Tolna Megyei Népújság, 1981. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-14 / 138. szám
2 NÉPÚJSÁG 1981. június 14. Hétfő: Moszkvába érkezett az algériai államfő. — Befejezte munkáját a stockholmi békekonferencia. — Bejrut mellett ülésezik az arabközi közvetítő bizottság. Kedd: Világszerte felháborodást keltett az izraeli légierő támadása az iraki atomreaktor ellen. — Varsóban összeült a LEMP Központi Bizottságának 11. plénuma. Szerda: A mexikói elnök megkezdte tárgyalásait az USA-ban. — Szuzuki japán miniszterelnök Hamburgban Schmidt kancellárral tárgyal. — Hazánkba érkezett a nigériai elnök. Csütörtök: Moszkvában közzétették annak a levélnek a szövegét. amelyet az SZKP Központi Bizottsága a LEMP Központi Bizottságához intézett. — Weizsöckert választották Nyugat- Berlin kormányzó polgármesterévé. — Ali Kestmand lett Afganisztán miniszterelnöke. Péntek: Moszkvában megkezdte tanácskozását az úgynevezett Palme-bizottság. — Leonyid Brezsnyev fogadta Olof Pal- mét. — Khomeini ajatollah kinevezte az iráni hadsereg új főparancsnokát. — A szaúd-arábiai király londoni látogatása után Párizsba utazott. Szombat: öt új miniszter a lengyel kormányban. — Iraki— izraeli szópárbaj az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén. — Baniszadr iráni köztársasági elnök a személye elleni összeesküvésről beszél. — Arafat Algírban tárgyal. A hét 3 kérdése 1. Milyen új tényezők jellemzik a lengyelországi helyzetet? A súlyos politikai, gazdasági és társadalmi válsággal küzdő Lengyelország életében fontos fejleményeket hozott az elmúlt hét. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának 11. plénumán megvitatták a párt politikai bizottságának jelentését, a vitában felszólalók állást foglaltak a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a LEMP KB-hez intézett levelével kapcsolatban, a levélben megfogalmazott elvtársi figyelmeztetés és marxista—leninista helyzetelemzés ügyében. Ami a szovjet párt levelét illeti, hangsúlyosan szólt arról, hogy a szocializmust Lengyelországban fenyegető rendkívül súlyos veszély egyúttal a független lengyel állam létét is fenyegeti. A lengyelországi válság által okozott nehézségeket kihasználták a szocializmus ellenségei — állapította meg az SZKP KB, majd rámutatott arra, hogy különös aggodalomra ad okot az a helyzet, amely magán a LEMP-en belül alakult ki. A párt rendkívüli kongresszusáig alig egy hónap van hátra. Előkészítése során azonban mindinkább a szocializmussal szembenálló erők válnak hangadóvá. Nem lehet kizárni, hogy a kongresszuson ezek az erők kísérletet tesznek arra, hogy döntő vereséget mérjenek a párt marxista—leninista erőire. Moszkvában folytatott tárgyalásokat az algériai elnök. Leonyid Brezsnyev köszönti Bendzsedid Sadlit, az észak-afrikai ország vezetőjét. A szocialistaellenes erők támadása Lengyelországban veszélyezteti az egész szocialista közösséget — hangoztatta az SZKP KB a lengyel párthoz intézett levelében. Ugyanakkor leszögezte: van még lehetőség arra, hogy ne engedjék a legrosszabb bekövetkeztét és megakadályozzák Lengyelországban a nemzeti katasztrófát. Mi a megoldás? A társadalom valamennyi egészséges erejét mozgósítani kell az osztályellenség visszaverésére, az ellenforradalommal szembeni harcra. Időközben a,Szolidaritás varsói tagozata — a Reuter angol hírügynökség értesülése szerint — bejelentette: a lengyel parlament illetékes bizottsága hivatalosan az államtanácshoz fordult, hogy az kegyelmezzen meg az 1971-ben egy iskola- épület ellen elkövetett bombamerénylet miatt 25 évi börtön- büntetésre ítélt két Kovalczyk testvérnek. Mint ismeretes, egy héttel ezelőtt a lengyel legfelsőbb bíróság elrendelte az előzetes letartóztatásban lévő, kémkedéssel és államellenes szervezkedéssel vádolt Leszek Moczulski és három társa szabadon bocsátását. 2. Lehet-e beszélni a leszerelési tömegmozgalom megerősödéséről? Igen! Mind több nyugat-európai politikus és publicista, tudós és békeharcos, ifjúsági és nőszervezet hallatja hangját a fegyverkezési hajsza megfékezése érdekében. A héten egész sor esemény tanúsította ezt. Elég talán Egon Bahr nyugatnémet szociáldemokrata politikus moszkvai tárgyalásaira, a stockholmi békekonferencia határozataira vagy az úgynevezett Palme-bizottság moszkvai eszmecseréjére utalni. Japánban sorozatos tiltakozó akciókra került sor a Midway nevű amerikai repülőgép-anyahajó látogatása miatt, mivel a feltételezések szerint atomeszközöket is szállított. Egy tokiói tömegtüntetés több tízezer felvonulója a kormánytól a japán atomtilalmi rendelkezések következetes betartását követelte. Nyilvánvaló, hogy az új meg új kezdeményezéseknek nagyon is megvan az indokoltságuk. Vagy két év áll rendelkezésre annak a veszélyes NATO-tervnek a megakadályozására, amelynek értelmében Nyugat-Európában majdnem 600 atomrakétát akarnak elhelyezni — a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen. Világos, hogy ezek a rakéták, ha egyszer angol, belga, holland, nyugatnémet és olasz területen elhelyezik őket, célponttá változtatják környéküket, Nyugat-Európa több térségét. S az is mind jobban látható, hogy a tengeren túl egyesek „az első atomcsapás", „a preventív atomháború” gondolatával kacérkodnak... Megfigyelhető, hogy a nyugat-európai szociáldemokrácia és annak több kimagasló alakja (Willy Brandt, Olof Palme, Egon Bahr) aktivizálódik. Helyenként még személyes ambíció is közrejátszik, nemcsak a béke ügye melletti elkötelezettség. (A svéd Palméról például azt rebesgetik, hogy Kurt Waldheim utódja lehet az ENSZ főtitkári posztján.) Viszont épp az a tény, hogy egyéni törekvések szolgálatában is hasznos lehet a leszerelés szorgalmazása, azt mutatja, mennyire megfelel a fegyver- korlátozás a népek igényeinek, vágyainak. Nem véletlen, hogy annyi leszerelési kezdeményezés indul el Moszkvából vagy talál a szovjet fővárosban megfelelő, kedvező színhelyre. A szovjet politika, amint ezt Leonyid Brezsnyevnek az algériai államfő látogatása alkalmából tett kijelentései jelezték, a tárgyalások és a megegyezés politikája. S a hét végén a szovjet fegyverkorlátozási, leszerelési, tárgyalási javaslatok levél formájában újra eljutottak számos nyugati politikushoz. 3. Van-e háborús veszély a Közel-Keleten az izraeli támadások nyomán? Anélkül, hogy a különböző izraeli akciók (légitámadás az iraki atomreaktor ellen, kommandóbevetések libanoni palesztin állások ellen) veszélyességét lebecsülnénk, azt kell mondanunk, hogy higgadtabb a világvisszhang, mint gondolni lehetett volna. A tőkés világ reagálását például mindig a tőzsdéken mérheti le a politikai megfigyelő. Nos, az iraki atomreaktor szétbombázásának a hírére az arany ára felszökött, de másnap már a korábbi árfolyam alá süllyedt. Azt mutatta ez, hogy nem hisznek háború lehetőségében, sokkal inkább izraeli belpolitikai indítékú erőfitogtatásnak minősítik a légitámadást, amely — különben, másutt és más korokban — „casus belli”, háborút kiváltó ok lett volna. Június 30-án lesz az izraeli parlamenti választás. Begin úgy akarja megnyerni, hogy magát tünteti fel az izraeli nép egyetlen megvédelmezőjének. S a jelek szerint könnyű dolga van, amikor meg akarja lovagolni az izraeli nacionalizmust, sovinizmust. Persze, még így sincs lefutva az izraeli választási verseny. A hihetetlen méretű infláció, a növekvő munkanélküliség, az elvándorlás és még sok egyéb tényező szintén beleszólhat a választási eredménybe. S akárki lesz az új kormányfő (akár még a régi isi), előbb-utóbb kénytelen lesz engedményeket tenni az USA olajérdekeinek figyelembevételével éppúgy, mint az arab (mindenekelőtt a palesztin) ellenállás hatására. Washingtont és Tel Aviv-ot ugyanis egyformán el kell hogy gondolkodtassa: az izraeli hajthatatlanság arra késztette egyikmásik amerika-barát arab országot, hogy a Szovjetunióval létesítsen új kapcsolatokat. S az iraki atomreaktorra ledobott, amerikai eredetű bombák robbanásának szele újra egymás mellé sodort olyan arab országokat, amelyek mostanában szembekerültek egymással. PALFY JÓZSEF A rendkívül magas amerikai bankkamatlábak hatására ismét erősödik a dollár a nemzetközi pénzpiacokon. A londoni tőzsdén is izgalmat okozott a font értékének folyamatos csökkenése. Elutazott a nigériai államfő (Folytatás az 1. oldalról.) lyes búcsúztatás következett. A búcsúztatásra megjelent Losonczi Pál, Falyvégi Lajos, az Elnöki Tanács és a kormány több más tagja, köztük Púja Frigyes külügyminiszter, továbbá az állami, társadalmi élet számos más vezető személyisége. Ott volt a két nagyikövet. Vadász Frigyes és Lawrence Fabunmi is. Kürtszó harsant, a díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett a nigériai elnöknek, majd fölcsendült a két ország himnusza. Ezután Alhadzsi Shehu Shagari Losanczi Pál társaságában elhaladt a díszzászlóalj előtt. A nigériai elnök és kíséretének tagjai elköszöntek a házigazda magyar vezetőktől, a budapesti diplomáciai képviseleteknek a búcsúztatásukra megjelent vezetőitől, hazájuk nag /követségén ék d i plo m a tóitól és a Magyarországon tanuló nigériai diákok képviselőitől. Az ünnepélyes aktus — amelyet sok száz budapesti lakos is végignézett — a katonai díszzászlóaljnak a Rákóczi-im- duló hangjaitól kísért díszmenetével zárult, amelyet Alhadzsi Shehu Shagari és Losonczi Pál együtt tekintett meg. Úttörők virágcsokrot nyújtottak át az afrikai ország államfőjének, majd Losonczi Pál és Alhadzsi Shehu Shagari szívélyes kézfogással vett búcsút egymástól. A vendégek gépkocsikba szálltak, és díszmotorosok kíséretében a Ferihegyi repülőtérre hajtattak. A nigériai elnök különgépe fél 11-kor emelkedett a magasba a budapesti légikikötőből. Közös közlemény Alhadzsi Shehu Shagari, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnöke hivatalos magyarországi látogatásáról. Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására Alhadzsi Shehu Shagari, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnöke 1981. június 10—13. között hivatalos látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. A látogatás során Alhadzsi Shehu Shagari és kísérete megismerkedett a Magyar Népköz- társaság életével, társadalmigazdasági eredményeivel és kulturális hagyományaival. A vendégek meglátogatták a Kőbányai Gyógyszerárugyárat és a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátot is. Alhadzsi Shehu Shagari találkozott és szívélyes légkörű eszmecserét folytatott Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával a két ország kapcsolatainak helyzetéről és a fontosabb nemzetközi kérdésekről. A Nigériai Szövetségi Köztársaság elnöke és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke átfogó megbeszéléseket folytatott a barátság és a kölcsönös megértés széliemében. Hangsúlyozva a két ország közötti magas szintű találkozók jelentőségét, a két államfő megelégedéssel állapította meg, hogy az országaik közötti baráti kapcsolatok mindkét nép javára kedvezően fejlődtek a szuverenitás, a területi integritás, a belügyekbe való be nem avatkozás, a nemzetek közötti egyenlőség, valamint a kölcsönös előnyök elve alapján. Nagy figyelmet fordítottak a kölcsönösen hasznos gazdasági kapcsolatokra, amelyek az utóbbi években — a két ország megelégedésére — dinamikusan fejlődtek, s jelentősen bővültek. Nagyra értékelték az 1980-ban létrehozott magyar— nigériai gazdasági, tudományos és műszaki együttműködési vegyesbizottság tevékenységét és kifejezték meggyőződésüket, hogy a bizottság a továbbiakban is hozzá fog járulni a gazdasági kapcsolatok szélesítéséhez. A két államfő áttekintette a kétoldalú gazdasági kapcsolatok legfontosabb területeit. Kifejezték reményüket, hogy országaik illetékes hatóságai és szervezetei tovább erősítik gazdasági együttműködésüket a kölcsönös előnyök alapján. Egyetértettek abban, hogy az egészségügyi, oktatás és élelmiszeripar területén már meglévő együttműködést tovább kell fokozni és olyan új területekre is ki kell terjeszteni, mint a mezőgazdaság, vízgazdálkodás, szállítás és közlekedés, híradás- technika, bányászat, építő- és építőanyagipar, kis- és közepes feldolgozó ipar. Tárgyaltak az együttműködés sokoldalú kiszélesítésének további lehetőségeiről, a nigériai faluvillamosítási programban és az új szövetségi főváros, Abuja felépítésében való magyar részvételről, nigériai szakemberek képzéséről és a kölcsönösen előnyös feltételek alapján való magyar részvételről nigériai közös vállalkozásokban. Különösen fontosnak minősítették a magyar szakértelem és technológia átadását a nigériai félnek. A két fel nagy figyelmet szentelt a jelenlegi nemzetközi helyzetnek. Kifejezték aggodalmukat a nemzetközi feszültség növekedése miatt, amely súlyosan kockáztatja és veszélyezteti a nemzetközi békét. Ezért a két vezető nyomatékosan hangsúlyozta az enyhülés fenntartásának és megszilárdításának szükségességét azzal, hogy azt katonai térre is ki kell terjeszteni. Mindkét államfő egyetértett abban, hogy az európai biztonság és együttműködés légkörének fenntartása fontos tényező a világ biztonsága megszilárdításának folyamatában. Ebben az összefüggésben hangsúlytoz- ták a helsinki európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmánya végrehajtásának szükségességét. Támogatásukról biztosították az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia összehívására irányuló kezdeményezést. A két fél megelégedését fejezte ki a Zimbabwei Hazafias Front győzelme felett. Méltatták a namíbiai nép egyedüli és törvényes képviselője, a SWAPO sikerét a fajüldöző rezsim elleni harcban. Határozottan elítélték az Angola és Mozambik elleni dél-afrikai fegyveres támadásokat. Teljes támogatásukról biztosították a frontorszáqo- kat. A két elnök aggodalmát és felháborodását fejezte ki Afrika déli részének megoldatlan helyzete miatt. Mélységesen elégedetlenek a közelmúltban Genfben tartott Namíbia-érte- kezlet kudarca miatt és élesen elítélték a fajüldöző dél-afrikai rendszernek a független afrikai országok elleni sorozatos katonai támadásait. A közel-keleti helyzet von|t- kozásában a két elnök újra megerősítette, hogy igazságos és tartós megoldás nem érhető el a palesztin nép nemzeti jogainak érvényesítése és az izraeli csapatoknak valamennyi megszállt arab területről történő visszavonása nélkül, beleértve Jeruzsálemet is. A két elnök elítélte a térség és a világ békéjét és biztonságát egyaránt veszélyeztető folyamatos és erősödő izraeli agressziókat. A két államfő támogatja az Indiai-óceán békeövezetté nyilvánítását. Az elnökök elégedetten méltatták az érintett kérdésekben kialakult nézetazonosságot és a megbeszéléseket jellemző baráti egyetértés és kölcsönös bizalom légkörét. Alhadzsi Shehu Shagari, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnöke köszönetét fejezte ki Losonczi Pálnak, a magyar kormánynak és a magyar népnek azért a meleg fogadtatásért és vendégszeretetért, amelyben őt és kíséretét részesítették. Meghívta a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, hogy egy kölcsönösen megfelelő időpontban tegyen látogatást Nigériában. A meghívást örömmel elfogadták. Készült Budapesten, 1981. június 13-án. Alhadzsi Shehu Shagari, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnöke. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke.
