Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-06 / 104. szám

1981. május 6. I ^NÉPÚJSÁG 5 A piac igényei, a gazdálkodás, a pénzintézetek szerepe Interjú Fúrók Árpáddal, a Magyar Nemzet! Bank Tolna megyei Igazgatóságának vezetőjóvei — A Magyar Nemzeti Bank szerepéről keveset tudunk. Kérem, avasson be bennünket hazánk pénzügyi intézményi rend­szerébe. — A magyar bankrendszer — mai formájában — gya­korlatilag az 1947—48-as években jött létre, bár egyes bankok szervezetét illetően történtek ikisébh-nagyobb változások. — A szocialista típusú ma­gyar bankrendszer alapja a jegybanki funkciókat és a hitelbanki feladatokat szer­vezeti keretein belül egyesítő Magyar Nemzeti Bank. A Magyar Nemzeti Bankot eb­ben az időben 4 bankmono- póliummal ruházták fel, és­pedig a pénzkibocsátási (emissziós), a pénzforgalmi, a hitel- és devizamonopó­liummal. Feladatai közé tartozik — többek között — a gazdasági élet megfelelő el­látása forgalmi eszközökkel, népgazdasági hiteligényeink kielégítése, a valuta viszony­lagos szilárdságának védelme, megfelelő arany- és deviza- készletek gyűjtése és kezelé­se. — A jegybanki és hitelban­ki tevékenység egy intézmé­nyen belüli funkcionálása, valamint a már említett bankmonopóliumok nem je­lentik azt, hogy csak egy bank működik az országban, hiszen a pénzügyek különböző területeinek sajátos feladatai miatt ezeknek a céloknak megvalósítására szolgáló spe­ciális bankok működésére is szükség van. — Az Állami Fejlesztési Bank az állami beruházások­kal, az OTP a lakossági pénzügyekkel, a Magyar Kül­kereskedelmi Bank meghatá­rozott tőkés relációjú pénz- művelétekkel foglalkozik. Szükségesnek tartom itt meg­jegyezni, hogy a pénzügyi mechanizmus egyrészt szoros kapcsolatot tart a gazdaság­irányítás egész rendszerével, szolgálja az általános gazda- ságpdlitikai célkitűzések meg­valósulását, másrészt két nagy résizből áll, éspedig a pénzügyi monetáris intézményekből és a pénzügyi rendszerből. Az előzőekből következik, hogy ahogyan változik a gazdaság­irányítás rendszere, módosul­nák a gazdaságpolitikai cél­kitűzések, úgy módosul szük­ségszerűen a pénzügyi me­chanizmus. Említhetem itt a Közép-európai Nemzetközi Bank létrejöttét, vagy az In­novációs Alap létrehozását. A pénzügyi munka és az intéz­ményi rendszer korszerűsíté­se állandó folyamat, célja, hogy a pénzügy“! mechaniz­mus a leghatékonyabban tud­ja elősegíteni az ország gaz­daságpolitikai célkitűzéseit, és megfelelőéin illeszkedjék a gazdaságirányítás egész rend­szerébe. — A Magyar Nemzeti Bank tulajdonképpen az ország „ütőerén” tartja a „kezét”. Manapság egyre nagyobb szerepet kapnak a pénzintézmények. Be­széljünk bővebben a Tol­na megyei igazgatóság munkájáról. Ffizék Árpád sósodban a kormány hitelpo­litikai irányelvei határozzák meg. Feladatait a központi apparátus mellett a megyén­ként szervezett igazgatóságok és a kisebb területi egysé­gekre fenntartott fiókok lát­ják el. — A Tolna megyei igazga­tóság és három fiókja a me­gyében működő gazdálkodók pénz- és hitelellátásával fog­lalkozik, kezeli pénzeszközei­ket, hitellel támogatja terme­lési, beruházási tevékenysé­güket. A bankári tanácsadás keretében a központi akarat­nak, a hatékonyabb gazdál­kodásnak megfelelő döntések irányába befolyásolja a vál­lalatokat, segítséget nyújt a banki kapcsolattartásban. Elemző munkánk eredménye­ként rendszeres tájékoztatást adunk mind a központunk­nak, mind a helyi szerveknek, a megye gazdaságának hely­zetéről. Most az egyik legfon­tosabb feladat az exporttevé­kenység bővítése, a gazdál­kodók támogatása exportka­pacitásuk bővítésében. — Engedje meg, hogy az igazgatóság hitelezési tevé­kenysége nagyságrendjének érziékeltetése érdekében né­hány számszerű mutatót em­lítsek: Az elmúlt évben a megyéi gazdálkodók részére 5,1 milliárd .forint termelési hitelt nyújtottunk, melyből a rövid lejáratú 4,9 milliárd, a középlejáratú 0,2 milliárd fo­ltot volt Ugyanebben az idő­szakban 138 millió Ft közép­és 182 millió forint hosszú lejáratú beruházási hitel fel- használására került sor. Az V. ötéves tervben 594 millió forint költséggel valósultak meg exportkapacitást bővítő beruházások, megvalósulásu­kat 350 millió forint bankhi­tel tette lehetővé. — A ikészletgazdálkodás javítása állandó feladat. Mit tud tenni a bank ezen a területen? — A Magyar Nemzeti Bank a nála számlával rendelkező és hitelt igénybe vevő gaz­dálkodó teljes gazdasági te­vékenységét áttekinti és ér­tékeli. Ennek keretében a ter- meíéshitélezés a termelőtevé­kenységhez, a készletgazdál­kodáshoz, a fejlesztéshitele­zés pedig a beruházáshoz és a tartós készletnövekedéshez kapcsolódik. — A készletgazdálkodás je­lentősége részben a készle­tekben megtestesülő hatalmas értékben, részben abban van, hogy itt konkrét anyagokról, eszközökről van szó. Minden feleslegesen, vagy a termelés által Indokolt időpontnál előbb beszerzett és lekötött anyag, az indokoltnál több befejezetlen, félkésztermék, vagy elfekvő készáru a ter­mékforgalom egyensúlyát ve­szélyezteti és elvesz anyagi értékeket onnan, ahol ezt gyorsán és eredményesen ké­pesek lennének felhasználni. A banknak mindig Is a fő feladatai közé tartozott a készletek ésszerű mértékre szorítása, a készletnövekedés­nek a termelésnövekedés ál­tal indokolt keretek között tartása. — Közismert, hogy 1978- ban — különböző tényezők együttes hatása eredménye­képpen — a készletek növe­kedése minden korábbi mér­téket meghaladt. Így volt ez országosan, de tapasztaltuk megyénkben is. A bank ek­kor hitelezési magatartásában szigorúbb követelményeket támasztott, az elfekvő kész­letek feltárására és gyors le­építésére kény szeri tette a gazdálkodóikat és termeléshi- íelezésében elzárkózott a hi- telnyúj tástöl, ha a készletnö­vekedés a termelés által in­dokoltat meghaladta, illetve a forgási sebesség romlásá­hoz vezetett. A szigorúbb hi­telezési gyakorlót és az azóta bekövetkezett visszafogottabb termelésnövekedés eredmé­nyéként a készletnövekedés az indokolt mértéken belül maradt. Meg kell említeni, hogy a készletek ma is maga­sak, csupán a bank hitelezési gyakorlata a készletek csök­kentésére nem elégséges. A — Reálisabbnak tartanám azt a megfogalmazást, hogy a Magyar Nemzeti Bank rendelkezik — többé-kevésbé — naprakész áttekintéssel az ország, a vólilallatok, a mező- gazdasági üzemek gazdálko­dásáról, sajátos pénzügyi-hi­telezési, finanszírozási eszkö­zeivel és gyakorlatával képes arra befolyást gyakorolni. Sőt, egyre nagyobb szerepét kapnak a pénzintézetek, nő­nek feladataik. A feladatnö­vekedést nem elsősorban mennyiségi többletmunkaként kell felfognia, hanem érde­mibbé válik munkáink, nő fe­lelősségünk. A direkittrányí- tás gyakorlatában intézmé­nyünk a részletes központi tervekben meghatározott fel­adatok mechanikus pénz- és hitelellátásával foglalkozott, jeléntős volt a hatóságii jog­kör. A gazdasági mechaniz­mus reformja és napjaink- bah is folyó továbbfejlesztése, az áru- és pénzvüszonyok elő­térbe kerülése, a terv által befolyásolt, de nem meghatá­rozott piac megteremtése, az árrendszer reformja, a reális árak, melyek alapján, reális értékítéletek alkothattok egy- egy gazdasági döntés során, minid olyan tényező, melyek a bank klasszikus hitelezési feladatait előtétbe állítják. Érdemi munkát és felelősség- vállalást igényéi eldönteni, hogy a .vállalatok, mezőgaz­dasági üzemék melyik gaz­dasági célkitűzését támogas­suk, akár termelési, akár be­ruházási .hitellel, esetleg ta­gadjuk meg tőlük támogatá­sunkat. Megfelelni ezeknek az új követelményeknek in­tézményen belüli és intézmé­nyen kívüli többletmunkát igényel. Növelni kell felké­szültségünket, módosítani gondolkodásunkat, korszerű­síteni technikai eszközeinket és nem utolsósorban a meg­változott gazdasági gyakor­latnak megfelelő partneri kapcsolatokat kell kiépíteni a gazdálkodókkal. A Magyar Nemzéti Bank munkáját el­A Magyar Nemzeti Bank finanszírozásával épül Szekszárdon a MEZŐGÉP üzemcsar­noka népgazdaság alapfolyamatíai- -ban, valamint a gazdasági szabályozókban folyamatosan bekövetkező változások a banki hitelezési gyakorlattá! együtt lesznek képesek — idővel — reális szintre szo­rítani a készleteket. — Vajon a hiánygazdál­kodás oka vagy következ­ménye az indokolatlanul magas tartalékképzésnek? — A hiánygazdálkodás ki­alakulásával, okaivá!, műkö­désével és következményéivel a szakirodalomban már rég­óta és igen részletesen fog­lalkoznak. Beszélgetésünk szempontjából a lényeg az, hogy van és az is, hogy lát­szólagos, de kedvezőtlen ha­tása éppen úgy jelentkezik, mintha tényleges lenne. — A „hiány” — és most egy hosszabb időtávlatra gon­doljunk vissza — az alapve­tő termelési tényezőkben, a munkaerőben, az anyagbán, az állóeszközökben egyaránt jelentkezett. És hogy miért tartom látszólagosnak ezt a hiányt, azt viszonylag könnyű megérteni. Gondoljunk csak arra, hogy a felfokozott mér­tékű munkaerő-kereslet idő­szakában is egyértelmű volt á vállalatoknál széles körben fellelhető kaipun belüli mun­kanélküliség. Az anyaghiány úgy akadályozta a termelő tevékenységet, hogy köztudott volt: a vállalatok legalább kétszer akkora készlettel ren­delkeznék, mint amekkorát egy adott fejlettségű gazda­ság adott termelési volumen mellett indokolna. A felfo­kozott beruházási kedv mi­nél nagyobb mennyiségű álló­eszköz létrehozáséra abban az időszakiban is törekedett, amikor meglévő állóeszköze­inkét alig több mint egy mű- szakbáh, és műszákon belül is alacsony kühasználtsági fo­kon működtetjük. Persze, ezen kérdések megoldása nemcsak a mi igazgatósá­gunk, de a bank lehetőségeit és hatáskörét is meghaladja. — Kérem, értékelje be­ruházási gyakorlatunkat, adjon tájékoztatást a VI. ötéves terv beruházási hi­telezési lehetőségeiről. — Ügy gondolom, a beszél­getés lehetőségeit meghalad­ja, hogy beruházási politi­kánkról itt részletesen beszél­jék. Mindenesetre, azt a kül­ső szemlélő is megállapíthat­ja, hogy még má is túl hosz- szúak a megvalósítási, kivi­telezési átfutási idők. Szerin­tem e negatív jelenségek okát nem szabályozási hiányossá­gokban, hanem sokkal in­kább a beruházási piac egyensúlyi problémáiban és azokban a vállalatgazdálko­dási problémákban kell ke­resni, amelyek az építőipar körén kívül is megtalálhatók. — Közismertek a VI. ötéves terv célkitűzései, és az is, hogy a szerényebb növekedé­sű ütemhez, szerény beruhá­zási lehetőségek kapcsolód­nak. A beruházások és főleg a beruházási hitelezési le­hetőségek elsősorban a kül­gazdasági egyensúlyunk meg­teremtését. célzó exportkapa­citást bővítő fejlesztésekre irányulnak. A hitelkérelmek elbírálása e követelmény­rendszer mellett alapos és szigorú lesz. A viszonylag alacsony fejlesztési lehetősé­gék éllenére az eszközellá- tóttságot általában megfele­lőnek ítélhetjük a következő öt évre. Az eszközellátottság minősítésénél természetesen figyelembe kell vennünk a műszakszámnövelés lehetősé­gét és az állóeszközök mű­szakon belüli jobb kihaszná­lását. — A bank hogyan érté­keli a piacigények gyors változására rugalmasan reagálni tudó kis termelő egységek létrehozásának folyamatát, tud-e ebben gyorsan segíteni? — Valóban, mind gyakrab­ban hallhatunk .a háttéripar megteremtésének szükséges­ségéről, a kis termelő egységek rugalmas alkalmazkodó ké­pességéről. A 'háttériparral és a kis termelő egységekkel gazdaságunk valamikor ren­delkezett, hadd ne térjek most M arra, hogy milyen gazdasági folyamatok és tö­rekvésék eredményeként csappant meg számuk. Tény, hogy a meglévők számának gyarapítása szükséges részben azért, mert önálló készáru­termelő tevékenységük a bel­ső és a külső piac ellátása ér­dekében nélkülözhetetlen,, résziben pedig áziért, mert kooperációs termelési felada­taik útján a szocialista nagy­ipar eredményesebb működé­sét is elősegítik. Ami a bank segítő közreműködését illeti, mi úgy tekintjük ezt a folya­matot — a kisüzemék számá­nak gyarapodását —, mint szükségest és jót, de hiteltá­mogatásunk mindenkori elő­feltétele, hogy a kisüzem va­lóban rugalmasan, exportra orientáltan, hiánycikkek gyártásában érdekelten és és hatékonyan gazdálkodjon. Termelési hiteleink elbírálása néhány nap alatt megtörté­nik. A fejlesztési hitelkérel­mek felülvizsgálata hosszabb átfutási idejű ugyan, de a jó üzleti lehetőségeknek a vál­lalat részéről történő időbeli felismerése és a hitelkérel­mek gyors és alapos kidolgo­zása, a banki tanácsadás igénybevétele részünkről is gyors ügyintézést eredmé­nyez. — Füzék elvtárs már­cius elején számolt be az MSZMP Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága előtt a gazdálkodó egysé­gek hitelállományáról. Ez a beszámoló elemzőén tár­gyalja megyénk üzemei­nek helyzetét. Hitelképe­sek a Tolna megyei gazda­sági egységek? — Itt elsősorban a fejlesz­tési alapok hitelterheiről, a beruházási hitelek visszafize­tési kötelezettségeiről van szó... Mint ahogy az em­lített beszámolóból is ki­tűnik, a Tolnia megyei gaz­dálkodóik általában hitelké­pesek. Kétségtelen tény, hogy 2—3 gazdálkodó eseté­ben a következő egy-két év­ben gondot fog okozni a fel­tétlen szükséges állóeszköz- pótlások mellett a fejlesztési hitelek visszafizetése, de ezekben az esetekben is egy­értelmű megoldási módok kí­nálkoznak a feszültségek fel­oldására. Azonban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy jelentős azoknak a gazdál­kodóknak a száma, amelyek vagy igen kis mértékben vették igényibe fejlesztési hi­telt, vagy egyáltalán nem rendelkeznék fejlesztési hi­tellel. Gélszerű ezekben a gazdasági egységekben meg­vizsgálni, hogy a hitelpoliti­kai irányelvekben preferált fejlesztési célok (pl. export­bővítő fejlesztés) megvalósí­tására a meghirdetett köve­telményrendszeren belül mi­lyen lehetőségek vannak. — Köszönöm a beszél­getést! HAZAFI JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents