Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-22 / 170. szám
1981. július 22. InTÉPCUSÁG 3 Miért fontos a munkája? (2.) Július 22—26.: VII. Duna menti folklórfesztivál fi tanácselnök Varga Vendel tanácselnök Minden munka fontos. A maga helyén és idejében mindnek súlya, jelentősége van. Egyik munka kiegészíti a másikat, amely viszont újabb tevékenységet követel, majd lezár egy folyamatot, avagy korszerűbbet kezdeményez. A munka- megosztás törvényei szerint. Életünk nagy részét munkával töltjük, tehát csöppet sem közömbös, hogy azt milyen felkészültséggel, lelkesedéssel, szeretettel és atmoszférában végezzük. Amennyiben örömünket leljük benne, s érezzük, hogy tevékenységünk egyaránt fontos a magunk és mások számára, máris kiegyensúlyozott világban élünk. Szakályban, a tana őshazán a vb-ti.tkárnő társaságában várakoztunk a tanácselnökre, Varga* Vendelre', aki Tamásiban vesz részt egy ünnepségen. Ez idő alatt, a. „sima" hétköznapi délelőttön ketten is keresik. Problémájukat „csak neki” akarják elmondani, így majd később, vagy másnap is benéznek. Megérkezik a tanács elnöke. Helyet foglal! munkatársnője irodájában, s beszélgetni kezdünk munkájáról, aminek középpontja természetesen az 1800 lakosú község, ahol sok fiatal él, és még több gyermek. — Ezért is szükséges megépítenünk a gyermekélelmezési konyhát, ahol az iskolások és az óvodásak számára főznek — mondja. — Ezzel persze az idősek szociális étkeztetése is megoldódik — teszi hozzá. Építkezésekről beszélgetve hosszas felsorolás következik: mit létesítettek az elmúlt időszakban a községiben. Mivel az elnök úgy véli, hogy néhány adatra feltétlenül szükség van, átmegyünk a csöppet sem hivalkodó, Inkább szerény irodájába. Ott mondja el, hogy milyen fejlődés következett be az elmúlt nyolc-tíz esztendő alatt a közművelődés, a közoktatás, az egészségügy területén, miként bővítették a vízhálózatot, s építettek utat... — Közel 1700 méternyi útszakaszt szinte a semmiből hoztunk létre. Semmiből? — kérdi önmagától, s máris válaszol: — A szilárd burkolatú út alapját házilagos kivitelezésben készítettük, rengeteg társadalmi munkával. Nem kellett csalogatni az embereket, hogy jöjjenek építkezni. Senkit nem riasztott a lapátnyél. . . Ahányszor végigmegyek ezeken az utcákon, annyiszor kerít hatalmába valami megfoghatatlan jó érzés. — Azt hiszem, hogy tanácselnöknek senki nem készül gyermekkorában. S ha még készülne is, neih biztos, hogy megválasztják. — így iga.z. Traktorosként kezdtem a munkát 1955-ben a gépállomáson, majd gépszerelő lettem a tsz-'ben. Munka, mellett végeztem el a mezőgazda- sági gépész szakközépiskolát. És mindvégig lelkes aktivistája voltam az MHSZ-nek, vagyis „jártam" a közélet iskoláját, majd valódi iskolába, a pécsi párti sikál á ra kerültem fél évre. S ekkor éreztem, hogy két út áll. előttem: a szakmám, illetve a közélet. Varga Vendelt 1973-ban választották meg tanácselnöknek Szakályban. Vállalta, tehát- választotta. Tanulmányait pedig államigazgatási vonalion folytatta tovább. — Elégedett? — Hogyne lennék az?! Hiszen naponta érzem, hogy elnyertem az emberek bizalmát, hogy tisztelnek, mint ahogy én is tisztelem őket. Ez csodálatos dolog. Nem kéil magyaráznom, hogy az én munkám a falu „kirakatában” van, s hogy mindenki látja, s mindenkinek látnia* kell, miként dolgozom, hogyan birkózom meg a feladatokkal. Fontosnak tartom a munkámat! Pontosan azért, mert emberekkel foglalkozom; azért, mert bármi történik a faluban, nekem mindennel törődnöm kell: azért, mert intézkedéseim, a döntések mindig a közvélemény hordozói, melyekkel mindannyionk életét kívánjuk jobbítani. •— Tudom., hogy egy tanácselnök gyakran kerül úgymond nehéz helyzetbe, megoldhatatlannak látszó feladatok elé is. Ilyenkor mit csinál? — Az embernek határozottnak kell lennie, s a. megoldásokat legtöbb esetben nem az időtől kell várnia. 'Egyébként többször volt már példa arra, hogy a kilátástalannak látszó helyzetekből az emberek bizalma segített ki, ami őszinte szavaikban, segíteni akarásukban, k i tá ru I ka zás ük baa n nyilván« It meg. Hiszen egy tanácselnök nemcsak a hivatalban és hivatalosan foglalkozik a. közélettel, hanem a presszóban, otthon és az utcán is. Számomra nem az a fontos, hogy az emberek hol, hanem az, hogy mit akarnak mondani... Ilyen körülmények között csak jól érezhetem magamat. A munkámat ennek folytan fontosnak érzem. Ha nem így lenne, nem lennék itt. Ugyanis nem ragaszkodom minden áron az íróasztalhoz. Inkább a jó közérzethez, s ahhoz, hogy abból1, ha lehet, mindenkinek juttathassak. Közben meg.isszuk a kávét, s arról folyik tovább a. szó, hogy a szakályi tanácselnök miként értékeli eddigi tevékenységét; mit szeretne megvalósítom a község a VI. ötéves tervben? Majd szívesen beszél a. családról1, s a négy- esztendős unokáról... És visz- szakanyarodunk a. kiegyensúlyozott élet egyik alapfeltételéhez, a munkához. Varga Vendel szinte összegzésként mondja: — Nem azziail méretik az ember, hogy milyen munkát Végez, hanem* azzal', hogy hogyan! V. HORVATH MARIA Fotó: Czakó Sándor (Folytatjuk) Címerezé s Gyors fejlődésnek indultak a kukoricák, igy a hibridvetőmagnak szántak is szinte egyszerre hányták címerüket, bár ennek széthúzása miatt különböző időben vetették a különféle fajtákat. A Dalmandi Állami Gazdaságban idén kétezer-háromszáz hektáron termelnek vetőmagot, és az elmúlt hetekben szinte minden mozgatható munkaerőt a cimerezéshez irányítottak, a gazdaság tábláin nyolcszáz ember járta a kukoricasorokat, köztük diákok is. Kiállítások, bemutatók, tanácskozások Házigazda Bács-Kiskun és Tolna megye Ma került sor Kalocsán a VII. Duna menti folklórfesztivál ünnepélyes megnyitójára, s ezzel elkezdődik az az ötnapos eseménysorozat - Kalocsán, Baján, Kecskeméten, Szekszárdon, Pakson, Dunaföldváron és Decsen - mely ezúttal is a népművészet, tánc és dal összetartó erejével hirdetni a Duna menti népek összetartozását. Segíteni a Duna menti népek közeledését, barátságának elmélyítését. Vendégeink jó szóért, barátságért jönnek, a rendkívül gazdag és színes program pedig biztosíték arra, hogy, az ezt követő fesztiválok alkalmával már ismerősökként térnek vissza hozzánk, folytatni azt a baráti eszmecserét, mely a dal, a tánc, a zene nemzetközi nyelvén közös örömeinkről és gondjainkról szól minden esetben. Tudósok, népművészek nagyszabású randevúja ez a barátság jegyében, mely randevú kezdettől fogva nem azt kutatja, értékeli ami elválaszt, hanem azt, ami öszefűz bennünket a Duna forrásától le a tengerig. Az öt nap alatt 21 kiállítás demonstrálja tárgyalkotó népművészetünket a fesztivál időtartama alatt a már említett hét településen. Itt, Szekszárdon is, ahol jóval a hivatalos nyitás előtt nyílt meg a sióagár. di és bogyiszlói népi textíliákat bemutató kiállítás. Holnap Kalocsa lesz a házigazdája a népművészet mesterei találkozójának és esti ünnepi műsorának. Baján ezen a napon lesz a KÓTA népzenei bizottságának ülése. Kecskemétre csütörtökön érkeznek meg annak a nemzetközi tudományos konferenciának a képviselői, akik tanácskozásukon a folklorizmus" fogalmának és jelenségeinek problémáit vitatják meg. Szekszárdon este nyolckor kerül sor a népdalkörök bemutatójára. S ez csak a kezdet. A VII. Duna menti folklórfesztivál eseményeiről rendszeresen beszámo. lünk majd olvasóinknak. Augusztus 12-ig lesz nyitva a szekszárdi kiállítás Nak, Kapospula Kevesebb nő dolgozik a termelőszövetkezetben A dombóvári városi pártbizottság végrehajtó bizottsága' nemrégiben tekintette át két község: Nak és Kapospula termelőszövetkezetében, a dolgozó nők helyzetét, illetve a nőpolitikái határozat végrehajtását. Ez utóbbiban semmi hibát nem találtak. A két gazdaság vezetése mindent megtett, hogy könnyebb legyen a munka és javuljanak a munkakörülmények a termelőszövetkezetekben. Igy például Kapospulán a termelőszövetkezet támogatásával létesült napközi az iskolában és az óvodában. Mindkét gazdaságban rendszeresek a külföldi és belföldi kirándulások, kedvezményes üdülési lehetőségek vannak. Nakon átcsoportosították a dolgozókat a növénytermesztésből, ahol szükségképpen a legnehezebbek a munkakörülmények. Átkerültek az asszonyok az állattenyésztésbe, és ennek a szervezési intézkedésnek már értelme is volt. Nevezetesen, hogy szakmát adtak a kezükbe. A mezőgazdaságban dolgozó nők között általában is a legalacsonyabb az iskolai végzettség, más rétegekhez képest, a szakmai képzettség meg különösen. Nakon sikerült elérni, hogy két éve 10 nő szerzett sertéstenyésztői szakmunkás-bizonyítványt. Ezzel szemben az is tény, hogy a negyvenöt éven felüli nők közül 19-en nem fejezték be az általános iskolát. Annál fontosabb, hogy a fiatalabb korosztályok szakmát tanuljanak. Az irodában dolgozó — rendszerint érettségizett — lányok- asszonyok szakirányú képzésre kötelezettek Nakon. Kapospulán nem sikerült hasonló eredményt felmutatni, de ez nem csak a szövetkezet elhatározásán múlott. Itt az asz- szonyokban nem volt hajlandóság állandó lekötöttséget jelentő munka vállalására, fejőnőnek tízen mehetnének például, de nem vállalják. Ez a jelenség a másik községben sem ismeretlen. A nők egy része nem is akar az iparihoz hasonló munkarendben dolgozni, mert a háztájiban így könnyebb a munka megszervezése. Az állandó munkát biztosító melléküzemág létrehozásának nem lenne akadálya, de a nők nem igénylik. A kereseti arányok csak az állattenyésztésben hasonlíthatók össze, illetve csak azokon a területeken, ahol a teljesítménybérezés megoldható. Itt viszont bizonyíthatóan érvényesül az egyenlő munkáért, egyenlő bér elve. A termelőszövetkezetek vezetőségében is vannak nők, a nőbizottság vezetője minden fontosabb értekezleten részt vesz. Más közéleti szerepet viszont általában nem vállalnak nők. Az úttörőszövetségben, KISZ- ben tevékenykedő fiatal lányok, vagy középiskolába járnak, vagy pedig ipari szakmát tanulva, a dombóvári üzemek valamelyikében helyezkednek el. Egyre fogy a termelőszövetkezetekben a harminc év alatti nők létszáma* Nakon például a hetvenes években még 150 nő dolgozott a szövetkezetben, jelenleg 58. Rajtuk kívül 129 nyugdíjas és járadékos tagja van a szövetkezetnek, a harminc év alatti nők száma 12. Kapospulán a 352 termelőszövetkezeti tag közül 164 nő, de 88-an nyugdíjasok, illetve járadékosok. Aktív dolgozó 56, gyesen vannak 2-en és nem dolgoznak 18-an. A 30 év alatti nők mindössze hatan vannak a termelőszövetkezetben. Ahol a nők a legtöbbet teszik, az a háztáji gazdálkodás. Érdekes, hogy Nakon még a háztáji agronómus is nő, ami persze véletlen, de tény. A termelőszövetkezetek törődnek a tagság kulturális ellátásával is. Az üdülésről, kirándulásról már volt szó, ilyen programokhoz az általános iskolásoknak is adnak autóbuszt. A szociális körülmények javulását jelzi, hogy a munkahelyek között is autóbusz szállítja a dolgozókat. Nakon a gazdaság hatszázezer forintos költséggel szövetkezeti klubot létesített. A dombóvári és a helyi művelődési házzal együttműködve szervezik a programokat. Ezek között szerepelnek kiállítások, előadások és szakköri foglalkozások. Lehetőséget ad a klub a kötetlen baráti beszélgetésekre is. Nakon a kereskedelmi alapellátás jó, Kapospulán már kevésbé. Kicsi a bolt, sok a sorban állás és délután már nem lehet tejet, kenyeret kapni. A munka elosztása is differenciáltan történik. Törődnek a nyugdíj előtt álló gyengébb egészségű asszonyokkal is mindkét termelőszövetkezetben.
