Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-06 / 104. szám

1981. május 6.

I

^NÉPÚJSÁG 5

A piac igényei, a gazdálkodás, a pénzintézetek szerepe

Interjú Fúrók Árpáddal, a Magyar Nemzet! Bank Tolna megyei Igazgatóságának vezetőjóvei

— A Magyar Nemzeti Bank szerepéről keveset tudunk. Kérem, avasson be bennünket hazánk pénzügyi intézményi rendszerébe.

— A magyar bankrendszer — mai formájában — gyakorlatilag az 1947—48-as években jött létre, bár egyes bankok szervezetét illetően történtek ikisébh-nagyobb változások.

— A szocialista típusú magyar bankrendszer alapja a jegybanki funkciókat és a hitelbanki feladatokat szervezeti keretein belül egyesítő Magyar Nemzeti Bank. A Magyar Nemzeti Bankot ebben az időben 4 bankmono- póliummal ruházták fel, éspedig a pénzkibocsátási (emissziós), a pénzforgalmi, a hitel- és devizamonopóliummal. Feladatai közé tartozik — többek között — a gazdasági élet megfelelő ellátása forgalmi eszközökkel, népgazdasági hiteligényeink kielégítése, a valuta viszonylagos szilárdságának védelme, megfelelő arany- és deviza- készletek gyűjtése és kezelése.

— A jegybanki és hitelbanki tevékenység egy intézményen belüli funkcionálása, valamint a már említett bankmonopóliumok nem jelentik azt, hogy csak egy bank működik az országban, hiszen a pénzügyek különböző területeinek sajátos feladatai miatt ezeknek a céloknak megvalósítására szolgáló speciális bankok működésére is szükség van.

— Az Állami Fejlesztési Bank az állami beruházásokkal, az OTP a lakossági pénzügyekkel, a Magyar Külkereskedelmi Bank meghatározott tőkés relációjú pénz- művelétekkel foglalkozik. Szükségesnek tartom itt megjegyezni, hogy a pénzügyi mechanizmus egyrészt szoros kapcsolatot tart a gazdaságirányítás egész rendszerével, szolgálja az általános gazda- ságpdlitikai célkitűzések megvalósulását, másrészt két nagy résizből áll, éspedig a pénzügyi monetáris intézményekből és a pénzügyi rendszerből. Az előzőekből következik, hogy ahogyan változik a gazdaságirányítás rendszere, módosulnák a gazdaságpolitikai célkitűzések, úgy módosul szükségszerűen a pénzügyi mechanizmus. Említhetem itt a Közép-európai Nemzetközi Bank létrejöttét, vagy az Innovációs Alap létrehozását. A pénzügyi munka és az intézményi rendszer korszerűsítése állandó folyamat, célja, hogy a pénzügy“! mechanizmus a leghatékonyabban tudja elősegíteni az ország gazdaságpolitikai célkitűzéseit, és megfelelőéin illeszkedjék a gazdaságirányítás egész rendszerébe.

— A Magyar Nemzeti Bank tulajdonképpen az ország „ütőerén” tartja a „kezét”. Manapság egyre nagyobb szerepet kapnak a pénzintézmények. Beszéljünk bővebben a Tolna megyei igazgatóság munkájáról.

Ffizék Árpád

sósodban a kormány hitelpolitikai irányelvei határozzák meg. Feladatait a központi apparátus mellett a megyénként szervezett igazgatóságok és a kisebb területi egységekre fenntartott fiókok látják el.

— A Tolna megyei igazgatóság és három fiókja a megyében működő gazdálkodók pénz- és hitelellátásával foglalkozik, kezeli pénzeszközeiket, hitellel támogatja termelési, beruházási tevékenységüket. A bankári tanácsadás keretében a központi akaratnak, a hatékonyabb gazdálkodásnak megfelelő döntések irányába befolyásolja a vállalatokat, segítséget nyújt a banki kapcsolattartásban. Elemző munkánk eredményeként rendszeres tájékoztatást adunk mind a központunknak, mind a helyi szerveknek, a megye gazdaságának helyzetéről. Most az egyik legfontosabb feladat az exporttevékenység bővítése, a gazdálkodók támogatása exportkapacitásuk bővítésében.

— Engedje meg, hogy az igazgatóság hitelezési tevékenysége nagyságrendjének érziékeltetése érdekében néhány számszerű mutatót említsek: Az elmúlt évben a megyéi gazdálkodók részére 5,1 milliárd .forint termelési hitelt nyújtottunk, melyből a rövid lejáratú 4,9 milliárd, a középlejáratú 0,2 milliárd foltot volt Ugyanebben az időszakban 138 millió Ft középés 182 millió forint hosszú lejáratú beruházási hitel fel- használására került sor. Az V. ötéves tervben 594 millió forint költséggel valósultak meg exportkapacitást bővítő beruházások, megvalósulásukat 350 millió forint bankhitel tette lehetővé.

— A ikészletgazdálkodás javítása állandó feladat. Mit tud tenni a bank ezen a területen?

— A Magyar Nemzeti Bank a nála számlával rendelkező és hitelt igénybe vevő gazdálkodó teljes gazdasági tevékenységét áttekinti és értékeli. Ennek keretében a ter- meíéshitélezés a termelőtevékenységhez, a készletgazdálkodáshoz, a fejlesztéshitelezés pedig a beruházáshoz és a tartós készletnövekedéshez kapcsolódik.

— A készletgazdálkodás jelentősége részben a készletekben megtestesülő hatalmas értékben, részben abban van, hogy itt konkrét anyagokról, eszközökről van szó. Minden feleslegesen, vagy a termelés által Indokolt időpontnál előbb beszerzett és lekötött anyag, az indokoltnál több befejezetlen, félkésztermék, vagy elfekvő készáru a termékforgalom egyensúlyát veszélyezteti és elvesz anyagi értékeket onnan, ahol ezt gyorsán és eredményesen képesek lennének felhasználni. A banknak mindig Is a fő feladatai közé tartozott a készletek ésszerű mértékre szorítása, a készletnövekedésnek a termelésnövekedés által indokolt keretek között tartása.

— Közismert, hogy 1978- ban — különböző tényezők együttes hatása eredményeképpen — a készletek növekedése minden korábbi mértéket meghaladt. Így volt ez országosan, de tapasztaltuk megyénkben is. A bank ekkor hitelezési magatartásában szigorúbb követelményeket támasztott, az elfekvő készletek feltárására és gyors leépítésére kény szeri tette a gazdálkodóikat és termeléshi- íelezésében elzárkózott a hi- telnyúj tástöl, ha a készletnövekedés a termelés által indokoltat meghaladta, illetve a forgási sebesség romlásához vezetett. A szigorúbb hitelezési gyakorlót és az azóta bekövetkezett visszafogottabb termelésnövekedés eredményéként a készletnövekedés az indokolt mértéken belül maradt. Meg kell említeni, hogy a készletek ma is magasak, csupán a bank hitelezési gyakorlata a készletek csökkentésére nem elégséges. A

— Reálisabbnak tartanám azt a megfogalmazást, hogy a Magyar Nemzeti Bank rendelkezik — többé-kevésbé — naprakész áttekintéssel az ország, a vólilallatok, a mező- gazdasági üzemek gazdálkodásáról, sajátos pénzügyi-hitelezési, finanszírozási eszközeivel és gyakorlatával képes arra befolyást gyakorolni. Sőt, egyre nagyobb szerepét kapnak a pénzintézetek, nőnek feladataik. A feladatnövekedést nem elsősorban mennyiségi többletmunkaként kell felfognia, hanem érdemibbé válik munkáink, nő felelősségünk. A direkittrányí- tás gyakorlatában intézményünk a részletes központi tervekben meghatározott feladatok mechanikus pénz- és hitelellátásával foglalkozott, jeléntős volt a hatóságii jogkör. A gazdasági mechanizmus reformja és napjaink- bah is folyó továbbfejlesztése, az áru- és pénzvüszonyok előtérbe kerülése, a terv által befolyásolt, de nem meghatározott piac megteremtése, az árrendszer reformja, a reális árak, melyek alapján, reális értékítéletek alkothattok egy- egy gazdasági döntés során, minid olyan tényező, melyek a bank klasszikus hitelezési feladatait előtétbe állítják. Érdemi munkát és felelősség- vállalást igényéi eldönteni, hogy a .vállalatok, mezőgazdasági üzemék melyik gazdasági célkitűzését támogassuk, akár termelési, akár beruházási .hitellel, esetleg tagadjuk meg tőlük támogatásunkat. Megfelelni ezeknek az új követelményeknek intézményen belüli és intézményen kívüli többletmunkát igényel. Növelni kell felkészültségünket, módosítani gondolkodásunkat, korszerűsíteni technikai eszközeinket és nem utolsósorban a megváltozott gazdasági gyakorlatnak megfelelő partneri kapcsolatokat kell kiépíteni a gazdálkodókkal. A Magyar Nemzéti Bank munkáját elA Magyar Nemzeti Bank finanszírozásával épül Szekszárdon a MEZŐGÉP üzemcsarnoka

népgazdaság alapfolyamatíai- -ban, valamint a gazdasági szabályozókban folyamatosan bekövetkező változások a banki hitelezési gyakorlattá! együtt lesznek képesek — idővel — reális szintre szorítani a készleteket.

— Vajon a hiánygazdálkodás oka vagy következménye az indokolatlanul magas tartalékképzésnek?

— A hiánygazdálkodás kialakulásával, okaivá!, működésével és következményéivel a szakirodalomban már régóta és igen részletesen foglalkoznak. Beszélgetésünk szempontjából a lényeg az, hogy van és az is, hogy látszólagos, de kedvezőtlen hatása éppen úgy jelentkezik, mintha tényleges lenne.

— A „hiány” — és most egy hosszabb időtávlatra gondoljunk vissza — az alapvető termelési tényezőkben, a munkaerőben, az anyagbán, az állóeszközökben egyaránt jelentkezett. És hogy miért tartom látszólagosnak ezt a hiányt, azt viszonylag könnyű megérteni. Gondoljunk csak arra, hogy a felfokozott mértékű munkaerő-kereslet időszakában is egyértelmű volt á vállalatoknál széles körben fellelhető kaipun belüli munkanélküliség. Az anyaghiány úgy akadályozta a termelő tevékenységet, hogy köztudott volt: a vállalatok legalább kétszer akkora készlettel rendelkeznék, mint amekkorát egy adott fejlettségű gazdaság adott termelési volumen mellett indokolna. A felfokozott beruházási kedv minél nagyobb mennyiségű állóeszköz létrehozáséra abban az időszakiban is törekedett, amikor meglévő állóeszközeinkét alig több mint egy mű- szakbáh, és műszákon belül is alacsony kühasználtsági fokon működtetjük. Persze, ezen kérdések megoldása nemcsak a mi igazgatóságunk, de a bank lehetőségeit és hatáskörét is meghaladja.

— Kérem, értékelje beruházási gyakorlatunkat,

adjon tájékoztatást a VI.

ötéves terv beruházási hitelezési lehetőségeiről.

— Ügy gondolom, a beszélgetés lehetőségeit meghaladja, hogy beruházási politikánkról itt részletesen beszéljék. Mindenesetre, azt a külső szemlélő is megállapíthatja, hogy még má is túl hosz- szúak a megvalósítási, kivitelezési átfutási idők. Szerintem e negatív jelenségek okát nem szabályozási hiányosságokban, hanem sokkal inkább a beruházási piac egyensúlyi problémáiban és azokban a vállalatgazdálkodási problémákban kell keresni, amelyek az építőipar körén kívül is megtalálhatók.

— Közismertek a VI. ötéves terv célkitűzései, és az is, hogy a szerényebb növekedésű ütemhez, szerény beruházási lehetőségek kapcsolódnak. A beruházások és főleg a beruházási hitelezési lehetőségek elsősorban a külgazdasági egyensúlyunk megteremtését. célzó exportkapacitást bővítő fejlesztésekre irányulnak. A hitelkérelmek elbírálása e követelményrendszer mellett alapos és szigorú lesz. A viszonylag alacsony fejlesztési lehetőségék éllenére az eszközellá- tóttságot általában megfelelőnek ítélhetjük a következő öt évre. Az eszközellátottság minősítésénél természetesen figyelembe kell vennünk a műszakszámnövelés lehetőségét és az állóeszközök műszakon belüli jobb kihasználását.

— A bank hogyan értékeli a piacigények gyors változására rugalmasan reagálni tudó kis termelő egységek létrehozásának folyamatát, tud-e ebben gyorsan segíteni?

— Valóban, mind gyakrabban hallhatunk .a háttéripar megteremtésének szükségességéről, a kis termelő egységek rugalmas alkalmazkodó képességéről. A 'háttériparral és a kis termelő egységekkel gazdaságunk valamikor rendelkezett, hadd ne térjek most M arra, hogy milyen gazdasági folyamatok és törekvésék eredményeként csappant meg számuk. Tény, hogy a meglévők számának gyarapítása szükséges részben azért, mert önálló készárutermelő tevékenységük a belső és a külső piac ellátása érdekében nélkülözhetetlen,,

résziben pedig áziért, mert kooperációs termelési feladataik útján a szocialista nagyipar eredményesebb működését is elősegítik. Ami a bank segítő közreműködését illeti, mi úgy tekintjük ezt a folyamatot — a kisüzemék számának gyarapodását —, mint szükségest és jót, de hiteltámogatásunk mindenkori előfeltétele, hogy a kisüzem valóban rugalmasan, exportra orientáltan, hiánycikkek gyártásában érdekelten és és hatékonyan gazdálkodjon. Termelési hiteleink elbírálása néhány nap alatt megtörténik. A fejlesztési hitelkérelmek felülvizsgálata hosszabb átfutási idejű ugyan, de a jó üzleti lehetőségeknek a vállalat részéről történő időbeli felismerése és a hitelkérelmek gyors és alapos kidolgozása, a banki tanácsadás igénybevétele részünkről is gyors ügyintézést eredményez.

— Füzék elvtárs március elején számolt be az MSZMP Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága előtt a gazdálkodó egységek hitelállományáról. Ez a beszámoló elemzőén tárgyalja megyénk üzemeinek helyzetét. Hitelképesek a Tolna megyei gazdasági egységek?

— Itt elsősorban a fejlesztési alapok hitelterheiről, a beruházási hitelek visszafizetési kötelezettségeiről van szó... Mint ahogy az említett beszámolóból is kitűnik, a Tolnia megyei gazdálkodóik általában hitelképesek. Kétségtelen tény, hogy 2—3 gazdálkodó esetében a következő egy-két évben gondot fog okozni a feltétlen szükséges állóeszköz- pótlások mellett a fejlesztési hitelek visszafizetése, de ezekben az esetekben is egyértelmű megoldási módok kínálkoznak a feszültségek feloldására. Azonban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy jelentős azoknak a gazdálkodóknak a száma, amelyek vagy igen kis mértékben vették igényibe fejlesztési hitelt, vagy egyáltalán nem rendelkeznék fejlesztési hitellel. Gélszerű ezekben a gazdasági egységekben megvizsgálni, hogy a hitelpolitikai irányelvekben preferált fejlesztési célok (pl. exportbővítő fejlesztés) megvalósítására a meghirdetett követelményrendszeren belül milyen lehetőségek vannak.

— Köszönöm a beszélgetést!

HAZAFI JÓZSEF