Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-31 / 126. szám
1981. május 31. Képújság 3 júság problémáival. Ezek közül kettőt említenék: az egyik a lakáákérdés, a másik, a pályakezdés. Mindkettőt napirenden tartja a párt, a kormány és a társadalom és mindnyájan javítani szándékozunk a helyzeten. De a lakásgondokról szólva azért ne felejtsék el, hogy a tanácsi lakásök 57 százalékát ifjú házasok, fiatal családok kapták, öt év alatt 200 ezer fiatal család költözött új lakásba. Mind emellett jogos igény, hogy javuljon a helyzet, s üdvözlöm a KISZ- nek azt a szándékát, hogy ínaga is próbál kezdeményezni. Nem ismerem annyira a mai ifjúság gondolkodását, mint maguk a fiatalok. De annak idején szóba sem kerülhetett, hogy mindjárt kétszobás, összkomfortos la- j-cásban induljon a családalapító fiatalember élete. Akkor az volt a fiatal vágya — talán még most is az —, hogy .akármilyen kicsiny, de saját otthona legyen, ahová mint fiatal házas hazaméhet. Ezt kell nekünk mindenekelőtt elősegíteni többféle módon és formában, mert ez jogos igény. De ezeket a jogos igényeket is helyesen kell értelmezni. Elhiszem, hogy egy fiatalember önálló komfortos lakást szeretne, autóra és külföldi utazásra vágyik. Ezek jogos igények lehetnek egy fiatalembernek, de ne felejtsék, hogy ezt így egy- csapásra egyetlen társadalom .sem tudja megadni. Lehetetlenség, hogy mi egy fiatalembernek húsz vagy huszonegy éves korára garantáljuk a lakást, a gépkocsit, a külföldi utazásokat. Nem mondhatjuk neki: „Ülj be testvér a készbe, éljen a szocializmus”. Ez így nem megy, ezért neki is kell valamit tennie. A jogos igényeket számon- tartjuk, és azok teljesítésére törekszünk. Ezért dolgozik a párt, a kormányzat és a társadalom is. Egészében véve — azt hiszem — ifjúságunk A KISZ feladatai között az első helyre teszem az eszmeipolitikai nevelést, tudományos világnézetünk, a marxizmus—leninizmus terjesztését és a párt politikájának megvalósítását. Sok vita volt annak idején a pártban is arról, hogy mikor erős a párt, és milyen szerepe van ebben a taglétszámnak. Mi úgy véljük, hogy a párt ereje valamely területen — bár nem teljesen független a taglétszámtól — elsősorban ott mutatkozik meg, ahol politikája érvényesül. Ez bizonyos értelemben az ifjúsági munkára is érvényes, vagyis a KISZ a maga jó munkájával is elősegítheti, hogy a párt politikája minden kérdésben és mindenhol megfelelően érvényesüljön. Ennek érdekében elveink, rendszerünk, eszméink mellett ki kell állni. A KISZ-kongresszus elé terjesztett jelentés és az elnöki megnyitó is említést tett arról, hogy a tanácskozást megelőzően helyenként éles, élénk viták voltak. Itt hozom szóba azt a jelenséget, hogy a párt politikájának helyeslése, a széles körű egyetértés nyomán a felnőttek egy része elszokott a vitától, attól, hogy szembeszálljon a zavaros nézettel, rámutasson az igaz-« Ságra. A felnőttek és a fiatalok határozott kiállására van szükség, a helytelen nézetekkel vitatkozni és velük szemben érvelni kell. Ezek között található olyan, ami a nyugati világból származik, tőlünk idegen, sőt esetenként ellenséges. A fiatalokat különösképpen segíteni kell abban, hogy ismerjék fel az ellenséges, antikom- munista, antiszocialistá nézeteket. Hiszen előfordulhat, hogy valamely nézet ellenséges tartalmát az a fiatal sem ismeri fel, aki azt terjeszti, hát még az, aki hallja. Meg kell tanulni szilárdan kiállni és vitatkozni, érvelni és meggyőzni. A tanulás, a munka, a honvédelem, a művelődés, a sport nemcsak a társadalomnak, hanem elsősorban magának a fiatalnak az érdehelyzete, jelene elfogadható, jövője szép és biztos. Ifjúságunk erkölcsi, politikai állapota megfelelő. A fiatal korosztályok óriási többsége tanul, dolgozik. Részt vesznek a szocialista munkaversenyben és brigádmozgalomban, önkéntes építőtáborokban. Itt már szóba hozták a védnökségeket, amelyek nagyon fontos segítői a szocializmus építésének. Megemlítem Paksot, bár sok 'más példa is van a jó vállalásokra. Pasztuhov elvtárs is szólt arról, hogy fiataljaink Uszty-Ilimszkben és az oren- burgi vezeték építésében is becsületet szereztek a magyar népnek. Sőt, van olyan tapasztalat, hogy a magyarok külföldön jobban igyekeznek és a nemzet becsületére többet adnak, mint itthon. A világban sokfelé dolgoznak magyar munkások, és általában dicsérik a munkájukat. De jó lenne, ha itthon is mindenütt ugyanezt tehetnénk! Eleget tesznek a fiatalok honvédelmi kötelezettségeiknek is. És ez nagyon fontos, mert megfelelő színvonalon kell tartani hazánk és a szocialista országok védelmi erejét. Nem engedhetjük meg, hogy a kapitalisták fölénybe kerüljenek és a maguk akaratát erőszakolják rá az emberiségre. A népek már tudják, hogy mit várhatnak a kapitalizmustól és az imperializmustól. Mindent meg kell tennünk és meg is teszünk a megfelelő színvonalú honvédelemért. A fiatalokat is ilyen szellemben kell nevelnünk. Minél erősebb védelmi képességünk, annál inkább elejét vehetjük az imperialisták mindenféle vérmes reményeinek és kalandor akcióinak. Ez is a béke szolgálata és védelme! Mindent összevetve én a szerény megfogalmazás híve vagyok: az ifjúság általános helyzete, anyagi, erkölcsi és politikai állapota jobb még lehet, rosszabb ne legyen soha! ke. Hallani olyan esetről, hogy a tizenéves gyerek kijelenti az apjának, nem tanulok neked tovább. Az ilyen fiatalnak meg kell magyarázni, hogy végsősoron nem az apjának, nem a pártnak, nem a KISZ-nek, hanem elsősorban saját magának tanul. S nemcsak a társadalomnak, hanem önmagának is dolgozik, saját jövőjét is építi. Ugyanígy a honvédelmi kötelezettség becsületes teljesítésével saját életét és jövőjét is védelmezi. Az eszmei, erkölcsi nevelésben nagy szerepe van a családnak, aZ iskolának, a társadalomnak, amibe természetesen beleértem a pártot és a KlSZ-t is. Amikor az ember világra jön. nem több. mint egy természeti lény. Ahhoz, hogy emberré váljon, hogy az emberi magatartási normákat megtanulja, a társadalom hatása szükséges. ÁZ első, aki neveli, tanítja, a szülő; a második a tanító és a tanár; a harmadik a KISZ, a párt, a felnőtt társadalom, az idősebb nemzedék. Az embereket szocialista öntudatra, hazafiságra és internacionalizmusra, a munka megbecsülésére, politikai és erkölcsi igényességre, bátorságra kell nevelni. A fiatal ebben az értelemben legyen „idealista” és Harcoljon az eszmék tiszta érvényesüléséért. Később rá fog jönni, hogy ez nehéz dolog, sokat kell érte küzdeni. A nevelésben nagy a példa ereje. Mert, ha valaki nem úgy él és nem úgy cselekszik, ahogy azt hirdeti, akkor szavának nincs hitele. S rendkívül fontos nevelési módszer, hogy a fiataloknak feladatokat adjunk, s bízzunk bennük. Ha a fiatalemberben ambíció van, arra építeni lehet, mert többre képes, mint az előző nemzedék. Már az indulásnál nagyobb az alapműveltsége, több az ismerete, a tárgyi tudása. Kedves elvtársak! A KISZ X. kongresszusának eredményes, jó munkát kívánok. Ügy gondolom, hogy miként a párt XII. kongreszszusa, az országgyűlési és tanácsi választások, majd a szakszervezeti és a népfrontkongresszus, akként a KISZ X. kongresszusa is bizonyítja belső helyzetünk szilárdságát, ifjúságunk tettrekészsé- gét és újabb lendületet ad a szocialista építéshez. Amit eddig itt láttam és hallottam, az biztató. A pártszervezetek eddig is segítették, és a jövőben is segíteni fogják a KISZ munkáját.. ÁllaAz elfogadott napirendnek megfelelően szombaton reggel hat szekcióban folytatta tanácskozását a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusa. Szűkebb hazájuk, az őket megválasztok véleményét tolmácsolva külön-külön munkabizottságban elemezték a kongresz- szusi dokumentumokat a munkásfiatalok, a mezőgazdaságban dolgozó KISZ-esek, az értelmiségi fiatalok képviselői, a fegyveres erők és testületek ifjúkommunistái, a középiskolások és szakmunkástanulók, * valamint. az egyetemisták és főiskolások kongresszusi küldöttei. A munkásfiatalok szekciójának ülésén, a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában — Juhász Andrásnak, a KISZ Központi Bizottsága titkárának vezetésével — a pályakezdő évekről szólván elsősorban azokat, a gondokat vették górcső alá, amelyeknek, megoldásából a KISZ is részt vállalhat. Hatvankilen- cen jelentkeztek a vitában, de még egyharmaduk személyes meghallgatására sem futotta az időből. Aki nem léphetett a mikrofonhoz, írásban juttatta el gondolatait a szerkesztő bizottsághoz. A fiatal munkások társadalomban elfoglalt szerepüket és rangjukat a mai és a holnapi országépítésben érzékletesen — s nagy tetszést keltve — fogalmazta meg egy bauxitbányász fiatal. Előbb idézte az MTA idei közgyűlésének egy sarkalatos állásfoglalását: a most következő nehéz években különösen szükség van új szellemű, tehetséges, megalapozott tudású és bátor műszaki, gazdasági irányító-tervező gárdára. A felszólaló ehhez hozzátette: ugyanez a követelmény a beosztottaknál is; a szakmunkások is csak ugyanilyen rátermettséggel, műveltséggel tudnak helytállni. Javasolta: segítse a KISZ, hogy a fiatalok a munkába lépés, után is állandóan fejleszthessék tudásukat. általános, szakmai és politikai műveltségüket. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok szekcióülésén — amelynek az MSZMP Politikai Főiskolája adott otthont — Juscsák György, a KISZ KB intéző bizottságának tagja, a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatója vezette a vitát, amelyben tizennyolcán fejtették ki a véleményüket, s tizennégyen írásban nyújtották be hozzászólásukat. A magyar mezőgazdaság teljesítményeinek, eredményeinek nemzetközi megítélése igen kedvező, egyes ágazatai a világ legjobbjaihoz mérhetők. Jóllehet már-ínár megkopott a jelző, de nem helyettesíthető mással: felszabadulásunk óta a nagyüzemi termelés föltételeinek megteremtésével forradalmi változások mentek végbe a szántóföldi gazdálkodásban, az állattenyésztésben. Az élelmiszertermelés népgazdasági jelentősége közismert, s hogy fejlődésének dinamizmusa ne mérséklődjék: stratégiai feladat. Adottak a technikai lehetőségek, a szellemi tőke, s bár a pénzügyi források apadnak, a kevesebből is lehet és kell is többet előállítani, fölmutatni. Ez pedig jórészt a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokon, szakmunkásokon és betanított munkásokon, technikusokon és mérnökökön múlik. Az iparban, a mezőgazdaságban, az államigazgatásban, valamint az igazságszolgáltatás területén tevékenykedő diplomás fiatalok, alkotó művészek és pedagógusok küldöttei az értelmiségi fiatalok szekciójában vitatták meg korosztályuk sajátos kérdéseit. A Magyar műnk, az egész társadalom is támogatja a KISZ nemes célkitűzéseit. Az idősebb generációnak nagy öröm, hogy méltó nemzedék állt, s áll a helyére. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében kijelenthetem — s gondolom, Lázár elvtárs is egyetért vele —, hogy a KISZ a jövőben is bizton számíthat a pártra és a kormányra a magyar ifjúTudományos Akadémia székházában Köpf Lászlónénak, a KISZ KB titkárának vezetésével megtartott eszmecserén 21 felszólaló tolmácsolta küldöttértekezleteik tapasztalatait, foglalkozásuk, szakáguk sajátos eredményeit, gondjait. Oktatáspolitikáról, diákszociális ellátásról, a pályakezdők elhelyezkedésének gondjairól, a KISZ politikai munkájáról és szervezeti életéről — vagyis 60 ezer egyetemi hallgatót foglalkoztató kérdésekről folytattak élénk, alkotó eszmecserét a hazánk 85 egyetemi, főiskolai KISZ- szervezetét képviselő küldöttek a Budapesti Műszaki Egyetemen. Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára vezette a Vitát, amelyben 19-en tolmácsolták a fiatalok, a közösségek véleményét. Többen kifejtették, hogy az egyetemi ifjúság teljes egészében egyetért a párt felsőoktatás-fejlesztési irányelveivel és kész arra, hogy bekapcsolódjon az ebből adódó feladatok kimunkálásába és a végrehajtásba. A küldöttek véleménye szerint szükséges lenne, hogy — intézményes keretek között — a hallgatók érdemben véleményt nyilváníthassanak az oktatók és a tanszékek munkájáról. A középiskolás és szakmunkástanuló fiatalok szekciójának ülésén a KISZ KB székházában — Varga Lászlónak. a KISZ Központi Bizottsága titkárának vezetésével — a kongresszus legifjabb korosztályához tartozó küldöttek fejthették ki véleményüket, összesen 17-en kaptak szót. S a vita valóban tükrözte a résztvevők életkorának sajátosságait: nyíltan, egészséges türelmetlenséggel, szűkebb és tá- ga'bb környezetük jelenségeire egyaránt nyitottan adtak hírt eredményeikről, s vették szómba tennivalóikat. Természetes, hogy talán a legtöbben az életük e szakaszát meghatározó közeggel, az iskolával foglalkoztak. Abban mindannyian egyetértettek: az iskola megkülönböztetett figyelmet érdemel mind az ifjúsági szervezet, mind az állami irányítás részéről, hiszen a jövőért vívott küzdelem olyan színtere, ahol a társadalom új meg új nemzedékeinek tudása, embersége, meggyőződése. alkotó- készsége formálódik. A KISZ-kongresszusok törság nemes céljainak valóra- váltásában. Azt kérem a Kommunista Ifjúsági Szövetség tisztségviselőitől, KISZ- tagjaitól, valamennyi fiataltól, hogy dolgozzanak becsülettel, s bízzanak abban, hogy a szocializmus és a béke győzni fog. A magyar nép ennek jegyében él és dolgozik, s ifjúságunknak is ezek az eszmék teremtik meg a boldog életet. munkanapja ténetében először tartottak szekcióülést a fegyveres testületek fiataljai. A Magyar Néphadsereg művelődési házában megrendezett tanácskozáson Szabó Tibor,‘alezredes, a KISZ Központi Bizottsága intéző bizottságának tagja vezette a vitát, amelyben 13-an szólaltak fel, hatan pedig írásban adták be felszólalásukat. Az ülésen megfogalmazódott: a fegyveres téstületeknél tevékenykedő KlSZ-szerveze- tek eszmei-politikai munkájukkal jelentősen hozzájárulnák ahhoz, hogy a néphadseregben, a belügyi szerveknél, a határőrségnél, a munkásőrségnél szolgáló fiatalok minél eredményesebben teljesíthessék nemei; hivatásukat, a haza Védelméből, oltalmazásából, a határaink őrizetéből, a közrend, közbiztonság megőrzéséből adódó feladatokat Délután az Építők Rózsa Ferenc Székházában plenáris. üléssel folytatta munkáját a kongresszus. A tanácskozáson jelen volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Az elnöklő Pál László bejelentette: ifjúsági és felnőtt dolgozőkolléktívák, tanulóközösségek táviratok százaiban kívántak eredményes munkát a küldötteknek. Mi .több: .sokhelyütt vállaltak a kongresszus tiszteletére kommunista műszakot, amelynek ellenértékéből egyebek között ifjúsági lakásalapot létesítenek. Ezt követően folytatódott a kongresszusi dokumentumok fölött a vita. Ebben felszólalt Zákány József, az MTA Szegedi Biológiai Kutató Intézetének munkatársa, Győrfalvi Hajnalika, az érdi 220-as, Szakmunkásképző Intézet tanulója, Dobozi Zsolt, a Lenin Kohászati Művek villanyszerelője. A kongresszusi terem bejáratánál/ dobszó harsant, s a szélesre táruló ajtón 400 budapesti piros- és ikéknyakken- dős érkezett zászlókat lobogtatva a kongresszus köszöntésére. A tanácskozás elnöke megköszönve az 1 200 000-es úttörősereg küldötteinek kedves szavait, bejelentette: kongresszusi ajándékként a pajtások vigyék hírül társaiknak azt, hogy az ifjúsági szövetség tagjai az úttörőszövetség 35. születésnapja tiszteletére vállalják valamennyi megyében, városban és járásban egy-egy sportpálya, játszótér felújítását, s azt, hogy társadalmi munkában felépüljön egy új margitszigeti úttörőstadion. Ezután a vitában felszólalt Varga Tibor határőr főhadnagy, Kovács Erzsébet, a Mátra Művelődési Központ közművelődési előadója, Bulla Miklós, a Budapesti Műszaki Egyetem tanársegéde, Bedő Katalin, a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium tanulója. A kongresszuson felszólalt Pozsgay Imre művelődési miniszter, aki a Minisztertanács üdvözletét, jókívánságait tolmácsolta a küldötteknek. A többi között kiemelte: a párt Központi Bizottságának 1970- ben hozott ifjúságpolitikai határozata, s az annak nyomán született ifjúsági törvény hosszú időre határozta meg a társadalmunk e rétegével kapcsolatos feladatait. A törvény szellemének megfelelően növekedett az állami szervék, gazdasági intézmények felelőssége az ifjúságért, s ez tettekben is kifejeződött. Ezt követően felszólalt Koncz Tibor, a polgári November 7. Tsz elnöke, Czan- ka Valéria, a Finommechanikai Vállalat kaposvári gyárának műszerésze. Bajsz József, a Paksi Atomerőmű Vállalat mérnöke arról szólt: a fiatalok is derekasan kiveszik a részüket abból, hogy nagy befektetéssel létrehozott atomerőművünk majd maximális hatékonysággal működhessen. Az ifjúsági szövetség előző, IX. kongresszusa KISZ építkezéssé nyilvánította az atomerőmű létesítését. Jelenleg a beruházáson 70 alap- szervezetben 2100 KISZ-tag dolgozik, ami azt jelenti, hogy a szervezettség meghaladja az 50 százalékot. Üjabb lendítő erőt ad a beruházásnál vállalt feladatok időbeni, jó minőségű teljesítéséhez, hogy a kormánnyal kötött megállapodás értelmében megszervezték a KISZ-esek 200 fős Lékai János építő- brigádját. Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese emlékeztetett arra, hogy a szákszervezetek négy és fél milliós tagságának egyharmada, s a tisztségviselők több mint fele fiatal. Nagy részük éppen a KISZ- munikiában szerzett mozgalmi tapasztalatot, jártasságot a közügyekben, elkötelezettséget a haladás, a szocializmus ügye mellett. Jakab Sándort Cseh Györgyi, a győri Révay Miklós Gimnázium tanára követte a felszólalók sorában. Ezt követően még nyolcán szólaltak fel, köztük Vu Mao, a Vietnami Ho Si Minh KISZ KB titkára, és Manuel Este-' vez, a Kubai KISZ országos vezetőségének tagja, akilk a Vietnami, illetve a kubai fiatalok üdvözletét tolmácsolták. Ezzel a kongresszus szombati munkanapja befejeződött, ma a központi bizottság beszámolója és a dokumentumok feletti vitával folytatódik a tanácskozás. Találkozó a kétszázkilencesben Az MSZMP Politikai Főiskolájának Ajtósi Dürer fasori kollégiumában, a második emeleti kétszázkilences szobában a kongresszus kezdete óta esténként sokáig ég a villany. A Tolna megyei küldöttek minden este ott gyülekeznek, hogy a nap eseményeit együtt megtárgyalják, értékeljék. Már a Budapestre érkezés napján, csütörtökön is ez a szoba adott otthont megyénk küldöttei kis csapatának. Legtöbbjük először vesz részt a KISZ kongresszusán, így érthető az első est izgalma. Pénteken, a reggel nyolctól este nyolcig tartó tanácskozás után egy órával már mindenki a kétszázkilencesben volt. A tenyérnyi, kétágyas szobában alig fértünk, hiszen a tizenhat küldöttön kívül ott volt Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság titkára, Tóth Ági vendégeként — „Ápoljuk nemzetközi kapcsolatainkat" — felkiáltással egy déljemeni diáklány, és később megjött a KISZ KB Tolna megyei instruktora, majd Kiss Magdolna is, a megyei KISZ-bizottság egykori középiskolai felelőse, aki jelenleg a politikai főiskola végzős hallgatója. Amikor már állóhely is alig akadt, még jöttek néhányon, más megyék küldöttei, akikkel az első napon kötöttek barátságot a tolnaiak. A szó természetesen a kongresszusi eseményekről folyt. A küldöttek az első nap után megelégedéssel beszéltek az elhangzottakról. A vélemények özönéből csak lényegüket sikerült kiszűrni. „Először hallottam szemtől szembe Kádár Jánost beszélni. Nagyon hű, jellemző és előremutató képet festett a magyar fiatalokról.” „Az egyil< legjobb felszólalásnak a komáromi küldöttét tartom. Igaza van, hogy a gyesen lévő kismamák részfoglalkoztatását, illetve mozgalmi munkába való bevonását meg kellene oldani." „Legjobban az iskolai KiSZ-munkáról elhangzottak ragadtak meg. Nálunk sem minden tanár törődik egyformán a KISZ-szel, pe- diLj úgy van, ahogy elhangzott: nem lehet iskolai KISZ-munka a tanárok nélkül, de a tanárok kizárásával sem." „Tudom, hogy fontos a vasgyűjtés, de szerintem a dunaújvárosi felszólaló túlzásba esett. Nem a másodlagos nyersanyagok feltárása a KISZ legfontosabb feladata. Esetleg résztevékenység lehet ez." Miközben szinte egymás szavába vágva mondták véleményüket, élményüket a küldöttek, Csáki Béla szobájába „vonult". Még egy kis csiszolnivaló van a hozzászólásán — mondta. Péti Imre is elment, őt az éjszakai órákban még értekezletre várták. Közeledett az éjfél, mire elcsendesült a vita, a beszélgetés. Véget ért egy nap. A KISZ X. kongresszusának első napja. Tj— A Kommunista Ifjúsági Szövetség feladatai A kongresszus szombati