Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-09 / 107. szám

Mai számunkból TÖRTÉNELMI TÁJAKON (3. old.) IFJÜSÄGUNK VILÁGLÁTÁSA (4. old.) EGY KÖNYVESBOLT „PRÓBAIDEJE” (4. old.) OLVASÓSZOLGALAT SZEKSZÄRD I985-BEN (3. old.) A győzelem öröksége A történelem nem ismeri ezt a kérdést: mi lett volna, ha...? Mégis örök emberi játék játszani a gondolattal, töprengeni, tanakodni, hogy miképp fordult volna a sors kereke, ha másképp fordult volna? Historizáló, po­litizáló társaságban nemegyszer végiggondolják, hogy mi lett volna, ha az első világháború után Európa sok­sok országa érettebben reagál a kapukon dörömbölő forradalmi hullámra? Ha Közép- és Kelet-Európa kis nemzetei a Habsburg-birodalom romjain nem a mara­kodás, hanem az egyetértés szellemében látnak az épí­téshez? Hiszen, ha összefognak, Hitlernek tán nulla esélye lett volna a Drang nach Osten-hez... Nem így történt. Hitler végiggázolt a kontinensen. Ármádiája talán még ma is masírozna, ha a Don és a Volga között nem ütközik vasfalba, ha a megtámadott szocialista ország vasöklű hadserege ízzé-porrá nem zúzza. A történelemnek e lapja gránitba vésve áll, ám a fantáziálókedv számára újabb kérdések maradtak. „Mi lett volna, ha Rudolf Hess különös angliai séta­repülése 1941-ben sikerrel jár és angol—német külön­béke születik?” Vagy „ha 1944 nyarán Stauffenberg gróf pokolgépe elviszi Hitlert az ördögbe, és utódai különbékét köthetnek a Nyugattal?” A kérdést nem csupán a fantázia, sokkal inkább egy­fajta szemlélet sugallja. Emlékeztessünk arra, hogy a fasizmus feletti diadalnak és a békének zengő öröm­himnuszok hangja mellett némely történelmi apróság­ról alig-alig esett és esik szó. Arról, hogy végső vonag- lásában a fasizmus a történelem kerekének kisiklatá- 6ára akkoriban két olyan kétségbeesett kísérletet tett, amelyen szintén elrágódhatnak az asztali-történészek. Hitler öngyilkossága után, az általa kinevezett „törvé­nyes” utód, Dönitz admirális ugyanis még egyszer „fel­adta a labdát” a nyugati hatalmaknak; felajánlotta, hogy kössenek különalkut a háború befejezésére. És amiről nálunk igazán kevesen tudnak: a május 5.-i prá­gai felkelés vezérkarának, pontosabban polgári szár­nyának a Cseh-Morva protektorátus birodalmi hely­tartója, K. H. Frank felajánlotta, hogy alakítsanak ön­álló, nemzeti, csehszlovák kormányt, amely „egyaránt élvezné a Nyugat és Németország bizalmát”. Hesstől Frankig a szándék éle világos. & ha a sanda szándék kudarcba fűlt, az nem a nyugati hatalmakon múlt, hanem az 1945-ös Európa valóságos politikai és katonai erőviszonyain. Azon, hogy Európa félmilliárdos népének elege volt a fasizmusból és a háborúból, de a fasizmushoz és a háborúhoz vezető állapotokból is. És nem utolsósorban azon, hogy egy új világ erős, győ- ' zelmes hadserege kergette a fasiszta seregeket Berlinig, ; a Führerbunkerig, sőt tovább, az a hadsereg, amelyet ? korábban a világtörténelem legnagyobb katonai offen- zívája sem tudott térdre kényszeríteni. Képletesen és l valóságosan: a Vörös Hadsereg harcosai a berlini ; Reichstagra a vörös zászlót tűzték ki, s az ugyanaznap felszabadult csehszlovák fővárosban a nemzeti trikolór ; mellett mindenütt ott lengtek a szocialista jelen és jövő vörös lobogói, a Moldva partján csakúgy, mint a Duna és a Visztula partján... Ama május eseményein az asztali történészeknek te­hát mégsem érdemes spekulálniok. Még kevésbé a fe- ■ lelős politikusoknak, akiknek kezében van a ma tör- ' ténelme. A berlini fegyverletétel aláírása óta harminc- \ hat év pergett le az európai história homokóráján. S ha akkor az európai erőviszony olyan volt, amilyen — a mai status quo sokkal-sokkal markánsabb. Azóta • nemcsak a példának említett Berlin és Prága, de egész sor további európai főváros neve fémjelzi a szocializ­mus létét és erejét — köztük Budapesté. Társadalmi­történelmi realitás ez, vagy ha úgy tetszik, diplomá- ! ciai, nemzetközi status quo. Olyan, amelyben meg­testesül a szocialista közösség ereje, s amelyet a Hitler felett aratott győzelem után éppen harminc évvel Hel- ! sinkiben, Európa kis és nagy országai, az USA-val és Kanadával együtt írásban szentesítettek. Néhány éve ismét kísért Hess, Dönitz, Frank széllé- • me — a realitások kijátszásának szelleme. A világ- történelem legvéresebb háborújában született európai ; egyensúlyt némelyek szívesen felborítanák. A helsinki egyezménnyel és a józan ésszel ellentétben olyan fegy­verkezési hajszát diktálnának Európának és a világ­nak, amely aligha rendíthetné meg az egyensúlyt (s ezt ők is tudják, hiszen a Szovjetuniót eddig soha senki nem szoríthatta sarokba!) —, de amely veszélyesen ki­kezdhetné a béke pilléreit. Ha ma az 1945-ös győzelemre gondolunk, gondoljunk arra is, hogy a hősök és az áldozatok tízmillióinak vére öntözte öreg kontinensünkön harminchat év alatt olyan ‘ új élet szökkent szárba, amelyet — összességében — Európa még soha nem látott. A győzelem öröksége az a példátlan történelmi tény, hogy három és fél évti- ' zede hallgatnak a fegyverek Európában, ahol — most először — nem néznek egymással farkasszemet győz­tesek és legyőzöttek. Az európaiak nem akarják még egyszer romokban látni sem gótikus katedrálisaikat, sem acél-üveg felhő­karcolóikat. Az új európai nemzedék ugyan nem ismeri a háborút, de ismeri a történelmet és pontosan ismeri a választ erre az egyáltalán nem történelmietlen kér- ! désre: mi lenne, ha...? Ismerik apáik művét és meg­becsülik a győzelem örökségét. FIRON ANDRÁS Számítástechnikai rendezvénysorozat A gyógyítás szolgálatában Dr. Szentgáii Gyula-emlékülés Kétnapos program előzte meg Szekszárdon a tegnap lezajlott, dr. Szentgáii Gyula- emléküilést. Az érdeklődők a számítástechnika világából kaptak ízelítőt, a korszerű eszközök gyakorlati bemuta­tásával szemléltetve. A szek­szárdi kórház elhunyt főigaz­gató főorvosának emléke előtt tisztelegtek oly módon, hogy munkásságát felidézve a korszerű, számítógépes egészségügyi ellátás eredmé­nyeit is bemutatták, feltárták az e területen még megoldás^ ra váró teendőket. Az ünnepségen részt vett K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Szabópál Antal, a megyei ta­nács elnöke, dr. Aczél György, a SOTE Egészségügyi Szer­vezési Intézetének igazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnöke, dr. Szentgáii Gyuláné. Dr. Horváth Jenő, megyei főorvos megnyitó szavai után Gondolátok a modern kór­házról címmel Aczél György professzor fejtette ki véle­ményét az egészségügyi ellá­tás jelenlegi helyzetéről, a központi diagnosztikus és terápiás egységek jelentősé­géről. Elemezte a szekszárdi példát, azt, hogyan lehet az adott feltételek .kihasználásá­val ezt a tevékenységet fej­leszteni. Ezt követően dr. Molnár Ádám, a Tolna megyei Ta­nács Kórház-Rendelőintéze­tének főigazgató főorvosa be­szélt az intézmény fejlődésé­ről, vázolta a főbb állomáso­A modern kórházról beszélt dr. Aczél György kát, melyeken keresztül elju­tottak a imái szervezeti szin­tig. Első lépés volt a hagyo­mányos adattárolás és vissza­keresés helyett a lyukkártya­rendszer bevezetése 1967-ben. Az 1974-toen kezdődött szá­mítástechnikai kísérlet célja a kórházi alkalmazás lehető­ségeinek feltárása. A követ­kező évben egy VIDEOTON R—10-es számítógépet telepí­tettek, mellyel .már a kórhá­zi információs rendszer ki­alakításán dolgoztak. Megva­lósult és működik néhány számítógépes modell, melyek részben az ápolási, gyógyítá­si folyamat gépi támogatását, részben a különböző vezetői szintek információs igényét elégítik ki. Ezen belül töb­bek között megvalósították az orvos—gép „párbeszédet”, a véradóállomáson a nyilván­tartást, a járványmegfigyelő alrendszert. A számítógép ezeken túlmenően a klinikai tudományos munkát, a gaz­dálkodási feladatok megva­lósítását is segíti. Mindezek kialakításában dr. Szentgáii Gyula érdemei nagyok. Ezek elismeréseként a kórházszövetség 1980-ban alapított Magyar Kórház­ügyért Emlékérmét első íz­ben — halála után — a volt főigazgató főorvosnak ado­mányozták. Az emlékérmet felesége vette át. Haberschusz Erzsébet Fotó: Bakó Jenő Megnyílt a békehónap A hitleri fasizmus feletti győzelem 36. évfordulója al­kalmából pénteken a Parla­mentben ülést tartott az Or­szágos Béketanács. Az ünne­pi eseménnyel egyben meg­kezdődött a béke- és barát­sági hónap, a magyar béke­mozgalom hagyományos, or­szágot átfogó eseménysoro­zata. A tanácskozást — amelyen megjelent Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára — Sebestyén Nán- dorné, az Országos Béketa­nács elnöke nyitotta meg. Kiemelte: az idei béke- és barátsági hónap kapcsolódik a Béke-világtanács kezdemé­nyezte nagy nemzetközi ak­cióhoz, amely május 4—10. között az európai biztonság és leszerelés ügyéért mozgó­sít. A megnyitót követően Be- recz János, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága külügyi osz­tályának vezetője, az OBT elnökségi tagja tájékoztatta a testületet az időszerű nem­zetközi kérdésekről. > A KB külügyi osztályának vezetője méltatta a szocialis­ta országok pártkongresszu­sainak jelentőségét, kiemel­ve az SZKP XXVI. kongresz- szusának programját, Ezután Kovács Béla, az Országos Béketanács főtit­kára szólalt fel. Rámutatott: az OBT titkársága a Haza­fias Népfronttal, a szakszer­vezetekkel, a KISZ-szel, az MSZBT-vel, a TIT-tel, a szövetkezetekkel, valamennyi társadalmi, tömeg- és réteg- szervezettel, valamint az egyházak képviselőivel közö­sen dolgozta ki a béke- rés barátsági hónap célkitűzéseit, programját. Lázár György fogadta a macedón kormányfőt Befejeződtek a magyar-finn tárgyalások Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke pénteken hiva­talában fogadta Blagoj Po- povot, a Macedón Szocialista Köztársaság végrehajtó ta­nácsának elnökét. A szívélyes légkörű, ‘baráti eszmecserén részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Roska István külügy­miniszter-helyettes és Milan Veres, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság buda­pesti nagykövete is. A macedón vendég a nap folyamán Hatényi István pénzügyminiszterrel és Pozs- gay Imre művelődési minisz­terrel is megbeszélést folyta­tott. Délután az Országházban befejeződtek a hivatalos tár­gyalások Marjai József és Blagoj Popov között. A meg­beszélések végeztével emlé­keztető okmányt fogadtak el a Magyar Népköztársaság és a Macedón Szocialista Köz­társaság gazdasági kapcsola­tainak bővítési lehetőségeiről. 'Blagoj Popov pénteken el­utazott hazánkból. Búcsúzta­tására a Keleti pályaudvaron megjelent Marjai József és Milan Veres nagykövet. Rácz Pál felszólalása a leszerelési bizottságban Az ENSZ-közgyűlésnek a leszereléssel foglalkozó II. rendkívüli ülésszakát előké­szítő bizottság csütörtök esti ülésén Rácz Pál nagykövet, Magyarország állandó ENSZ- képviselője is felszólalt. (Beszédében megállapította, hogy az I. rendkívüli ülésszak óta a nemzetközi helyzet bonyolultabbá vált, a fokozó­dó fegyverkezési hajsza nö­vekvő mértékben fenyegeti a világbékét. A békeszerető erőknek mindent el kell kö­vetniük a fegyverkezési haj­sza megfékezése, az emberi­ségnek egy új katasztrófától yaló megmentése érdekében. A II. rendkívüli ülésszak jó alkalom lehet új, reális le- ‘szerelési javaslatok kidolgo­zására, ami hozzájárulna a kölcsönös bizalom megszilár­dulásához és az egész nem­zetközi légkör javulásához. iRácz Pál hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nagy jelentőséget tulajdonít az előkészítés alatt álló rendkí­vüli ülésszaknak. Rámuta­tott: a tanácskozás napirend­jét úgy kell megállapítani, hogy az átfogó, kellőképpen rugalmas és célratörő legyen. Pénteken a Külügyminisz­tériumban folytatódtak és befejeződtek a magyar—finn hivatalos külügyminiszteri tárgyalások Púja Frigyes és Paavo Väyrynen között. A tárgyaló felek a megbeszélés során a nemzetközi helyzet főbb kérdéseit tekintették át. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a nemzetközi bé­ke, a leszerelés és az enyhü­lés kérdéseire, ezen belül is elsősorban az európai biz­tonság és együttműködés problémájára. A tárgyalásokon részt vett Matusek Tivadar, hazánk helsinki és Osmo Väinölä, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete is. A tárgyalások befejezése után, a délutáni órákban, Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke a Parlamentben fogadta Paavo Väyrynent. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Púja Frigyes, va­lamint Matusek Tivadar és Osmo Väinölä. Magyar-NSZK jegyzőkönyv Veress Péter külkereske­delmi miniszter és dr. Otto Graf Lambsdorff, a Német Szövetségi Köztársaság szö­vetségi gazdasági minisztere Bonnban aláírta a magyar— NSZK gazdasági, ipari és műszaki együttműködési ve­gyes bizottság ötödik ülésé­nek jegyzőkönyvét. A miniszterek tárgyalást folytattak a két ország közöt­ti gazdasági kapcsolatok ala­kulásáról és további perspek­tíváiról. Megállapították, hogy a kétoldalú árucsere- forgalom értéke tavaly első ízben haladta meg a négy- milliárd nyugatnémet már­kát. Véleményt cseréltek to­vábbá a világkereskedelem helyzetéről; mindkét ország a kereskedelmet korlátozó protekcionista akadályok megszüntetése mellett száll síkra. Veress Péter találkozott Hans-Dietrich Genscherrel, a Német Szövetségi Köztársa­ság külügyminiszterével. A megbeszélésen jelen volt Kő­vári Péter magyar nagykövet is. NSZK-beli tartózkodása során Veress Péter látogatást tett az esseni Krupp kon­szernéi, találkozott Otto Wolff von Amerongennel, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák szövetségének el­nökével. Veress Péter pénteken ha­zaérkezett a Német Szövet­ségi Köztársaságból.

Next

/
Thumbnails
Contents