Tolna Megyei Népújság, 1981. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-26 / 148. szám

1981. június 26. Képújság 5 A közművelődés kérdései W ' Árnyékok egy kiállításon Bartók Béla születésének 100. évfordulója tiszteletére a Ma­gyar Képző- és Iparművészek Szövetsége déhdunántúli szer­vezete és a Pécsi Galéria pá­lyázati kiállítást hirdetett meg a Dél-Dunántúlon élő képző- és iparművészeknek. Az elha­tározás azért volt figyelemre méltó, mert már tíz év óta nem sikerült a négy megye - Bara­nya, Somogy, Tolna és Zala — művészeinek közös bemutatko­zási lehetőséget „összehozni”. A hosszú pauza után milyen si­ker koronázta a vállalkozást? Alig valamilyen. A pályázati kiírás 1980. no­vember 15-én kelt, amit me­gyénk művészei december ele­jén kaptak kézhez. A pálya­munkáknak január 15-ig kellett beérkezniük. Felmerül az első kérdés: nem volt-e túlságosan rövid a megadott intervallum? (Nem válaszként, de hozzá kell tenni; valószínűleg ez volt az oka annak, hogy a kiállított al­kotások nagyobb részébe a legjobb akarat ellenére sem le­hetett úgymond „belemagya­rázni" Bartók Béla személyét, életművét, vagy az ahhoz kap­csolódó bármely momentumot. S érthető, hogy a művészetked­velők a most kiállított alkotá­sokat jórészt már másutt, más tárlaton láthatták.) if A pályázat meghirdetéséről a Tolna megyei Tanács művelő­dési osztályát nem értesítették. A rövid határidő miatt me­gyénkből Voinea Delast Elena és Szatmári Juhos László kül­dött egy-egy alkotást a pályá­zatra. (A zsűri Tolna megyeinek nem ítélt oda díjat.) Dr. Orbán György, a területi szervezet ügyvezető titkára:- A kiállítás nem túl temati­kus, nem túl szájbarágós. Fő erénye, hogy a négy megye és Pécs város művészei végre együttműködnek... A díjakat közösen adták volna össze a megyék 15 ezer forintonként. Tolna megye ezt tízezerre leal­Az ötletet a metró adta: hangosbemondóval szereli fel a Dél-Dunántúlon közlekedő helyközi motorvonatokat a MÁV Pécsi Igazgatósága. A kocsik­ban elhelyezett hangszórókon át a vonat vezetője felhívja a leszállók figyelmét a következő állomásra, közli a csatlakozási lehetőségeket és az esetleges késés okát, a menetrendben bekövetkezett változásokat. Pécs térségében — Bátaszék, Har­kány, Sellye és Szentlőrinc felé kudta, de az összeg a mai napig nem érkezett meg. Dr. Vadas Ferenc, a Tolna megyei Tanács V. B. művelő­dési osztályának vezetője mond­ja:- Ki alkudta volna le? Ez ügyben nem kerestek fel sem személyesen, sem levélben. Sőt, az osztályvezető-helyettest sem. Pályadíjra nem kértek a tanács­tól hozzájárulást. Papp Ferenc, közművelődési csoportvezető:- A Baranya megyei Tanács művelődési osztólyvezető-helyet­tese nekem telefonon említette a pénzt. Egyértelműen nemleges választ adtam. Ugyanis a be­szélgetésünk február körül zaj­lott, s akkor már a közműve­lődési célfeladatokra szánt ösz- szeg minden forintjának meg­volt a helye. Sőt, egy részét már átutalták az intézmények­hez. Fertőszegi Béláné, a Tolna megyei Tanács művészeti főelő­adója :- Más témájú értekezleten voltam Pécsett... úgy januárban. A kiállításról szóló stencilezett leiratot akkor nyomta a kezem­be Baranya megyei kolléganőm. Aki a közelmúltban közölte, hogy megyénknek a Baranya megyei Tanács kölcsönözte a bizonyos összeget a pályadíjak­ra. (Papír, azaz hivatalos meg­állapodás erről sem íródott!) A Babits Mihály Megyei Mű­velődési Központban kérdőn mutatom a kiállításra készült elegáns katalógus-füzetet. Da­rabját 15 forintért kellett volna árusítaniok — annak ellenére, hogy azokat elfelejtették be­árazni.- Nem követhettünk el sza- bályalanságot, tehát nem áru­sítottuk — így Pék Jánosné osztályvezető. — A katalóguso­kat, ahogy átvettük, úgy küld­tük tovább... Hiánytalanul.- Mi az oka, hogy a kataló­gusban szereplő alkotások kö­— már járnak az első kísérleti szerelvények, s a Kedvező ta­pasztalatok alapján határozták el, hogy az év végéig az igaz­gatóság területén közlekedő fél­száz piros motorvonat mind­egyikét felszerelik erősítőbe­rendezéssel. A vasút a pécsi Széchenyi István Gimnázium és Szakkö­zépiskola távközlési műszerész tagozatos tanulóit bízta meg a feladat megoldásával. zül több is hiányzott a szekszár­di kiállításról? — Volt művész, aki csak Pécsett állított ki, volt, aki a következő állomás, Kaposvár után „emelte” ki alkotását — válaszol Pékné. — Egyetlen da­rab, Lantos Ferenc nagyméretű zománcmunkája a mi hibánk­ból nem jött Szekszárdra: nem fért fel a mikrobuszra. Kaczián János, a megyei művelődési központ igazgatója: — Sok a furcsaság a kiállí­tással kapcsolatban, noha egy ilyen rangos esemény nagyobb odafigyelést érdemelt volna..., hogy finoman fogalmazzak! Az alapproblémát az előkészítet- lenség okozta. Mi is későn sze­reztünk tudomást róla. Oly­annyira, hogy a megyei tanács által jóváhagyott kiállítási ter­vünkben nem is szerepelt. A ta­nács kérésére mindössze tíz na­pot tudtunk „szorítani” az anyag bemutatására. A szek­szárdi kiállítás ideje a Pécsről kapott katalógus szerint júni­us. Az anyagot pedig májusban kellett bemutatnunk. Még any- nyit, hogy egy képzőművészeti tárlatot csupán tíz napig nyitva tartani már-már bűn. Az előké­szítetlen kiállítást nem lehetett beépíteni a ház programjába. Megyeszékhelyünkön mindössze kétszázan tekintették meg a Bartók-kiállítást. Molnár M. György, Szekszár- don élő festőművész is kapott a pályázati felhívásból. — Kész Bartók anyőgom nem volt. Egy hónap alatt lehetet­lennek éreztem olyant alkotni, amely — mint a meghívó írja - méltó emléket állít Bartók Béla művészetének. * Az eddigiekhez bármit hozzá­fűzni felesleges, a tények ön­magukért beszélnek. Legfeljebb annyit jegyeznék meg, hogy valóban örömünkre szolgálna, ha a Dél-Dunántúlon élő kép­zőművészek jól megrendezett közös kiállításait rendszeresen láthatnánk. V. HORVÁTH MÁRIA A tamási Csicsergők Pécsen Az országos gyermekszínját­szó fesztiválon — amit kilen­cedszer Pécsen tartanak június 25-től 29-ig a Tamási Ál­talános Iskola és Úttörőház Csicsergők elnevezésű kisdobos irodalmi színpadának együtte­se képviseli Tolna megyét. Az országos szemle rendkívül szí­nes bemutatósorában — verse­nyen kívül — föllép a nagyszo- kolyi általános iskola gyermek­színjátszó-csoportja is, egy al­kalommal. Míg a tamásiak a területi vetélkedőn nagy sikert aratott műsorukat mutatják be — versben, dalban és táncban mesélve arról, hogy iskolásnak lenni jó —, a nagyszokolyiak a Lúdas Matyi pantomim válto­zatát mutatják be és mindösz- sze egy napig lesznek vendé­gei Pécsnek. A Csicsergők az ifjúsági parkban zajló feszti­válműsoron kívül szerepelnek Sikondán is. Az első fellépé­sükre 26-án, pénteken, a má­sodikra 28-án, vasárnap kerül sor. Új tápszerek Új gabonából készülő táp­szerek gyártását kezdték meg Körmenden, az EGYT Gyógy­szervegyészeti Gyárának Lacta tápszergyárában. A gabona alapú Gratti-termékcsalád kor­pás, szójás, almás, kakaós pe- helyből áll. A gyártók főleg a korpával dúsított változat sike­rében bíznak, a korpás pehely ugyanis jó étrendi hatású gyer­mektápszer. A szója alapú pe­hely különösen azok étkezési gondjait könnyíti, akik búza­lisztből készült ételeket nem fogyaszthatnak. Az almás, ka­kaós pehely búzalisztből, tej­porból, cukorból és aroma­anyagokból készül. A Magyar Állami Operaház Erkel Színházában a közelmúlt­ban a Marseille-i Nemzeti Roland Petit Balett, Roland Petit: Coppélia című balettjét mutatta be. Két táncos: Mireille Bo­urgeois és Denis Ganio Hangszórók a vonaton Döntött a Legfelsőbb Bíróság Kártérítés karambol után Egy személyautó összeütkö­zött a vele szemben szabályo­san közeledő motorkerékpárral, amelynek oldalkocsijában öt­venéves asszony ült. A karam­bolt az autó vezetője okozta, akiről kiderült, hogy fiatalkorú és természetesen járművezetői jogosítvánnyal sem rendelke­zett. Ezért a bíróság elítélte. A baleset következtében az asz- szony oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy egyik lábát amputálni kellett. A szerencsétlenül járt nőnek 67 százalékos rokkantság miatt nyugdijat állapítottak meg. Az Állami Biztosító megyei igaz­gatósága — a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása alapján — dologi károk, kere­setveszteség, utazási költség, S egyéb címeken 150 ezer forintot megtérített és havi 4560 forint já­radékot állapított meg részére. A sérült nő azonban ezenkívül nem vagyoni kártérítést is kö­vetelt a biztosítótól, ezért pert indított ellene. Az ügy a Leg­felsőbb Bíróságon dőlt el, amely 150 ezer forintot ítélt meg neki. A döntés indokolása szerint a rokkant művégtagot kapott, amellyel azonban csak korlá­tozottan tud mozogni, tehát já­róképességének csökkenése éle­tét és a közösségben való rész­vételét jelentősen nehezíti. Va­gyoni kárának megtérítése azonban a nem vagyoni kiha­tásokat is enyhíti, különösen azért, mert az Állami Bizosító kötelezte magát Trabant Hyco- mat autó vételárának megtérí­tésére. Ezáltal mozgásképessé­ge — viszonylagosan — javul­ni fog. Életveszélyes csecsemőotthon Az egyik városi tanács beru­házási vállalata egy építőipari vállalattal szerződést kötött cse­csemőotthon létesítésére. Már az átadás után is több javítást kéllett elvégezni. Később, újabb beázásokat észleltek, melyeket a kivitelező nem szüntetett meg arra hivatkozva, hogy szavatos­sági kötelettsége már lejárt. Ezért per indult ellene. A beruházási vállalat kere­setében előadta, hogy a vako­lat hullása miatt az épület élet­veszélyes. Több szobát máris kénytelenek voltak lezárni. Az első fokú bíróság a kerese­tet elévülés címén elutasította. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bí­róság ezt a döntést megváltoz­tatta, és az építőipari vállala­tot kötelezte: a javítási mun­kálatokat megállapított határ­időn belül végezze el. A kirendelt szakértő helyszí­ni szemlét tartott és megálla­pította: a szobák huszonöt szá­zaléka hibás, mert az építkezés­kor eltértek a tervtől, nem tar­tották be a műszaki előírásokat. Olyan födém készült, ami mi­att az épület szellőzetlen, salét- romos. Az utólagos javítások sem voltak megfelelőek. Ennek ellenére a hibák megszüntethe- tők, ha a tetőszerkezetet a fö­démig lebontják és az előírásos módon újból felépítik. A szak- vélemény alapján a Legfelsőbb Bíróság kimondta: a létesítmény a kivitelezési hibák miatt a ren­deltetésszerű használatra alkal­matlan. A továbbiakban az ítélet rá­mutatott arra, hogy ÉVM-ren- delet értelmében alkalmatlan­ság esetén a szavatossági jogok elévülése ideje az átadási, át­vételi eljárás befejezésétől szá­mított három év. Ezen az időn belül a kivitelező több hibát ja­vított ki, ami a Polgári Tör­vénykönyv szerint a szavatossá­gi igény elévülését megszakítja. Ezt azt jelenti, hogy a legutóbb végzett javítástól számított há­rom éven belül a szavatossági igény érvényesíthető. Ennek megfelelően, a beruházási vál­lalat keresetét időben nyújtot­ta be, tehát az elévülési kifo­gás alaptalan. A javítások el­végzésére — szakértői véle­mény alapján — a Legfelsőbb Bíróság határidőt szabott meg. Az eltartók mindent tagadnak Egy idős özvegyasszony fiatal házaspárral tartási és öröklési szerződést kötött. Ebben a há­zaspár vállalta, hogy a matró­na eltartásáról, ápolásáról és eltemettetéséről gondoskodik, viszonzásképpen az asszony rá­juk hagyta a házát, s erről vég­rendeletet készített. Az idős nő­nék nyugdíja is volt, de azzal a megállapodás értelmében sza­badon rendelkezett. Évekig minden rendben volt, amikor a fiatalok kérték, hogy az időközben felemelt nyugdí- járó való tekintettel járuljon hozzá eltartásához, ezt az asz- szony megtagadta mire a vi­szony annyira megromlott kö­zöttük, hogy a házaspár ellen pert indított: kérte a tartási és öröklési szerződés megszünte­tését. Keresetében arra hivat­kozott: azóta, hogy nem telje­sítette kérésüket, nem gondos­kodnak róla. Az eltartók min­dent tagadtak. Még tartott az ügy bírósági tárgyalása, amikor az idős asz- szony meghalt, de a pért test­vére folytatta. A járásbíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság a keresetet elutasította. Ezt azzal indokolták, hogy az eltartók nem adtak okot a szer­ződés megszüntetésére, mert nincs adat arra, hogy a gondo­zást és ellátást megtagadták volna. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az alsó fokú ítéleteket hatályon kívül helyez­te és új eljárást rendelt et. Ha­tározatában a következőket mondta ki: — A jogszabályban meghatá­rozott okók esetén a tartási, öröklési szerződés megszünteté­sét bármelyik fél kérheti. Az el­tartott halála után is vizsgálni kell, hogy az elhunyt ilyen irá­nyú keresete mennyire volt meg­alapozott. Bár az idős asszony azt állította, hogy a fiatalok, amiért anyagi kérésüket nem teljesítette, többé nem törődtek vele, sem erre nincs megnyug­tató adat, sem arra, hogy a szerződő felek viszonya miért romlott meg. Ezt pedig tisz­tázni kell, mert tartási, öröklé­si szerződést csak egyoldalú sú­lyos szerződésszegés esetén le­het megszüntetni. Amennyiben az elhunyt állítása megfelelt a valóságnak, alkalmas lehet az öröklési szerződés megszünte­tésére. Az erre vonatkozó tény­állást új bizonyítási eljárással kell tisztázni. HAJDÚ ENDRE (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A tablón huszonnyolc vég­zős hallgató van. Ennyien vé­geztek idén Tamásiban, a Bé­ri Balogh Ádám Gimnázium levelező tagozatán. A négy ke­mény év nem látszik az arcu­kon. A négy év alatt bizony sok-sok nehézséggel kellett megküzdeniük, hisz a végzősök között vannak többgyermekes édesanyák, feleségek, apák, akiknek nemcsak a munkahely, a tanulás, de a család is gon­dot jelentett. Vannak köztük ve­zetők és beosztottak. Egy mind- annyiukban közös: munka mellett szerezték meg az érett­ségi bizonyítványt, a magasabb szintű műveltséget, amelynek hasznát veszik ők is, a társada­lom is. Az éretteségi bizonyítványo­kat ők is ünnepélyes keretek között kapták, mint a nappali­sok. Erre az alkalomra a balla­gásra készült ruhájukba öltöz­tek és megkoszorúzták a gim­názium névadójának, Béri Ba­logh Adómnak a szobrát. Az érettségi bizonyítvány kiosztá­sakor kiderült, hogy ketten: Rádi Károlyné és Sebestyén Ist­vánná kitűnőre érettségiztek. MINÁRIK LAJOS Munka mellett szerezték az érettségi bizonyítványt. Vendégjáték

Next

/
Thumbnails
Contents