Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-17 / 114. szám

12 Képújság 1981. május 17. N MAGAZIN M MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Észrevétlenül — Hogy lehet, hogy egy egész vikendfházat felépítettél a vállalati anyagból és senki nem vette észre? — Nagyon egyszerű. Az anyagot mindig kizárólag napközben vittem ki... Frissítő zuhany Egy svéd feltaláló „azon­nali jó közérzetet” biztosító tust szerkesztett. Alapelve: az egymást követő forró és hidegvíz ciklusok fokozzák a vérkeringést; felérnek egy szauna utáni hóban hemper­géssel vagy a fűzfavesszőzés­sel. A tusoló fülke négy sarkán elhelyezett nyílásokból meg­szakítás nélkül előtörő vízsu­garat tranzisztorizált automa­ták szabályozzák. Mágnese­sen záródó és nyíló kapuk teszik lehetővé a kétféle hő­mérsékletű víz átmenet nél­küli változását. A forró víz ciklusa 2 másodperc, a hidegé 0,2 másodperctől — az edzet­tek számára — 10 másodper­cig változtatható. Automati­kus termosztát „fékezi le” a forró vizet, ha .az netán 45 Celsius fok fölé emelkedne, vagy ha a hideg víz utánpót­lásában fennakadás támad­na. Birkanyirás - veiyszerrel Egyelőre még nagy munka egy-egy birka „levetkőztetése”. A műanyagok korában is nélkülözhetetlen textilipari alapanyag a gyapjú, amelyet ősidők óta használ az em­ber, mint a juhok egyik érté­kes terméket. A gyapjú le­vágása a julhokról nagyon munkaigényes feladat, egyre nehezebben valósítható meg. Ausztrál kutatók ezért új módszerrel kísérleteznek: a juhok gyapjút nyírás helyett szőrtelenítő szerrel szeretnék leválasztani az állatról. Az elképzelés szerint az állat megkapná a szőrét leválasz­tó szert, majd néhány hét múlva befognák és megfü- rösztenék. iA fürdőben levál­na a gyapjú, — csak a pihék maradnának a juhokon —, s a levált ígyap jú fennakadna a víz útjába elhelyezett felfo­góberendezésen. A ^gyapjú Így tisztasága miatt különlegesen értékes lenne, mert nem tar­talmazna elvágott rostokat, bőrcafatokat, stb. Különféle kémiai anyagok­kal kísérleteztek ebből a cél­ból. Ezeket vagy injekció formájában adták be az álla­toknak, vagy a takarmányuk­ba keverték, de az eredmé­nyék még nem teljesen kielé- gítőek. A juhok ugyanis rész­letekben hagyták el gyapjú­jukat a legelőn vagy a kará­mokban, mielőtt még a „nyí­rófürdőkbe” kerülhették vol­na: több esetben kemények­ké, törékenyekké váltak a gyapjúrostok és végül mér­gező kémiai anyagok is ma­radtak vissza az állatban. Hátrányos az is, hogy a ju­hok a kísérletek mai állása szerint teljesen csupaszok maradnak és így a meleggel és a hideggel szemben egy ideig teljesen védtelenek. A kísérleteknek mégis nagy a jelentőségük, mert egyrészt a szőrtelenítő szer jobban kíméli a juh bőrét, mint a nyírás, másrészt válóban te­temes kézi munkamegtakarí­tást eredményez. A kísérleteket a kutatók tovább folytatják. Ó, jaj! A 15 éves kislány meg­kérdi az anyjától: — Anyuka, mondd, lehet már nekem kisbabám? — ö, igen. — 0. Jaj! Döntés az alsóházban A képviselő nem részeg Az angol parlamenti kép­viselők a szolgálati idejük alatt soha sincsenek berúg­va, így döntött hivatalosan az alsóház elnöke. George Thomas, az ailsóház elnöke egy heves alsóházi vita után jutott erre a döntésre. A vi­ta amiatt a szemrehányás miatt tört ki, hogy a képvi­selőket, különösen az éjsza­kai ülések idején, túlságo­san vonzza a Westminster ti­zenkét bárja és a késői nyit­va tartás, és hogy néha töb­bet isznak a kelleténél. „En­nék a Háznak egyetlen tagja sem áll soha túlságosan az alkohol hatása alatt’ — így fogalmazta meg Thomas a döntését, amelyben minden hivatali elődje egyet kellett volna, hogy értsen vele. Ez­zel szemben Lord Avebury, aki szintén az alsóház tagja volt, mielőtt nemesi rangot kapott volna, előtte való nap egy alkoholizmussal foglal­kozó konferencián az alsó­házban tapasztalható „szinte állandó részegségről” beszélt. Arthur Lewis munkáspárti képviselő egy, az elnökhöz intézett kérdése során: „ön és én tudjuk, hogy van né­hány olyan képviselőházi tag, aki néha felhajt egy italt, — de itt soha senki sem részeg, mert azt a szabályok tiltják.” A hót karikatúrája Szöveg nélkül az, hogy a 'férfi a női bájért nősül, és ... néha sárkánnyal kell együtt élnie. F. d’ Ossier francia filozófus * A pusztában kiáltok szavát meghallják, ha az illetők karban énekelnek. Műkedvelő karvezetők tankönyve Ha valaki nem a saját hangján énekel ... akkor csak kontrázik. Ugyané forrásmű * Fényes tehetségnek azt tartom, aki a saját hibáit is el tudja homályosítani. E. Vossarat belga pszichológus A madarat, hogy meg ne nyirbálják a szárnyát, oly­kor kalitkába zárják. Rudi Mill, osztrák filozófus A városok fejlesztésének a faállomány egyre nagyobb hányada esik áldozatául. A települések rohamos növeke­désével fokozódik a közleke­dés helyigénye is, sajnos, fő­ként a faállomány, illetve a növényzet rovására. Sokan úgy vélik, hogy a fa csak dí­szítőelem, amely nyáron ugyan árnyékot ad, de alap­jában véve értékes helyet foglal el. Vannak, akik a fá­kat veszélyforrásoknak te­kintik, és ha egy ittas vezető a fának roham, a fát okolják a balesetért. Parkolóhelyek hiányában az autók beáll­nak a fák mellé, keményre tapossák annak környékét, el­zárják a gyökérzetet a ter­mészetes légcserétől és a fo­lyadékáramlástól, s gyakran olajszennyeződéssel is veszé­lyeztetik életerejét. Az út­menti fák fejlődésükben, idő­vel visszamaradnak, sőt gyakran pusztulásra vannak ítélve. A városi lakosság oxigén- szükségleténék fedezésére lakosonként 30—40 négyzet­méter zöldterület szükséges. Ez kevés városban van meg, tehát a legimdokoltabb eset­ben szabad élő fát feláldoz­ni. Tapasztalati tény, hogy a városban fenntartott fák és zöldterületek lélektanilag messze felülmúlnak bármely költséges technikai alkotást, és a természettől már erősen eltávolodó városi környezet­ben megfizethetetlen jelentő­ségűek. A fák melegmérséklő hatása sem elhanyagolható szempont.-A lombos fákkal övezett utak és parkfelületek hőmérséklete 3—5 C-fokkal alacsonyabb. Egy 50—100 mé­ter széles fásított zöld sáv 3,5—4 Celsius-fokkal mérsék­li a meleget. Az aszfalttal, betonnal burkolt terület és a zöldövezet közt a hőmérsék- letkülönbség folytán légcsere áll elő, ami felfrissülést -visz az álmelegedett utcákba és lakásokba. Ugyanakkor az út­menti fák szélfelfogó, por­szűrő és zajcsökkentő hatá­súak. A közlekedés zaját és szennyét a lakóterületeken legjobban a széles fa- és bo- korsávok csökkentik. Képünk tanúsága szerint a svájci autósak is nagy előszere­tettel választják ezt a fákra nézve igen veszélyes parko­lási módot (a kép egyébként akár nálunk is készülhetett volna). Pedig a kis alpesi országban igen szigorú termé­szetvédelmi törvények vannak. Eső és szárazság Afrikában Glóbuszunk szárazföldi fe­lületének jó egyharmada si­vatagos vagy félig-meddig sivatagos, aszályos, kietlen, művelésre vágy a puszta ten- gődésnél jobb színvonalú megélhetésre voltaképpen alkalmatlan táj. Roppant te­rület ez, legalább 57 millió négyzetkilométer. A száraz­ság sújtotta vidékek közül a legszerencsétlenebb a Sza­hara északi része: a Szaihel- övezet, amely nyolc országot — Csód, Niger, Felső-Volta, Mali, Mauritánia, Szenegál, Gambia és Zöidfoki-szigefek — foglal magába közel 30 millió lakossal. A növényi életre csak ott van remény, ahol a Havi csapadék meny- nyisége eléri az 50 mm-t, azaz minden négyzetméterre 50 liter eső hull. A Szalhel- övezetben júniustól októberig tart a nedves, októbertől má­jusig—júniusig pedig a szá­raz évszak. A két csapladék- határ: a 350 kilométer széles sáv déli részén 300, északi ré­szén 50 milliméter a lehulló csapadék mennyisége. Ahol 200—400 milliméter között van, ott folytatható juh-, kecske-, szarvasmarha- és tevetenyésztés. A 70-es évek abnormális szárazságot hoz­tak Afrika sok vidékére, nagy éhínségét okozván. A tudo­mány és — a technika legmo­dernebb eszközeivel a sivata­gokat megpróbálják „vissza­alakítani” vegétációval ren­delkező vidékké. A nemzet csalogánya Az egykori Népszínház Ünnepelt művésznője volt BUha Lujza — ahogy akkor nevezték —, a nemzet csalogánya. — Rejtvé­nyünkben öt olyan művet találnak, melyekben legnagyobb sike­reit aratta. VÍZSZINTES: 1. Francia csá­szár és hadvezér. 9. Csűrte. 14. Gaál József színpadi műve, mely­ben a címszerepet játszó Gabányj Árpád partnere volt. 15. Lengyel népcsoport. 16. Szögfüggvény rö­vidítése. 17. „...síremlék” (egyko­ri nagy sikerű némafilm). 18. Az ittrium, a kén, az oxigén és a hidrogén vegyjele. 19. Kis ter­metű ragadozó emlős. 21. ...-An­tillák, nyugat-indiai szigetcso­port. 22. Amazon egynemű betűi. 23. Mint a vízszintes 41. számú sor. 24. A filmek fényérzékeny­ségének mértékegysége. 26. ...Mor­gana (délibáb). 28. Huzatban áll! 29. Előírt gyógyrend. 31. Arab eiőnév (...Szaud). 33 Híres német író (Thomas). 35 .........rókácska” ( Janacek operája). 37. A kalcium vegyjele. 38. Alma... 39. Sziglige­ti Ede színműve. 40. „...Bias” (Lasage kalandregénye). 41. An­gol hírszolgálati iroda. 42. Két­személyes kártyajáték. 43. Dél­5­amerikai öves áüat. 45. Ürmér- ték. 46. Francia férfinév (...Mon­tand). 48. Kiejtett betű. 49. Ta­bula... 51. Portugál hírügynökség. 53. Hamis. 54. Időegység (ford.) 55. ...Bull, neves norvég hegedű- művész, Liszt Ferenc kortársa. 53. Menyasszonyok. 59. A halak e korszakában tilos a halászat. 60. Kisasszony — Madridban. 63. „Nota bene” — rövidítve. 64. Fű­szernövény. 66. Névelős zamat. 67? Pszichológiai vizsgálati eljá­rás. 68. Agyagból való égetett dísztárgy. FÜGGŐLEGES: 1. Csiky Ger­gely színműve. 2. Hitehagyó. 3. Pályaudvarok belső járdája. 4. Az Operaház Kossuth-díjas dísz­lettervezője és rendezője volt (Gusztáv). 5. Talál. 6. Kiejtett be­tű. 7. Szóösszetételekben nyolc­szorost jelent. 8. „Fatia...” (Jókai regényalakja). 9. Santa..., Kali­forniai kikötőváros. 10. Semmi­kor. 11. Resti része! 12. Ez a tá­bor a fiatalok paradicsoma. 13. Artikuilátlan hangot ad. 19. Me- zöföldi község. 20. Haramia. 23. Menetrendi rövidítés. 25. Festő­művész (Vilmos). 27. Tóth Ede színműve. 30..........lady” (Kálmán Imre utolsó operettje). 32. A nit­rogén, a kén és az ittrium vegy­jele. 34. Indulatszó. 36. Biztatás. 37. Húros népi hangszeren ját­szik. 39. Azonos betűk. 40. A gallium vegyjele. 41. Csepreghy Ferenc színműve. 43. TS. 44. Fej­lődőiben lévő. 47. Tova. 50. Alasz­kához tartozó szigetcsoport. 52. Papírra vetném. 54 ..........manó” ( Dvorzsák szimfonikus költemé­nye). 56. Észlel. 58. Kép. 59. Me- nekiilésszeírűen fut. 61. Az oxi­gén, az ittrium és a kén vegy­jele. 62. Enekhang. 64. Kerti szerszám. 65. Sporteszköz. Beküldendő: a vízszintes 14., 39, valamint a függőleges 1., 27. és 41. számú sorok megfejtése a Tolna megyei Népújság szer­kesztősége címére: Szekszárd, Beloiannisz 1—3. 7100. Beküldési határidő: május 25. Az 1981. május 1-i rejtvény he­lyes megfejtése: Munkás vagyok, enyém a május, Paraszt vagyok a május az enyém. A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Szabó Anna, Qesény, Rákóczi u. 13. 7143, Németh Józsefné, Dombó­vár, Marx Károly u. 22 . 7201, Új­vári Jenő, Tamási, Deák F. u. 28 . 7090, Csonka Sándomé, Bony- hM. Bartók Béla u. 60 . 7150, Kindl Józsefné, Paks, Karnis u. 6. 7030.

Next

/
Thumbnails
Contents