Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-21 / 117. szám
1981. május 21. Képújság 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Erősíteni a- közösségformálást Csáki Béla Csáki Béla nem szerepelt a jelölőlistán, amikor a KISZ megyei küldöttgyűlése a kongresszusi küldötteket választotta. Ott a gyűlésen javasolta valaki, hogy vegyék fel a jelöltek listájára és a küldöttgyűlés bizalmat szavazott neki, megválasztotta kongresszusi küldöttnek. — Mit éreztél akkor? — Jóleső érzés volt. Közös munkánk, eddigi tevékenységünk eredményét láttam a szavazatokban. — Tizenöt éve léptél be a KISZ-ibe, hat éve a szekszárdi járási KISZ-'bizottság titkára vagy. Ilyen hosszú KISZ-es múlt után mi a legemlékezetesebb élményed ? — A legutóbbi küldöttgyűlés. Mindig szerettem volna eljutni a KlSZ-kongresszus- ra és most tizenöt év után teljesül ez is. — A .megyei küldöttgyűlés nagy tetszéssel fogadta a hozzászólásodat. Ha a kongresszuson szót kapnál, miről beszélnél ? — Lényegében ugyanarról, a KISZ munkastílusáról és munkamódszeréről. Arról, hogy meg kell keresnünk, találnunk azokat a formákat, amelyek találkoznak a fiatalok igényeivel és nevelési céljainkkal is összhangban vannak. Arról, hogy erősítenünk kell a KISZ közösségformáló, politikai, kommunista jellegét. — Mire gondolsz konkrétan? — A mozgalom ma még felvállal sok olyan dolgot is, amire jellegéből adódóan sincs szükség és végrehajtására sincs mindig kellő ereje. Szelektálnunk kell és nem adni minden akcióhoz a KISZ nevét. Tevékenységünkben felül kell vizsgálni, mi az, amit az emberek még elbírnak, a feleslegeset, ami mástól vonná el az energiát, nem kell, nem szabad elvállalni. Kerülni kell a hirtelen irányváltoztatás ókat. A küldöttgyűlésen elhangzott, hogy ősztől egy időre megválsz a mozgalomtól... — Arról van szó, hogy jelentkeztem az MSZMP Politikai Főiskolájára. Most várom az .iskola értesítését. De ha felvesznek, akikor sem válók meg a mozgalomtól, hiszen a főiskolán — már jellegéből adódóan is — aktív mozgalmi élet folyik, amibe biztos, hogy az első napoktól bekapcsolódom. — Tamási — Az értelmiségi fiatalok Beszélgetés Fekete Tiborral, KISZ KB rétegtanács-titkárral „Hazánk mezőgazdasága diákszemmel *81* Tolna megyeiek a kiállításon Napjainkban sok szó esik az ifjúság helyzetéről, megítéléséről, s mivel rendkívül heterogén a kép — az életkor, a társadalmi helyzet vagy a környezet különbözősége miatt is —, arra a kérdésre: Milyen ma az ifjúság? — nehéz lenne olyan értékítéletet mondani, .ami általánosan igaz. Hogy jobban megismerjük a mai ifa- talok életét, munkáját, gondolkodását, véleményét, politikai, erkölcsi magatartását, először tisztáiban kell lennünk azzal; milyenek az ifjúsági rétegek, csoportok. Csak így kaphatunk választ arra a kérdésre is: Hogyan látják jövőjüket az értelmiségi fiatalok? Fél évtizede a KISZ Központi Bizottságában — a többi rétegtanács mellett — megalakult az értelmiségi fiatalok tanácsa. Titkára Fekete Tibor, akivel most a KlSZ-kongresszus előtt beszélgettünk a tanács munkájáról, sajátos feladatairól. — Az értelmiségi fiatalok gondjai eltérnek a mai ifjúság általános problémáitól, amelyek már korábban, mondhatni a IX. kongresz- szus előtt is ismertek voltak ... — A rétegtanácsok életre hívása éppen azt a célt szolgálta, hogy a fiatalok különböző rétegeinek feladatait, szerepét, az ifjúsági mozgalomban való aktívabb részvételét segítsük. Az értelmiségi fiatalokra vonatkozóan figyelemmel kell lennünk, hogy komoly szakmai ismereteikkel rendelkeznek, ők a mozgalmi munkát is a szakmai munkájukkal hozzák összefüggésbe, s így vállalják szívesen. Nem általában, hanem egy-egy értelmiségi csoportra lebontva vizsgáljuk gondjaikat. Az értelmiségi fiatalok tanácsában kilenc munkabizottság dolgozik. Agrár, jogász, kutató, műszaki és közgazdász, művész, népművelő, orvos, pedagógus és újságíró. Az elmúlt öt évben szinte valamennyi bizottság áttekintette a fiatalok helyzetét. Egészségügyi, államigazgatási és igazságügyi ifjúsági napokat, tudományos konferenciákat rendeztünk; összesen 64 konferencián, 2272 előadáson, 6800 fiatal szakember vett részt. — Hány értelmiségi KISZ- tagja van a szövetségnek? — Jelenleg 875 ezer tagja van a szövetségnek, ennék 29 százaléka értelmiségi fiatal. Az öt esztendőt tekintve, a KISZ-tagok száma 53 966 fővel gyarapodott, ebből egyetemet, főiskolát végzett 30 605 fiatal. A létszám- növekedés 56,8 százaléka értelmiségi. Úgy vélem, e jelentős növekedés a rétegeket' érintő színvonalas, vonzó programoknak is köszönhető. — Feltételezem, hogy felméréseik során nemcsak arra kerestek választ, mi érdekli a fiatalokat, milyen gondokkal küzdenek, hanem arra is. hogy mit várnak a KISZ-től, például segítséget a pályakezdésben ... — Igen. A különböző csoportokat, szakmákat vizsgálva, szamügyre vettük külöiji- külön is, milyen a képzésük, hogyan készítik fel őket a munkára milyen lehetőségeik vannak a szakmai továbbképzésire, milyen elhelyezkedési tehetőségek állnak a friss diplomások rendelkezésére, és egzisztenciális helyzetükről is igyekeztünk reális képet alkotni. Egyetlen közös gondja az értelmiségi fiataloknak; a képzés milyensége. Sajnos bármilyen szakot is nézünk, legyen az orvos, mérnök, közgazdász vagy pedagógus, kiderült, hogv a felsőfokú képzésünk túlságosan elméleti orientációjú és a gyakorlati munka alapjaival nem ismertet m.eg. — A lakáskérdés, család- alapítás olykor leküzdhetet- lennek tűnő nehézségei mellett a fiatal értelmiségiek leggyakrabban, illetve ezzel összefüggésben fizetésüket keveslik. — Az a haj, hogy a pályakezdő értelmiségi fiatalok nem azt a teljes összeget számítják, amit majd egész munkában töltött éveikben keresnek, hanem a munkás fiatalokéhoz hasonlítják fizetésüket. Ez kezdetben átlagosan valóban kevesebb, mint a szakmunkásoké, de pályájuk későbbi időszakában egyre jobban meghaladja azt, ilymodon tehát életkeresetük összege lényegesen több a munkásokénál. A keresetek figyelembevétele mellett tapasztalatunk szerint a fiatal értelmiségiek sem úgy választják meg általában munkahelyüket, hogy figyelembe vennék, hol hajtják a legnagyobb hasznot a társadalom számára, hanem úgy, hogy mivel szeretnének foglalkozni, hol van ismeretségük, mi esik legközelebb a lakóhelyükhöz, esetleg divatos-e a munkahely stb. Ha a fiatalok alacsonynak tartják keresetüket, abban más rétegek kereseteivel való összehasonlítás mellett, igényeik is tükröződnek. Hiszen legtöbbjük a pályakezdéssel egy időben alapít családot, tehát otthont kell teremtenie, ami megfelelő színvonalú kereset vagy a szülők maximális támogatása nélkül nehezen valósulhat meg. — Két-háromszáz, sőt ezer forinttal több fizetésből is legalább húsz évig kellene lakásra gyűjteniük. Mit tervez a KISZ, hogyan segítenek majd a lakásszerzés szempontjából hátrányos helyzetben lévő értelmiségi fiataloknak? — Én nem látom helyzetüket ennyire kilátástalannak. Az ugyan tény, hogy a mérnök kevesebb kedvezményt kap a vállalattól, mint a munkás, vagy nem is kap. de az is igaz, hogy kevés olyan értelmiségi fiatal van. aki tanulmányai befejezése után legkésőbb tíz évvel — ne tudná megoldani lakáshelyzetét. Mindezekkel esvütt, kétségtelen, hogv az értelmiségi fiatalok lakáskilátása ma a legrosszabb. A kongresszusi levél vitája során is számos javadat született, ilyen az. az álláspont, hogv a fiatalok lakásgondjait ne a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely szerint oldiuk meg. Erről, és a beszélgetésünkben felmerült valamennyi kérdésről bizonyára sok szó esik majd a X. KTSZ-kong- resszuson. Bízunk ábfoan, hogy megoldásukra határozatok, hasznos javaslatok, 'is születnek. G. BART A AGNES A Magyar Mezőgazdasági Múzeum immár 11. alkalommal hirdette meg a „Hazánk mezőgazdasága diákszemmel” című pályázatát. Hogy milyen népszerű ez a pályázat, bizonyítja az is, hogy 1970 óta 38 446 pályamunka érkezett, közte 3874 általános- és 5239 középiskolai dolgozat. A kiosztott díjak és jutalmak száma, a képzőművészeti pályázat jutalmaival együtt 2849 volt. A beküldött képzőművészeti «anyagból (rajz, batik, kisplasztika) minden évben kiállítást rendeztek a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. A kiállított anyag egy része vándorkiállításként eljutott az ország különböző részeibe, sőt külföldön is bemutatták. Idén 2172 pályamunka érkezett: 1877 általános iskolai tanulóktól (99 dolgozat, 1463 rajz, 125 textil, batik és 190 kerámia, kisplasztika) és 295 dolgozat középiskolásoktól. Ebből a nagy mennyiségű anyagból válogatták ki a díjazottakat és azokat a rajzokat, textil-, batik-, kerámia- és kisplasztikái alkotásokat, amelyeket május 10-től, június 7-ig tekinthetnek meg az érdeklődők Budapesten, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. A kiállítás keretében 85 rajz, 39 kisplasztika és 17 'batik szemlélteti: miként látja hazánk mezőgazdaságát a magyar diák. A kiállított alkotások között több Tolna megyei is található. ,Rajzzal szerepel a kiállításon: Sövér Zoltán, Darabos Anaszti, Bischof Tamás. Mindhárman a bonyhádi Vörösmarty Általános Iskola tanulói. A beküldött dolgozatok 'között is találkoztunk Tolna megyei nevekkel. Juhász Zoltán és Kovács Ákíos — mindketten a dombóvári általános iskola tanulói — második díjat kapott a „Kertészeti növények termesztése házunk táján a múltban és a jelenben” című sikeres pályaműért. DIAKSZEMMEL 81' " CÍMŰ PÁLYÁZATON MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI MUZEUM VÁROSLIGET. VAJDAHUNYADVÁR. Ilyen emléklapot kaptak a pályázók A „Gyümölcs és zöldségtermesztési körzetünk” című témában Madár István, a bonyhádi Petőfi Sándodr Gimnázium tanulója ért el szép sikert. A madocsai aLmater- mesztést dolgozta fel olyan sikeresen, hogy a zsűri Hl. díjjal jutalmazta. E témakörben írt dolgozatukért jutalomban részesültek: Pataki László és Sziegl Ferenc. Ök a dunaföldvárd Magyar László Gimnázium színeiben indultak a pályázaton. Az „Agrár- történeti emlékek lakóhelyeimen” témában is volt jutalmazott Tolna megyei dolgozat: Vincze Endréé, a bonyhádi Petőfi Gimnázium tanulójáé. A kiállítás csak a látható eredményt mutatja. A nem látható eredmdénye ennek a pályázatnak az, hogy a tíz év alatt néhány ezer fiatal megismerte a felfedező, a kutató munka titkait, a pályázaton keresztül so,kan 'megszerették a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart;, az erdészetet. És nemcsak megszerették, de élethivatásul is választották. Ildikó dolgozhat A kislány és oz édesanyja pór pillanatig szótlanul ül a fáradtságtól. Napok óta járták Szekszárd és Bátaszék üzemeit. Eredménytelenül. Munkát kerestek. Az egyik helyen nem volt felvétel, a másikon pedig nem tudtak biztosítani egyműszakos munkát. Volt olyan hely is, ahol szóba sem álltak velük. Ildikó beteg, de nem annyira, hogy ne vállalhasson munkát. Mindenhol őszintén elmondták, tudván, később úgyis szükség lesz rá, az orvos csak felügyelet mellett engedi dolgozni Ildikót. A betegség: epilepszia. Gyerekkori betegség ez, az édesanya szerint az utóbbi években meggyógyult a kislány. Tájékozatlan vagyok a témában, nem kételkedem. Azt is tudom, hogy egy 18 éves lánynak munka kell és közösség. Bármennyire frázissá koptattuk a szót, ilyen esetben közösség kell. Egy brigád, egy műhely, egyszerűen emberek. ' A címben leírtuk már: Ildikó dolgozhat. Tehát megoldódott a bátaszéki Ofszang család gondja, Ildikó dolgozhat. Segítségért az MMG—AM szekszárdi műszergyárának munkaügyi osztályvezetőjéhez, Tam Józsefhez fordultunk. A műszergyárban nincs felvétel, főleg egy műszakban és olyan könnyű munkára, mint ami Ildikónak kell. Elmondtuk az osztályvezetőnek a betegséget. Tam József nem tette le a telefont és nem vonult vissza valamilyen mondvacsinált ürüggyel. — Jöjjön ki a kislány és az üzemorvos majd dönt — mondta az osztályvezető. Az eredmény: a 18 éves, nyolc általánost végzett Ofszang Ildikót felvették a műszergyári szereidébe, az üzemorvos kéthetes munka után újból megvizsgálja. Az akkori eredmény után keresnek a kislány számára megfelelő munkát. / Azt meg biztosra veszem, hogy lesznek a gyárban, akik segítenek a beilleszkedésben. —hj— Természet, kultúra, sport Tartalmas hétvége Domboriban A több mint négyszáz résztvevőnek sokáig emlékezetes marad az elmúlt hétvége. Domboriban részt vettek a Természet, kultúra, sport elnevezésű megyei játék első nagy rendezvényén. Teljes üzemmel kezdett a dombori KISZ-táibor, sőt éppúgy, mint a „hősi időkben”, sátorban laktak, akik nem fértek el a panelokban. A két és fél nap alatt volt kerékpár- és vízitúra, politikai kaszinó, futóverseny és helytörténeti vetélkedő. Vetítettek filmeket, felléptek a TOTÉV táncos lábú lányai, az Álomkalapács és a Szélkerék együttes, valamint a szekszárdi néptáncegyüttes zenekara. Volt diszkó is, színpompás víziorgonával. A mérleg szerint: jól érezte magát és hasznosan töltötte a hét végét több mint négyszáz fiatal, az „Edzett vagyok!” próbázásban részt vettek több mint kétszázan, és valamennyi résztvevő gyűjtötte a pontokat a Természet, kultúra, sport című összetett megyei játékban. Izgalmas pillanatok a helytörténeti vetélkedőn Mintegy kilencvenen vettek részt az „Edzett vagyok!”- vízi próbáján és evezték végig az előírt 50 kilométert. Fotó: Jantner László
