Tolna Megyei Népújság, 1981. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-11 / 135. szám
2 'NÉPÚJSÁG 1981. június 11. \ FolytaHa tanácskozását a LEMP Központi Bizottsága Tanácskozik a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának XI. plénuma. A képen az elnökség: beszél Kania első titkár, tőle balra Jaruzelski kormányfő. Varsóban szerdán folytatta munkáját a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának teljes ülése. A tanácskozás kedden délután kezdődött. Stanislaw Kania, a központi bizottság első titkára terjesztette elő a politikai bizottság referátumát „Az ország helyzetéről és a kilencedik, rendkívüli kongresszusra való előkészületekről” címmel. Szólt az elhúzódó válság nemzetközi kihatásairól, s bejelentette, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a LEMP KB-hez intézett levelében hívta fel a figyelmet a helyzet veszélyeire. Ezután a referátumról megkezdődött a vita, amelyben kedden estig 18-an szólaltak fel. A hozzászólók többsége külön is foglalkozott az SZKP KB üzenetével. Sok szó esett az immár tíz hónapja tartó válság politikai, társadalmi és nem utolsósorban gazdasági következményeiről, valamint arról, hogy most már határozott intézkedések szükségesek. A vitát kedden este berekesztették, s szerdán a délelőtti órákban folytatták. A LEMP Központi Bizottságának XI. plénumán kritikus vita kezdődött a politikai bizottság beszámolója fölött. Általános az egyetértés abban, hogy a LEMP mind ez idáig nem volt képes hatékonyan fellépni a szocialista rend megdöntését célzó, ellenforradalmi jellegű kísérletekkel szemben — még a veszély nagyságát sem ismerte fel helyesen. E téren gyors és eredményes fordulatra van szükség, aminek megtétele a mostani plénumra vár — hangsúlyozták többen. Ebből a helyzetmegítélésből következően a KB felszólaló tagjai, illetve póttagjai szinte kivétel nélkül elismerik annak a kritikának az indokoltságát, amelyet az SZKP Központi Bizottságának a LEMP Központi Bizottságához intézett levele tartalmaz. Z. Najdowski, a toruni vajdasági PB első titkára tételesen is megfogalmazta, mit kell kifejezniük a változásoknak. Eddig az volt a képlet, mondotta, hogy saját erőből, békés eszközökkel kell leküzdenünk a válságot. Most új képletre van szükség: a válságot saját erőből, de „bármily áron” le kell küzdenünk. A felszólalók a fő, jobboldali veszély forrását a Szolidaritás szakszervezet egyes helyi és központi vezető testületéiben jelölték meg. Tartós és vészterhes irányzatnak ítélték a Szolidaritás kebeléből kiinduló fokozatos hatalomátvételi kísérleteket. A. Zabinski, a politikai bizottság tagja egyebek között rámutatott, hogy mostanra szertefoszlottak a múlt nyári romantikus illúziók: a Szolidaritásban immár nem a szocialista társadalmi rendszer alapjainak és a párt vezető szerepének feltétlen tiszteletben tartása az irányadó. J. Brych, a KB osztályvezetője hangsúlyozta: eltökélt lépéseket kell tenni annak érdekében, högy a Szolidaritásból távozzanak a szélsőségesek. „A mozgalmat csak úgy lehet megmenteni, ha az megtisztítja sorait az ellenforradalmároktól” mondotta. A felszólalók egy sor kritikai észrevételt tettek a párton belül folyó beszámoló-vezetőség- választó értekezletekről. Értésre adták, hogy sok helyütt a párt szervezeti szabályzatával és elveivel ellentétben ejtették meg a választásokat, így a kongresszusi küldöttek közé olyanok is kerültek, akik a marxizmus—leninizmustól ide- den nézeteket vallanak. Elhangzott, hogy a KB-nak módjában áll választásokat érvényteleníteni, és kiszűrni egy szociáldemokrata típusú fejlődés híveit. Valamennyi felszólalásban elítélő kijelentések hangzottak el a szovjetellenességről. Többen rámutattak, hogy a szovjetelle- nesség piszkos hullámait felkorbácsoló elemek Lengyelország független nemzeti léte ellen törnek, azok pedig, akik kívülről mozgatják őket, robbanószerkezetté akarják tenni az országot — és nem is föltétlenül lengyel méretekben. Végül a vita több résztvevője — sürgetve a tanulságok levonását a helyzet állandó romlásából — személyi változásokat javasolt a politikai bizottságban és a párt más vezető testületéiben. Voltak, akik a kongresszus közelsége miatt az ilyen intézkedéseket célszerűtlennek minősítették. Irak folytatja a nukleáris fejlesztést Washington már jó ideje előre tudott az iraki atomreaktor elleni izraeli támadás tervéről, és csak az akció időzítése okozott meglepetést számára — véli számos amerikai politikai személyiség. Reagan amerikai elnök kedden a Fehér Házban összehívta a legfőbb tanácsadóiból álló testületet, hogy megvitassák az izraeli akció által előidézett helyzetet. Washingtonnak nemzetközi tekintetben kényelmetlenséget okoz az a tény, hogy a légitámadást F—16-os amerikai gépekkel hajtották végre. Az amerikai törvények szerint ugyanis nem szabadna külföldre olyan fegyvert szállítani, amelyet nem védelmi célokra használnak fel. Begin kormányfő az izraeli lakosság hangulatát akarja befolyásolni azzal, hogy a támadás óta megnyilatkozásaiban szüntelenül az országot fenyegető „iraki veszélyről” beszél, és sötét képet fest egy esetleges iraki atomtámadás következményeiről. A miniszterelnök egy sajtókonferencián megjegyezte, hogy amennyiben Irak újjáépíti az atomreaktort, akkor újabb támadást indítanak, A bécsi központú Nemzetközi Atomenergia ügynökség (IAEA) főigazgatója, a svéd Sigvard Eklund kijelentette: az ügynökség idén januárban megvizsgáltatta az iraki atomreaktorokat, és úgy találta, hogy azok megfelelnek az 1968- ban kötött atomsorompó-egyez- ménynek, amelynek aláírói között ott van Irak. Izrael viszont nem írta alá ezt a szerződést, amely kötelezi az államokat, hogy bármikor lehetővé tegyék az atomreaktoroknak az ügynökség által történő ellenőrzését.- „Az izraeli támadás nem fogja visszatartani Irakot attól, hogy folytassa nukleáris programját és fejlesztési terveinek megvalósítását, és Irak képes lesz új és jobb nukleáris reaktorokat vásárolni" — jelentette ki Latif Naszif Dzsaszem iraki kulturális és információs miniszter szerdán egy lapnak adott interjúban. Belügyminiszteri jelentés a koszovói helyzetrój Salvadorban tovább folytatódnak a harcok Kedden újabb tizenöt holttestre bukkantak San Salvadorban és környékén — jelentették be salvadori hivatalos források. öt fiatal lefejezett és megcsonkított holttestét a San Salvadortól mintegy 6 kilométerre levő Ciudad Delgadóban fedezték fel. Három másikra, köztük egy hetvenéves férfi ugyancsak lefejezett holttestére El Canelóban bukkantak. A gyilkosságokat a hírhedt „halólbrigódok” módszerével, a nádvágó késsel — machetével — követték el. Tovább folynak a harcok a junta reguláris csapatai és a hazafiak között a Chinchonte- pec tűzhányó körzetében. A junta csapatai a hat napja tartó akció során az erősítések ellenére sem érték el a hazafiaknak a tűzhányó lejtőin kiépített állásait. A térségből a parasztok százai menekülnek el a junta megtorló akciói elől. Franjo Herljevics belügyminiszter tájékoztatta a jugoszláv nemzetgyűlés szövetségi tanácsának képviselőit a koszovói helyzetről. Egyebek között megállapította: Koszovo autonom tartományban továbbra is igen bonyolult a helyzet. Nincs kizárva, hogy újabb ellenséges akciókra kerül sor, amelyek során durvább módszereket, például terrort, erőszakot alkalmaznak. A koszovói ellenforradalmi tevékenység Jugoszlávia alkotmányos berendezésének megbontására irányul, s veszélyezteti területi integritását. Az albán nacionalisták és irredenták márciusban és áprilisban Koszovo tartomány 11 városá- ban-körzetében 16 tömegtüntetést és más akciókat bonyolítottak le. Lőfegyvert használtak, megsemmisítettek vagy megrongáltak mintegy 100 járművet, bezúztak több mint 400 kirakatot, betörtek lakásokba, üzemekbe. Ezek során 9 személy (köztük 1 rendőr) életét vesztette, 257 (köztük 133 rendőr) megsebesült. I Szovjet vélemény Két politika „Ügy látszik, felébredt az alvó oroszlán” — nyilatkozta az angol háborúellenes mozgalom egyik aktivistája, utalva a nyugati közvéleménynek a világbéke sorsa miatt érzett növekvő aggodalmára. Ez a veszély jól érzékelhető, baljós méreteket öltött, miután az USA új vezetése minden eddiginél nagyobb erővel igyekszik ráerőszakolni az emberekre az atomháború lehetőségének gondolatát. Egy jellemző példa: a NATO katonai tervezési bizottságának legutóbbi brüsszeli ülésén Rodgers amerikai tábornok, a NATO egyesült fegyveres erőinek főparancsnoka azt ajánlotta Európának, hogy a háború forgatókönyvét tényként fogadják el. Azok, akik nem a NATO lőrésén keresztül nézik a világot, nem nyugodhatnak bele ebbe a perspektívába. A NATO-országok külügyminisztereinek római tanácskozásán az USA szövetségesei a közvélemény aggodalmán Washington tárgyalási készségének hangoztatásával igyekeztek enyhíteni. De az Egyesült Államoknak azt a ködbe burkolt ígéretét, hogy visszatér a tárgyalóasztalhoz, mégpedig a közeljövőben, annak árán sikerült megvásárolni, hogy a nyugat-európai országok még szorosabban felzárkóznak a Pentagon globális katonai programjához; elutasítják a középhatótávolságú nukleáris rakéták telepítésének moratóriumával kapcsolatos szovjet javaslatot, amely kedvező feltételeket teremthet a halaszthatatlan tárgyalásokhoz. Ugyanakkor a NATO hivatalos köreinek a szövetségesek „egységével” kapcsolatos kijelentései nem feledtethetik el azt a körülményt, hogy az amerikai blöff támogatása nemcsak mások ámítására, hanem önámításra, valamint a Szovjetunió szándékainak gátlástalan elferdítésére is épül. Weinberger amerikai hadügyminiszter a katonai kiadások évi háromszázalékos növelésének „szükségességét" az amerikai hírszerzőszolgálat által produkált misztikus számokkal indokolta. A „szovjet fenyegetés” érvét nem most alkalmazzák először. De a CIA jelentéseiből mindannyiszor kiderült, hogy nem az USA és a NATO maradt le a Szovjetunió mögött, hanem a Szovjetunió kényszerült ismételten arra, hogy utolérje az Egyesült Államokat. Washington ténylegesen szövetségesei és más államok értésére adja, hogy partneri szerepüket és értéküket egyetlen kritérium határozza meg: mennyire képesek és mennyire készültek fel arra, hogy —í'Weinberger kifejezésével élve — „bármilyen méretekben, bármilyen távon, bármely övezetben" háborút folytassanak. Nem nehéz elképzelni, milyen veszélyes és reménytelen helyzetbe kerülhetne a világ, ha e provokatív irányvonallal szemben nem állnának olyan erők, amelyek az önkontroll, a tartózkodás és a felelősségérzet szellemében cselekednek. A háború veszélye valóban az emberiség feje fölött lebeg. Utalt erre Leonyid Brezs- nyev az SZKP XXVI. kongresszusán tartott beszámolójában is. S bár a Reagan-kormányzat már több mint száz napja van hivatalban, Washington agresszív hangneme nem változott, annak ellenére, hogy nem változtak a Szovjetuniónak erőfeszítései sem a nemzetközi bizalom megszilárdítása érdekében. A szovjet békeprogram továbbra is nagy hatást gyakorol a nemzetközi politikai légkörre, az emberek gondolkodásmódjára és magatartására, még akkor is, ha erről Washingtonban nem akarnak tudomást venni. SZPARTAK BEGLOV Szuzuki körútja A nyugat-európai útra indult japán kormányküldöttség. Elöl Szonoda Szunao külügyminiszter és Szuzuki Zenko miniszter- elnök. Szerda esti kommentárunk. Azonos érdekek és érdekellentétek legyében tárgyal Nyugat-Európában Szuzuki Zenko japán kormányfő. Tokióból nyolc év után most először látogat miniszterelnök kontinensünkre, s ez önmagában is fontosságot kölcsönöz az NSZK-ban, Olaszországban, Belgiumban, Angliában, Hollandiában és Franciaországban folytatandó eszmecseréinek, az EKG vezetőivel tervezett tárgyalásainak. Különös tekintettel arra, hogy a szigetországot megkülönböztetett figyelem övezi napjaink politikai és gazdasági világképében. Szuzuki Zenko kéthetes eszmecseréin — amelyek keretében szerdán Schmidt kancellárral találkozott — a politikai nézetek tisztázásának szeretne nagyobb jelentőséget tulajdonítani. Hogyisne, amikor Japán és Nyugat-Európa törekvései ebben csaknem egybeesnek: a háborús konfliktus elkerülése, a kelet—nyugati kapcsolatok erősítése, a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági szálak megszilárdítása Tokióból tekintve éppúgy létérdek, mint a kontinens nyugati feléből szemlélve. Legföljebb árnyalati, hangsúlybeli különbségek lehetnek, amelyeket viszont ellensúlyoz az az ugyancsak azonos óhaj, hogy a washingtoni hidegháborús szeleket a Japán és Nyugat-Európa irányából élesztett langyosabb fuvallatok ellensúlyozzák. A közelmúltban szigorúan megleckéztették az USA volt tokiói nagykövetét. Az új japán külügyminiszter szokatlan hevességgel utasította vissza a volt diplomata megállapításait, amelyek Japán „atomallergiájára" utaltak. A szóváltás aligha kerülte el Washington figyelmét, mint ahogy az sem, hogy Szuzuki Zenko most az USA nyugat-európai szövetségeseivel igyekszik szorosabb kapcsolatokat kiépíteni, nem utolsósorban Reagan fenyegető stratégiájával szemben. Persze, mindezek ellenére a kormányfő tárgyalásai sok érdekütközésre is rávilágitanak majd. Mindenekelőtt a japán export rohamos emelkedése, elsősorban az autóinvázió szakadatlan fokozódása miatt. Az idén év végéig a japán kereskedelmi aktívum várhatóan eléri a 10 milliárd dollárt az EGK-val szemben. Félő — legalábbis így vélekednek Nyugat-Európában —, hogy az amerikai piacról „elterelt" japán gépkocsik áradata ezentúl a kontinens nyugati leiében keres — és talál — piacot. Az Egyesült Államok autókivitele „önmérsékletre" bírta rá ázsiai szövetségesét, akitől most hasonló ígéretet várnának nyugateurópai tárgyaló partnerei is. A japán kormányfő azonban jó előre jelezte: csupán az óhajokról hajlandó tájékozódni, konkrét elkötelezést azonban ne várjanak tőle. Ettől lüg- getlenül, bizonyára valamennyi, általa fölkeresett országban szóba kerülnek a hazai piac feszültségét növelő japán autók. Szuzuki Zenko olyan időpontban érkezett Európába, amikor népszerűsége otthon, a japán—amerikai katonai szövetség kényszerű elmélyítése miatt megcsappant. Feltehető, hogy éppen a nyugat-európai államférfiakkal folytatandó eszmecseréitől várja tekintélyének növelését. Az enyhülésről, a' leszerelésről, a különböző társadalmi berendezkedésű országok gazdasági együttműködéséről, a béke megőrzéséről folytatandó megbeszélések ugyanis Japánban kedvező visszhangra számíthatnak. GYAPAY DÉNES PANORÁMA SALGÓTARJÁN Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes kedden és szerdán Nógrád megyében tett látogatást. Salgótarjánban Géczi János, első titkár fogadta és tájékoztatta a megye politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális helyzetéről. Szerdán a Politikai Bizottság tagja részt vett és felszólalt az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának ülésén, amely munkarendjéről, munkamódszeréről tanácskozott. TATABANYA A statisztikai törvény alkalmazásának megyei tapasztalatait vitatta meg szerdán Tatabányán tartott ülésén az ország- gyűlési képviselők Komárom megyei csoportja. A tanácskozáson részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára is. MOSZKVA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a Szovjetunió népművésze címmel tüntette ki Grigorij Csuhrajt, a kiváló szovjet filmrendezőt. A nálunk is igen jól ismert rendező a közelmúltban volt hatvanéves. BÉCS A bécsi kancellári hivatalban szerdán folytatódtak a magas szintű osztrák—román tárgyalások. Nicolae Ceausescu, a Román Szocialista Köztársaság államtanácsának elnöke kedden érkezett négynapos, hivatalos látogatásra az osztrák fővárosba. Dr. Rudolf Kirchschläger szövetségi elnök kedden este vacsorát adott a román államfő és kísérete tiszteletére a Hofburg ban. WASHINGTON Ronald Reagan amerikai és Lopez Portillo mexikói elnök kedden tárgyalásaik befejeztével bejelentették: Reagan elfogadja Portillo és Bruno Kreisky osztrák kancellár közös meghívását, és részt vesz az iparilag fejlett és a fejlődő országok idén októberben a mexikói Cancumban megrendezendő tanácskozásán, amelyet az úgynevezett Észak-Dél párbeszéd keretében tartanak meg.
