Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-30 / 125. szám

A ^PÜJSÄG 1981. május 30. Szakszervezeti élet Bemutatkozik a MEDOSZ-mb A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi ._/L_ Dolgozók Szakszervezete Tolna megyei Bi- zottságához 32 alapszervezetben 10 046 fő szervezett dolgozó tartozik. SB-—Si® ű A tagság legnagyobb részét az állami gazdasági dolgozók alkotják, továbbá a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság, a mezőgazdasági termelést közvetlenül elő­segítő, kiszolgáló, irányító és egyéb állami vállalatok, vízi társulások, a mezőgazdasági középkáder- és szakmunkásképző intézetek szellemi és fizikai dolgozói, valamint a tanulói és a tsz-alkalmazottak. A szervezettség az állami gazdaságokban 97,5 százalék, az erdőgazdaságnál 97,7 százalék, megyei szin­ten 96,6 százalék. Az alapszervezetek munkaterv alapján, önállóan végzik tevékenységüket. A 9 nagy alapszervezetben — ahol a tagság egy időben'egy helyre nem hívható össze — a szakszervezeti demokrácia és az üzemi demokrácia legfelsőbb fórumaként a bizalmiak testületé működik, a többi alapszervezetnél a tag­ság szakszervezeti taggyűlés keretében élhet a szakszervezeti szervezeti szabályzatban rögzített jogaival, részt vehet az üzemi gazdaságpolitikai célkitűzések, az élet- és munka- körülmények, a szervezeti élettel összefüggő kérdések kiala­kításában, megvalósításában és ellenőrzésében. Az elmúlt időszakban a termelést segítő tevékenység mellett nagy súlyt helyeztek a dolgozók helyzetének javítá­sára, testi épségük megőrzése érdekében a munkavédelmi megelőző tevékenység fokozására. Kiemelt feladatnak tekin­tették az V. ötéves tervidőszak alatt; a munkásszállítás kor­szerűsítését, a dolgozók lakásfifelyzetének javítását, a telepí­tett és a nem telepített munkahelyek szociális ellátottságának javítását, továbbá különösen szorgalmazták az erdőgazdasági és vízi társulási dolgozók egyszeri melegétkeztetésének meg­oldását. Az elkövetkező időszakban végzendő főbb szakmai jelle­gű sajátos feladatok meghatározásánál az MSZMP XII. kong­resszusa és a MEDOSZ XXV. kongresszusa határozatait, az általános és a területpolitikai célkitűzések kialakításánál a megyei pártbizottság, a magyar szakszervezetek XXIV, kong­resszusa és a Szákszervezetek Tolna megyei Tanácsa határo­zatait vették és veszik figyelembe. Arra törekszenek, hogy a dolgozók minél jobban meg­ismerjék a rájuk háruló feladatokat és cselekvő részeseivé váljanak a megye és a népgazdaság VI. ötéves tervre vonat­kozó célkitűzései megvalósításának. A fő figyelmet "arra for­dítják, hogy a VI. ötéves terv időszakára készülő gazdasági tervek mellett tartalmilag megfelelő szintű szociálpolitikai tervek, és a dolgozók érdekeit minden vonatkozásban tiszte­letben tartó kollektív szerződések készüljenek, kerüljenek el­fogadásra az üzemi demokrácia fórumain, a dolgozók ezeket széles körben megismerjék, hogy ennek tudatában végezzék mindennapi tevékenységüket, mely alapját képezi az élet­színvonal-politikai célok megvalósításának. „Értük, velük együtt” A szocialista társadalom az élet központjába az embert, a dolgozókról való gondos­kodást helyezi. Ezen belül igen jelentős a munkában elfáradt, idős emberekkel való törődés. Az idős korúak- kal való foglalkozás fontos­ságát a szakszervezet számá­ra aláhúzza az a mindenki által ismert — de néha el­felejtett — tény is, hogy en­nek a korosztálynak döntő többsége nehéz körülmények között dolgozott, és helytál­lásával, magatartásával je­lentős áldozatot hozott. A szakszervezeti „érdekvéde­lem fejeződhet — és nem is fejeződik — be a nyugdíj- korhatár elérésével, a nyug­díjazás tényével. A nyugdíjaséletre az em­berek általában előre készül­nek, igyekeznek megteremte­ni az öregkor anyagi bázisát is. Sokkal nehezebb (főleg egyedülállónak) lélekben „felkészülni” a nyugdíjas­életre, hiszen máról holnapra válnak meg munkahelyüktől, a megszokott munkatársi kö­zösségtől. A szakszervezeti bizalmiak feladata, hogy a nyugdíj előtt álló dolgozót — figyelmességgel, gondos­kodással — átsegítsék ezen a nehéz időszakon. A szak- szervezet „nyugdíjügyi” al­bizottságának munkája az ún. „védett” korban megkez­dődik, amikor már általában elfáradtak a dolgozók, ezért több törődést igényelnek. A korhatár betöltése előtt 1 év­vel kell benyújtani ■ a „szol­gálati igényjog-elismerési ké­relmet”, melynek célja meg­gyorsítani a nyugdíjügyi el­járást, hogy az aktív munka megszűnését követően ne le­gyen „ellátatlansági” idő. A rokkant nyugdíjasok eseté­ben a jó előkészítésnek még nagyobb jelentősége van, A dolgozók érdekeinek érvényesítése, a munkahelyi demokrácia fejlesztése A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság együttműködési meg­állapodását követve az SZMT ég a Tolna megyei Népi El­lenőrzési Bizottság is elvé­gezte munkálja összefoglalá­sát amelyet a társadalmi ér­dek jobb érvényre juttatása, az együttes tevékenység in­dokol. Ennek megfelelően a NEB mint az állami ellenőr­zés képviselője és a szakszer­vezet közösen vizsgálja meg, hogy az állami és gazdasági irányító szervek mit tettek és milyen feltételeket biztosítot­tak a munkahelyi demokrá­cia gyakorlásához. A vizsgálat ilyen meghatá­rozott célja mellett is ter­mészetesen vizsgálni kell a szakszervezeti szervek és alapszervezetek tevékenysé­gét, melyek így együttesen — tehát állami vezetés, szak- szervezeti felügyeleti szervek és alapszervezetek — hatá­rolták be, hogy az adott munkahelyen az üzemi de­mokrácia csak formálisain volt-e jelen, vagy valóságo­san is érvényesült. Tehát egy országos vizsgálat — felmérés — részéről van szó, amelyet a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság kezdeményezett és irá­nyít. Ez a munka a megyei szerveken át egészen a szak- szervezeti alapszervezetekig, illetve városi, járási népi el­lenőrzési bizottságokig át­fogja a kérdés megismerésé­nek egészét, annak egyedi és általánosítható vonásaival együtt. Alapvető célja a vizsgálat­nak, felmérni hogyan érvé­nyesül a dolgozók érdekkép­viselete az adott területeken, milyen a tájékoztatás oda és vissza, az üzemi demokrácia fórumrendszere hogyan biz­tosítja a dolgozókban a tu­lajdonosi szemlélet kialakítá­sát, illetve megerősítését. Ezután következik a tapasz­talatok összegezése, feldolgo­zása, amely olyan ismerete­ket ad majd, amelyek bir­tokában a rossz gyakorlat el­len eredményesen lőhet ha­dakozni, a jó tapasztalatokat pedig el lehet terjeszteni. Az összefogást, a közös munkát az teszi indokolttá, hogy a szákszervezetek kiala­kult és bevált módszerei ki­egészüljenek a népi ellenőr­zés vizsgáló, tényfeltáró mun­kájával. Az, hogy átfogó vizsgálat­ról van szó és az, hogy két azonos célú, de a mindenna­pok gyakorlatában más-más területeken tevékenykedő szervezet aktivistái most egyazon feladaton dolgoz­nak, ötvözik a részletekben ugyan különböző, de azonos célra irányuló módszereiket, átfogóbbá, szélesebb körűvé, mélyrehatóbbá teheti a hely­zetfelismerést, nem kis mér­tékben azáltal — ha szabad ezt a kifejezést használni —, hogy így sikerül kiszűrni a belső üzemi „vakságot”. A „1I_i-_ már folyik, munKa a legtöbb he­lyen már találkoztak a mun- kábrigádok tagjaival. A helyszíni vizsgálatok, illetve tájékozódásuk május végéig, június elejéig tartanak. Min­den egységnél várják és el­várják a vizsgálatot végző munkabrigádok a gazdásági, társadalmi vezetők hathatós támogatását. Igyekeznek mi­nél több dolgozóval beszél­getni, megismerni' vélemé­nyüket, akár egyetértő, akár próblémafelvető legyen az. Az alkalmazott kérdőíves rend­szer objektivitást biztosító szerepére is számítanak a munkabrigádok. Minden olyan dokumentumot elol­vasnak, értékelnek, felhasz­nálnak, amely a dolgozók el­hangzott javaslatait tartal­mazza, akár elismerőek, akár bírálóak legyenek azok. Természetesen arra is kí­váncsiak a vizsgálat során, milyen tájékoztatást kaptak a dolgozók mind a munka­hely egész tevékenységére, mind felvetéseikre, sőt to­vább menve, milyen intézke­déséket tettek a gazdaság­illetve hivatalvezetők a kü­lönböző jelzések kapcsán. A vizsgálat közben az egyes munkahelyeken meg­beszéléseket rendeznek a kol­lektívák kisebb csoportjainak, később szélesebb körben tárgyalják majd meg a ta­pasztalatokat, a jókat és a rosszakat is. Az utóbbiakra felhívja a figyelmet a jövő szempontjából. Tekintettel arra, hogy a vizsgált egységek között van­nak olyanok, ahol a szakszer­vezet közvetlen szerepe, be­folyása nem döntő, ezért be­kapcsolódnak a vizsgálatba a szövetkezeti szektor érdek- képviseleti szervei is. Természetesen a vizsgálat végén összesítő, elemző, ér­tékelő anyagot készítenek, melynek tapasztalatai a me­gyén túl, minden bizonnyal országosan is hasznosíthatók lesznek. Van a vizsgálatnak még egy, szinte közvetlen haszna. A munkában részt vevő mintegy száz aktíva egyrészt közvetlenül tudja átadni a vizsgált egységben saját is­meretanyagát, otthoni tapasz­talatait, másrészt ismereteket gyűjt, amelyeket majd otthon saját munkahelyén tud érté­kesíteni. Az illetékei vSÍ érthetően, nagy várakozással tekintenek a vizsgálat megál­lapításai elé, s biztosak ben­ne, hogy figyelemre méltó eredmények születnek. Az Útközben ’81 májusi kérdései Népszabadság 1. Hiánypótlás és rugal­masság, milyen legyen és merre fejlődjék a kisvállal­kozás? — címmel jelent meg értekezés a május 15.-1 szám­ban. Írja le saját tapasztala­tait, véleményét a cikk kap­csán! Tolna megyei Népújság 2. Megyénk melyik közsé­gében találta meg Bartók Bé­la az „ürögi kanásztánc” dal­lamát? Nevezze meg a köz­ségben felavatott Bartók- szobor alkotóját! Elet és Irodalom 3. Hol nyílt emlékszoba Né­meth László születésének év­fordulója tiszteletére? Mi fűzte az írót a helyhez? Üj Tükör 4. A Reischstag épületében ma a német történelem kér­déseit taglaló kiállítás fog­lalja el a legtöbb helyet. Mit sugall a látogatónak ez a ki­állítás? Elet és Tudomány 5. Az iparszerű hústerme­lés ma már elképzelhetetlen a sok fehérjét tartalmazó ta­karmány-alapanyagok, ezek közül is első helyen a szója­dara nélkül. Ennek beszerzése hazánk­nak is egyre nagyobb gond! Mivel pótoljuk a szóját és ebből mennyit termesztünk? Mit olvassunk? A Táncsics Szakszervezeti Könyvkiadó a közelmúltban megjelentette Burán Károly— Dr. Szilvássy Zoltán Ütmuta- tó a vállalati újítási szabály­zatok készítéséhez című munkáját. A kiadvány az újítómozgalommal kapcsola­tos törekvéseket, jogszabá­lyokat tartalmazza. Foglalko­zik többek között az újító­tevékenység irányításával, a készítendő újítási feladat­tervekkel, az ún. előzetes szerződésekkel, az újítások hasznosításával, stb. 99 ... hogy orvosoljak ügyes-bajos dolgokat” Jogszabályok - határozatok A SZOT elnöksége áprilisi ülésén határozatot fogadott el a szakszervezetek tájékoz­tató és információs tevé­kenységének fejlesztéséről, il­letve a szakszervezeti okta­tás 1981—85. évi feladatairól. A Minisztertanács 1013/81. számú határozatában az öt­napos munkahét bevezetésé­ről és az ezzel kapcsolatos munkaidő-módosításokról döntött. Az egészségügyi miniszter 2/1981—3/1981. számú rende­leté a munkahelyek általános egészségügyi követelményei­ről és a foglalkozási beteg­ségek bejelentéséről ' és ki­vizsgálásáról rendelkezett. mert ők általában fiatalabb emberek, kiknek ellátatlan gyermekeik is vannak. Be­tegségük, illetve táppénzes idejük 250. napján (ha 1 évig jogosult táppénzre) kell kér­ni orvosi felülvizsgálatukat. Ma még sok nyugdíj előtt álló ember nem ismeri a nyugdíjelőkészítés jelentősé­gét, a nyugdíj ügyi albizott­ság segítő szándékát és ma­ga indítja el — sokszor ké­sőn — nyugdíjaztatását. Az elmúlt 5 évben a nyugdíja­sok életszínvonalát pozitívan befolyásoló intézkedésekre került sor. Mégis tény, hogy közülük sokan nehéz anyagi körülmények közt élnek, ök igénylik elsősorban a foko­zott törődést. Ma, amikor az átlagos életkor nő, a nyug­díjasok nagy része fizikai és szellemi erejének birtokában nem akarja szabad idejét tétlenségben tölteni. A társa­dalmi tevékenység is kapocs egy-egy kollektívához, le­gyen az régi munkahely, vagy kialakult nyugdíjasközösség. A hónap portréja Amikor a vállalat dekora­tőrei elkészítették az iroda- ajtókra ragasztható névtáblá­kat, Nyirő Andrásné neve úgy került fel a lapocskára, hogy Nyirő Katalin. Persze nem véletlenül, a Tolna megyei Népbolt Válla­lat munkaügyi előadóját min­denki csak úgy ismeri, hogy ő a „Katica”. Mosolyogva és szabadkoz­va fogad bennünket, nem ér­ti, mit akarhat tőle az újság­író, a fotóriporter. Nyirő Andrásné 1951 óta dolgozik a vállalatnál, ahogy elmeséli, szinte minden osz­tályt végigjárva került jelen­legi beosztásába.) 1952-tben megválasztották a szakszer­vezeti bizottság tagjának, 1956-ban pedig szakszerveze­ti gazdasági felelősnek. — Huszonöt éve végzem ezt a munkát, s nem panaszként mondom, de legtöbbször munkaidőn túl. Nem is lehet­ne ezt másképp csinálni, ha az ember art alkarja, hogy minden a legnagyobb rend­ben legyen. Hogy lekopogjam, az elmúlt huszonöt esztendő alatt semmi probléma nem volt a munkámmal, amit az is bizonyít, hogy a fővárosból, a SZOT-itól ellenőrizni ideér­kezők, mindig szívesen ke­resik fel a Népboltot. Nyirő Andrásné kezei kö­zött minden hónapban 25—26 ezer forint értékű szakszer­vezeti bélyeg fordul meg, s egy ilyen kisméretű bélye- gecske nagyon gyorsan és könnyen elveszíthető, ha va­laki nem úgy bánik vele... „Katica” három év múlva nyugdíjba megy. — Akikor is dolgozni sze­retnék. Most a megyei KPVDSZ gazdasági bizottsá­gának vagyok tagja, s ha el­megyek nyugdíjba, ezt a munkát szeretném továbbra is csinálni. Hogy miért végzi szívesen ezt a társadalmi munkát, ar­ra így válaszol: — Egyszerűen azért mert szeretem az embereket. Jó, ha sikerül valamit tennem valaki ügyében. Mindig arra törekszem, hogy orvosoljak ügyes-(baj os dolgokat. Gyakran felkeresik a válla­lat dolgozói üdültetési ügy­ben. Arra törekszik minél több igénylőt el tudjanak küldeni pihenni. Ezért kiépí­tett egy hálózatot, és a megye más vállalataival, él nem kelt üdülőjegyekkel is segíti a Népbolt dolgozóinak üdülte­tését. A napokban kapta meg a Szákszervezeti Munkáért arany fdkozatú kitüntetést. s. a. Nyirő Andrásné

Next

/
Thumbnails
Contents