Tolna Megyei Népújság, 1981. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-02 / 127. szám

XXXI. évfolyam, 127. szám. ÁRA: 1,40 Ft 1981. június 2., kedd. Mai számunkból FÁBIÁN ÁGOSTONNÉ (4. old.) KÉT SZERZŐ UGYANARRÓL A KORRÓL (4. old.) ORSZÁGOS FOGATHAJTÓ BAJNOKSÁG DOMBÓVÁRON (6. old.) (6. old.) HÁROM NAP UTÁN: 2. SAJÓ PÉTER Befejezte tanácskozását a KISZ X. kongresszusa Budapestre érkezett Lubomír Strougal Az ifjúsági szövetség tettekre mozgósít a munkában, a tanulásban, a haza védelmében Ismét Fejti György a központi bizottság első titkára . Hl Fejti György, a KISZ KB első titkára kongresszuson zárszavát mondja a Magyar-csehszlovák kormányfői tárgyalások A magyar és csehszlovák tárgyalócsoport Vasárnap reggel Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc székhá­zéban megkezdte záró tanács­kozási napját a KISZ X. kong­resszusa. Az elnökségben helyet foglalt Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Méhes Lajos ipari mi­niszter, Óvári Miklós, a Köz­ponti Bizottság titkára, a Politi­kai Bizottság tagjai. Nyitrai István, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára, a tanácskozás soros elnöke beje­lentette, hogy a MAFILM mun­katársai a kongresszus tisztele­tére társadalmi munkában el­készítették a „Szomszédok” cí­mű filmet a magyar fiatalok éle­téről, a KISZ eredményeiről és gondjairól, aktív részvételéről a szocialista építésben. A kong­resszus küldötteinek nevében köszönettel vette át a széles kö­rű bemutatásra szánt film ere­deti példányát a tanácskozás elnöke, majd bejelentette, hogy számos külföldi ifjúsági testvérszervezettől üdvözlő táv­irat érkezett a KISZ X. kongresz- szusához. A Kambodzsai Ifjú­sági Szövetségtől — ahonnan nem tudtak delegációt küldeni Budapestre — a központi bi­zottság elnökének aláírásával érkezett jó munkát, eredményes tanácskozást, további sikereket kívánó üdvözlet a KISZ legma­gasabb fórumának küldötteihez. Ezután folytatódott a KISZ Központi Bizottság beszámolója és a dokumentumok fölötti vi­ta, amelyben felszólalt Grems- berger Gábor, a Pécsi Tudo­mányegyetem hallgatója, Újvá­ri Sándor, a kiskunhalasi kór­ház gazdasági igazgatója, Vo- zár Ilona, a hajdúböszörményi Bocskai Gimnázium tanulója. A vita utolsó felszólalója Sze­keres Imre, a KISZ Veszprém megyei Bizottságának első tit­kára volt. Ezt követően terjesztette elő a szerkesztő bizottság jelenté­sét Nagy Sándor, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára. A A vitára az ügyrend szerint tervezett idő lejárt, ezért - egyetértő szavazással - lezár­ták a központi bizottság beszá­molója, a határozattervezet, a szervezeti szabályzat módosítási javaslata, valamint a központi pénzügyi ellenőrző bizottság je­lentése fölötti vitát. kongresszustól kapott megbíza­tásnak megfelelően a szerkesz­tő bizottság feldolgozta a ple­náris tanácskozáson és a szek­cióüléseken elhangzott, vala­mint az írásban benyújtott hoz­zászólásokat, javaslatokat, ész­revételeket. A tanácskozásokon százharmincketten kaptak szót, 176 küldött pedig írásban fej­tette ki véleményét. Ilyenformán a küldöttek több mint 34 száza­léka kapcsolódott észrevételei­vel, javaslataival a kongresszus napirendjén szereplő témákhoz. A széles körű eszmecserében szót kért-kapott 24 meghívott vendég is. A szerkesztő bizottság véle­ménye szerint a hozzászólók is azokat a kérdéseket tartották fontosnak, amelyekről a beter­jesztett dokumentumok szólnak, s a lényeget tekintve általános egyetértés volt tapasztalható az azokban foglaltakkal kapcso­latban. Ez abból is következik, hogy széles körű, demokratikus vita előzte meg a kongresszust, így a központi bizottságnak — amely két ízben is tárgyalta a határozati javaslatot — módja volt a vita tapasztalatainak ér­demi hasznosítására. Mindamel­lett a kongresszuson is igen sok konkrét észrevétel, javaslat szü­letett, amelyek pontosították, konkretizálták vagy továbbfej­lesztették a beterjesztett doku­mentumokban foglaltakat, dif­ferenciáltabbá tették az adott kérdésben kialakított álláspon­tot. A szerkesztő bizottság véle­ménye szerint ez annak ered­ménye, hogy a küldöttek vá­lasztóik konkrét megbízatásával (Folytatás a 3. oldalon.) Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csa elnökének meghívására hétfőn baráti látogatásra Ma­gyarországra érkezett Lubomír Strougal, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság szövetségi kormányának elnöke. Lubomír Strougal kíséretében Budapestre érkezett Rudolf Rohlicek, a minisztertanács el­nökhelyettese, Alois Hloch kül­kereskedelmi miniszterhelyettes, Dusán Spácil külügyminiszter­helyettes és Karol Újházy, az Állami Tervbizottság elnökhe­lyettese. A csehszlovák, magyar és vörös zászlókkal díszített Feri­hegyi repülőtéren a vendégek fogadására megjelent Lázár György, Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Bajnok Zsolt államtitkár, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke, Kovács Gyu­la, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese, Roska István külügyminiszter-helyettes, Var­ga József, a Minisztertanács Titkárságának vezetője és Vas János külkereskedelmi minisz­terhelyettes. Jelen volt a foga­dáson Václav Moravec, Cseh­szlovákia budapesti és Kovács Béla hazánk prágai nagykö­vete is. Délelőtt a Parlamentben a kormány tanácstermében meg­kezdődtek a magyar—csehszlo­vák tárgyalások. A magyar tárgyaló csoport vezetője Lázár György, tagjai: Marjai József, Kovács Gyula, Roska István, Vas János és Kovács Béla. A csehszlovák tárgyaló cso­portot Lubomír Strougal veze­ti, tagjai: Rudolf Rohlicek, Alois Hloch, Dusán Spácil, Ka­rol Újházy és Václav Moravec. A szívélyes, baráti légkörű tárgyaláson a két miniszter- elnök áttekintette az országaink közötti kapcsolatok alakulását, a gazdasági kapcsolatok fej­lesztésének lehetőségeit, s meg­határozták a további együttmű­ködés fő területeit, tennivalóit. Kölcsönösen -tájékoztatták egy­mást Magyarország és Cseh­szlovákia szocialista építőmun­kájának eredményeiről, s esz­mecserét folytattak a kölcsö­nös érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi kérdésekről is. A szerkesztő bizottság jelentése A Szovjetunió továbbra is javasolja a rakétatelepítések felfüggesztését Vagyim Zaglagyin nyilatkozata A Szovjetunió kész arra, hony egyetleri új rakétafegyvert se telepítsen, mihelyt megkezdőd­nek a kelet—nyugati tárgyalá­sok az eurostratégiai fegyverek­ről — jelentette ki a Frankfur­ter Rundschaunak adott inter­jújában Vagyim Zaglagyin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja. A szovjet politikus, aki a Német Kommunista Párt han­noveri kongresszusán részt vett szovjet küldöttség tagjaként tartózkodik az NSZK-ban, pozi­tívnak minősítette a szovjet— nyugatnémet kapcsolatokat. Mind gazdasági, mind huma­nitárius, mind kulturális téren a viszony kedvezően alakul. „Nyugodt és tárgyilagos hang­nemben tárgyalunk egymás­sal... Csupán egyetlen tényező válhat akadállyá ezen az úton: az új amerikai rakéták" — mondotta Zaglagyin. Zaglagyin emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió 1971 óta számos alkalommal javasolt tárgyalá­sokat erről a kérdésről. A több mint egy évtizedes folyamat kezdetén a szovjet fél még egyetlen SS—20-as rakétával sem rendelkezett, az amerikai­ak pedig csak ötödannyi atom­fegyverhordozó birtokában vol­tak, mint most. A kölcsönös megállapodás akkor könnyebb lett volna, mint jelenleg. „Ja­vaslatainkat először az ameri­kaiaknak címeztük, 1979 már­ciusa óta pedig a nyugat­európaiaknak is. 1979 márciusi javaslataink Bonnban érdekte­lenséggel találkoztak. Október­ben azután azt a választ kap­tuk, hogy most már késő. 1980- ban Schmidt kancellár javasol­ta a rakétafegyverek morató­riumát. Amikor mi támogattuk ezt a javaslatot, akkor viszont nemet mondott. Ebben kevés logikát látok. Ennek ellenére továbbra is készek vagyunk tárgyalni.” Zaglagyin rámutatott: nvuga- ti katonai szakértők is elisme­rik, hogy mindkét fél jelenleg körülbelül ezer-ezer hordozó- rakétával rendelkezik, vagyis paritás áll fenn. Ez a helyzet gyökeresen megváltozik, amennyiben 572 új amerikai rakétát állítanak fel Nyugat- Európában. „Itt nem csak a mennyiség­ről, hanem a minőségről is szó van: ezek az új amerikai raké­ták ugyanis nem korábbi fegy­verek korszerűsített változatai, hanem egészen új minőséget jelentenek. Mitterrand francia államfő helyesen minősítette ezeket stratégiai fegyvereknek. amelyek amerikai részről ve­szélyt jelentenek a Szovjetunió­ra nézve.” Zaglagyin emlékez­tetett rá: „A Pentagon 1979- ben maga is elismerte, hogy első csapást mérő fegyerekről van szó. Vagyis az első csapást német földről mérnék ránk. Egy ellencsapás szükségszerűen a szövetségi köztársaság ellen irányulna. Az amerikaiak vi­szont távol akarják tartani ma­guktól a veszélyt... Az . új, fö­lényre törekvő amerikai straté­gia megfelelő szovjet választ követel. Nem kellene azonban előbb mégis arról beszélnünk, hogy az európai államok egyál­talán hajlandók-e egy ilyen stratégia eszközéül szegődni? A kelet- és nyugat-európai or­szágok nem fenyegetik egy­mást. A sokszor emlegetett szov­jet veszély nem létezik, ezt ve­zető bonni politikusok is tud­ják, és időnként ki is mondják. Minden atombomba, amelyet valahol Európában telepítenek, valamennyi európai számára veszélyt jelent. Ezért fontos a mi számunkra is a Német Szö­vetségi Köztársaság biztonsága. Az önök biztonsága és a miénk egy és ugyanaz a dolog” — mondotta interjújában Vagyim Zaglagyin. Dobozmilliók A_ Paksi Konzervgyár dobozüzeme felkészült a szezonra, a bor­só fogadását elősegítette termelésével: az év elején más kon­zervgyáraknak készített kilencmillió dobozt, ezután megkezd­te a paksi gyár részére újabb kilencmillió doboz gyártását. Sok doboz kell a zöldbab és a paradicsom feldolgozásához is. (Fotó: G. K.) Harcok Bejrútban A Bejrút lakosságát hosszú ideje rettegésben tartó erőszak új hulláma kezdődött meg va­sárnap, amikor a falangista mi­líciák tüzérsége a nyugat-bej­rúti strandokat, tengerparti sé­tányokat vette célba. Mostaná­ig tiszteletben tartották azt a hallgatólagos megállapodást, hogy nem fosztják meg a pihe­nés, a felüdülés egyetlen meg­maradt lehetőségétől az állan­dó bezártságra ítélt embereket. A falangista provokációk nyo­mán heves tüzérségi és rakéta­párbaj bontakozott ki egyfelől a jobboldali milíciák, másfelől az arab békefenntartó erőkhöz tartozó szíriai csapatok, illetve a baloldali fegyveres erők kö­zött. A harcok nem végleges mérlege: 18 halott, 270 sebesült. A keresztény Kelet-Bejrút 6 ha­lottjával és 70 sebesültjével szemben a túlnyomórészt mo­hamedánok lakta Nyugat-Bej- rútban 12 volt a halottak és 200 a sebesültek száma. A falangisták ismét ágyúzták a nyugat-bejrúti palesztin me­nekülttáborokat is. A kiszámít- tott kegyetlenség bizonyítéka, hogy pénteken több találat ér­te az egyik nyugat-bejrúti kór­házat, ahol egy személy meg­halt és 11 - köztük a kórház igazgatója — megsebesült. Ugyanakkor a 2500 gyermeknek otthont adó muzulmán órvahá- zat is lőtték. Pénteken az öt ke­let-bejrúti sebesülttel szemben Nyugat-Bejrútban 73 sebesültet vettek nyilvántartásba a kórhá­zak.

Next

/
Thumbnails
Contents