Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-31 / 126. szám

1981. május 31. Képújság 3 júság problémáival. Ezek közül kettőt említenék: az egyik a lakáákérdés, a másik, a pályakezdés. Mindkettőt napirenden tartja a párt, a kormány és a társadalom és mindnyájan javítani szándé­kozunk a helyzeten. De a lakásgondokról szól­va azért ne felejtsék el, hogy a tanácsi lakásök 57 százalé­kát ifjú házasok, fiatal csalá­dok kapták, öt év alatt 200 ezer fiatal család költözött új lakásba. Mind emellett jo­gos igény, hogy javuljon a helyzet, s üdvözlöm a KISZ- nek azt a szándékát, hogy ínaga is próbál kezdemé­nyezni. Nem ismerem annyi­ra a mai ifjúság gondolkodá­sát, mint maguk a fiatalok. De annak idején szóba sem kerülhetett, hogy mindjárt kétszobás, összkomfortos la- j-cásban induljon a családala­pító fiatalember élete. Akkor az volt a fiatal vágya — ta­lán még most is az —, hogy .akármilyen kicsiny, de saját otthona legyen, ahová mint fiatal házas hazaméhet. Ezt kell nekünk mindenekelőtt elősegíteni többféle módon és formában, mert ez jogos igény. De ezeket a jogos igénye­ket is helyesen kell értel­mezni. Elhiszem, hogy egy fiatalember önálló komfor­tos lakást szeretne, autóra és külföldi utazásra vágyik. Ezek jogos igények lehetnek egy fiatalembernek, de ne felejtsék, hogy ezt így egy- csapásra egyetlen társadalom .sem tudja megadni. Lehetet­lenség, hogy mi egy fiatal­embernek húsz vagy huszon­egy éves korára garantáljuk a lakást, a gépkocsit, a kül­földi utazásokat. Nem mond­hatjuk neki: „Ülj be testvér a készbe, éljen a szocializ­mus”. Ez így nem megy, ezért neki is kell valamit tennie. A jogos igényeket számon- tartjuk, és azok teljesítésére törekszünk. Ezért dolgozik a párt, a kormányzat és a tár­sadalom is. Egészében véve — azt hiszem — ifjúságunk A KISZ feladatai között az első helyre teszem az eszmei­politikai nevelést, tudomá­nyos világnézetünk, a mar­xizmus—leninizmus terjesz­tését és a párt politikájának megvalósítását. Sok vita volt annak idején a pártban is arról, hogy mikor erős a párt, és milyen szerepe van ebben a taglétszámnak. Mi úgy véljük, hogy a párt ere­je valamely területen — bár nem teljesen független a taglétszámtól — elsősorban ott mutatkozik meg, ahol politikája érvényesül. Ez bi­zonyos értelemben az ifjúsá­gi munkára is érvényes, vagyis a KISZ a maga jó munkájával is elősegítheti, hogy a párt politikája min­den kérdésben és mindenhol megfelelően érvényesüljön. Ennek érdekében elveink, rendszerünk, eszméink mel­lett ki kell állni. A KISZ-kongresszus elé terjesztett jelentés és az el­nöki megnyitó is említést tett arról, hogy a tanácskozást megelőzően helyenként éles, élénk viták voltak. Itt hozom szóba azt a jelenséget, hogy a párt politikájának helyes­lése, a széles körű egyetértés nyomán a felnőttek egy része elszokott a vitától, attól, hogy szembeszálljon a zavaros né­zettel, rámutasson az igaz-« Ságra. A felnőttek és a fiatalok határozott kiállására van szükség, a helytelen nézetek­kel vitatkozni és velük szemben érvelni kell. Ezek között található olyan, ami a nyugati világból szár­mazik, tőlünk idegen, sőt esetenként ellenséges. A fia­talokat különösképpen segíte­ni kell abban, hogy ismerjék fel az ellenséges, antikom- munista, antiszocialistá néze­teket. Hiszen előfordulhat, hogy valamely nézet ellensé­ges tartalmát az a fiatal sem ismeri fel, aki azt terjeszti, hát még az, aki hallja. Meg kell tanulni szilárdan kiállni és vitatkozni, érvelni és meg­győzni. A tanulás, a munka, a hon­védelem, a művelődés, a sport nemcsak a társadalom­nak, hanem elsősorban ma­gának a fiatalnak az érde­helyzete, jelene elfogadható, jövője szép és biztos. Ifjúságunk erkölcsi, politi­kai állapota megfelelő. A fia­tal korosztályok óriási több­sége tanul, dolgozik. Részt vesznek a szocialista munka­versenyben és brigádmozga­lomban, önkéntes építőtábo­rokban. Itt már szóba hoz­ták a védnökségeket, ame­lyek nagyon fontos segítői a szocializmus építésének. Meg­említem Paksot, bár sok 'más példa is van a jó válla­lásokra. Pasztuhov elvtárs is szólt arról, hogy fiataljaink Uszty-Ilimszkben és az oren- burgi vezeték építésében is becsületet szereztek a magyar népnek. Sőt, van olyan tapasztalat, hogy a magyarok külföldön job­ban igyekeznek és a nemzet becsületére többet adnak, mint itthon. A világban sok­felé dolgoznak magyar mun­kások, és általában dicsérik a munkájukat. De jó lenne, ha itthon is mindenütt ugyanezt tehetnénk! Eleget tesznek a fiatalok honvédelmi kötelezettségeik­nek is. És ez nagyon fontos, mert megfelelő színvonalon kell tartani hazánk és a szo­cialista országok védelmi ere­jét. Nem engedhetjük meg, hogy a kapitalisták fölénybe kerüljenek és a maguk aka­ratát erőszakolják rá az em­beriségre. A népek már tud­ják, hogy mit várhatnak a kapitalizmustól és az impe­rializmustól. Mindent meg kell tennünk és meg is te­szünk a megfelelő színvonalú honvédelemért. A fiatalokat is ilyen szellemben kell ne­velnünk. Minél erősebb vé­delmi képességünk, annál in­kább elejét vehetjük az im­perialisták mindenféle vér­mes reményeinek és kalan­dor akcióinak. Ez is a béke szolgálata és védelme! Mindent összevetve én a szerény megfogalmazás híve vagyok: az ifjúság általános helyzete, anyagi, erkölcsi és politikai állapota jobb még lehet, rosszabb ne legyen soha! ke. Hallani olyan esetről, hogy a tizenéves gyerek ki­jelenti az apjának, nem ta­nulok neked tovább. Az ilyen fiatalnak meg kell magyaráz­ni, hogy végsősoron nem az apjának, nem a pártnak, nem a KISZ-nek, hanem el­sősorban saját magának ta­nul. S nemcsak a társada­lomnak, hanem önmagának is dolgozik, saját jövőjét is építi. Ugyanígy a honvédel­mi kötelezettség becsületes teljesítésével saját életét és jövőjét is védelmezi. Az eszmei, erkölcsi neve­lésben nagy szerepe van a családnak, aZ iskolának, a társadalomnak, amibe termé­szetesen beleértem a pártot és a KlSZ-t is. Amikor az ember világra jön. nem több. mint egy természeti lény. Ah­hoz, hogy emberré váljon, hogy az emberi magatartási normákat megtanulja, a tár­sadalom hatása szükséges. ÁZ első, aki neveli, tanítja, a szülő; a második a tanító és a tanár; a harmadik a KISZ, a párt, a felnőtt társadalom, az idősebb nemzedék. Az em­bereket szocialista öntudatra, hazafiságra és internaciona­lizmusra, a munka megbe­csülésére, politikai és erköl­csi igényességre, bátorságra kell nevelni. A fiatal ebben az értelemben legyen „idea­lista” és Harcoljon az eszmék tiszta érvényesüléséért. Ké­sőbb rá fog jönni, hogy ez nehéz dolog, sokat kell érte küzdeni. A nevelésben nagy a pél­da ereje. Mert, ha valaki nem úgy él és nem úgy cselek­szik, ahogy azt hirdeti, ak­kor szavának nincs hitele. S rendkívül fontos nevelési módszer, hogy a fiataloknak feladatokat adjunk, s bíz­zunk bennük. Ha a fiatal­emberben ambíció van, ar­ra építeni lehet, mert többre képes, mint az előző nemze­dék. Már az indulásnál na­gyobb az alapműveltsége, több az ismerete, a tárgyi tudása. Kedves elvtársak! A KISZ X. kongresszusá­nak eredményes, jó munkát kívánok. Ügy gondolom, hogy miként a párt XII. kongresz­szusa, az országgyűlési és ta­nácsi választások, majd a szakszervezeti és a népfront­kongresszus, akként a KISZ X. kongresszusa is bizonyítja belső helyzetünk szilárdsá­gát, ifjúságunk tettrekészsé- gét és újabb lendületet ad a szocialista építéshez. Amit eddig itt láttam és hallot­tam, az biztató. A pártszer­vezetek eddig is segítették, és a jövőben is segíteni fogják a KISZ munkáját.. Álla­Az elfogadott napirendnek megfelelően szombaton reg­gel hat szekcióban folytatta tanácskozását a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusa. Szűkebb hazájuk, az őket megválasz­tok véleményét tolmácsolva külön-külön munkabizottság­ban elemezték a kongresz- szusi dokumentumokat a munkásfiatalok, a mezőgaz­daságban dolgozó KISZ-esek, az értelmiségi fiatalok kép­viselői, a fegyveres erők és testületek ifjúkommunistái, a középiskolások és szakmun­kástanulók, * valamint. az egyetemisták és főiskolások kongresszusi küldöttei. A munkásfiatalok szekció­jának ülésén, a Magyar Nép­hadsereg Művelődési Házá­ban — Juhász Andrásnak, a KISZ Központi Bizottsága titkárának vezetésével — a pályakezdő évekről szólván elsősorban azokat, a gondokat vették górcső alá, amelyek­nek, megoldásából a KISZ is részt vállalhat. Hatvankilen- cen jelentkeztek a vitában, de még egyharmaduk szemé­lyes meghallgatására sem fu­totta az időből. Aki nem lép­hetett a mikrofonhoz, írás­ban juttatta el gondolatait a szerkesztő bizottsághoz. A fiatal munkások társadalom­ban elfoglalt szerepüket és rangjukat a mai és a hol­napi országépítésben ér­zékletesen — s nagy tet­szést keltve — fogalmazta meg egy bauxitbányász fia­tal. Előbb idézte az MTA idei közgyűlésének egy sarkala­tos állásfoglalását: a most következő nehéz években kü­lönösen szükség van új szel­lemű, tehetséges, megalapo­zott tudású és bátor műszaki, gazdasági irányító-tervező gárdára. A felszólaló ehhez hozzátette: ugyanez a köve­telmény a beosztottaknál is; a szakmunkások is csak ugyanilyen rátermettséggel, műveltséggel tudnak helyt­állni. Javasolta: segítse a KISZ, hogy a fiatalok a munkába lépés, után is ál­landóan fejleszthessék tudá­sukat. általános, szakmai és politikai műveltségüket. A mezőgazdaságban dolgo­zó fiatalok szekcióülésén — amelynek az MSZMP Politi­kai Főiskolája adott otthont — Juscsák György, a KISZ KB intéző bizottságának tag­ja, a Mátraaljai Állami Gaz­daság igazgatója vezette a vitát, amelyben tizennyolcán fejtették ki a véleményüket, s tizennégyen írásban nyúj­tották be hozzászólásukat. A magyar mezőgazdaság telje­sítményeinek, eredményeinek nemzetközi megítélése igen kedvező, egyes ágazatai a világ legjobbjaihoz mérhe­tők. Jóllehet már-ínár meg­kopott a jelző, de nem he­lyettesíthető mással: felsza­badulásunk óta a nagyüzemi termelés föltételeinek megte­remtésével forradalmi válto­zások mentek végbe a szántó­földi gazdálkodásban, az ál­lattenyésztésben. Az élelmi­szertermelés népgazdasági je­lentősége közismert, s hogy fejlődésének dinamizmusa ne mérséklődjék: stratégiai fel­adat. Adottak a technikai le­hetőségek, a szellemi tőke, s bár a pénzügyi források apad­nak, a kevesebből is lehet és kell is többet előállítani, föl­mutatni. Ez pedig jórészt a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokon, szakmunkásokon és betanított munkásokon, technikusokon és mérnökö­kön múlik. Az iparban, a mezőgazda­ságban, az államigazgatás­ban, valamint az igazság­szolgáltatás területén tevé­kenykedő diplomás fiatalok, alkotó művészek és pedagó­gusok küldöttei az értelmisé­gi fiatalok szekciójában vi­tatták meg korosztályuk sa­játos kérdéseit. A Magyar műnk, az egész társadalom is támogatja a KISZ nemes cél­kitűzéseit. Az idősebb gene­rációnak nagy öröm, hogy méltó nemzedék állt, s áll a helyére. Az MSZMP Központi Bi­zottsága nevében kijelenthe­tem — s gondolom, Lázár elvtárs is egyetért vele —, hogy a KISZ a jövőben is bizton számíthat a pártra és a kormányra a magyar ifjú­Tudományos Akadémia szék­házában Köpf Lászlónénak, a KISZ KB titkárának veze­tésével megtartott eszmecse­rén 21 felszólaló tolmácsolta küldöttértekezleteik tapaszta­latait, foglalkozásuk, szak­águk sajátos eredményeit, gondjait. Oktatáspolitikáról, diák­szociális ellátásról, a pálya­kezdők elhelyezkedésének gondjairól, a KISZ politikai munkájáról és szervezeti éle­téről — vagyis 60 ezer egye­temi hallgatót foglalkoztató kérdésekről folytattak élénk, alkotó eszmecserét a hazánk 85 egyetemi, főiskolai KISZ- szervezetét képviselő küldöt­tek a Budapesti Műszaki Egyetemen. Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára vezette a Vitát, amelyben 19-en tolmácsolták a fiatalok, a közösségek vé­leményét. Többen kifejtették, hogy az egyetemi ifjúság tel­jes egészében egyetért a párt felsőoktatás-fejlesztési irány­elveivel és kész arra, hogy bekapcsolódjon az eb­ből adódó feladatok kimun­kálásába és a végrehajtásba. A küldöttek véleménye sze­rint szükséges lenne, hogy — intézményes keretek között — a hallgatók érdemben vé­leményt nyilváníthassanak az oktatók és a tanszékek mun­kájáról. A középiskolás és szak­munkástanuló fiatalok szek­ciójának ülésén a KISZ KB székházában — Varga László­nak. a KISZ Központi Bi­zottsága titkárának vezetésé­vel — a kongresszus legif­jabb korosztályához tartozó küldöttek fejthették ki véle­ményüket, összesen 17-en kaptak szót. S a vita való­ban tükrözte a résztvevők életkorának sajátosságait: nyíltan, egészséges türelmet­lenséggel, szűkebb és tá- ga'bb környezetük jelenségei­re egyaránt nyitottan adtak hírt eredményeikről, s vették szómba tennivalóikat. Ter­mészetes, hogy talán a leg­többen az életük e szakaszát meghatározó közeggel, az is­kolával foglalkoztak. Abban mindannyian egyetértettek: az iskola megkülönböztetett figyelmet érdemel mind az ifjúsági szervezet, mind az állami irányítás részéről, hi­szen a jövőért vívott küzde­lem olyan színtere, ahol a társadalom új meg új nem­zedékeinek tudása, embersé­ge, meggyőződése. alkotó- készsége formálódik. A KISZ-kongresszusok tör­ság nemes céljainak valóra- váltásában. Azt kérem a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség tisztségviselőitől, KISZ- tagjaitól, valamennyi fiatal­tól, hogy dolgozzanak becsü­lettel, s bízzanak abban, hogy a szocializmus és a béke győzni fog. A magyar nép ennek jegyében él és dolgo­zik, s ifjúságunknak is ezek az eszmék teremtik meg a boldog életet. munkanapja ténetében először tartottak szekcióülést a fegyveres tes­tületek fiataljai. A Magyar Néphadsereg művelődési házában megrendezett ta­nácskozáson Szabó Tibor,‘al­ezredes, a KISZ Központi Bizottsága intéző bizott­ságának tagja vezette a vitát, amelyben 13-an szó­laltak fel, hatan pedig írás­ban adták be felszólalásukat. Az ülésen megfogalmazódott: a fegyveres téstületeknél te­vékenykedő KlSZ-szerveze- tek eszmei-politikai munká­jukkal jelentősen hozzájárul­nák ahhoz, hogy a néphadse­regben, a belügyi szerveknél, a határőrségnél, a munkás­őrségnél szolgáló fiatalok mi­nél eredményesebben telje­síthessék nemei; hivatásukat, a haza Védelméből, oltalma­zásából, a határaink őrizeté­ből, a közrend, közbiztonság megőrzéséből adódó felada­tokat Délután az Építők Rózsa Ferenc Székházában plená­ris. üléssel folytatta munká­ját a kongresszus. A tanács­kozáson jelen volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke és Aczél György, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai. Az elnöklő Pál László bejelentette: ifjúsági és felnőtt dolgozőkolléktívák, tanulóközösségek táviratok százaiban kívántak eredmé­nyes munkát a küldötteknek. Mi .több: .sokhelyütt vállal­tak a kongresszus tiszteletére kommunista műszakot, amelynek ellenértékéből egyebek között ifjúsági lakás­alapot létesítenek. Ezt követően folytatódott a kongresszusi dokumentumok fölött a vita. Ebben felszólalt Zákány József, az MTA Sze­gedi Biológiai Kutató Intéze­tének munkatársa, Győrfalvi Hajnalika, az érdi 220-as, Szak­munkásképző Intézet tanuló­ja, Dobozi Zsolt, a Lenin Ko­hászati Művek villanyszerelő­je. A kongresszusi terem bejá­ratánál/ dobszó harsant, s a szélesre táruló ajtón 400 bu­dapesti piros- és ikéknyakken- dős érkezett zászlókat lobog­tatva a kongresszus köszön­tésére. A tanácskozás elnöke meg­köszönve az 1 200 000-es úttö­rősereg küldötteinek kedves szavait, bejelentette: kong­resszusi ajándékként a paj­tások vigyék hírül társaiknak azt, hogy az ifjúsági szövet­ség tagjai az úttörőszövetség 35. születésnapja tiszteletére vállalják valamennyi megyé­ben, városban és járásban egy-egy sportpálya, játszótér felújítását, s azt, hogy társa­dalmi munkában felépüljön egy új margitszigeti úttörő­stadion. Ezután a vitában felszólalt Varga Tibor határőr főhad­nagy, Kovács Erzsébet, a Mátra Művelődési Központ közművelődési előadója, Bul­la Miklós, a Budapesti Mű­szaki Egyetem tanársegéde, Bedő Katalin, a szegedi Rad­nóti Miklós Gimnázium ta­nulója. A kongresszuson felszólalt Pozsgay Imre művelődési mi­niszter, aki a Minisztertanács üdvözletét, jókívánságait tol­mácsolta a küldötteknek. A többi között kiemelte: a párt Központi Bizottságának 1970- ben hozott ifjúságpolitikai ha­tározata, s az annak nyomán született ifjúsági törvény hosszú időre határozta meg a társadalmunk e rétegével kap­csolatos feladatait. A törvény szellemének megfelelően nö­vekedett az állami szervék, gazdasági intézmények fele­lőssége az ifjúságért, s ez tettekben is kifejeződött. Ezt követően felszólalt Koncz Tibor, a polgári No­vember 7. Tsz elnöke, Czan- ka Valéria, a Finommecha­nikai Vállalat kaposvári gyá­rának műszerésze. Bajsz Jó­zsef, a Paksi Atomerőmű Vál­lalat mérnöke arról szólt: a fiatalok is derekasan kiveszik a részüket abból, hogy nagy befektetéssel létrehozott atomerőművünk majd maxi­mális hatékonysággal működ­hessen. Az ifjúsági szövetség előző, IX. kongresszusa KISZ építkezéssé nyilvánította az atomerőmű létesítését. Jelen­leg a beruházáson 70 alap- szervezetben 2100 KISZ-tag dolgozik, ami azt jelenti, hogy a szervezettség megha­ladja az 50 százalékot. Üjabb lendítő erőt ad a beruházás­nál vállalt feladatok időbeni, jó minőségű teljesítéséhez, hogy a kormánnyal kötött megállapodás értelmében megszervezték a KISZ-esek 200 fős Lékai János építő- brigádját. Jakab Sándor, a SZOT fő­titkárhelyettese emlékeztetett arra, hogy a szákszervezetek négy és fél milliós tagságá­nak egyharmada, s a tisztség­viselők több mint fele fiatal. Nagy részük éppen a KISZ- munikiában szerzett mozgalmi tapasztalatot, jártasságot a közügyekben, elkötelezettsé­get a haladás, a szocializmus ügye mellett. Jakab Sándort Cseh Györ­gyi, a győri Révay Miklós Gimnázium tanára követte a felszólalók sorában. Ezt követően még nyolcán szólaltak fel, köztük Vu Mao, a Vietnami Ho Si Minh KISZ KB titkára, és Manuel Este-' vez, a Kubai KISZ országos vezetőségének tagja, akilk a Vietnami, illetve a kubai fia­talok üdvözletét tolmácsolták. Ezzel a kongresszus szom­bati munkanapja befejező­dött, ma a központi bizottság beszámolója és a dokumentu­mok feletti vitával folytató­dik a tanácskozás. Találkozó a kétszázkilencesben Az MSZMP Politikai Főiskolájának Ajtósi Dürer fasori kollégiumában, a második eme­leti kétszázkilences szobában a kongresszus kezdete óta esténként sokáig ég a villany. A Tolna megyei küldöttek minden este ott gyü­lekeznek, hogy a nap eseményeit együtt meg­tárgyalják, értékeljék. Már a Budapestre érkezés napján, csütör­tökön is ez a szoba adott otthont megyénk küldöttei kis csapatának. Legtöbbjük először vesz részt a KISZ kongresszusán, így érthető az első est izgalma. Pénteken, a reggel nyolc­tól este nyolcig tartó tanácskozás után egy órával már mindenki a kétszázkilencesben volt. A tenyérnyi, kétágyas szobában alig fértünk, hiszen a tizenhat küldöttön kívül ott volt Pé­ter Szigfrid, a megyei pártbizottság titkára, Tóth Ági vendégeként — „Ápoljuk nemzetközi kapcsolatainkat" — felkiáltással egy dél­jemeni diáklány, és később megjött a KISZ KB Tolna megyei instruktora, majd Kiss Mag­dolna is, a megyei KISZ-bizottság egykori kö­zépiskolai felelőse, aki jelenleg a politikai fő­iskola végzős hallgatója. Amikor már álló­hely is alig akadt, még jöttek néhányon, más megyék küldöttei, akikkel az első napon kö­töttek barátságot a tolnaiak. A szó természetesen a kongresszusi esemé­nyekről folyt. A küldöttek az első nap után megelégedéssel beszéltek az elhangzottakról. A vélemények özönéből csak lényegüket si­került kiszűrni. „Először hallottam szemtől szembe Kádár Jánost beszélni. Nagyon hű, jellemző és előre­mutató képet festett a magyar fiatalokról.” „Az egyil< legjobb felszólalásnak a komá­romi küldöttét tartom. Igaza van, hogy a gyesen lévő kismamák részfoglalkoztatását, il­letve mozgalmi munkába való bevonását meg kellene oldani." „Legjobban az iskolai KiSZ-munkáról el­hangzottak ragadtak meg. Nálunk sem min­den tanár törődik egyformán a KISZ-szel, pe- diLj úgy van, ahogy elhangzott: nem lehet iskolai KISZ-munka a tanárok nélkül, de a tanárok kizárásával sem." „Tudom, hogy fontos a vasgyűjtés, de sze­rintem a dunaújvárosi felszólaló túlzásba esett. Nem a másodlagos nyersanyagok fel­tárása a KISZ legfontosabb feladata. Esetleg résztevékenység lehet ez." Miközben szinte egymás szavába vágva mondták véleményüket, élményüket a küldöt­tek, Csáki Béla szobájába „vonult". Még egy kis csiszolnivaló van a hozzászólásán — mondta. Péti Imre is elment, őt az éjszakai órákban még értekezletre várták. Közeledett az éjfél, mire elcsendesült a vita, a beszél­getés. Véget ért egy nap. A KISZ X. kongresszu­sának első napja. Tj— A Kommunista Ifjúsági Szövetség feladatai A kongresszus szombati

Next

/
Thumbnails
Contents