Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-22 / 118. szám
1981. május 22. NÉPÚJSÁG 5 Üdülők, parkerdők. az üdülői: üdülés céljára létesített intézmény illetve épület. A parkerdő szó nem található sem az értelmezőben, sem pedig más lexikonokban. Tehát nyelvünk az utóbbi esztendőkben gazdagodott e kifejezéssel. S nem is ez a fontosabb, hanem az a gazdagodás, amelyet a parkerdő léte jelent mindannyiunk számára. A csodálatos pihenőhelyek száma egyre növekszik, s egyre többen fedezzük fel őket s töltünk ott szabad időnkből kellemes órákat. Szabad időnk pedig az ötnapos munkahét bevezetésével növekszik... Dombori bizonyított Amikor 1963-ban a megyei tanács elfogadta Dombori rendezési tervét, kevesen gondolták, hogy olyan lesz ez a terület, amilyen lett. Akkor három ütemre bontották a fejlesztést. A negyvennyolc hektárnyi, kétszáz méter átlagszélességű és 2,1 kilométer hosszú, egykori szántóterületen a telkesítés befejeződött. ..ötszáznyolc- vankét magán- és negyvenegy vállalati és intézményi nyaraló, KISZ-vezetőképző tábor, városi és járási úttörőtábor, motel és kemping, két szabad és egy KISZ-tábori strand, ötvenezer négyzet- méter alapterületű kiépített park — az idén negyvenezer virágpalántát ültettek ki —, öltözők, vendéglátóegységek helyezkednek el szigorú építési rendben ezen a területen; amelyet mintegy négy kilométer aszfaltút, nyolc kilométer járda szabdal utcákra, terekre. A villamosítás befejeződött, a három mélyfuratú kútból hidroglóbuszba, majd a négy kilométer hosszú gerincvezetékbe kerül a víz. Az első két ütemben már az üdülőkbe is bevezették a vizet, a harmadik ütem egy részében még csak a gerincvezeték van meg. Az utcákban úgy sorakoznak a kukásedények, mint a városokban látni. Az intézményes szemétszállítás már évek óta biztosított. Az üdülőtelep rendben tartásáról hét állandó és ugyanennyi idénymunkás gondoskodik. Nemrég készült el a szolgáltatóház, amelyben helyet kapott a posta, a fodrász és itt talált otthonra az egészségügyi szolgálat is. A Vöröskereszt megyei szervezete vállalta,, hogy az üdülési szezonban biztosítják az állandó egészségügyi szolgálatot. A Domboriba látogató autósok 250 parkolóhelyre állhatnak. Meleg, nyár^ hétvégeken azonban ez nem elég, az utcák is tele vannak gépkocsikkal. Ez nem is csoda, hisz vannak hétvégek, amikor 10—15 ezer ember fürdik, szórakozik a két strandon. Nehéz lenne kiszámítani, hány ember, hány településről, hány országból jön ide évente, hogy felüdüljön. Ha az üdülőtulajdonosokat nézzük és mindegyik üdülőt néggyel szorozzuk, akkor ez mintegy 2500 embert jelent. A vállalati és intézményi üdülőkben heti váltásban hetenként mintegy 1500 ember üdülhet. A három motel, a kemping is sok embert befogad. Időnként* szűknek is bizonyul Dombori. Mert Domborít felfedezték! Nemcsak a Tolna megyeiek, a fővárosiak, a más megyebeliek és a külföldiek is. Az üdülőtulajdonosok között a tolnaiak, a szekszárdiak, a budapestiek vezetnek. Sok üdülőtulajdonos van Pécsről, Kaposvárról. Van két külföldi tulajdonos is: az egyik NDK-, másik NSZK- beli. Rendszeresen járnak ide üdülni Franciaországból, az NDK-ból, Csehszlovákiából, Lengyelországból. Dombori csendes, kulturált üdülőhely lett. Igaz, a szennyvízcsatorna-hálózat még nem épült ki, de az üdülőkben úgy kellett megépíteni az aknákat, hogy szippantókocsival elszállíthassák a szennyvizet. Dombori hosszú, kitartó, sok pénzt, és társadalmi erőt felemésztő munkával ma már az ország egyik jelentős üdülőterületévé vált. Rengetegbe kerül a fenntartása, a fejlesztése. Évente mintegy hétmillió forint gyűlik össze fenntartására, fejlesztésére adókból, különböző alapokból. De ez ma már csak fenntartásra elég. Fejlesztésre nemigen. Pedig szükség volna a harmadik strandra is, amelynek tervei hamarosan elkészülnek. Dombori bebizonyította életképességét. Idegenforgalmi vonzerővé vált. Hogy még inkább az legyen, szükség lenne arra, hogy Dunapataj- hoz hasonlóan — üdülőterületté nyilvánítsák, hivatalosan is. Üdülés és kirándulás Dombóvár környékén A nyár közeledtével a gu- narasi üdülőtelepen is nagy a készülődés a vendégek fogadására. A gombamódra szaporodó magántulajdonban lévő hétvégi házak mellett egyre több vállalati üdülő épül fel, hogy mind többen juthassanak itt nyári pihenéshez. Az Alkotás téren inár 1973- ban 4 faházat állított fel a Láng Gépgyár. Azóta a központi fűtéses — így téli üdültetésre is alkalmas — modern épület is elkészült, sőt, a „régi” faházakat lebontották, s helyükre még az idei üdülési szezon beindulásáig tetszetős alumínium kisházakat állítanak fel. Egyszerre kéthetes turnusokban 20—22 főt üdültetnek. A beutalójegyeket az igények alapján a dombóvári gyáregység „gu- narasi bizottsága” osztja el. Üj közületi üdülősor van kialakulóban a Tó utcában. Ott eddig már három vállalati és három tanácsi üdülő is épült. Most alapozzák a Csavaripari Vállalat üdülőjét, de több üzem is igényt tart területre. Szinte valamennyi üdülőben csereüdültetés folyik. Az üdülőket kivétel nélkül úgy építették, hogy a pihenni érkező vendégeket kényelem fogadja. A beutaltak önellátásra is berendezkedhetnek, de a hamarosan megnyíló új. modern vendéglátó- egység sokat segít majd az étkezési lehetőségek megoldásában. A kirándulni vágyók két parkerdőt is találhatnak Dombóvár környékén. A ka- pospula—naki főút mellett van a 126 hektáros hetényi parkerdő, ahol erdei torna- pálya, szalonnasütő helyekés szabadtéri gyermekjátékok várják az egy napra érkező turistákat, kirándulókat. A Magyar—Szovjet Barátsági pihenőpark a gyönyörű erdős és hétvégi szőlőskertekkel körbevett Nyergesi- völgyben fekszik, amely Dombóvár központjától alig 5 kilométerre van. E pihenőpark fejlesztése és szépítése most folyik, de már a nyári hétvégeken alkalmas arra, hogy kirándulókat fogadjon. A tervek szerint még ebben az évben csónakok kerülnek a több mint 3 hektáros jóléti tóra, s akkor már több szórakozási és pihenési lehetőséget fog biztosítani. Ilin üllilllllllflltli. iiiiiiiiiiíílllliiii Hfil A Pátria Nyomda összkomfortos faházai |winri<(EM A Tó utcai vállalati üdülősor Pontytilalom idején Szálkán Azt valószínűleg senki nem tudná megmondani, hogy miért lett divat a szálkái vízfelület esetében az idegen ízű „víztározó” kifejezést használni, amikor a kurtább „tó” is megtenné. Azért, mert emberi beavatkozással, tehát mesterségesen jött létre? Na, és? A Sárközt se keresztelte át senki, amikor teljesen megváltoztatták természeti környezetét Itt hovatovább szemtanúi lehetünk annak, hogy az ellenkezője megy végbe. Üj formát ölt, nem remélt vonásokkal gazdagszik a természet. E sorok írója húsz esztendeje azt tudta Szálkáról, hogy határában lőtték minden idők leghatalmasabb agancsú, aranyérmes bikáját. (Orvvadász lőtte.) Tíz éve még úgy ismerte, mint egy gyönyörű fekvésű, de nem sok fejlődési távlattal rendelkező falut. A tudatos természetformálás — jelen esetben teljes joggal használhatjuk a „tájtervezés” kifejezést — ezt gyökeresen megváltoztatta. Aki néhány éve még a tó majdani „körvonalairól” írt, az most Mőcsény irányából jövet aszfaltúton haladhat végig a „körvonal” egyik részén, mely egyben gát szerepet is betölt. Ponty- tilalom van, a törvénytisztelő horgászok távol, a törvényt nem tisztelők szintúgy. A túloldalon egy mezőőr halad a kutyájával. A fotó- riportázs törvényei szerint „mozgalmasabb” képiét kellene készítenünk, de a kis- kócsagok, egy szürkegém, az odafenn keringő ölyv éppúgy nem jön modellnek, mint a kollégám háta mögött a bozótban víg trillákat zengő pacsirta. Parcellázás nincs, bódézás szintúgy nincs és kivagyi luxusvillák alapozásának nyoma se. (Ne is legyen!) Ehelyett esőbeálló, szemét- gyűjtők, szalonnasütő hely és a — legyünk pontosak — 66,7 hektáros vízfelület teljes szépsége. Itt nem egyetlen település, hanem egy nagyobb tájegység lakossága kapott pompás környezetben pihenési, kikapcsalódási lehetőséget. Higgyük, hogy a jövőben éppúgy megbecsüli, mint most. Nyugalmi, csend Erdei lépcső a Várhegyen Aki szereti a hírverés nélküli szépet, az menjen el Tamásiba. Ahogyan az országban sokfelé, itt is van egy vár nélküli Várhegy, melynek — egyébként hiteles — történelmi múltját csak a neve jelzi. A Várheggyel kapcsolatban utoljára több, mint tíz évvel ezelőtt emlegettük bővebben Tamásit. Azaz egész pontosan 1971-iben, amikor a Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal meghívására részt vettünk a frissen átadott kilátó megnyitásán. A kilátóról a panoráma gyönyörű. Tamási városiasodása minden különösebb urbanisztikai hozzáértés nélkül nyomon követhető. Továbbá az is, hogy a hegy tövében időközben létrehozott termálfürdő méretei egyre jelentősebbek. Tamási csendje azonban nem „odalenn” élvezhető, hanem „idefenn”. Évről évre (olykor megszakításokkal) szépülő erdei utak, pihenők, lépcsők, padok. Ottjártunk idején még egy alkalmi szabadtéri szúipad is felfedezhető volt. A — teljes joggal — Fenyves nevet viselő nádtetejű büfé a hét utolsó három napján van nyitva, ami valószínűleg épjpen elég, hisz a hegy ilyenkor népiesül be igazán. De azért hét közben is egyre többen járnak erre, természetet, csendet és — főleg, ha ketten vannak és fiatalok — romantikát kedvelők. A tamási Várhegy már most is gyönyörű és évről évre szebb lesz. Nem minden megyérikfbeli településnek adatott meg hasonlóan szép, természet nyújtotta lehetőség egy pihenőterület kialakítására. De ahol igen, onnan jól teszik, ha eljönnek tapiasztr' ~*cserére Tamásiba. Megyei helyzetkép Oldalunk összeállításához több tudósítónk segítségét is kértük. Öröm volt nézni a beérkezett anyagokhoz mellékelt sok szép fotót, melyek mind-mind megyénk üdülőiről, hangulatos parkerdőiről készültek. Sajnálkoztam, mivel az összes fotót — az oldal terjedelme véges — nem mutathatjuk be olvasóinknak, az is kár, hogy a közöltek nem színesek. Persze, van egy mód, hogy mindany- nylian színesben láthassuk az itt közzétett romantikus kiserdőket, csodálatos vízpartokat: minden város, nagyobb telepiülés környékén található belőlük, tehát bárki köny- nyűszerrel eljuthat a város kőrengetegéből ezekbe a parkerdőkbe, üdülőkbe egy kis kikapcsolódásra, pihenésre, azaz a zöldbe. Az V. ötéves terv időszakában megyénkben kialakult a p>arkerdőhálózat. Szekszárd mellett található Sötétvölgy, Bonyhádhoz közel, Váralja, Tamási kirándulóhelye Mik- lósvár, (vagy Várhegy), a dombóváriak a hetényi és a nyergesi parkerdőbe látogathatnak. Most folynak az utolsó simítások Szálkán, a tavak környékén, idén feje- bődik be a Paks melletti Cseresnyés kialakítása. A VI. ötéves tervben megyénkben nem tervezik új piarkerdő létrehozását, hanem a már meglévők színvonalának emelése a cél. Mindenütt új létesítményeket — erdei tomapá- lya bővítése, szalonnasütők, buszvárók, stb. — építenek. Az erdei tornapályá’kra visz- szatérve, örömmel kell szólni arról, hogy Szálka kivételével mindenütt építettek ilyent. A felsorolt kiránduló- helyek a megyei tanács, az OVH és a MÉM támogatásával készültek (az utóbbi kettő körülbelül 20 millió forintot adott erre a célra), de vannak helyi kezdeményezések is. A Dombóvár melletti Konda-patak völgye, a közismert „Tüskealj” is ezek közé tartozik. Helyi kezdeményezéssel, és megyei támogatással alakult széppié az iregszemcsei községi piark. Simontornya közelében 1982 —83-ra készül el a kisszé- kelyi piarkerdő, s a tervek között szerepel még a sötétvölgyi arborétum építése. íme néhány adat és a felsorolás megyénk üdülőit illetően. Mindannyiónk által jól ismert és közkedvelt a fadd-dombori hétvégiházas üdülőtelep. A gyógyfürdőnek minősített Gunarasban 400 magán és 15 közületi telek van, elkészült az 54 személy befogadására alkalmas szálloda és a kemping. A tamási termálfürdő mellett is szépien szaporodnak a hétvégi házikók. Ügy tűnik, most már megérkezett a szép kirándulóidő, s egyre többen keresik fel hétvégeken parkerdőinket, nyáron piedig reméljük, mind többen pihennek jól szép üdülőinkben. Az oldalt készítették: V. Horváth Mária, Ordas Iván, Szalai János, Magyarszéki Endre, Ékes László és Szegedi Miklós.
