelemben írtunk, fölmelegíteni szükségtelen, de annyiban ismét kívánatos foglalkozni vele, hogy a Duna vizét beemelni hivatott szivor- nya megépítése fölösleges volt,- üzembe helyezése pedig egyenesen bűn lenne. A Siót, a Nádor-csatornán keresztül, elsősorban a Fűzfői Nitrokémia és a Péti Nitrogén- művek szennyezi. Olyannyira, hogy időnként valóságos szennyvízcsatornává válik. A televízióban nemrég látott szörnyű halpusztulás jól példázta ezt. Sokat nem tudunk mondani, annyit mindenesetre: meggondolandó, hogy a koncentrált szennyvízeresztés helyett talán jobb lenne gyakoribb, kisebb mennyiségű szennyvíz leeresztése. egyeztetve a zsilipkapu azonnali nyitásával és a balatoni vízeresztéssel. Ez utóbbi ugyanis „kilöttyenti” a Sió szennyezett vizét. Fürdésre alkalmatlan, haltermelése kérdőjeles. A Kapóst a következők szeny- nyezik döntő mértékben: kaposvári húsüzem, Kaposvár város szociális szennyvizével, a dombóvári MÁV, olajjal és kátránynyal és a Dalmandi Állami Gazdaság hígtrágyával. A víz minősége olyan, hogy bakteriális szennyezettség miatt, idén tavasszal a KÖJÁL még a kertészeti öntözést sem engedélyezte. A Koppány vizének minősége jelenleg jó. De meddig? A kérdés egyáltalán nem általános, hanenv* nagyon is konkrét. Ugyanis a Balaton déli partvidékének szociális szennyvizét és az ottani mezőgazdasági üzemek hígtrágyáját ide akarják beemelni, amivel aztán ezt a vizet is tönkreteszik, s továbbszennyezik a Kapóst, a Siót és végső soron a Dunát. Igaz, a Balatont valamelyest tehermentesíti ez, de a Balaton szennyezése elsősorban és döntően nem itt történik, hanem a Zala által. És amíg azt meg nem oldják, addig ilyen apró részintézkedések semmit se se. gítenek. Különben is, ha a Kop- pónyba eresztik az említett szennyvizeket, a kár ezerszerese lesz a nagyon csekély haszonnak. És végül legújabb tavunkról, a szólkai víztározóról se feledkezzünk meg. Itt a víz kitűnő, a környezet csodálatos. Tartsuk is meg ilyennek. Ha szavunk nem pusztába kiáltott szó, óva intünk mindennemű pqrcellázás- tál. Ott van Szálka. Akár üdülőfaluvá is lehet fejleszteni, minden adottság megvan erre. Csak percellázást ne, mert az óhatatlanul szennyezéssel jár együtt. Bél Mátyás így látta Bél Mátyásnak, a XVIII. század első harmadában elkészült Notitia Hungáriáé novae his- torico geographica című munkája sok érdekes adatot tartalmaz, Tolna megyére vonatkozót is. Most az oldalunk témakörébe vágó néhányat ismertetünk. Fizikai fejezet — Áttekintés, IV. §: Folyók: a Sárvíz és ennek eredete, mocsaras medre, Dunába ömlése, halak és vízimadarak, ritkán fagy be, átkelőhelyek, a vármegye közepén folyik át. A Sió a Balatonból szakad ki, természeti sajátossága, átkelőhelyek, lefolyása és hasznossága. A Kapos eredete, sajátossága, a Sióval egyesülve a Sárvízbe ömlik. A Kupa (Koppány, a szerk.) Somogybái folyik ide. Később: A vármegye folyói között a legfontosabb a Sárvi- zius, magyarul Sárvíz, mely pos- ványos vizet jelent... éppen ezért alkalmas a harcsa, ponty, csuka, csík és másnemű halak táplálására. Később: Sijónak nevezik a magyarok a második folyót... rákászattal és teknősbékával van hasznára a lakosságnak. A Kapos a harmadik folyó... Nem kevésbé halbő, mint a többiek, a hal azonban, mert mocsaras vízben él, mocsaras illatú és kellemetlen ízű. Később: A levegő a Dunánál egészséges, itt erőteljes és eleven a lakosság... A felületesen megmozgatott termőföld puhán befogadja a magot, a vidéket át- meg átszövő számos patak pedig bőségesen öntözi, s így a terményeket kamatostól adja vissza, kiváltképp a búzát, amely kitűnően terem. Másutt: ...A halak sehol sem olcsóbbak, mint itt. Három, négy font pontyot, csukát, harcsát és más fajtát egy garasért vesznek... • A Felső járás falvairól szóló fejezetben: 3. Gergyen a Duna mellett fekszik, a Száraz és Daróczy családok birtoka. Itt bőséges a viza halászata... (Csak ez utóbbi mondatért idéztük. Viza — hej de rég volt az, pedig volt. A szerk.) (Az idézetek a megyei levéltár Tanulmányok Tolna megye történetéből című nagy sikerű sorozatának IX. kötete különlenyomatából valók. A latinból való fordítás dr. Kun Lajos munkája.) Sötétuölgy A Szekszárdtól mindössze hat kilométerre fekvő Sötétvölgy régóta közkedvelt kirándulóhely. Most, hogy pár évvel ezelőtt mesterséges tavat'is létesítettek a völgy elején és az horgászegyesületi kezelésbe került, a horgászok is gyarapítják a kirándulók táborát. A kép hátterében látható autósor mutatja, mennyien keresik fel hétvégeken a szép környezetben lévő tavat. Árad a Duna Két nap alatt két métert Egy egészen friss információ: két nap alatt két métert áradt a Duna vize Szigetköznél. A dunaremetei vízmérce kedden reggel már 542 centiméteres vízmagasságot mutatott, ezért az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság győri központjában.elrendelték a másodfokú készültséget. Az áradás folytatódik, a tetőzés később várható. A védekezés egyelőre fokozott figyelőszolgálatot jelent. Az elmúlt napokban a Felső- Duna vízgyűjtő területén nagy mennyiségű, helyenként 100— 150 milliméter csapadék hullott. Erősen megduzzadt az Inn folyó, amely legfőbb táplálója a felső folyószakasznak. Az áradás üteme az osztrák szakaszon még gyorsabb. Bécs- ből érkező jelentések szerint az osztrák főváros térségében két nap alatt több mint 4 métert emelkedett a Duna vízszintje. Szigetköznél egyébként a helyenként 2—3 kilométer széles hullámteret elborította a víz, a Vadállomány menekülésre kényszerült. A folyamszabályozási, erőműépítési, fakitermelési munkák egyaránt szünetelnek. Az oldal fényképeit készítették: Bakó Jenő, Czakó Sándor, Gottvald Károly és Steiner István. Irta és az oldalt összeállította: Lelenyei György. Ez is, az is környezet Semmi túlzás nincs abban, hogy a megye legszebb természeti tája, a váraljai parkerdő. A természeti adottságokon túl annak is köszönhető ez, hogy a kialakított tórendszert és kömye. zetét állandóan gondozza a kezelő horgászegyesület. Nemcsak óvják a vízpartot, hanem igen sok társadalmi munkaórát is fordítanak minden évben arra, hogy a tavak környéke is méltó legyen a parkerdőhöz. IT 4 Ma még található nád Domboriban, de egyre kevesebb. A nád vágása évek ótq megoldatlan, a maradék belekorhad a vízbe, rontja annak minőségét. A betelepített amúrok - találhatók közöttük testes példányok is - undorral fordulnak el a hínártól, ellenben kedvelik a zsenge nádhajtásokat. Mi lesz veled dombori nád? Halászok, horgászok Ha vizekről beszélünk föltétlenül szólni kell a halászokról és a horgászokról is. A halászat ősi mesterség és valaha a halászat-horgászat egyfajta élelemszerző tevékenység volt. Mostanra teljesen különvált a kettő és érdekes módon a halászok száma hal lát ta null lecsökkent, éppen az intenzív gazdálkodás és gépesítés következtében, a horgászok száma viszont állandóan nő, amint növekszik az igény a jó levegőre, a kulturált pihenésre, o természetben való feloldódásra. Tolna megyében két halászati termelőszövetkezet működik, halastavaikon kívül az élő vizek 5646 hektárnyi területén halásznak rendszeresen. Tizenkilenc mezőgazdasági termelőszövetkezet is foglalkozik hal- tenyésztéssel és ugyanúgy három. állami gazdóság. Az előbbiek halastóterülete 686, az utóbbiaké 642 hektár. Van még a megyében több mint félszáz kishalász, egy részük főfoglalkozásiban, más részük mellék- foglalkozásként végzi munkáját és járul hozzá a közellátás javításához. Egyre többen váltanak horgos zeng ed él yb, hogy szabad idejüket kellemes körülmények között, a. szabad levegőn töltsék. Megyénkben jelenleg hétezer a horgászók száma, 28 egyesületbe tömörülve hódolnak kedvelt szenvedélyüknek. Tizennyolc egyesület rendelkezik önálló vízterülettel, a megyei intézőbizottság kezelésében pedig ké víz von, a fodd- dombori bolt Duna-ág és a ex ■ <f»i jsa**ro polcot és PAOuOLOuíLY A megye legújabb kirándulóhelye és horgászvize: a szálkai viztározó szólikai víztározó. Az összes hor- gászkezelésben lévő vízterület 494 hektár Tol no megyében.
