Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-31 / 126. szám
XXXI. évfolyam, 126. szám. ÄRA: 1.80 Ft. 1981. május 31., vasárnap. Mai számunkból SZÉPAPÁINK GYERMEKSORSA (5. old.) ÜZLET, VAGY ÉRZELEM? (7. old.) NYÁR AZ ADRIÁN (9. old.) A SZERELMESLEVÉL (10. old.) GYEREKEK A BUDAVÁRI PALOTÁBAN (3. old.) Kádár János beszéde a KISZ X. kongresszusán Sikeresen építjük a fejlett szocialista társadalmat hazánkban Szekciókban és plenáris ülésen tanácskoztak a küldöttek Kedves elvtársak! Először egy megtisztelő és szívesen vállalt kötelezettségemnek teszek eleget: átadom önöknek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üdvözletét és jókívánságait. Köszöntőm a Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusának küldötteit és meghívottait, a lenini Komszomol és más külföldi testvérszervezetek, mozgalmak képviselőit. Üdvözlöm e jeles nap alkalmából a Kommunista Ifjúsági Szövetség egész tagságát, hazánk ifjúságát. A KISZ Központi Bizottságának beszámolója, a benyújtott határozati javaslatok — miként az eddig elhangzott felszólalások is bizonyítják — jó alapot adnak a kongresszus munkájához. Bizonyos vagyok abban, hogy a tanácskozás betölti hivatását, új lendületet ad a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a magyar ifjúság munkájának, s hozzájárul szocializmust építő népünk további előrehaladásához. A nemzetközi helyzetet az enyhülés eredményei és új feszültségek jellemzik Kedves elvtársak! Néhány gondolattal én is szeretnék a kongresszus napirendjén lévő kérdésekhez kapcsolódni. A nemzetközi helyzet — az enyhülés igen jó és hasznos időszaka után — az utóbbi években éleződött, s egyszerre vannak jelen az enyhülés eredményei és az új feszültségek. Az utóbbiak egyik fontos oka minden bizonnyal az a széles körű, mély, átfogó társadalmi, gazdasági-pénzügyi, valamint politikai-vezetési válság, amellyel a kapitalista rendszer küszködik. Ez még a legfejlettebb tőkés országokat is gyötri. Gazdasági fejlődésük üteme megtorpant, infláció, munkanélküliség és más negatív jelenségek jellemzik életüket. Kifejezésre jut ez kormányok és kormányzati rendszerek bukásában, katonai hatalomátvételekben, a közelmúlt fasiszta puccskísérleteiben és a merényletekben is. A terror- cselekmények megmutatják a világnak, az emberiségnek, milyen is a kapitalizmus igazi arca. Az imperializmus a fő oka annak is, hogy a világ különböző térségeiben az utóbbi években nem csökkent a válsággócok száma. A Közel- Keleten — gondoljanak csak a legutóbbi libanoni eseményekre — még dörögnek a fegyverek. Dél-Afrikában még dühöng a fasiszta, fajüldöző rendszer. Latin-Ame- rikában és Ázsiában is sok feszültség halmozódott fel. A kapitalisták megkísérelték, hogy a maguk • módján és hasznára oldják meg a problémákat, de nem sikerült nekik, sőt azok tovább bonyolódtak, s ezek is kiélezték a nemzetközi helyzetet. A tőkések társadalmi rendszerük kibékíthetetlen belső ellentmondásaiból, megoldhatatlan problémáiból kapitalista kiutat keresnek, s úgy vélik, hogy azt a fegyverkezés fokozásában, a katonai erőfölény megszerzésében, a diktátum-politikában fogják megtalálni. Ez a kiútkeresés megnyilvánul az utóbbi időben erősödött szovjetellenes- ségben, antikommunizmus- ban, a népek szabadságtörekvéseinek elnyomásában, a haladás erőivel szembeni harc fokozásában és a béke elleni támadásokban. A tőkés világ agresszív körei politikai, anyagi, sőt katonai eszközökkel segítik az indokínai népek elleni támadásokat, Afganisztán ellen hadüzenet nélküli háborút folytatnak, szítják a szabadságukért küzdő latin-amerikai népek, a nicaraguai, a salvadori nép elleni agresz- sziót. Odáig elmennek, hogy a haladó erők, a népek szabadságtörekvéseit is terrorizmusnak bélyegzik. Sokszor burkoltan, áttételesen és közvetve, máskor nyíltan lépnek fel Lengyelország szocialista rendszere és vívmányai ellen. Az imperializmus tervei kudarcra vannak ítélve A helyzet reális vizsgálata alapján állíthatjuk, hogy az imperialisták tervei, újabb keletű „mozgolódásai”, kampányai — bár nagy veszélyeket hordoznak — teljes kudarcra vannak ítélve. A tőkések arról álmodoznak, hogy mint egykoron, újra a világ urai lehetnek. De ez nem lehetséges többé, mert a világ megváltozott. Ez a változás történelmileg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével, az imperializmus világuralmának megszűntével kezdődött. A szovjet hatalom, a világ első szocialista országa minden megpróbáltatást kiállt, erőssé és legyőzhetetlenné vált. A szocialista társadalmi rend világrendszer lett. Az utóbbi évtizedben egész sor újonnan felszabadult ország hirdette meg, hogy a szocializmus útján haladva kívánja megtalálni népe boldogulását. Ilyen a világ, és ezt. mindenkinek a valóságnak megfelelően kell látnia: a világ- politika alapvető erőviszonyai a haladás és a béke javára változtak. De továbbra is küzdeni kell, most különösen szükség van a népek éberségére, országaik védelmi képességének erősítésére, a haladás és a béke minden hívének aktivitására. Az enyhülés eredményeit meg kell védeni, amelyek jelentős tényezői a világpolitikának. Ezek az eredmények annak is köszönhetők, hogy a haladás erői, a béke őszinte hívei mellé álltak olyan polgári politikusok, akik megértették: korunkban a különböző társadalmi rendszerek fennállása idején nincs más út, mint az országok békés egymás mellett élése. És az emberiség perspektívája nem is lehet más, mint a béke és a társadalmi haladás. Az imperialista vezető körök azonban kitérnek a tárgyalások elől, és csökönyösen ragaszkodnak az amerikai rakéták Nyugat-Európá- ba telepítésének tervéhez. Az Egyesült Államok elnöke a napokban azt mondotta, hogy tárgyalni szándékozik a Szovjetunióval, de az erő pozíciójából. Ez a szándék a világ valóságos helyzetének félreértésén alapszik. A Szovjetunióval, 'a szocialista orszáKádár János a szónoki emelvényen gokkal az erő pozíciójából nerp lehet tárgyalni, és nem diktálhat senki. Velük tárgyalni csak az egyenjogúság, a közös felelősség alapján és a megegyezés szándékával lehet. Ennek megértése szükségszerű, ezt előbb-utóbb be is fogják látni. Az sem ártana, ha a nyugati világ vezetői jobban hasznosítanák a- történelmi tapasztalatokat. Hiszen a második világháború óta az imperialisták többször meghirdették, hogy fel kell számolni, blokád aló kell venni a kommunista rendszereket — de aztán mindig kénytelenek voltak rájönni, hogy a valóságos viszonyokat nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az imperialistáknak azt is tudomásul kell venniük, hogy a népek — s elsősorban a Szovjetunió és a többi szocialista ország népei — az elért vívmányokról nem mondanak le, azokból nem engednek. Az emberek, a nemzetek elvitathatatlan joga, hogy megszabaduljanak az elnyomástól, a kizsákmányolástól és a gyarmati rendszer maradványaitól. A népek addig nem nyugszanak, ameddig nem rendelkezhetnek saját sorsuk és hazájuk kincsei felett. Ez a világ fejlődése, az emberiség, az élet egyetlen útja — más út nincs. Napjainkban — s ezt a magunk számára is mondanunk kell — a haladás, a béke minden hívének nagyobb aktivitására van szükség. Egyesítenünk kell erőinket, hogy az emberiséget megóvjuk a háborútól. Fontos, hogy a tőkés országok kormánykörei ugyanúgy politikai józanságot és felelősségtudatot tanúsítsanak, mint a szocialista országok vezető ■ tényezői. Politikánk becsületes, korrekt Ebben a helyzetben a mi politikánk változatlan. Valljuk, hogy a nagy nemzetközi kérdések közül az első és a legfontosabb, amelyben az egész emberiség, a világ összes népe érdekelt: a világháború elkerülése. Ennek lehetősége adott, s ez nem más, mint a béke megszilárdítása, az enyhülés elmélyítése és kiterjesztése. A konkrét feladat a fegyverkezési verseny megfékezése, a békés egymás mellett élés és a kölcsönösen hasznos, gyümölcsöző kapcsolatok fejlesztése. El kell érni, hogy a nemzetközi politika fő eszköze minden vitás kérdésben a tárgyalás, valamint az érintett felek érdekeinek megfelelő megállapodás legyen. A” szocialista országok becsületes, korrekt politikát folytatnak. Azt vallják, hogy az államok egyenlő biztonságát a fegyverzet alacsonyabb szintjén kell megvalósítani. Ez volt politikánk lényege eddig és ez lesz a továbbiakban is. Nagyszerűen kifejezték ezt az SZKP XXVI. kongresszusán Brezsnyev elvtárs által előterjesztett széles körű tárgyalási javaslatok, s a legfontosabb nemzetközi kérdésekkel, a háborús veszély elhárításával kapcsolatos szovjet állásfoglalások. Különösen nagyra értékeljük, hogy az utóbbi időben durvább imperialista propaganda ellenére az SZKP kongresszusának hangvétele nyugodt, magabiztos, józan és mérsékelt volt, s ilyen hangú volt Brezsnyev elvtárs legutóbbi, grúziai beszéde is. A Varsói Szerződés többi tagállamának is vannak változatlanul érvényes és tárgyalást igénylő javaslataik. A széles közvélemény — nemcsak a szocialista, 'hanem a kapitalista országokban is — tudja, hogy az emberiség alapvető érdekét, a békét érintő kérdésekben most az Egyesült Államokon, a NATO-országokon, a kapitalista világ vezető tényezőin van a sor, nekik kell a Szovjetunió, a szocialista országok javaslataira méltó választ adniuk. Pártunk, kormányunk, valamint országunk közvéleménye melegen üdvözölte és teljes mértékben támogatja a szovjet javaslatokat. Hazánk a Varsói Szerződés országaival, a haladás és a béke ösz- szes erőivel együtt dolgozik és küzd ezeknek a javaslatoknak a megvalósításáért. Ennek szellemében lépnek fel képviselőink az Egyesült Nemzetek Szervezetében, a madridi tanácskozásán, a bécsi tárgyalásokon és a kétoldalú kapcsolatokban is. Pártunk, kormányunk e célokért, ebben a szellemben végzi nemzetközi tevékenységét. Joggal mondhatjuk, hogy népünk teljes mértékben támogatja ezeket a külpolitikai célokat. Bízunk abban, hogy meg tudjuk akadályozni az új világháborút, a nemzetközi helyzetben folytatódik az enyhülés, és megőrizzük a békét. Belpolitikai helyzetünk kiegyensúlyozott Tolna megye küldöttei az ülésteremben Kedves elvtársak! Szólni szeretnék néhány hazai kérdésről is. Belpolitikai helyzetünk kiegyensúlyozott, a párt és a nép összeforrott, együtt dolgozik, erősödik a szocialista nemzeti egység, társadalmunk politikai, gazdasági alapjai szilárdak. A gazdasági, kulturális építőmunkában jelentős eredményeket értünk el. Ezek jellemzik belső helyzetünket, s ezt tudják barátaink, sőt, bizonyos mértékben a velünk szembenállók is. Rendszerünk szilárdságát több nagy társadalmi megmozdulás is bizonyítja. El(Folytatás a 2. oldalon.)
