Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-03 / 102. szám
A tfÉPÜJSÁG 1981. május 3. Kettesben anyuval „Reggel, amikor megszólal az ébresztő óra, csukva tartom a szememet., hadd higy- gye anyu, hogy még alszom. Olyankor mindig odaül az ágyam szélére, megsimogat és azt mondja: Te álomszuszék ébredj, hasadra süt a Nap! Elkésel az iskolából. Hol a mormota tappancsa? Erre én kidugom a lábam a paplan alól, ő meg ráhúzza a papucsot. Amióta iskolás vagyok, egyedül mosakszom, fésülködöm, ez alatt anyu elkészíti a reggelit, becsomagolja a tízóraimat. Nagyon finom kakaót tud főzni, nem úgy mint apu, ő rajta hagyja a tej bőrét. Amikor elindulok az iskolába, az ajtóban szerencsepuszit kapok anyutól, azért, hogy aznap minden sikerüljön, jól feleljek, ügyes Tegyek a tornaórán... Nagyon szeretem a mamámat, mert ő a legjobb, meg a legszebb a világon. Munka után, amikor fáradtan hazajön, nem ideges, mint apu, bejön hozzám a szobába és megkérdezi: érted a leckét? Mert ha nem, segítek. Ha elkészültünk, utána játszik velem. Jobban t.ud sakkozni, mint Balázs, a padtársam. Különben is a Balázs az egy hülye, mert azt mondta, hogy a tanító néni szebb, mint az anyukám. Igaz, ő se csúnya, de szigorú és kiabál, ha valaki eltéveszti az olvasást. Anyu sosem szól rám hangosan, ha hibázok, legfeljebb megismételteti velem a mondatot. Múltkor focizás közben elszakadt a nadrágom, és még azért sem kaptam ki, mert nem akarattal történt, egy tüskés bokor volt az oka, alágurult a labjla. Anyu megérti, hogy előfordul ilyesmi, apu viszont megfenyegetett, hogy ördögbőrből varrat. rám nadrágot. Azért ő is szeret engem, ha kérek tőle zsebpénzt, mindig ad, csak megkérdezi, hogy mire költőm. Gyűjtöm, amikor majd felnövök, veszek rajta egy autót, és anyut elviszem mindenhová. Azt mondta a mamám, hogy arra ő már fáradt és öreg lesz. Én ezt nem akarom, ezért mindennap segítek, bevásárolok, porszívózok, mert a férfiak erősebbek, mint a nők. És én vigyázok az anyukámra, hogy sokáig szép és fiatal maradjon, és olyan jókedvű legyen, mint most.” Lejegyezte: H. A. Anyu azt hiszi, hogy még alszom Érted, veled a llöröskereszt Száz év a humanizmus, a társadalmi haladás jegyében. Ez lehet a közeli centenáriumát ünneplő Magyar Vörös- kereszt tevékenységének summázata. Alapításának gondolata a csatatereken született. Alapvető indítéka a háborútól, természeti csapásoktól sújtott szenvedő emberek megsegítése, gondozása, gyámolítáas volt: az emberiesség, az egymással való törődés jelszavát írták zászlajukra az alapítók. A vöröskeresztes eszmék atyja, Henry Durant a solfe- rinói csata borzalmainak láttán ismerte fel egy nemzetközi emberbaráti segélyszervezet létrehozásának szükségességét. Az 1864-es genfi egyezményhez csatlakozó Magyar Vöröskereszt Egylet 1881. május 16-án tartott alakuló közgyűlésének szervezőit a boszniai háborúban harcoló katonák szenvedése késztette arra, hogy létrehozzák emberbaráti segélyszervezetüket, a „magyar szent korona országai vörös kereszt egyletét”. Olyan tötrétnelmi nagyságok példája ihlette őket, mint a mohácsi csatatér halottal! tisztességgel eltemető Kanizsai Dorottya, az árvízi hajósként segítő Wesselényi Miklós, az 1848—49-es magyar honvédsereg tábori kórházainak főápolónője, Kossuth Zsuzsa, akik a hazaszeretet és emberiesség jegyében munkálkodva voltak úttörői hazánkban a vöröskeresztes eszméknek. Nehéz lenne akár csak címszavakban felsorolni valamennyi területet, ahol a Vöröskereszt, az egészségügyi szakszolgálattal, a többi társadalmi és tömegszervezettel együtt a szocialista egészségügy fejlesztése érdekében tevékenykedik Külön fejezetet érdemelne a természeti csapások idején tapasztalható nagyfokú vöröskeresztes aktivitás elemzése. Csupán az elmúlt két évtizedben 166 millió forint értékű segélyt küldött a Magyar Vöröskereszt a háborús konf liktusok, árvizek, földrengések által sújtott 71 országba. Történelmi tény, hogy az alapítás óta eltelt száz év során a vöröskeresztes szervezetek munkájának középpontjában Magy arországon is a háborús konfliktusok, természeti katasztrófák következményeinek elhárítására való felkészülés állt, bár ez-, zel párhuzamosan egyre több figyelmet szenteltek a lakosság egészségügyi ellátására, a szociális, csaldávédelmi munkára, az egészségügyi felvilágosító, oktató tevékenységre, az ifjúság között végzett munkára. Szervezetileg is nagy fejlődést mutat a száz esztendős időszak. Az egykori 28 ezer tagot — javarészt passzív, csupán ki- sebb-nagyobb anyagi áldozatra volt hajlandó — számláló jótékonysági intézmény milliós táborral, jelentős anyagi bázissal rendelkező, nagy hazai és nemzetközi tekintélynek örvendő tömeg szervezetté vált. A Magyar Vöröskereszt 13 200 alapszervezetében, 17 000 egészségügyi állomásán évente több mint 200 ezer ifjú és felnőtt vesz részt a különböző szintű és témájú segítségre felkészítő tanfolyamokon. A felszabadulásunk után egyre nagyobb teret kaptak a vöröskeresztes munka békés körülmények között végzett formái: a szociális, egészségnevelő, ismeretterjesztő tevékenység. A második világháború után átmenetileg stagnált a vöröskereszt munkája, de az 1945- ben létrehozott nemzeti segély keretében akkor is háromezernél több aktivista végzett hősies munkát a nyomor, az éhínség, a járványok leküzdése, a sebesültek, menekültek, árván maradtak felkutatása, az elhurcoltak hazaszállítása érdekében. Nekik köszönhető, hogy a vöröskeresztes eszmék tovább éltek és az 1948 májusában történő újjászervezés után immár új, az ország demokratikus átalakításához kapcsolódó feladatok vártak a szervezetre. Békés munka az ember érdekében, ez jellemzi napjainkban is a Magyar Vöröskereszt hazai és nemzetközi tevékenységét. Legfontosabb feladata az egészségvédelem, az eészségnevelés, a családpolitika segítése, természetesen a Vöröskereszt sajátos eszközeivel. A felnőtt és ifjúsági vöröskeresztes szervezetekben komoly munka folyik az elsősegélynyújtási tanfolyamokon, amelyek egyben a balesetvédelem bázisait is jelentik. Hagyományosan vöröskeresztes feladat az önkéntes ápolónők képzése, elsősorban .az ifjúság körében. Kevés ország büszkélkedhet olyan eredményekkel, mint a vöröskeresztes véradó mozgalom, hisz ma már a teljes hazai szükségletet térítés- mentesen az önkéntes Véradók segítségével biztosítjuk. A polgári védelem elsőse- gélynyútó alapegységeinek kiképzése, felkészítése szintén fontos feladata a Vörös- keresztnek. Aktivistái mind nagyobb részt vállalnak a környezetvédelmi feladatokból, s hiánypótló az öregek, gyámoltalanok, betegek, hátrányos helyzetű rokkant emberek ápolásában, gondozásában végzett vöröskeresztes munkából is. Nemzetközi kapcsolatai közismerten széles körét, természetesen nemcsak segély- programokban vállalt jelentős kezdeményezőszerepe és konkrét tevékenysége fémjelzi, hanem az a szerteágazó diplomáciai, jószolgálati tevékenység is, amellyel tiszteletet és tekintélyt vívott ki magának világszerte. A Magyar Vöröskereszt a béke érdekében lép fel a nemzetközi konferenciákon, tanácsokkal, konkrét szervező munkával segíti a fejlődő országok vöröskeresztes szervezeteinek építését. A nemzetközi vöröskeresztes fórumokon, különösen az európai regionális konferenciákon a többi szocialista ország vöröskeresztes szervezeteivé! karöltve minMa már térítésmentessé vált a véradás, több százezer önkéntes véradója van az országnak. Vöröskeresztes fiatalok gyakorlati bemutatót tartanak az elsősegélynyújtó tanfolyamon. dig az emberiség, a béke ügyét képviselte. Az első regionális konferencián, amelyet közvetlenül a háború után 1947-ben Belg- rádban rendeztek meg, még a kapcsolatok újrafelvétele, rendezése; az együttműködés új, demokratikus formáinak kialakítása volt a fő téma. A másodikon, 1970-ben, Can- nesben már a Vöröskereszt béke-feladatait fogalmazták meg! A harmadik európai regionális konferencia megrendezését a centenáriumát ünneplő Magyar Vöröskeresztre bízták. A konferencia vendégei a jubileumi ünnepségen való részvételükkel is megtisztelik a Magyar Vöröskeresztet, majd négynapos tanácskozáson hat pontban vitatják meg a nemzetközi vöröskereszt előtt álló feladatokat, az „emberiességgel a békéért” jelszó szellemében. Napirendre kerülnék a belgrádi békeakció-program megvalósításának tapasztalatai, a nemzetközi humanitárius jog kérdései. Egy másik szekcióban az európai nemzeti társaságok és a fejlődő országok vöröskeresztes társaságai érdekében szervezett szolidaritási és segélynyújtási akciókban való együttműködés, valamint a vöröskeresztes munka önkéntes jellegének elméleti kérdéseit vitatják meg. A harmadik munkacsoport az egészségügyi felvilágosító, szervező és szociális munka tapasztalatait elemzi és a nemzeti társaságok együttműködésének aktuális feladataira vonatkozóan dolgoz ki ajánlásokat. Fehér mezőben vörös kereszt. A szenvedőknek segítséget, az elmaradott körülmények között élőknek az okos felvilágosító szót, a háború sújtotta népek szenvedéseinek enyhítését is szimbolizálja ez a jel. A békét, amelynek megőrzéséért hazánkban is szívósan küzd a vöröskeresztes aktivisták milliós tábora. Orvosok, pedagógusok, diákok, munkások, földművesek, akiket »bármilyen baj esetén az emberiesség, a segíteni akarás vezérel tetteikben. Hálával és szeretettel köszönti őket centenáriumuk alkalmából az egész magyar társadalom. Vasvári Ferenc
