Tolna Megyei Népújság, 1981. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-02 / 127. szám
XXXI. évfolyam, 127. szám. ÁRA: 1,40 Ft 1981. június 2., kedd. Mai számunkból FÁBIÁN ÁGOSTONNÉ (4. old.) KÉT SZERZŐ UGYANARRÓL A KORRÓL (4. old.) ORSZÁGOS FOGATHAJTÓ BAJNOKSÁG DOMBÓVÁRON (6. old.) (6. old.) HÁROM NAP UTÁN: 2. SAJÓ PÉTER Befejezte tanácskozását a KISZ X. kongresszusa Budapestre érkezett Lubomír Strougal Az ifjúsági szövetség tettekre mozgósít a munkában, a tanulásban, a haza védelmében Ismét Fejti György a központi bizottság első titkára . Hl Fejti György, a KISZ KB első titkára kongresszuson zárszavát mondja a Magyar-csehszlovák kormányfői tárgyalások A magyar és csehszlovák tárgyalócsoport Vasárnap reggel Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc székházéban megkezdte záró tanácskozási napját a KISZ X. kongresszusa. Az elnökségben helyet foglalt Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Méhes Lajos ipari miniszter, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai. Nyitrai István, a KISZ Központi Bizottságának titkára, a tanácskozás soros elnöke bejelentette, hogy a MAFILM munkatársai a kongresszus tiszteletére társadalmi munkában elkészítették a „Szomszédok” című filmet a magyar fiatalok életéről, a KISZ eredményeiről és gondjairól, aktív részvételéről a szocialista építésben. A kongresszus küldötteinek nevében köszönettel vette át a széles körű bemutatásra szánt film eredeti példányát a tanácskozás elnöke, majd bejelentette, hogy számos külföldi ifjúsági testvérszervezettől üdvözlő távirat érkezett a KISZ X. kongresz- szusához. A Kambodzsai Ifjúsági Szövetségtől — ahonnan nem tudtak delegációt küldeni Budapestre — a központi bizottság elnökének aláírásával érkezett jó munkát, eredményes tanácskozást, további sikereket kívánó üdvözlet a KISZ legmagasabb fórumának küldötteihez. Ezután folytatódott a KISZ Központi Bizottság beszámolója és a dokumentumok fölötti vita, amelyben felszólalt Grems- berger Gábor, a Pécsi Tudományegyetem hallgatója, Újvári Sándor, a kiskunhalasi kórház gazdasági igazgatója, Vo- zár Ilona, a hajdúböszörményi Bocskai Gimnázium tanulója. A vita utolsó felszólalója Szekeres Imre, a KISZ Veszprém megyei Bizottságának első titkára volt. Ezt követően terjesztette elő a szerkesztő bizottság jelentését Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára. A A vitára az ügyrend szerint tervezett idő lejárt, ezért - egyetértő szavazással - lezárták a központi bizottság beszámolója, a határozattervezet, a szervezeti szabályzat módosítási javaslata, valamint a központi pénzügyi ellenőrző bizottság jelentése fölötti vitát. kongresszustól kapott megbízatásnak megfelelően a szerkesztő bizottság feldolgozta a plenáris tanácskozáson és a szekcióüléseken elhangzott, valamint az írásban benyújtott hozzászólásokat, javaslatokat, észrevételeket. A tanácskozásokon százharmincketten kaptak szót, 176 küldött pedig írásban fejtette ki véleményét. Ilyenformán a küldöttek több mint 34 százaléka kapcsolódott észrevételeivel, javaslataival a kongresszus napirendjén szereplő témákhoz. A széles körű eszmecserében szót kért-kapott 24 meghívott vendég is. A szerkesztő bizottság véleménye szerint a hozzászólók is azokat a kérdéseket tartották fontosnak, amelyekről a beterjesztett dokumentumok szólnak, s a lényeget tekintve általános egyetértés volt tapasztalható az azokban foglaltakkal kapcsolatban. Ez abból is következik, hogy széles körű, demokratikus vita előzte meg a kongresszust, így a központi bizottságnak — amely két ízben is tárgyalta a határozati javaslatot — módja volt a vita tapasztalatainak érdemi hasznosítására. Mindamellett a kongresszuson is igen sok konkrét észrevétel, javaslat született, amelyek pontosították, konkretizálták vagy továbbfejlesztették a beterjesztett dokumentumokban foglaltakat, differenciáltabbá tették az adott kérdésben kialakított álláspontot. A szerkesztő bizottság véleménye szerint ez annak eredménye, hogy a küldöttek választóik konkrét megbízatásával (Folytatás a 3. oldalon.) Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására hétfőn baráti látogatásra Magyarországra érkezett Lubomír Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnöke. Lubomír Strougal kíséretében Budapestre érkezett Rudolf Rohlicek, a minisztertanács elnökhelyettese, Alois Hloch külkereskedelmi miniszterhelyettes, Dusán Spácil külügyminiszterhelyettes és Karol Újházy, az Állami Tervbizottság elnökhelyettese. A csehszlovák, magyar és vörös zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren a vendégek fogadására megjelent Lázár György, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Kovács Gyula, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Roska István külügyminiszter-helyettes, Varga József, a Minisztertanács Titkárságának vezetője és Vas János külkereskedelmi miniszterhelyettes. Jelen volt a fogadáson Václav Moravec, Csehszlovákia budapesti és Kovács Béla hazánk prágai nagykövete is. Délelőtt a Parlamentben a kormány tanácstermében megkezdődtek a magyar—csehszlovák tárgyalások. A magyar tárgyaló csoport vezetője Lázár György, tagjai: Marjai József, Kovács Gyula, Roska István, Vas János és Kovács Béla. A csehszlovák tárgyaló csoportot Lubomír Strougal vezeti, tagjai: Rudolf Rohlicek, Alois Hloch, Dusán Spácil, Karol Újházy és Václav Moravec. A szívélyes, baráti légkörű tárgyaláson a két miniszter- elnök áttekintette az országaink közötti kapcsolatok alakulását, a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit, s meghatározták a további együttműködés fő területeit, tennivalóit. Kölcsönösen -tájékoztatták egymást Magyarország és Csehszlovákia szocialista építőmunkájának eredményeiről, s eszmecserét folytattak a kölcsönös érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi kérdésekről is. A szerkesztő bizottság jelentése A Szovjetunió továbbra is javasolja a rakétatelepítések felfüggesztését Vagyim Zaglagyin nyilatkozata A Szovjetunió kész arra, hony egyetleri új rakétafegyvert se telepítsen, mihelyt megkezdődnek a kelet—nyugati tárgyalások az eurostratégiai fegyverekről — jelentette ki a Frankfurter Rundschaunak adott interjújában Vagyim Zaglagyin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja. A szovjet politikus, aki a Német Kommunista Párt hannoveri kongresszusán részt vett szovjet küldöttség tagjaként tartózkodik az NSZK-ban, pozitívnak minősítette a szovjet— nyugatnémet kapcsolatokat. Mind gazdasági, mind humanitárius, mind kulturális téren a viszony kedvezően alakul. „Nyugodt és tárgyilagos hangnemben tárgyalunk egymással... Csupán egyetlen tényező válhat akadállyá ezen az úton: az új amerikai rakéták" — mondotta Zaglagyin. Zaglagyin emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió 1971 óta számos alkalommal javasolt tárgyalásokat erről a kérdésről. A több mint egy évtizedes folyamat kezdetén a szovjet fél még egyetlen SS—20-as rakétával sem rendelkezett, az amerikaiak pedig csak ötödannyi atomfegyverhordozó birtokában voltak, mint most. A kölcsönös megállapodás akkor könnyebb lett volna, mint jelenleg. „Javaslatainkat először az amerikaiaknak címeztük, 1979 márciusa óta pedig a nyugateurópaiaknak is. 1979 márciusi javaslataink Bonnban érdektelenséggel találkoztak. Októberben azután azt a választ kaptuk, hogy most már késő. 1980- ban Schmidt kancellár javasolta a rakétafegyverek moratóriumát. Amikor mi támogattuk ezt a javaslatot, akkor viszont nemet mondott. Ebben kevés logikát látok. Ennek ellenére továbbra is készek vagyunk tárgyalni.” Zaglagyin rámutatott: nvuga- ti katonai szakértők is elismerik, hogy mindkét fél jelenleg körülbelül ezer-ezer hordozó- rakétával rendelkezik, vagyis paritás áll fenn. Ez a helyzet gyökeresen megváltozik, amennyiben 572 új amerikai rakétát állítanak fel Nyugat- Európában. „Itt nem csak a mennyiségről, hanem a minőségről is szó van: ezek az új amerikai rakéták ugyanis nem korábbi fegyverek korszerűsített változatai, hanem egészen új minőséget jelentenek. Mitterrand francia államfő helyesen minősítette ezeket stratégiai fegyvereknek. amelyek amerikai részről veszélyt jelentenek a Szovjetunióra nézve.” Zaglagyin emlékeztetett rá: „A Pentagon 1979- ben maga is elismerte, hogy első csapást mérő fegyerekről van szó. Vagyis az első csapást német földről mérnék ránk. Egy ellencsapás szükségszerűen a szövetségi köztársaság ellen irányulna. Az amerikaiak viszont távol akarják tartani maguktól a veszélyt... Az . új, fölényre törekvő amerikai stratégia megfelelő szovjet választ követel. Nem kellene azonban előbb mégis arról beszélnünk, hogy az európai államok egyáltalán hajlandók-e egy ilyen stratégia eszközéül szegődni? A kelet- és nyugat-európai országok nem fenyegetik egymást. A sokszor emlegetett szovjet veszély nem létezik, ezt vezető bonni politikusok is tudják, és időnként ki is mondják. Minden atombomba, amelyet valahol Európában telepítenek, valamennyi európai számára veszélyt jelent. Ezért fontos a mi számunkra is a Német Szövetségi Köztársaság biztonsága. Az önök biztonsága és a miénk egy és ugyanaz a dolog” — mondotta interjújában Vagyim Zaglagyin. Dobozmilliók A_ Paksi Konzervgyár dobozüzeme felkészült a szezonra, a borsó fogadását elősegítette termelésével: az év elején más konzervgyáraknak készített kilencmillió dobozt, ezután megkezdte a paksi gyár részére újabb kilencmillió doboz gyártását. Sok doboz kell a zöldbab és a paradicsom feldolgozásához is. (Fotó: G. K.) Harcok Bejrútban A Bejrút lakosságát hosszú ideje rettegésben tartó erőszak új hulláma kezdődött meg vasárnap, amikor a falangista milíciák tüzérsége a nyugat-bejrúti strandokat, tengerparti sétányokat vette célba. Mostanáig tiszteletben tartották azt a hallgatólagos megállapodást, hogy nem fosztják meg a pihenés, a felüdülés egyetlen megmaradt lehetőségétől az állandó bezártságra ítélt embereket. A falangista provokációk nyomán heves tüzérségi és rakétapárbaj bontakozott ki egyfelől a jobboldali milíciák, másfelől az arab békefenntartó erőkhöz tartozó szíriai csapatok, illetve a baloldali fegyveres erők között. A harcok nem végleges mérlege: 18 halott, 270 sebesült. A keresztény Kelet-Bejrút 6 halottjával és 70 sebesültjével szemben a túlnyomórészt mohamedánok lakta Nyugat-Bej- rútban 12 volt a halottak és 200 a sebesültek száma. A falangisták ismét ágyúzták a nyugat-bejrúti palesztin menekülttáborokat is. A kiszámít- tott kegyetlenség bizonyítéka, hogy pénteken több találat érte az egyik nyugat-bejrúti kórházat, ahol egy személy meghalt és 11 - köztük a kórház igazgatója — megsebesült. Ugyanakkor a 2500 gyermeknek otthont adó muzulmán órvahá- zat is lőtték. Pénteken az öt kelet-bejrúti sebesülttel szemben Nyugat-Bejrútban 73 sebesültet vettek nyilvántartásba a kórházak.
