Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-01 / 152. szám

2 NÉPÚJSÁG 1981. július 1. Kínai pártdokumentum Mao Ce-tung áj értékelése A kínai vezetésben eszközölt személyi változások egyértelműen Teng Hsziao-ping vonalának megerősödését hozták. Az idős politikus (balról) most a KKP KB katonai bizottságának elnö­ke lett és fő pártfogoltja, Hu Jao-pang, a pártelnöki posztot vette át a lemondott Hua Kuo-fengtől. (Képtávírónkon érkezett) Holnap kezdődik Szófiában a KGST ülésszaka Pekingben kedden nyilvános­ságra hozták annak a 35 000 írásjelből álló (mintegy 120 gé­pelt oldal terjedelmű) doku­mentumnak a szövegét, amelyet június 27-én fogadott el a Kí­nai Kommunista Párt Központi Bizottságának 6. teljes ülése. A dokumentum, amely a „Ha­tározat pártunk történetének bizonyos kérdéseiről a Kínai Népiköztársaság megalapítása óta eltelt időszakban” címet viseli, bevezetőben értékeli a Kínai Kommunista Párt létre­jötte óta megtett utat, majd részletesen elemzi az elmúlt több mint három évtized „tör­ténelmi tapasztalatait", különö­sen a „kulturális forradalmat” és újraértékeli Mao Ce-tung helyét és szerepét a kínai for­radalomban. Mao Ce-tungról szóló értéke­lésében rámutat, hogy az el­hunyt elnök „nagy marxista, nagy proletár forradalmár, stra­téga és teoretikus” volt. Igaz, hogy súlyos hibákat követett el a „kulturális forradalom" évti­zedében, de egész tevékenysé­gét figyelembe véve, a kínai forradalom ügyéhez való hoz­zájárulása messze meghaladja hibáit. Érdemei elsődlegesek, hibái másodlagosak. Mao Ce- tung, a dokumentum szerint, el­évülhetetlen érdemeket szerzett a Kínai Kommunista Párt és a kínai hadsereg megalapításá­ban és építésében, a forrada­lom győzelemre vitelében, a Kínai Népköztársaság létreho­zásában és a szocialista épí­tésben. Mi több, „jelentősen hozzájárult az elnyomott népek felszabadításához és az embe­riség haladásához”. A doku­mentum aláhúzza, hogy Mao Ce-tung eszméi a kínai forra­dalom sajátos tapasztalatainak elméleti szintézisét képezik és „összhangban vannak a mar­xizmus—leninizmus . alapelvei- vel”. Ennek megfelelően Mao Ce-tung eszméi értékes szellemi kincset képeznek a kínai párt számára, s a jövőben is a párt cselekvési vezérfonalát jelen­tik. A dokumentum a „kulturális forradalmat", amelyet Mao Ce- tung kezdeményezett és veze­tett, az elhunyt elnök legsúlyo­sabb hibájának minősíti. A „kulturális forradalom", amely Mao Ce-tung alapvető tévedé­sén alapult, teljes zűrzavart eredményezett Kínéban és ka­tasztrofális következményekkel járt a párt, az állam és a nép számára. Valójában semmilyen értelemben nem lehet sem for­radalomnak, sem társadalmi haladásnak minősíteni. A tör­ténelem bebizonyította, hogy Mao Ce-tung alaptétele, amely elindította a „kulturális forra­dalmat”, nem volt összhangban sem a marxizmus—leninizmus- sal, sem a kínai valósággal. Sőt, ellentétes volt magával a Mao Ce-tung-i eszmerendszer­rel is. Éppen ezért, Mao Ce- tung ebben az időszakban el­követett elméleti tévedéseit kü­lön kell választani a Mao Ce- tung-i eszméktől. A „kulturális forradalom” folyamán elkövetett súlyos, „baloldali” hibákért a felelősség Mao Ce-tungot ter­heli. Látni kell azonban, hogy ezek a hibák „egy nagy pro­letár forradalmár hibái voltak” — írja a dokumentum. A Mao Ce-tung halálát, majd a „négyek bandájának” felszámolását követő időszakot értékelve, a dokumentum a leg­fontosabb eseménynek a Kínai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának 1978 decemberé­ben megtartott 3. plénumát minősíti. Rámutat, hogy ezen a plénumon kezdték meg a tény­leges leszámolást a Mao Ce- tung-i korszakból átörökölt, „balos" elméleti és gyakorlati hibákkal. Ezzel összefüggésben elmarasztalja Hua Kuo-feng volt pártelnököt, aki azt az ál­láspontot képviselte, hogy min­den, amit Mao Ce-tung mon­dott, vagy tett, helyes volt, megkísérelte elnyomni az igaz­ság kritériumáról szóló vitát, akadályozta a veterán vezetők rehabilitálását, elfogadta és előmozdította saját személyi kultuszának kialakítását, miköz­ben kitartott Mao Ce-tung sze­mélyi kultuszának megőrzése mellett. Ugyanakkor felelősség terheli a gazdasági és más te­rületeken az.elmúlt néhány év­ben tapasztalt, „balos” hibá­kért is. Nyilvánvaló — mutat rá a dokumentum -, hogy Hua Kuo-feng vezetése alatt a kí­nai pórt képtelen kijavítani a „balos” hibákat és helyreállí­tani a párt jó hagyományait. Befejező részében a doku­mentum részletesen Felsorolja a Kínai Népköztársaság kikiáltá­sa óta eltelt időszak gazdasági, társadalmi, politikai és kulturá­lis eredményeit és ezek alapján arra a következtetésre jut, hogy az elmúlt több, mint há­rom évtizedre a hibák és téve­dések ellenére is alapjában vé­ve az eredmények és a sikerek voltak a jellemzőek. Az „új tör­ténelmi időszak” legfontosabb feladataként jelöli meg annak elérését, hogy Kína korszerű és hatalmas országgá váljék. PANORÁMA BUDAPEST Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának el­nöke táviratban - köszöntötte Erich Honeckert, a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bi­zottságának főtitkárát, a Né­met Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnökévé; Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke Willi Stophot, a Német Demokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnökévé, és Apró Antal, az országgyűlés el­nöke Horst Sindermannt, a Német Demokratikus Köztársa­ság népi kamarájának elnöké­vé történt újraválasztása alkal­mából. * Gyenes Andrásnak, az or­szággyűlés külügyi bizottsága elnökének meghívására kedden Budapestre érkezett a Német Szövetségi Köztársaság szövet­ségi parlamenti szabad demok­rata párt (FDP) frakciójának küldöttsége. A delegációt Wolfgang Mischnick, a frakció elnöke, a párt elnökhelyettese vezeti. A küldöttséget a Feri­hegyi repülőtéren Darvasi Ist­ván, az országgyűlés külügyi bizottságának titkára fogadta. Jelen volt Norman Dencker, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. SZOMBATHELY Méhes Lajos, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, ipari mi­niszter hétfőn és kedden Vas megyébe látogatott. Kedden el­sőként a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár szombathelyi futó­műgyárába látogatott, ahol Horváth Ede vezérigazgató tá­jékoztatta, majd Méhes Lajos megtekintette az üzemet, és a Lakástextil Vállalat szombathe­lyi törzsgyárát. Délután Vas megye nagyüzemeinek vezetői­vel találkozott, akikkel eszme­cserét folytatott a megnöveke­dett gazdasági feladatokról, teendőkről. EGER A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa vendégeként ha­zánkban tartózkodó kubai dele­gáció Armando Acosta Cordie- ro, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának póttag­ja, a CDR főtitkára vezetésével kedden Egerbe látogatott. A vendégeket elkísérte Sarlós Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának fő­titkára. Csütörtökön délelőtt a szó­fiai nemzeti kultúrpalotában ünnepélyes keretek között nyí­lik meg a Kölcsönös Gazdásági Segítség Tanácsának XXXV. ülésszaka. Az ülésszakon a tagállamok küldöttségeit a kor­mányfők vezetik, hazánk dele­gációjának vezetője Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnöke. A szovjet küldöttség vezetője Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a mi­nisztertanács elnöke. A szófiai ülésszaknak külön­leges jelentőséget ad, hogy tízéves a szocialista gazdasági integráció komplex programja. Ez a program a hetvenes évek­ben jelentős segítséget nyújtott valamennyi tagország gazda­sági fejlődésének meggyorsítá­sához, korszerűsítéséhez, a szakosítás, a kooperáció el­mélyítéséhez, a KGST szerepé­nek további növekedéséhez a világgazdaságban. Közismert tény, hogy miközben a tanács tagállamainak lakossága csu­pán a világ népességének egy- tizede, ezek az országok ma már a világ ipari tenmelésé­A genfi leszerelési bizottság keddi teljes ülésén a korábban benyújtott magyar javaslat alapján határozatot fogadott el arról, hogy-júliusban kormány- szakértők részvételével tanács­kozásokat rendez az új típusú tömegpusztító fegyverek fej­lesztésének és gyártásának el­A nyereménybetétkönyvek 1981. második negyedévi sor­solását kedden Siófokon ren­dezte meg az Országos Taka­rékpénztár. Mindazok, az 1981. június 29-ig váltott, és a sorsolás napján forgalomban volt nyereménylbettékönyvek, amelyek sorszámának utolsó három számjegye (számvégző­dése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, az 1981. második negyedévi átlagbeté­tüknek a számok mellett fel­tüntetett százalékát nyerték. A nyereményösszeget a be­tétkönyvet kiállító OTP, posta­fiók, postahivatal, vagy taka­rnék egyharmadát adják. Fej­lődésük üteme a hetvenes évek­ben is meghaladta a világgaz­daság fejlődésének átlagát. A nemzeti jövedelem például 1971—1980 között a KGST-or- szágókban együttvéve csaknem 70 százalékkal, az ipari ter­melés 90 százalékkal!, a nem­zetközi árucsere-forgalom vo­lumene pedig mintegy négy- > szeresére növekedett. Az ülésszak napirendjén en­nek megfelelően szerepel majd a komplex program teljesíté­sének első tíz évéről szóló be­számoló. A végrehajtó bizott­ság beszámolót terjeszt elő a két ülésszak között végzett munkáról. A tanács megvitat­ja a tagállamok mű szaki -tudo­mányos együttműködésének helyzetét, feladatait és a tag­államok 1981—85 évre szóló tervkoordinációját. Az üléssza­kon két- és többoldalú meg­állapodások aláírására is sor kerül. Az ülésszak keretében tart­ják meg a végrehajtó bizott­ság 100. ülését és ülést tart a tervezési együttműködési bi­zottság is. tiltásáról. Dr. Kőmíves Imre nagykövet, a leszerelési bizott­ság júniusi üléseinek elnöke zárónyilatkozatában jelentős nők mondtatta a határozat el­fogadását, amelynek megfele­lő végrehajtása hozzájárul a témakörrel kapcsolatos napi­rendi pontok érdemi megvita­tásához. rékszövetkezet 1981. július 20­tói kezdve fizeti ki. Számvégződés Nyeremény­' 071 százalék 50 084 25 150 250 202 25 293 25 353 25 415 25 418 25 563 100 702 25 746 50 758 25 787 50 797 25 808 50 817 25 849 50 922 25 926 100 974 25 Magyar javaslat Genfben Nye remény betétkönyv-sorsolás Japán A térnyerés anatómiája (I.) Azt mondják, minden csoda három napig tart. Ám a „japán csoda”, azaz a szigetország meghökkentően gyors gazdasági fejlődése, átalakulása immár három évtizede tart. A második világháborúban vesztes, mély­pontra jutott távol-keleti sziget- ország ma a tőkés világ máso­dik gazdasági hatalma és szá­mos szakértő, így az ismert amerikai jövőkutató, Hermann Kahn szerint az ezredfordulóig jó néhány stratégiai ágazatban megelőzi majd az Egyesült Ál­lamokat. Napjaink tőkés világában, amelyre a recesszió, a munka- nélküliség és az infláció pár­huzamos növekedése jellemző, Japán kuriózumszámba megy. Noha a kétszámjegyű növeke­dési ütemnek itt is vége — s ebben az értelemben a sziget- országban szintén visszaesésről beszélnek —, eredményei még­is, az egész nyugati világban irigységet kelthetnek. Mi a titka a szinte feltartóz­tathatatlan japán térnyerés­nek? Az évtizedek óta tartó fo­lyamat annál rejtélyesebb, mi­vel köztudott, hogy Japán jó néhány ásványkincset (alumí­nium, oiaj, vas, stb.) kénytelen külföldről behozni, s hogy föld­jének mindössze egyhatoda művelhető. Kelet- és Nyugat- Európában egyaránt sokan van­nak, akik a magyarázatot olyan jelenségekben keresik, amelyek időközben anakronisztikussá váltak. Az 50-es években ki­alakult és mindmáig ható nézet szerint Japán kereskedelmi fö­lénye versenytársaival szemben az alacsony béreken, a döm­pingárakon nyugszik. Ám ez a tényező a múlté: a szigetország bérszínvonala immár megköze­lítette a vezető ipari országo­két. Hasonló, s legalább ilyen sűrűn emlegetett „tévhit”, hogy a japán dinamizmus fő oka a modern ipari üzemek túlsúlya. Ez nyilván igaz volt az 50-es, 60-as években, hisz a világ­háború után szinte a semmiből kezdtek hozzá az ipar újra­teremtéséhez, s az új létesít­mények korszerű technológiája egy ideig forrása lehetett a fö­lénynek. De időközben három és fél évtized telt el. Különösen az amerikaiak és a nyugat-európaiak vádolják gvakran a japánokat a szabad­kereskedelmet sértő, nem vám­jellegű akadályok alkalmazá­sával, azzal, hogy áruik emiatt hátrányban vannak a sziget- ország piacán. Ez bizonyos fo­kig ma is létező probléma, de aligha lehet magyarázat arra az évről évre ismétlődő hatal­mas kereskedelmi mérlegtöbb­letre, amelyet a szigetország versenytársaival szemben elér. Az igazság ugyanis az, hogy a japán piacon kíméletlen ver­seny folyik a hazai termelők kö­zött is, a minőségi követelmé­nyek igen magasak, s ehhez járul még a japán fogyasztók túlzott ragaszkodása, kötődése a hazai termékekhez. Nem megalapozott az az érv, sem, amely a viszonylag szűkre szabott katonai kiadásokban véli felfedezni a versenyképes­ség titkát. Mert igaz, hogy ará­nyaiban talán elmarad a sziget- ország fegyverkezése a NATO- államoktól, de abszolút nagysá­gát tekintve máris a hetedik a világon. Hovatovább az ameri­kai hadiipar attól tart, • hogy gyümölcsöző piacai egy részét (űrkutatás, elektronika, repülő­gép-gyártás, stb.) elveszti a japán előretörés miatt. Ha tehát mindez tévhit, mi a magyarázat? A válasz azokban a történelmi hagyományokon nyugvó, nemzeti sajátosságok­ban keresendő, amelyek Japán útját egyértelműen megkülön­böztetik a többi fejlett tőkés államétól. Ezt egészítik ki olyan általános jellemzők, mint a magas termelékertység, kiváló piacismeret, informáltság, az erőteljes kutatás-fejlesztés, a legfejlettebb technika nagy­mérvű felvásárlása az egész vi­lágon. GYŐRI SÁNDOR (Folytatjuk) ítélet a majdaneki SS-gyilkosok perében Többségükben enyhe ítéle­tekkel ért véget kedden az NSZK jogtörténetének leghosz- szaibb büntetőjogi eljárása, a majdnem hat éve tartó majda­neki SS-per. Az 1975 novembere óta ülé­sező düsseldorfi tartományi bíróság 17-es számú nagy bün­tetőtanácsa a ma 61 éves, egy­kori SS-felügyelőnőt, Hermine Ryant, életfogytiglani, további hét volt SS-t háromtól tizeinkét évig terjedő börtönbüntetésre ítélt, egy vádlottat pedig fel­mentett. Jóllehet a vádirat szerint a perbefogott kilenc SS 1941 és 1944 között legalább 250 ezer — zsidó, szovjet, lengyel — fo­goly meggyilkolásában vett részt, s jóllehet ezt tanúk szá­zai, ezrei bizonyították a világ minden részéről, a bíróság még a legsúlyosabb ítélettel sújtott Hermine Ryant is csak két em­ber meggyilkolásában találta bűnösnek. „Pfuj”, „Botrány”, „Ez a ná­cizmus áldozatainak meggya- lázása" — ilyen és ehhez ha­sonló tiltakozó kiáltások fogad­ták az ítélet kihirdetését a zsúfolásig megtelt tárgyalóte­remben. Nyugatnémet értékelések szerint a majdaneki volt az utolsó olyan nagy per, amely a nácizmus soha el nem évülő bűneivel foglalkozott az NSZK- ban. Ipari robotok végzik a hegesztést a Nissan Motor Company egyik üzemében

Next

/
Thumbnails
Contents