Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-30 / 125. szám
A ^PÜJSÄG 1981. május 30. Szakszervezeti élet Bemutatkozik a MEDOSZ-mb A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi ._/L_ Dolgozók Szakszervezete Tolna megyei Bi- zottságához 32 alapszervezetben 10 046 fő szervezett dolgozó tartozik. SB-—Si® ű A tagság legnagyobb részét az állami gazdasági dolgozók alkotják, továbbá a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság, a mezőgazdasági termelést közvetlenül elősegítő, kiszolgáló, irányító és egyéb állami vállalatok, vízi társulások, a mezőgazdasági középkáder- és szakmunkásképző intézetek szellemi és fizikai dolgozói, valamint a tanulói és a tsz-alkalmazottak. A szervezettség az állami gazdaságokban 97,5 százalék, az erdőgazdaságnál 97,7 százalék, megyei szinten 96,6 százalék. Az alapszervezetek munkaterv alapján, önállóan végzik tevékenységüket. A 9 nagy alapszervezetben — ahol a tagság egy időben'egy helyre nem hívható össze — a szakszervezeti demokrácia és az üzemi demokrácia legfelsőbb fórumaként a bizalmiak testületé működik, a többi alapszervezetnél a tagság szakszervezeti taggyűlés keretében élhet a szakszervezeti szervezeti szabályzatban rögzített jogaival, részt vehet az üzemi gazdaságpolitikai célkitűzések, az élet- és munka- körülmények, a szervezeti élettel összefüggő kérdések kialakításában, megvalósításában és ellenőrzésében. Az elmúlt időszakban a termelést segítő tevékenység mellett nagy súlyt helyeztek a dolgozók helyzetének javítására, testi épségük megőrzése érdekében a munkavédelmi megelőző tevékenység fokozására. Kiemelt feladatnak tekintették az V. ötéves tervidőszak alatt; a munkásszállítás korszerűsítését, a dolgozók lakásfifelyzetének javítását, a telepített és a nem telepített munkahelyek szociális ellátottságának javítását, továbbá különösen szorgalmazták az erdőgazdasági és vízi társulási dolgozók egyszeri melegétkeztetésének megoldását. Az elkövetkező időszakban végzendő főbb szakmai jellegű sajátos feladatok meghatározásánál az MSZMP XII. kongresszusa és a MEDOSZ XXV. kongresszusa határozatait, az általános és a területpolitikai célkitűzések kialakításánál a megyei pártbizottság, a magyar szakszervezetek XXIV, kongresszusa és a Szákszervezetek Tolna megyei Tanácsa határozatait vették és veszik figyelembe. Arra törekszenek, hogy a dolgozók minél jobban megismerjék a rájuk háruló feladatokat és cselekvő részeseivé váljanak a megye és a népgazdaság VI. ötéves tervre vonatkozó célkitűzései megvalósításának. A fő figyelmet "arra fordítják, hogy a VI. ötéves terv időszakára készülő gazdasági tervek mellett tartalmilag megfelelő szintű szociálpolitikai tervek, és a dolgozók érdekeit minden vonatkozásban tiszteletben tartó kollektív szerződések készüljenek, kerüljenek elfogadásra az üzemi demokrácia fórumain, a dolgozók ezeket széles körben megismerjék, hogy ennek tudatában végezzék mindennapi tevékenységüket, mely alapját képezi az életszínvonal-politikai célok megvalósításának. „Értük, velük együtt” A szocialista társadalom az élet központjába az embert, a dolgozókról való gondoskodást helyezi. Ezen belül igen jelentős a munkában elfáradt, idős emberekkel való törődés. Az idős korúak- kal való foglalkozás fontosságát a szakszervezet számára aláhúzza az a mindenki által ismert — de néha elfelejtett — tény is, hogy ennek a korosztálynak döntő többsége nehéz körülmények között dolgozott, és helytállásával, magatartásával jelentős áldozatot hozott. A szakszervezeti „érdekvédelem fejeződhet — és nem is fejeződik — be a nyugdíj- korhatár elérésével, a nyugdíjazás tényével. A nyugdíjaséletre az emberek általában előre készülnek, igyekeznek megteremteni az öregkor anyagi bázisát is. Sokkal nehezebb (főleg egyedülállónak) lélekben „felkészülni” a nyugdíjaséletre, hiszen máról holnapra válnak meg munkahelyüktől, a megszokott munkatársi közösségtől. A szakszervezeti bizalmiak feladata, hogy a nyugdíj előtt álló dolgozót — figyelmességgel, gondoskodással — átsegítsék ezen a nehéz időszakon. A szak- szervezet „nyugdíjügyi” albizottságának munkája az ún. „védett” korban megkezdődik, amikor már általában elfáradtak a dolgozók, ezért több törődést igényelnek. A korhatár betöltése előtt 1 évvel kell benyújtani ■ a „szolgálati igényjog-elismerési kérelmet”, melynek célja meggyorsítani a nyugdíjügyi eljárást, hogy az aktív munka megszűnését követően ne legyen „ellátatlansági” idő. A rokkant nyugdíjasok esetében a jó előkészítésnek még nagyobb jelentősége van, A dolgozók érdekeinek érvényesítése, a munkahelyi demokrácia fejlesztése A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság együttműködési megállapodását követve az SZMT ég a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság is elvégezte munkálja összefoglalását amelyet a társadalmi érdek jobb érvényre juttatása, az együttes tevékenység indokol. Ennek megfelelően a NEB mint az állami ellenőrzés képviselője és a szakszervezet közösen vizsgálja meg, hogy az állami és gazdasági irányító szervek mit tettek és milyen feltételeket biztosítottak a munkahelyi demokrácia gyakorlásához. A vizsgálat ilyen meghatározott célja mellett is természetesen vizsgálni kell a szakszervezeti szervek és alapszervezetek tevékenységét, melyek így együttesen — tehát állami vezetés, szak- szervezeti felügyeleti szervek és alapszervezetek — határolták be, hogy az adott munkahelyen az üzemi demokrácia csak formálisain volt-e jelen, vagy valóságosan is érvényesült. Tehát egy országos vizsgálat — felmérés — részéről van szó, amelyet a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság kezdeményezett és irányít. Ez a munka a megyei szerveken át egészen a szak- szervezeti alapszervezetekig, illetve városi, járási népi ellenőrzési bizottságokig átfogja a kérdés megismerésének egészét, annak egyedi és általánosítható vonásaival együtt. Alapvető célja a vizsgálatnak, felmérni hogyan érvényesül a dolgozók érdekképviselete az adott területeken, milyen a tájékoztatás oda és vissza, az üzemi demokrácia fórumrendszere hogyan biztosítja a dolgozókban a tulajdonosi szemlélet kialakítását, illetve megerősítését. Ezután következik a tapasztalatok összegezése, feldolgozása, amely olyan ismereteket ad majd, amelyek birtokában a rossz gyakorlat ellen eredményesen lőhet hadakozni, a jó tapasztalatokat pedig el lehet terjeszteni. Az összefogást, a közös munkát az teszi indokolttá, hogy a szákszervezetek kialakult és bevált módszerei kiegészüljenek a népi ellenőrzés vizsgáló, tényfeltáró munkájával. Az, hogy átfogó vizsgálatról van szó és az, hogy két azonos célú, de a mindennapok gyakorlatában más-más területeken tevékenykedő szervezet aktivistái most egyazon feladaton dolgoznak, ötvözik a részletekben ugyan különböző, de azonos célra irányuló módszereiket, átfogóbbá, szélesebb körűvé, mélyrehatóbbá teheti a helyzetfelismerést, nem kis mértékben azáltal — ha szabad ezt a kifejezést használni —, hogy így sikerül kiszűrni a belső üzemi „vakságot”. A „1I_i-_ már folyik, munKa a legtöbb helyen már találkoztak a mun- kábrigádok tagjaival. A helyszíni vizsgálatok, illetve tájékozódásuk május végéig, június elejéig tartanak. Minden egységnél várják és elvárják a vizsgálatot végző munkabrigádok a gazdásági, társadalmi vezetők hathatós támogatását. Igyekeznek minél több dolgozóval beszélgetni, megismerni' véleményüket, akár egyetértő, akár próblémafelvető legyen az. Az alkalmazott kérdőíves rendszer objektivitást biztosító szerepére is számítanak a munkabrigádok. Minden olyan dokumentumot elolvasnak, értékelnek, felhasználnak, amely a dolgozók elhangzott javaslatait tartalmazza, akár elismerőek, akár bírálóak legyenek azok. Természetesen arra is kíváncsiak a vizsgálat során, milyen tájékoztatást kaptak a dolgozók mind a munkahely egész tevékenységére, mind felvetéseikre, sőt tovább menve, milyen intézkedéséket tettek a gazdaságilletve hivatalvezetők a különböző jelzések kapcsán. A vizsgálat közben az egyes munkahelyeken megbeszéléseket rendeznek a kollektívák kisebb csoportjainak, később szélesebb körben tárgyalják majd meg a tapasztalatokat, a jókat és a rosszakat is. Az utóbbiakra felhívja a figyelmet a jövő szempontjából. Tekintettel arra, hogy a vizsgált egységek között vannak olyanok, ahol a szakszervezet közvetlen szerepe, befolyása nem döntő, ezért bekapcsolódnak a vizsgálatba a szövetkezeti szektor érdek- képviseleti szervei is. Természetesen a vizsgálat végén összesítő, elemző, értékelő anyagot készítenek, melynek tapasztalatai a megyén túl, minden bizonnyal országosan is hasznosíthatók lesznek. Van a vizsgálatnak még egy, szinte közvetlen haszna. A munkában részt vevő mintegy száz aktíva egyrészt közvetlenül tudja átadni a vizsgált egységben saját ismeretanyagát, otthoni tapasztalatait, másrészt ismereteket gyűjt, amelyeket majd otthon saját munkahelyén tud értékesíteni. Az illetékei vSÍ érthetően, nagy várakozással tekintenek a vizsgálat megállapításai elé, s biztosak benne, hogy figyelemre méltó eredmények születnek. Az Útközben ’81 májusi kérdései Népszabadság 1. Hiánypótlás és rugalmasság, milyen legyen és merre fejlődjék a kisvállalkozás? — címmel jelent meg értekezés a május 15.-1 számban. Írja le saját tapasztalatait, véleményét a cikk kapcsán! Tolna megyei Népújság 2. Megyénk melyik községében találta meg Bartók Béla az „ürögi kanásztánc” dallamát? Nevezze meg a községben felavatott Bartók- szobor alkotóját! Elet és Irodalom 3. Hol nyílt emlékszoba Németh László születésének évfordulója tiszteletére? Mi fűzte az írót a helyhez? Üj Tükör 4. A Reischstag épületében ma a német történelem kérdéseit taglaló kiállítás foglalja el a legtöbb helyet. Mit sugall a látogatónak ez a kiállítás? Elet és Tudomány 5. Az iparszerű hústermelés ma már elképzelhetetlen a sok fehérjét tartalmazó takarmány-alapanyagok, ezek közül is első helyen a szójadara nélkül. Ennek beszerzése hazánknak is egyre nagyobb gond! Mivel pótoljuk a szóját és ebből mennyit termesztünk? Mit olvassunk? A Táncsics Szakszervezeti Könyvkiadó a közelmúltban megjelentette Burán Károly— Dr. Szilvássy Zoltán Ütmuta- tó a vállalati újítási szabályzatok készítéséhez című munkáját. A kiadvány az újítómozgalommal kapcsolatos törekvéseket, jogszabályokat tartalmazza. Foglalkozik többek között az újítótevékenység irányításával, a készítendő újítási feladattervekkel, az ún. előzetes szerződésekkel, az újítások hasznosításával, stb. 99 ... hogy orvosoljak ügyes-bajos dolgokat” Jogszabályok - határozatok A SZOT elnöksége áprilisi ülésén határozatot fogadott el a szakszervezetek tájékoztató és információs tevékenységének fejlesztéséről, illetve a szakszervezeti oktatás 1981—85. évi feladatairól. A Minisztertanács 1013/81. számú határozatában az ötnapos munkahét bevezetéséről és az ezzel kapcsolatos munkaidő-módosításokról döntött. Az egészségügyi miniszter 2/1981—3/1981. számú rendeleté a munkahelyek általános egészségügyi követelményeiről és a foglalkozási betegségek bejelentéséről ' és kivizsgálásáról rendelkezett. mert ők általában fiatalabb emberek, kiknek ellátatlan gyermekeik is vannak. Betegségük, illetve táppénzes idejük 250. napján (ha 1 évig jogosult táppénzre) kell kérni orvosi felülvizsgálatukat. Ma még sok nyugdíj előtt álló ember nem ismeri a nyugdíjelőkészítés jelentőségét, a nyugdíj ügyi albizottság segítő szándékát és maga indítja el — sokszor későn — nyugdíjaztatását. Az elmúlt 5 évben a nyugdíjasok életszínvonalát pozitívan befolyásoló intézkedésekre került sor. Mégis tény, hogy közülük sokan nehéz anyagi körülmények közt élnek, ök igénylik elsősorban a fokozott törődést. Ma, amikor az átlagos életkor nő, a nyugdíjasok nagy része fizikai és szellemi erejének birtokában nem akarja szabad idejét tétlenségben tölteni. A társadalmi tevékenység is kapocs egy-egy kollektívához, legyen az régi munkahely, vagy kialakult nyugdíjasközösség. A hónap portréja Amikor a vállalat dekoratőrei elkészítették az iroda- ajtókra ragasztható névtáblákat, Nyirő Andrásné neve úgy került fel a lapocskára, hogy Nyirő Katalin. Persze nem véletlenül, a Tolna megyei Népbolt Vállalat munkaügyi előadóját mindenki csak úgy ismeri, hogy ő a „Katica”. Mosolyogva és szabadkozva fogad bennünket, nem érti, mit akarhat tőle az újságíró, a fotóriporter. Nyirő Andrásné 1951 óta dolgozik a vállalatnál, ahogy elmeséli, szinte minden osztályt végigjárva került jelenlegi beosztásába.) 1952-tben megválasztották a szakszervezeti bizottság tagjának, 1956-ban pedig szakszervezeti gazdasági felelősnek. — Huszonöt éve végzem ezt a munkát, s nem panaszként mondom, de legtöbbször munkaidőn túl. Nem is lehetne ezt másképp csinálni, ha az ember art alkarja, hogy minden a legnagyobb rendben legyen. Hogy lekopogjam, az elmúlt huszonöt esztendő alatt semmi probléma nem volt a munkámmal, amit az is bizonyít, hogy a fővárosból, a SZOT-itól ellenőrizni ideérkezők, mindig szívesen keresik fel a Népboltot. Nyirő Andrásné kezei között minden hónapban 25—26 ezer forint értékű szakszervezeti bélyeg fordul meg, s egy ilyen kisméretű bélye- gecske nagyon gyorsan és könnyen elveszíthető, ha valaki nem úgy bánik vele... „Katica” három év múlva nyugdíjba megy. — Akikor is dolgozni szeretnék. Most a megyei KPVDSZ gazdasági bizottságának vagyok tagja, s ha elmegyek nyugdíjba, ezt a munkát szeretném továbbra is csinálni. Hogy miért végzi szívesen ezt a társadalmi munkát, arra így válaszol: — Egyszerűen azért mert szeretem az embereket. Jó, ha sikerül valamit tennem valaki ügyében. Mindig arra törekszem, hogy orvosoljak ügyes-(baj os dolgokat. Gyakran felkeresik a vállalat dolgozói üdültetési ügyben. Arra törekszik minél több igénylőt el tudjanak küldeni pihenni. Ezért kiépített egy hálózatot, és a megye más vállalataival, él nem kelt üdülőjegyekkel is segíti a Népbolt dolgozóinak üdültetését. A napokban kapta meg a Szákszervezeti Munkáért arany fdkozatú kitüntetést. s. a. Nyirő Andrásné
