Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-14 / 163. szám
XXXI. évfolyam, 163. szám. ^ ÁRA: 1,40 Ft 1981. július 14., kedd Mai számunkból DUNAFÖLDVÁRROL A BALATONHOZ (3. old.) A NÉPTÁNC ÜNNEPE SZEGEDEN (4. old.) KETTŐS SZEKSZÁRDI SIKER A VII. GEMENCI nagydíjon (5. old.) A PLAZMIKUS BETON (3. old.) Bürokrácia és demokrácia A címben foglalt két szó aligha illik egymáshoz. Mint tűz és víz, annyira nem tűrik egymást. És az emberek vágyában, sőt követelésében is az ellenkező pólusán foglalnak helyet: a bürokráciát visszaszorítani, a demokráciát pedig szélesíteni, még inkább kibontakoztatni szeretnénk. A bürokrácia növekedése a demokrácia ellenében hat. azt gátolja, csökkenti, a demokrácia fejlődése pedig a bürokrácia sírásója. Ezek a nyi Ivánvaló és ismert felismerések, persze, önmagukban még nem jelentik a valóság megváltoztatásának kizárólagos garanciáját. Márpedig a valóság megváltoztatandó, éppen azért, mert ebben a valóságban, a mi életünkben is szüntelenül együtt van jelen a bürokrácia is, a demokrácia is. Le kell szögeznünk, rögtön, hogy ez a tény önmagában még nem valamiféle gyengeség jele, sőt — bármilyen furcsán hangozzék is — egyfajta tünete a fejlődésnek. A bürokrácia, a papírmunka ugyanis gyakran következik az élet minden területén abból a tényből, hogy a legkülönfélébb munkafolyamatok az iparban, a tudományban, a mezőgazdaságban, az irányításban — technikailag, technológiailag — mind fejlettebb színvonalra emelkednek, s ezekben a folyamatokban a fizikai erőt, sőt az agy munkáját is bizonyos mechanikus műveletekben mindinkább helyettesítik olyan eszközök, amelyek a papírt fokozottabban igénybe veszik. Gondolhatunk itt a lyukkártyára éppen úgy, mint a számítógépek memóriaegységeire és sok minden másra. Nyilvánvaló az is, hogy ezzel a folyamattal egyidejűleg megnőtt az ellenőrzésnek, az irányításnak, a fejlesztésnek stb. is egy „papírra-tettebb", bürokratikusnak tetsző formája. Tehát kár lenne a bürokráciát kizárólag úgy értékelni, mint valamilyen emberi gyengeséget, amely valami átokként nehezedik ránk. Nem. A bürokrácia megszületésének objektív alapjai a társadalom fejlettségének, berendezkedésének. hagyományainak adott fokától függenek, nem véletlenül jöttek létre, s az emberiség történetében távolról sem a mi világunk az első, amelyben gondot okoznak. Nem a puszta létükkel — amely bizonyos méretekben, optimális körülmények között szükséges, üdvös, sőt nélkülözhetetlen —, hanem a túlburjánzásukkal. Természetesen, amikor a bürokráciát szapuljuk, mindnyájan erre a túlburjánzásra gondolunk. És mikor érzékeljük túlzásnak a bürokrácia jelenlétét, méreteit, erőit? Éppen akkor, amikor mór nem társadalmilag szükséges és hasznos funkciókat tölt be, hanem kártékonyakat. Ezeket vég nélkül sorolhatnánk, óm közülük kettőt van csak hely itt kiemelnünk, még hozzá a két legnyugtalaníttóbbat: Az egyiket a kapitalizmusban is sok és sokféle kritika éri, s ez nem más, minthogy a bürokráciának rendkívül nagy a vitalitása: hajlama van rá, hogy önmagát minduntalan újratermelje, sőt bővítse, s ezáltal rendkívül nagy energiákat von el a társadalomtól. A Parkinson-könyvek magyar- országi népszerűsége is mutatja, hogy e jelenségekben sok hasonló motívum fedezhető fel az egész világon. Nálunk is érzékelhető, hogy a papír-, és aktagyártás egy ponton túl olyan kényszerhelyzeteket tud előidézni, amelyekben azt a látszatot kelti, mintha csak újabb papírokkal, aktákkal, szabályzatokkal, paragrafusokkal lehetne leküzdeni őket. Márpedig ez a bürokrácia ..nagy csele”, mert a fentiek éppen a vártnak az ellentétét, a bürokrácia további növekedését idézik elő. A kudarcok aztán újra meg újra felszínre hozzák azt a felismerést, amit ma közkeletű kifejezéssel úgy szoktunk emlegetni, hogy az emberi tényező megnövekedett szerepével kell jól élnünk. Csakis az ember, a gondolkodó, a világa bonyolultságán felülemelkedni, abban eligazodni tudó ember képes megálljt parancsolni ennek az áradatnak. De hogyan? És itt következik a bürokrácia kártékonyságának másik fontos eleme. Csak felelősséggel léphet közbe az ember, de a bürokrácia éppen a felelőtlenségre nevel, sőt annak kedvez. A bürokrácia sokszor azért is virul, mert kiválóan alkalmas arra, hogy papírok, akták mögé bújjanak azok, akiket e papírok nélkül nem képesek vagy nem akarnak kiállni valami mellett, vagy ellen. A felelősség elől segít elbújni a bürokrácia, a maga papírtermelő és értekezletszaporító mechanizmusával, amely — mint látható — már nemcsak valamely munkamenet, vagy irányítási rendszer mechanizmusa lehet, hanem az emberek életvitelének, a világukhoz, sőt a saját jövőjükhöz való viszonyának a mechanizmusa is. És ez az a pont, ahol a bürokrácia a demokráciára is a legveszélyesebb. A demokrácia ugyanis feltételezi a jellemben, s közéleti ismeretekben érett'emberek felelősségérzetét, felelősségvállalását. Vagyis éppen azt, amiről a bürokrácia leszoktatni igyekszik az embert. Ezért aztán csakis a bürokrácia elleni céltudatos küzdelem segíthet bennünket abban, hogy tovább szélesítsük a szocialista demokráciát. Ez utóbbi pedig legfőbb politikai és emberi céljaink egyike. Hiszen olyan országot akarunk építeni és tovább építeni, amely minden külső-belső nehézség ellenére megteremti valamennyi dolgos, tisztességes állampolgára számára a jó közérzetet, a jól végzett munka lehetőségét és örömét, a kultúrált életmódot, a boldogulás biztos reményét és tudatát. Ezért a 'demokrácia olyan eszköz, amelyet magunk formálunk — magunknak. Többek között a bürokrácia ellen folytatott szívós, körültekintő harcunk révén is. Cs. /. Lázár György Görögországba! Lázár György, a Minisztertanács elnöke hétfőn Georgiosz Rallisz görög miniszterelnök meghívására ^hivatalos látogatásra Görögországba utazott. Kíséretében vannak: Veress Péter külkereskedelmi miniszter. Juhász Adóm ipari minisztériumi államtitkár, Bajnok Zsolt ál- Jamtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Kovács Gyula, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes, valamint Dobos István, hazánk athéni nagykövete, aki a görög fővárosban csatlakozik Lázár György kíséretéhez. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint a kormány több tagja. Ott volt Fotis Xydas, a Görög Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Lázár György, a Minisztertanács elnöke hivatalos látogatásra Görögországba utazott. (Képtávirónkon érkezett.) Ma kezdődik a LEMP kongresszusa Hétfőn délben Varsóban sajtóértekezletet tartottak annak a több száz külföldi tudósítónak, akik a Lengyel Egyesült Munkáspárt IX., rendkívüli kongresszusára érkeztek a lengyel fővárosba. Az értekezleten Wieslaw Bek, a Trybuna Ludu főszerkesztője, a kongresszus sajtófőnöke elmondotta, hogy a küldöttek ma délelőtt döntenek az ügyrendi kérdésekről, majd déli 12.00-kor a Kultúra és Tudomány Palotájábon ünnepélyesen megnyitják a pártkongresszust. Ezután Stanislaw Kama terjeszti elő a központi bizottság kongresszusi beszámolóját. A sajtófőnök közölte, hogy a tanácskozás első napján döntenek az első titkár megválasztásának módjáról. A kongresz- szus a harmadik napon és a negyedik munkanap délelőttjén 16 munkabizottságban folytatja munkáját: ezzel minél több küldöttnek kívánnak lehetőséget adni a hozzászólásra. Bek hangsúlyozta a kongresszus munkajellegét, amelynek megfelel a KGST tagországai testvérpárljaitól érkező küldöttségek összetétele is. (Folytatás a 2. oldalon.) Hun Sen befejezte látogatását Vasárnap hivatalos, baráti látogatását befejezve elutazott Budapestről Hun Sen, a Kambodzsai Népköztársaság külügyminisztere. A kambodzsai diplomácia vezetője Púja Frigyes vendégeként tartózkodott hazánkban. (A látogatásról közös nyilatkozatot adtak ki, amelyet lapunk 2. oldalán közlünk.) Szakszervezeti tanácskozás Július 10—12-én Prágában Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának és Karel Hoffmann-nak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a Csehszlovák Szakszervezetek Központi Tanácsa elnökének vezetésével együttes ülést tartott a Magyai Szakszervezetek Országos Tanácsának titkársága és a Csehszlovák Szakszervezetek Központi Tanácsa (URO) titkársága. Az együttes ülésen megvitatták a szakszervezeteknek a szocialista társadalom építésében állandóan növekvő szerepét, ennek elvi és gyakorlati kérdéseit. Kicserélték véleményüket és információikat a nemzetközi szakszervezeti mozgalom aktuális kérdéseiről. A SZOT és az URO titkárságainak együttes ülése minőségileg új vonásokat hozott a két szakszervezeti mozgalom hagyományosan baráti és tartalmas kapcsolataiba. Vasárnap is mentek a kombájnok Gyors ütemben halad a búza aratása Kukoricát vetettek a tarlóra Az őszi árpa betakarítása megyénkben másfél hete már befejeződött, jelenleg teljes kapacitással aratják a kenyér- gabonát a gazdaságok. Idén összesen 72 ezer hektárról kell learatni Tolnában az őszi árpát, a búzát, a rozsot, a zabot, repcét és a zöldborsót. Vasárnap minden mezőgazdasági üzemben teljes gőzzel arattak a kombájnok: a terület 50—60 százalékáról takarították be eddig a búzát. Legkorábban a homoktalajokon gazdálkodó üzemekben kezdődött meg az aratás, de jó ütemben halad a györkönyi, a bátaszéki, a bonyhádi és a pálfai téeszekben is. A hét végén Kisvejkén befejezték az aratást. A betakarítás szervezésének legnagyobb gondja: a különböző érési idejű gabonák a meleg időjárás következtében összeértek. Egyes táblákon igen erős az úgynevezett utó- gyomosodás, ennek az az oka, hogy idén indokolt volt a korai gyomirtás, a kései gyomok viszont kikeltek. Néhány táblán a tavaszi aszály miatt elmaradt tősarjadzás is jelentkezik a gabonán, ami nehezíti az aratást. A termésmennyiség az elmúlt évi rekordot nem éri el. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat a felvásárlásra felkészült, sőt az üzemek által szállított mennyiségnél is több gabona fogadására lenne képes. őszi búzából a tervezett felvásárlásnak mintegy 18—20 százaléka került eddig a vállalat tárolóhelyeire. Az alkatrész-ellátásban, mint évek óta mindig, most is gon dók vannak. A hiányzó alkatrészek miatt az üzemek sűrűn keresik fel az AGROKER-t, a központi alkatrészraktárakat, s a szomszédos gazdaságokat. A kombájnok után folyamatosan történik a szalma lehúzása és bálázása, ami idén könnyű munka, hisz kevés a szalma. Elsősorban környezet- védelmi okokból, az üzemekben idén csökkentik a tarlóégetést. A tarlóhántást, az őszi árpa után megkezdték, s folyamatosan végzik a búza után is. A gabonafélék helyére másodvetésű növények kerültek, illetve kerülnek. Takarmánynövényeket, zöldségféléket vetnek a legtöbb helyen pedig szuperkorai kukoricát. Eddig öszesen 3500 hektár korai, illetve szuper korai kukorica vetőmagja került a földbe. A rövid tenyészidejű — 98 napos — kukoricát, vagy főterményként, vagy silóként takarítják majd be a megye gazdaságai, dDombodban uszályokba rakják az exportgabonát
