Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-23 / 119. szám

1981. május 23. NÉPÚJSÁG 3 A tűzvédelem a tamási vb napirendjén A Szekszárdi Húskombinát építése manapság nem lát­ványos. A szerelők „beszo­rultak” a marhavágó vonal­ra, ott dolgoznak több mint kétszázan, féltucatnál is több alvállalkozó, emberei. A vágóihídépítés igen bo­nyolult munka, különösen az a marhavágóvonal szerelése. Itt már nagyobb terhet el­bíró szerkezeteket kell fel­állítani, beszabályozni. A hosszú vonal mellett sorra adják át a kiszolgáló, to­vábbfeldolgozó műhelyeket, üzemrészeket is. Az építési területen van már szinte minden alkat­rész, gép, de még jönnek az újabbak is, a napokban ér­kezett Szekszárdiba a vágó­vonal tartószerkezete. Ez acélból 'készült vázrendszer, amelyet olyan anyaggal von­tak be, amilyent előír az élelmezés-egészségügyi szab­vány húsipari üzemben. A tehergépkocsikon érkező vá­zakat targoncával rakják le, s viszik a rendeltetési hely­re. A nagyméretű szerkeze­teket igen óvatosan kell le­emelni a gépkocsikról és szállítani a felállítási helyre. A főépület előtt lesz majd a személygépkocsik parkoló­ja. De az egész vágóhíd kör­nyéke megszépül, dolgoznak már a kerítések tövében is, s körben kialakítanak zöld­övezetei. A kerítések készí­tése adja a legtöbb munkát ezzel kapcsolatban, hiszen egyes részeken — ott, ahol a vágócsamokok vannak — szinte „légmentes” kerítést kell készíteni. Másutt, a gép­üzemek térségében természe­tesen nem a drága kerítést építik meg. — Pj — Gk — (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A tamási Nagyközségi Kö­zös Tanács Végrehajtó Bi­zottsága soros ülésén a tes­tület tagjai meghallgatták' dr. Mózes György tanácselnök jelentését a lejárt határide­jű vb-thatározatok végrehaj­tásáról és a vb hatáskörében tett intézkedésekről. Ezután Szemes Márton, a Tamási önkéntes Tűzoltó Egyesület parancsnoka adott tájékoztatót az egyesület tűzvédelmi munkájáról, Ta­mási és Pári községek tűz­rendészet! helyzetéről, az önkéntes tűzoltók 1980. évi tevékenységéről, ez évi cél­kitűzéseiről, a nyári tűzvé­delmi feladatokra való fel­készülésről. A vb megállapította, hogy a rendelkezésre álló felsze­relések, azok üzembiztonsá­ga, az önkéntes tűzoltók szak­mái felkészültsége minden­kor biztosítani tudja a két község lakóházainak, terme­lőgazdaságainak, üzemeinek megelőző és mentő tűzvédel­mét. Ezt követően megtárgyal­ták a május 28-i tanácsülés anyagát, majd közérdekű be­jelentésekkel zárták az ülést. ÉKES LÁSZLÓ Értékelték a településfejlesztési versenyt A fejlesztések húsz százaléka társadalmi munkából Vándorzászló: Dombóvárnak, Simontornyának, Tengelicnek A megyei tanács vlb-tiitkáir- sága közölte szerkesztősé­günkkel, hogy befejeződött az V. ötéves terv időszakára hirdetett településfejlesztési verseny értékelése és meg­kezdődik a díjak átadása. A versenyt a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága, a Hazafias Népfront, a KISZ és a szakszervezetek megyei szervei hirdették meg. A szervezésiben és értékelésben részt vett a Vöröskereszt is. A versenybe valamennyi ta­nács benevezett. A helyi ta­nácsok az éves fejlesztési és költségvetési tervükkel együtt társadaLmimunka-teir- vet is készítettek és a három tervet összehangolták. Ennek eredményeként a társadalmi munka értéke rendkívül di­namikusan fejlődött. Míg a III. ötéves tervben a társa­dalmi munka értéke 134 mil­lió forintot tett ki, az V. öt­éves tervben ez már 605 mil­lióra rúgott. Az egy lakosra jutó forintértéke is több, mint négyszeresére nőtt. Az V. ötéves terv első évé­ben 59 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek megyénk lakosai, ami egy emberre vetítve 221 forintot ért. Az ötéves terv befejező évében 189 millió forint volt az összes érték, amely azt je­lenti, hogy 708 forint jutott minden Tolna megyei lakos­ra. Az V. ötéves terv idősza­kában teljesített társadalmi munka értéke a megyében megvalósult fejlesztéseknek mintegy 20 százalékát tette ki. Az elmúlt évi eredmények alapján a településfejlesztési verseny vándorzászlaját a dombóvári, a simontornyai és a tangeliei tanácsok kap­ják, a megyei tanács végre­hajtó bizottságától. A ki­emelkedő eredményekért ju­talomban részesülnek. Dom­bóvár Város Tanácsa 1 mil­lió 200 ezer forintot, a nagy­községek közül a simontor­nyai tanács 1 millió, a decsi tanács félmillió forintot kap. A községi tanácsok versenyé­nek győztese: Tengelic 500 ezer forint, a második helye­zett du naszentgyörgyi tanács 300 ezer, míg a harmadik he­lyen végzett iregszemcsei ta­nács 200 ezer forint jutalmat kap. Az V. ötéves terv idősza­kában teljesített összes társa- dalmimumka-érték alapján a helyi tanácsok közül külön ifejlesztésialap-támogatásban részesül Simontornya 1 mil­lió forint, Decs és Tengelic fél-félmillió forint, Duna- szentgyörgy 300 ezer és Aparhant 200 ezer forint ösz- szegben. A községek jutalmait a helyi tanács ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsá­gának képviselője adja majd át. Lerakják a vágó vonal tartóoszlopait Húskombinát-építkezés Érkeznek az utolsó alkatrészek Takarmány­gazdálkodás Jól halad a három évvel ezelőtt indított országos ta­karmányozási program meg­valósítása. A korszerű táp- anyag-receptúrák alkalmazá­sával — amellett, hogy az állati termékek mennyisége növekedett — 150 ezer ton­nával csökkent a fehérje- import. Az állami gazdasá­gok és a termelőszövetkeze­tek állattartói a megdrágult alaptakarmányból, az abrak­ból is kevesebbet etettek fel. A szaktanácsadók — elsősor­ban a tehenészetekben — si­keresen segítették a nagyobb technológiai fegyelmet kö­vetelő, takarékosabb takar­mányozási előírások gyakor­lati bevezetését — állapítot­ta meg az Országos Takar­mányozási és Állattenyészté­si Felügyelőség most elkészült mérlege. Három év alatt 3 milliárd forint megtakarítást értek el az állattartó gazdaságok az abrak- és a fehérjefelhasz­nálás csökkentésével. Az eredmények javítására, a költségek csökkentésére az OTÄF keverőtakarmány­ellenőrzési hálózatot szerve­zett, amelyben rendszeresen vizsgálják a tápok minőségét. Az eddigi tapasztalatok sze­rint mind több keverőüzem­ben törekednek a technoló­giai előírások pontosabb be­tartására, s így nemcsak a nagyüzemek jutnak a gazda­ságos állattartás alapját je­lentő jobb minőségű táphoz, hanem az egyéni állattartó­kat ellátó 5600 takarmány­bolt is. Eddig elsősorban a pazar­lás megszüntetése és a tápok minőségének javítása volt a legfontosabb feladat, most az ésszerűbb legelőgazdálkodás, a melléktermékek széles kö­rű hasznosítása, s a körül­tekintőbb energiagazdálko­dás kerül előtérbe. Ezékkel *— a program szerint — éven­te további 1 milliárd forin­tot takaríthatnak meg a gaz­daságok amellett, hogy a VI. ötéves terv előirányzata sze­rint az állati termékek elő­állítását összességében 10 százalékkal növelik. Kitüntetettjeink (V,) Import helyett licenc „Továbbra is tudományos munkával kívánok foglal kozni...” 1943. óta gyógyítja az ál­latokat dr. Kováts Jenő cím­zetes egyetemi docens. Októ­berben nyugállományba vo­nul, utána mivel foglalko­zik? — Munkával, munkával mindig, amíg csak erőm en­gedi. Szerencsére, jó a fizi­kumom, bírtam, a sok évti­zedes nem könnyű munkát, a sók megpróbáltatást. Min­dig kerestem az állatgyógyá­szatban is az úját, hogy egészségesebb állománnyal tudjanak a tenyésztők dol­gozni. Volt községi állatorvos, körorvos, Nógrádban és Za­lában, a Földművelésügyi Minisztériumban megszer­vezte az állami gazdaságok állategészségügyi rendszerét, aztán családja kérésére Paks- ra költözött, itt járási fő­orvos lett, majd 196?c!től me­gyei főállatorvos, s 1967-től az állategészségügyi állomás igazgató főorvosa. — Elsősorban hivatali munkám ellátását tartottam fontosnak, de ettől nem vá­lasztható el a tudományos munka sem. Kutató-kísérle­tező ember voltam fiatal ko­romban is, hát még amikor az emberben már kialakul egy életcél. A szarvasmarha- tbc-programban a megye or­Dr. Kováts Jenő c. egye­temi docens, a Munka Érdemrend ezüst fokoza­tának tulajdonosa szágosan is kiváló eredményt ért el, erről az NDK-ban és Angliában is tartottam elő­adásokat. Amikor végeztem — bár soha nem lehet egy tudományos munkát befejez­ni, de mégis már sínen volt a téma —, akkor a szarvas- marhák tőgygyulladását kezdtem vizsgálni. Ez a be­tegség óriási károkat tud okozni. Felfigyeltek eredmé­nyeimre a KGST-országok, az NSZK, az USA és más or­szágok tudósai is. Kidolgoz­tam, s készítettem egy vizs­gálati módszert, illetve mű­szert, amelynek révén egy­szerre húsz tejmintát lehet vizsgálni. Erről előadásokat tartottam több európai egye­temen, s még van meghívá­som. .. — Tehát nem telnek teljes nyugalomban a nyugdíjas- napok: — Bízom benne, hogy nem. Hiszen munkatársaim foly­tatják, amit én elkezdtem. Másrészt pedig van néhány jó ajánlat számomra, ha kedvem tartja, folytathatom más üzemekben a tudomá­nyos munkát. S akkor még talán több idiő jut arra, hogy az állatorvostudományi egye­temen előadásokat tartsak. — És az idei konkrét ter­vei? — Sok van. De legfonto­sabb a júliusi nemzetközi tanácskozás előkészítése. Ezen a szekszárdi tanácsko­záson kilenc ország tudósad vesznek részt. A témánk az állati betegségek átterjedése az emberre és ennek prob­lémaköre. Bányairányító rendszerek A Veszprémi Szénbányák várpalotai üzemében készül a márkushegyi és a nagy­egyházi bányák komplett irá­nyító rendszere. Szerteágazó hálózata — műszerek és ér­zékelők százainak segítségé­vel — folyamatosan szolgál­tatja az információt, a ter­melés, a szállítás, a bizton­ság és az energiaellátás hely­zetéről, jellemzőiről. Az ada­tok sokaságát a Központi Fi­zikai Kutató Intézet CAMAC típusú számítógépe összege­zi, rendszerezi, tárolja, sőt értékeli is. A számítógéppel összekapcsolt első rendszert a várpalotai S II. bányában szerelték fel. A kísérleti üzem tapasztalatai igen jók, és ezeket felhasználják a márkushegyi és a nagyegyhá­zi bányában készülő rend­szerekhez, amelyeket 1983-ig átadnak rendeltetésének. Léptető motorok Megkezdődött a VDO-li- cenc alapján készülő úgyne­vezett léptető motorok soro­zatgyártása a Ganz Műszer Művek Közlekedési Mérő­műszerek Gyárában. A null­széria után az első sorozat 10 ezer léptető motorból áll; ezek a kilométeróra és az üzemidő-mérők számláló szerkezetét működtetik. A KMGY ezt a részegységet ko­rábban az INSZIK-beli VDO- gyártól szerezte be. A jelentős importmegtaka- rítást eredményező részegy­séggyártás jól illeszkedik a járműműszerek termék kor­szerűsítési programjába. A VDO-tól korábban megvásá­rolt gyártási eljárások ered­ményeként készítik például a mindenféle járműben hasz­nálható fordulatszám- és se­bességmérőket, ölajnyomás- mérőket, üzemóra-számláló­kat, feszültség- és árammé­rőket, valamint ezek adóbe­rendezéseit. A termékkorszerűsítés a léptető motorok gyártásának bevezetésével még nem ért véget, a gyár műszaki gárdá­ja saját fejlesztésű műszerek előállításával is foglalkozik. Jelenleg a benzin- és dízel­motorok fogyasztásmérőin ék kifejlesztésén dolgoznak. Kisgépbemutató Dombóváron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Több mint százan vettek részt azon a bemutatón, ame­lyet a Mannesmann DEMAG cég tartott a Közlekedéstudo­mányi Egyesület Vasútgépész Szakcsoportja, valamint a dombóvári MÁV üzemfőnök­ség vontatási részlege szer­vezésében. Az érdeklődők megismer­kedhettek a cég által gyár­tott és a Szerszám- és Kis­gépértékesítő Vállalat által hazánkban forgalmazott pneumatikus kézi szerszá­mokkal, azok alkalmazható­ságával. A bemutatott kisgépek szé­lek körű elterjedését elősegít­heti termelékenységük, gaz­daságos energiafelhasználá­suk, tetszetős kivitelük, vala­mint az, hogy a munkavédel­mi szempontokat is messze­menően kielégítik. KRAJCZÁR ANTAL Szakmai tanácsadás a helyszínen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents