Tolna Megyei Népújság, 1981. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-14 / 138. szám

1981. június 14. rtÉPÜJSÁG 9 Pihenés és gyógyulás Az éjszakai szanatóriumokban 1976-1980 között, a tizedik ötéves tervben több mint 12 millió szovjet dolgozó vett részt ún. kórmegelőző (profilaktori- kus), éjszakai szanatóriumi ke­zelésben. Ezek az intézmények igen népszerűek a Szovjetunió­ban. Mi ennek a titka? Lássunk egy példát. A dél-urali Asa városában, a Gremjacska folyó partján mű­ködik a Birjozka nevű éjszakai szanatórium. Az Asai Fémkom­binát száz dolgozója érkezik ide naponta munka után, reg­gel pedig külön autóbusz viszi őket az üzembe. Az épületben ötven, minden kényelemmel el­látott szoba található. A tágqs csarnokokban televíziók, kan­dallók, virág. A szanatóriumban mindenki kiválaszthatja a neki legjobban megfelelő pihenési formát. A ^sportkedvelőknek röplabda-, ko­sárlabdapálya és más sportle­hetőségek állnak rendelkezésé­re. Télen síelni és korcsolyázni is lehet, és a folyó jegébe vágott léknél a halászat is nagyszerű szórakozást kínál. A szanatórium azonban nem­csak pihenőhely, orvosai és ápolónői vannak. A dolgozók itt gyógyíttatják is magukat. Elektro-fizikoterápiás kabinok, inhaláló helyiségek, masszázs- terem, fogorvosi rendelő, víz- és iszapgyógymedencék találhatók itt, amelyekben oxigénes, szén- dioxidos, sós, fenyő-, és terpen­tines, zsálya és jódos-brómos _ fürdőket lehet venni. A kármegelőző szanatóriumo­kot a Szovjetunióban iparválla­latok, mezőgazdasági nagyüze­mek, intézmények építik, és lát­ják el a szükséges orvosi és egyéb felszereléssel. A beutal­tak ápolásának költségeit a Kabard-Balkar ASZSZK. Az Eszen kármegelőző szanatóriumban a Tirniauzi Fémkombinát dolgozói pihennek és gyógyulnak. szakszervezetek az állami társa­dalombiztosítási alapból fede­zik. Elsősorban azok kapnak be­utalót, akik egészségre ártal­mas munkakörben dolgoznak, állandó orvosi felügyeletre szo­rulnak, vagy véradóként tevé­kenykednek. Az éjszakai szanatóriumok férőhelyeinek száma állandóan növekszik. Míg 1945-ben az or­szágban mindössze 5 ezer férő­hellyel rendelkeztek, 1980-ban e szám már elérte a 209 ezret. Jelenleg minden iparágnak vannak ilyen szanatóriumai. Az utóbbi években általában a 200-300 férőhelyes, két-három vállalat vagy intézmény dolgo­zói számára tervezett éjszakai szanatóriumokat részesítik előnyben. Ezeket általában szö­vetkezeti alapon építik, és az egyik vállalathoz kapcsolják. A többi vállalat részösszegeket vállal az építési kötségekből. A pihenésnek és gyógyítás­nak szép eredményei vannak. A szantóriumokban kezelt dolgo­zók megbetegedése 30—40 szá­zalékkal csökken. Ritkábban újulnak ki a krónikus betegsé­gek. Az Asai Fémkombinát or­vosai például kiszámították, hány napot betegeskedtek a vállalat dolgozói gyomorfekély miatt a szanatóriumban való tartózkodásuk előtt és után. Ki­derült, hogy a betegnapok szá­ma 421-ről 133-ra csökkent. A szovjet éjszakai szanatóri­umok létének sok éves tapaszta­lata azt mutatja: ezek a szana­tóriumok jól beilleszkednek az ország egészségügyi rendszeré­be, a bennük folyó gyógyító munkával sikerül megelőzni számos betegséget, csökkente­ni a rokkantak számát. Június 14.—július 12. Vadászati világkiállítás Bulgáriában Június 14-én kezdődik és jú­lius 12-ig tart majd a bulgá­riai Plovdivban a III. vadászati világkiállítás. (Az elsőt 1937- ben Berlinben, a másodikat 1971-ben Budapesten rendez­ték.) A kiállítás témakörei: a kör­nyezetvédelem, a természet szépségeinek bemutatása, az ember és a természet kapcsola­ta, a vadászat, a vadgazdálko­dás, a halászat, a sporthorgá­szat. A látogatók képet kaphatnak majd - a legrégibb időtől nap­jainkig — a vadászfegyverek és lőszerek, valamint a halászati felszerelések történetéről, meg­tekinthetik a vadászkutya kiállí­tást. Bemutatnak vadászati té­májú népművészeti és képző- művészeti alkotásokat. Alkalmi bélyegkiállításon láthatók majd a vadászatot, horgászatot és a természetet népszerűsítő gyűj­temények. A bolgár föld hatalmas erdő­ségei rendkívül gazdag vadállo­mánnyal rendelkeznek. A felmé­rések szerint mintegy 150 ezer szarvas, 35 ezer vaddisznó, 800 ezer nyúl, öt és fél millió fácán és 95 ezer vadkacsa található Bulgáriában. De nagy számban élnek a sziklás vidékeken zer- gék, muflonok. Húsz éve a Raz- grad melletti „Vödén” gazda­A kiállítás emblémája ság négy bölényt telepített be. A kedvező körülmények ered­ményeként ma már a bölények száma meghaladja a 90-et. A nagy vadgazdaságokban évente több százezer fácánt, vadkacsát és foglyot tenyészte­nek. A Rusze melletti „Duna" gazdaságban található az or­szág legnagyobb vadászkutya tenyészete. Nagyarányú a hal­tenyésztés: a bolgár halgazda­ságok évente hat és fél millió pontyot, három és fél millió pisztrángot nevelnek. A legnagyobb halfajta a Fe­kete-tengerben élő beluga. A tokhalak családjába tartozik. Hosszúsága olykor eléri a négy­öt métert, súlya a hat mázsát. A Duna legnagyobb hala a harcsa. A két-három mázsás harcsák nem mennek ritkaság- számba, de kifogtak már négy­öt méter hosszú, négy mázsás harcsákat is. A kiállítás központja ,a nem­zetek terme lesz, amelyben az országok vonultatják fel vadá­szati és halászati kultúrájukat. A trófeák értékét nemzetközi zsűri bírálja el. Magyarország önálló pavi­lonnal vesz részt a kiállításon. Az 1160 négyzetméteres terüle­ten szemléltető anyag számol be a magyar vadgazdálkodás­ról. Vadászatunk fejlettségéről a 256 aranyérmés trófea bemu­tatása tanúskodik majd. A tró­feák között szerepelnek a világ­rekorder dám- és őztrófeáink. Kiállításunk szépen szemlélteti a sporthorgósz-mozgalmat is. A szervezett magyar vadászat százéves évfordulója egybeesik az idei világkiállítással. Ez al­kalomból a Magyar Vadászok Országos Szövetsége a magyar vadászat felszabadulás előtti és mai helyzetét mutaja be. Az IBUSZ külön utakat szer­vez a kilállítás megtekintésére. (Gáti) Kilencvenmillió külföldi turista Tavaly több mint 18,5 millió külföldi látogatott Csehszlová­kiába, az elmúlt öt év alatt pe­dig közel 90 millió vendég ke­reste fel a szomszédos orszá­got — 17,6 százalékkal több, mint az előző tervidőszakban. Fejlődött a hazai turizmus is: évente közel tízmillió cseh ál­lampolgár tölti a szabóságát külföldön, 40 százalékkal töb­ben, mint öt évvel ezelőtt. Ezek az adatok meggyőzően bizonyítják, hogy Csehszlováki­át jogosan nevezik a turizmus országának. A területén fenn­maradt több mint másfél száz régi kastély, Prága és más cseh nagyvárosok belvárosának ódon utcái, a középkori építészet cso­dálatos remekművei, az ország 450 múzeuma, a több tucat képtár, amelyek kollekciójában a nemzeti és külföldi művé­szet számtalan világhírű alkotá­sa található — mind-mi.nd óriá­si vonzerőt gyakorol a külföldi turistákra... A téli sportok kedvelőit első­sorban a Tátra vonzza, sok tu­rista a gyógyvizeiről híres für­dővárosok miatt keresi fel az országot. Varsó Barátainak Társasága 1963. március 18-án alakult meg — a lengyel államalapítás ezredik és Varsó fennállása hét­száz éves évfordulójának ün­nepségén — a Nemzeti Múzeum Canaletto-termében Varsó Ba­rátainak Társasága. A baráti társaság gyökerei a századelőig nyúlnak vissza, ak­koriban még csak egy-egy vá­rosnegyed lakosságát fogták össze ezek a kisebb-nagyobb társaságok. Az 1963-ban, dr. Stanislaw Lorentz - a Nemzeti Múzeum igazgatója — elnökle­tével munkához látó társaság elsősorban a háború sújtotta város teljes újjáépítésének a segítését tűzte ki célul, de fel­adatának tekintette, és tekinti ma is — a város történetének feltárását és megismertetését, Varsó jelenének és jövőjének megvitatását, az abban való te­vékeny közreműködést. A társa­ság ismeretterjesztő feladatok­ra buzdító tevékenységét kiter­jeszti az iskolás korúakra is és eljut szava a lengyel társada­lom úgyszólván minden rétegé­hez. A társaság elnöke ma is Lo­rentz professzor, tagjai azon­ban az elmúlt 18 év alatt ugyancsak megsokasodtak. Ma a Varsó Barátai Társaságnak 7200 rendes és 1350 támogató tagja van, 12 „fiók"-klubban és 34 lakókörzetben tevékenyked­nek társadalmi aktívái. Rendez­vényeik előadássorozataik, ve­télkedőik, zene- és szavalóestje­ik, kiállításaik, vitaestjeik szá­ma eddig meghaladta a hatez­ret, a résztvevőké pedig 470 ez­ret is. Nem szorul hátérbe eredeti céljuk sem: a műemlékvédelem előmozdítása. Szép példa erre a varsói vár helyreállítása ér­dekében indított akció. A társa­ság műemlékvédejmi szakember tagjaiból külön bizottságot hív­tak életre és ez - a Lengyel Tu­dományos Akadémia Történeti Intézetének munkatársaival kar­öltve — hangyaszorgalommal hozta össze a dokumentációt ahhoz, hogy a rekonstrukció a legapróbb részletekbe menően tökéletesen sikerülhessen. Anya­gi segítséget is felajánlottak: társasági tagdíjakból, külön be­fizetésekből 11 millió zlotyt utal­tak át a várújjáépítés számlájá­ra és egy XVII. századból szár­mazó művészi gobelin faliképet is ajándékoztak a vár belső be­rendezéséhez. Műtét - lézerszikével Alapos kísérleti próbák után ma már a sebészeti gyakorlat­ban használják a lézerszikét a berlini orvosak. A Charité — a berlini Hum­boldt Egyetem klinikáinak együt­tese — sebészeti klinikáján fényoptikai széndioxid-lézer szi­kével végeznek műtétet, első­sorban olyan betegeken, akik súlyos égési sebek utókövetkez­ményeit viselik. A világon még kevéssé el­terjedt műtéti módszernek szá­mos előnye van a beteg számá­ra. Az így végzett operáció vé­di a szöveteket, a vérvesztesé­get pedig jelentősen csökken­ti. A tudományos brigádok hatvanötezer újítása Korea Munkapártjának felhí­vására 1978. február 17-én ala­kultak meg az első tudomá­nyos fejlesztő brigádok, amelyek az ország iparának eddig soha nem látott fejlődéséhez járul­tak hozzá találmányaikkal, újí­tásaikkal, de ami még ennél is jelentősebb, megteremtették a tudomány és a gyakorlat szo­ros kapcsolatát, a tudósok és a termelők együttes munkájának jó alapjait. Ezek a „Február 17.” tudomá­nyos fejlesztő brigádok — az alakulás időpontját választották ugyanis nevükül — az elmúlt 8 hónapban több mint 300 tudo­mányos témát oldottak meg si­kerrel és mintegy ezer találmá­nyuk megvalósítását javasolták. Ha a megalakulásuk óta eltelt időszakot vesszük számba, a számok még ennél is beszéde­sebbek: segítségükkel összesen 65 ezer újítás, találmány való­sult meg a gyakorlatban, a munkahelyeken. A brigádok a népgazdaság különböző ágaiban tevékeny­kednek. Különösen jó eredmé­nyeket értek el a fémkohászati és a könnyűipari, az erdészeti, a halászati és bányaipari ku­tatóintézetekkel együttműködve. Az Andzsu bányakörzetben pél­dául több technikai problémát oldottak meg sikerrel. Az akna­mélyítés, a vágathajtás korábbi módszerei helyett új megoldá­sokat, korszerű gépeket javasol­tak és tevékenységüket nemcsak egy-egy területre összpontosítot­ták, hanem a bányavidék teljes gépesítését is célul tűzték ki. Bőrtalp helyett talpműbőr A talpműbőrök a cipőgyártá­si technológiák nélkülözhetet­len nyersanyagai. Felhasználási arányuk világszerte — így ha­zánkban is — 90 százalék körül van. A természetes bőrökkel nemcsak egyenértékűek, hanem a legtöbb fiziko-mechanikai tu­lajdonság tekintetében felül is múlják azokat. így ma már rég túlhaladott az az álláspont, mely szerint csupán pótanya­goknak kellene tekinteni őket. A talpműbőrgyártás nyersanya­gai közül az elasztomerek je­lenleg és várhatóan még a jö­vőben is a legfontosabb válto­zatok lesznek. Az elasztomere­ken belül a természetes kau- csuk jelentősége egyre csökken, növekszik viszont a szintetikus kaucsuk szerepe. Elasztomere­ket is egyre nagyobb mennyi­ségben alkalmaznak talpműbő­rök előállítására. A PVC közön­séges hőmérsékleten merev, így csakis lágyított formában alkal­mazható talpműbőrként. Hátrá­nyos tulajdonsága azonban nagy hőmérsékletérzékenysége és nagy sűrűsége. Hasznossága habosítással (ún. mikrocellás szerkezet kialakításával) növel­hető. A sok jó tulajdonsággal bíró poliuretán műanyagok al­kalmazását az teszi lehetővé a talpműbőrgyártósban, hogy elő­állításakor igen reakcióképes, kis molekulatömegű, folyékony nyersanyagból lehet kiindulni, és a komponensek összekeveré­sével nagy sebességű folyama­ton keresztül lehet eljutni a po­limer létrejöttéhez. A poliuretán alapú talpműbőrök igen jó fizi­ko-mechanikai tulajdonságok­kal rendelkeznek, különösen ki­emelkedik nagyon jó kopásálló­ságuk és kis fajlagos tömegük. Jelenleg csak poliuretán alapon állítható elő méretpontos mik­rocellás forma-talpműbőr. Képünkön egy NDK gyártmányú gépet láthatunk, amelyen poliuretánbái készül a cipők talp­része, pontosabban a forma-talpmübör. A forma-talpmübör kialakítása a szétnyitható fém szerszámokban a legfejlettebb polimerformázási eljárással, a formára való polikondenzálás- sal történik. A kör alakú formasorral rendelkező, megfelelő ütem szerinti léptetésű gép telje­sen automatikus működésű.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents