Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-09 / 107. szám
Mai számunkból TÖRTÉNELMI TÁJAKON (3. old.) IFJÜSÄGUNK VILÁGLÁTÁSA (4. old.) EGY KÖNYVESBOLT „PRÓBAIDEJE” (4. old.) OLVASÓSZOLGALAT SZEKSZÄRD I985-BEN (3. old.) A győzelem öröksége A történelem nem ismeri ezt a kérdést: mi lett volna, ha...? Mégis örök emberi játék játszani a gondolattal, töprengeni, tanakodni, hogy miképp fordult volna a sors kereke, ha másképp fordult volna? Historizáló, politizáló társaságban nemegyszer végiggondolják, hogy mi lett volna, ha az első világháború után Európa soksok országa érettebben reagál a kapukon dörömbölő forradalmi hullámra? Ha Közép- és Kelet-Európa kis nemzetei a Habsburg-birodalom romjain nem a marakodás, hanem az egyetértés szellemében látnak az építéshez? Hiszen, ha összefognak, Hitlernek tán nulla esélye lett volna a Drang nach Osten-hez... Nem így történt. Hitler végiggázolt a kontinensen. Ármádiája talán még ma is masírozna, ha a Don és a Volga között nem ütközik vasfalba, ha a megtámadott szocialista ország vasöklű hadserege ízzé-porrá nem zúzza. A történelemnek e lapja gránitba vésve áll, ám a fantáziálókedv számára újabb kérdések maradtak. „Mi lett volna, ha Rudolf Hess különös angliai sétarepülése 1941-ben sikerrel jár és angol—német különbéke születik?” Vagy „ha 1944 nyarán Stauffenberg gróf pokolgépe elviszi Hitlert az ördögbe, és utódai különbékét köthetnek a Nyugattal?” A kérdést nem csupán a fantázia, sokkal inkább egyfajta szemlélet sugallja. Emlékeztessünk arra, hogy a fasizmus feletti diadalnak és a békének zengő örömhimnuszok hangja mellett némely történelmi apróságról alig-alig esett és esik szó. Arról, hogy végső vonag- lásában a fasizmus a történelem kerekének kisiklatá- 6ára akkoriban két olyan kétségbeesett kísérletet tett, amelyen szintén elrágódhatnak az asztali-történészek. Hitler öngyilkossága után, az általa kinevezett „törvényes” utód, Dönitz admirális ugyanis még egyszer „feladta a labdát” a nyugati hatalmaknak; felajánlotta, hogy kössenek különalkut a háború befejezésére. És amiről nálunk igazán kevesen tudnak: a május 5.-i prágai felkelés vezérkarának, pontosabban polgári szárnyának a Cseh-Morva protektorátus birodalmi helytartója, K. H. Frank felajánlotta, hogy alakítsanak önálló, nemzeti, csehszlovák kormányt, amely „egyaránt élvezné a Nyugat és Németország bizalmát”. Hesstől Frankig a szándék éle világos. & ha a sanda szándék kudarcba fűlt, az nem a nyugati hatalmakon múlt, hanem az 1945-ös Európa valóságos politikai és katonai erőviszonyain. Azon, hogy Európa félmilliárdos népének elege volt a fasizmusból és a háborúból, de a fasizmushoz és a háborúhoz vezető állapotokból is. És nem utolsósorban azon, hogy egy új világ erős, győ- ' zelmes hadserege kergette a fasiszta seregeket Berlinig, ; a Führerbunkerig, sőt tovább, az a hadsereg, amelyet ? korábban a világtörténelem legnagyobb katonai offen- zívája sem tudott térdre kényszeríteni. Képletesen és l valóságosan: a Vörös Hadsereg harcosai a berlini ; Reichstagra a vörös zászlót tűzték ki, s az ugyanaznap felszabadult csehszlovák fővárosban a nemzeti trikolór ; mellett mindenütt ott lengtek a szocialista jelen és jövő vörös lobogói, a Moldva partján csakúgy, mint a Duna és a Visztula partján... Ama május eseményein az asztali történészeknek tehát mégsem érdemes spekulálniok. Még kevésbé a fe- ■ lelős politikusoknak, akiknek kezében van a ma tör- ' ténelme. A berlini fegyverletétel aláírása óta harminc- \ hat év pergett le az európai história homokóráján. S ha akkor az európai erőviszony olyan volt, amilyen — a mai status quo sokkal-sokkal markánsabb. Azóta • nemcsak a példának említett Berlin és Prága, de egész sor további európai főváros neve fémjelzi a szocializmus létét és erejét — köztük Budapesté. Társadalmitörténelmi realitás ez, vagy ha úgy tetszik, diplomá- ! ciai, nemzetközi status quo. Olyan, amelyben megtestesül a szocialista közösség ereje, s amelyet a Hitler felett aratott győzelem után éppen harminc évvel Hel- ! sinkiben, Európa kis és nagy országai, az USA-val és Kanadával együtt írásban szentesítettek. Néhány éve ismét kísért Hess, Dönitz, Frank széllé- • me — a realitások kijátszásának szelleme. A világ- történelem legvéresebb háborújában született európai ; egyensúlyt némelyek szívesen felborítanák. A helsinki egyezménnyel és a józan ésszel ellentétben olyan fegyverkezési hajszát diktálnának Európának és a világnak, amely aligha rendíthetné meg az egyensúlyt (s ezt ők is tudják, hiszen a Szovjetuniót eddig soha senki nem szoríthatta sarokba!) —, de amely veszélyesen kikezdhetné a béke pilléreit. Ha ma az 1945-ös győzelemre gondolunk, gondoljunk arra is, hogy a hősök és az áldozatok tízmillióinak vére öntözte öreg kontinensünkön harminchat év alatt olyan ‘ új élet szökkent szárba, amelyet — összességében — Európa még soha nem látott. A győzelem öröksége az a példátlan történelmi tény, hogy három és fél évti- ' zede hallgatnak a fegyverek Európában, ahol — most először — nem néznek egymással farkasszemet győztesek és legyőzöttek. Az európaiak nem akarják még egyszer romokban látni sem gótikus katedrálisaikat, sem acél-üveg felhőkarcolóikat. Az új európai nemzedék ugyan nem ismeri a háborút, de ismeri a történelmet és pontosan ismeri a választ erre az egyáltalán nem történelmietlen kér- ! désre: mi lenne, ha...? Ismerik apáik művét és megbecsülik a győzelem örökségét. FIRON ANDRÁS Számítástechnikai rendezvénysorozat A gyógyítás szolgálatában Dr. Szentgáii Gyula-emlékülés Kétnapos program előzte meg Szekszárdon a tegnap lezajlott, dr. Szentgáii Gyula- emléküilést. Az érdeklődők a számítástechnika világából kaptak ízelítőt, a korszerű eszközök gyakorlati bemutatásával szemléltetve. A szekszárdi kórház elhunyt főigazgató főorvosának emléke előtt tisztelegtek oly módon, hogy munkásságát felidézve a korszerű, számítógépes egészségügyi ellátás eredményeit is bemutatták, feltárták az e területen még megoldás^ ra váró teendőket. Az ünnepségen részt vett K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke, dr. Aczél György, a SOTE Egészségügyi Szervezési Intézetének igazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnöke, dr. Szentgáii Gyuláné. Dr. Horváth Jenő, megyei főorvos megnyitó szavai után Gondolátok a modern kórházról címmel Aczél György professzor fejtette ki véleményét az egészségügyi ellátás jelenlegi helyzetéről, a központi diagnosztikus és terápiás egységek jelentőségéről. Elemezte a szekszárdi példát, azt, hogyan lehet az adott feltételek .kihasználásával ezt a tevékenységet fejleszteni. Ezt követően dr. Molnár Ádám, a Tolna megyei Tanács Kórház-Rendelőintézetének főigazgató főorvosa beszélt az intézmény fejlődéséről, vázolta a főbb állomásoA modern kórházról beszélt dr. Aczél György kát, melyeken keresztül eljutottak a imái szervezeti szintig. Első lépés volt a hagyományos adattárolás és visszakeresés helyett a lyukkártyarendszer bevezetése 1967-ben. Az 1974-toen kezdődött számítástechnikai kísérlet célja a kórházi alkalmazás lehetőségeinek feltárása. A következő évben egy VIDEOTON R—10-es számítógépet telepítettek, mellyel .már a kórházi információs rendszer kialakításán dolgoztak. Megvalósult és működik néhány számítógépes modell, melyek részben az ápolási, gyógyítási folyamat gépi támogatását, részben a különböző vezetői szintek információs igényét elégítik ki. Ezen belül többek között megvalósították az orvos—gép „párbeszédet”, a véradóállomáson a nyilvántartást, a járványmegfigyelő alrendszert. A számítógép ezeken túlmenően a klinikai tudományos munkát, a gazdálkodási feladatok megvalósítását is segíti. Mindezek kialakításában dr. Szentgáii Gyula érdemei nagyok. Ezek elismeréseként a kórházszövetség 1980-ban alapított Magyar Kórházügyért Emlékérmét első ízben — halála után — a volt főigazgató főorvosnak adományozták. Az emlékérmet felesége vette át. Haberschusz Erzsébet Fotó: Bakó Jenő Megnyílt a békehónap A hitleri fasizmus feletti győzelem 36. évfordulója alkalmából pénteken a Parlamentben ülést tartott az Országos Béketanács. Az ünnepi eseménnyel egyben megkezdődött a béke- és barátsági hónap, a magyar békemozgalom hagyományos, országot átfogó eseménysorozata. A tanácskozást — amelyen megjelent Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára — Sebestyén Nán- dorné, az Országos Béketanács elnöke nyitotta meg. Kiemelte: az idei béke- és barátsági hónap kapcsolódik a Béke-világtanács kezdeményezte nagy nemzetközi akcióhoz, amely május 4—10. között az európai biztonság és leszerelés ügyéért mozgósít. A megnyitót követően Be- recz János, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője, az OBT elnökségi tagja tájékoztatta a testületet az időszerű nemzetközi kérdésekről. > A KB külügyi osztályának vezetője méltatta a szocialista országok pártkongresszusainak jelentőségét, kiemelve az SZKP XXVI. kongresz- szusának programját, Ezután Kovács Béla, az Országos Béketanács főtitkára szólalt fel. Rámutatott: az OBT titkársága a Hazafias Népfronttal, a szakszervezetekkel, a KISZ-szel, az MSZBT-vel, a TIT-tel, a szövetkezetekkel, valamennyi társadalmi, tömeg- és réteg- szervezettel, valamint az egyházak képviselőivel közösen dolgozta ki a béke- rés barátsági hónap célkitűzéseit, programját. Lázár György fogadta a macedón kormányfőt Befejeződtek a magyar-finn tárgyalások Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke pénteken hivatalában fogadta Blagoj Po- povot, a Macedón Szocialista Köztársaság végrehajtó tanácsának elnökét. A szívélyes légkörű, ‘baráti eszmecserén részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Roska István külügyminiszter-helyettes és Milan Veres, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete is. A macedón vendég a nap folyamán Hatényi István pénzügyminiszterrel és Pozs- gay Imre művelődési miniszterrel is megbeszélést folytatott. Délután az Országházban befejeződtek a hivatalos tárgyalások Marjai József és Blagoj Popov között. A megbeszélések végeztével emlékeztető okmányt fogadtak el a Magyar Népköztársaság és a Macedón Szocialista Köztársaság gazdasági kapcsolatainak bővítési lehetőségeiről. 'Blagoj Popov pénteken elutazott hazánkból. Búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent Marjai József és Milan Veres nagykövet. Rácz Pál felszólalása a leszerelési bizottságban Az ENSZ-közgyűlésnek a leszereléssel foglalkozó II. rendkívüli ülésszakát előkészítő bizottság csütörtök esti ülésén Rácz Pál nagykövet, Magyarország állandó ENSZ- képviselője is felszólalt. (Beszédében megállapította, hogy az I. rendkívüli ülésszak óta a nemzetközi helyzet bonyolultabbá vált, a fokozódó fegyverkezési hajsza növekvő mértékben fenyegeti a világbékét. A békeszerető erőknek mindent el kell követniük a fegyverkezési hajsza megfékezése, az emberiségnek egy új katasztrófától yaló megmentése érdekében. A II. rendkívüli ülésszak jó alkalom lehet új, reális le- ‘szerelési javaslatok kidolgozására, ami hozzájárulna a kölcsönös bizalom megszilárdulásához és az egész nemzetközi légkör javulásához. iRácz Pál hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nagy jelentőséget tulajdonít az előkészítés alatt álló rendkívüli ülésszaknak. Rámutatott: a tanácskozás napirendjét úgy kell megállapítani, hogy az átfogó, kellőképpen rugalmas és célratörő legyen. Pénteken a Külügyminisztériumban folytatódtak és befejeződtek a magyar—finn hivatalos külügyminiszteri tárgyalások Púja Frigyes és Paavo Väyrynen között. A tárgyaló felek a megbeszélés során a nemzetközi helyzet főbb kérdéseit tekintették át. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a nemzetközi béke, a leszerelés és az enyhülés kérdéseire, ezen belül is elsősorban az európai biztonság és együttműködés problémájára. A tárgyalásokon részt vett Matusek Tivadar, hazánk helsinki és Osmo Väinölä, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete is. A tárgyalások befejezése után, a délutáni órákban, Lázár György, a Minisztertanács elnöke a Parlamentben fogadta Paavo Väyrynent. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Púja Frigyes, valamint Matusek Tivadar és Osmo Väinölä. Magyar-NSZK jegyzőkönyv Veress Péter külkereskedelmi miniszter és dr. Otto Graf Lambsdorff, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi gazdasági minisztere Bonnban aláírta a magyar— NSZK gazdasági, ipari és műszaki együttműködési vegyes bizottság ötödik ülésének jegyzőkönyvét. A miniszterek tárgyalást folytattak a két ország közötti gazdasági kapcsolatok alakulásáról és további perspektíváiról. Megállapították, hogy a kétoldalú árucsere- forgalom értéke tavaly első ízben haladta meg a négy- milliárd nyugatnémet márkát. Véleményt cseréltek továbbá a világkereskedelem helyzetéről; mindkét ország a kereskedelmet korlátozó protekcionista akadályok megszüntetése mellett száll síkra. Veress Péter találkozott Hans-Dietrich Genscherrel, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszterével. A megbeszélésen jelen volt Kővári Péter magyar nagykövet is. NSZK-beli tartózkodása során Veress Péter látogatást tett az esseni Krupp konszernéi, találkozott Otto Wolff von Amerongennel, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák szövetségének elnökével. Veress Péter pénteken hazaérkezett a Német Szövetségi Köztársaságból.
