Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-17 / 114. szám

Mai számunkból XXXI. évfolyam. 114. szára. ARA: 1,80 Ft 1981. május 17., vasárnap. Sikeres összekapcsolás Ismét nemzetközi személyzet e Szal/ut-6-on Sikeresen jutott el a Szál- Dárt- és állami vezetők Sikeresen jutott el a Szal- jut—6 űrállomáshoz a szov­jet—román közös expedíció két résztvevőjének űrhajója, a Szojuz—40. Leonyid Popov és Dumitru Prunariu a szom­batra virradó éjjel szállt át az űrállomásra, ahol most ismét négytagú nemzetközi személyzet dolgozik. A Szojuz—40 a szükséges pályamódosítások után köze­lítette meg a korábban nála magasabb pályán haladó űr­állomást. Az automatikus be­rendezések munkáját maguk az űrhajósok és a földi irá­nyítóközpont szakemberei el­lenőrizhetik, közbeavatkozás­ra azonban nem volt szükség: minden a megszabott terv szerint ment végbe. Az ösz- szekapcsolás moszkvai idő szerint még pénteken este történt, röviddel 11 óra előtt, de a feltétlenül szükséges el­lenőrző műveletek ezután még több órát vettek igény­be, így már szombat volt, amikor az állandó személy­zet tagjai, Kovaljonok és Szavinih találkozhatott a szovjet—román expedícióval. A földi irányítóközpont sze­retettel köszöntötte a négy űrhajóst, akik táviratban je­lentették Leonyid Brezsnyev- nek és Nicolae Ceausescunak, hogy megkezdik a közös mun­kát. A szovjet és a román párt- és állami vezetők ugyancsak táviratban kíván­tak sikert az előttük álló fel­adatok megoldásához. Kovaljonok és Szavinih sok szeretettel, s az immár ki­alakult űrhajós szokásnak megfelelően kenyérrel és só­val fogadta a vendégeket, Popovot és Prunariut, akik viszont elsőnek a magukkal hozott postát és ajándékokat adták át az állandó személy­zet tagjainak. A Szaljut űr­állomás kéttagú személyzete immár több mint két hónap­ja dolgozik a világűrben, s utoljára márciusban volt ná­luk látogató: akkor a szov­jet—mongol űrexpedíciót fo­gadták. így bőven volt mit megbeszélni, s a négy űrhajós csak több órával az átszállás után tért pihenőre. Ennek megfelelően szombaton későn volt számukra ébresztő, vi­szont haladéktalanul meg­kezdték a közös kutatási program végrehajtását. Po­pov és Prunariu a tervnek megfelelően egy hetet tölt az űrállomáson. A szovjet—román expedí­ció a korábban megkezdett kísérletek sorozatát is folytat­ja, így például munkaképes- ségi vizsgálatot végeznek út­juk során a magyar gyárt­mányú Balaton műszer segít­ségével. A KERESŐKORÚ LAKOSSÁG KÖZÉLETI. POLITIKAI AKTIVITÁSA (3. old.) AZ AEROFLOT TÁVLATAI (8. old.) AZ ERŐK EGYESÍTÉSE A GABONA- TERMESZTÉSBEN (9. old.) GRÚZ—MAGYAR EGYÜTTMŰKÖDÉS (9. old.) BIRKANYlRAS — VEGYSZERREL (12. old.) VIGYÁZZUNK A FÄKRA (12. old.) MIÓTA BARÁTOM A PÖK? (13. old.) AZ ANYAVÁLLALAT (4. old.) FEL, GYŐZELEMBE! (4. old.) INNOVÁCIÓ (5. old.) MILYEN A VEVŐ? (7. old.) BEMUTATOM MME ROSALIE DOLEZART (7. old.) A WHO FELMÉRÉSE UTÁN (8. old.) FEJLESZTIK A HALÄSZFLOTTÄT (8. old.) A NÉLKÜLÖZHETETLEN RÁDIÓ (9. old.) langos (10. old.) VALÓBAN NEHÉZ BESZÉLNI? (10. old.) A KÉPZŐMŰVÉSZETI NEVELÉS ESZKÖZEI (11. old.) FILMEK — NYÁRRÁ (11. old.) VARROM ŐSRENGETEGBEN (11. old.) Hogy legyen mit felvásárolni Még el sem vetették a búzát, már meg is vették — ez a jelzés persze csak képletes, de lényegét tekintve igaz. Az élelmiszeripari vállalatok ugytanls több éves terme­lési szerződésekkel előre lekötik maguknak a nyers­anyagét. A termelők és feldolgozók kapcsolata azonban túlmegy a szerződés aláírásán, több a számlák kifize­tésénél. Azt, hogy miiből mennyit és hogyan Jennel je­nek, nem lehet kizárólag a kölcsönösen előnyös szerző­désre hagyni. Ebben a kialkudott ár mellett — már amennyire lőhet alkudni — a feldolgozóipar más esz­közökkel is igyekszik segíteni. Az ipair és a mezőgazdaság együttműködésének egyik fejlett formája a fejlesztés ialap-átadással létrejövő, Úgynevezett egyszerű gazdasági társulás. A gatoonaipar- ban például a kooperációkkal létrehozott eddigi beru­házások bruttó értéke 300 millió forint. A fejlesztési- alap-átadással történő anyagi hozzájárulás az elmúlt tervidőszakiban 120 millió forint volt. Más módszereket használ a konzervipar. A termelő gazdaságok például meghatározott feltételek teljesítése esetén növényvédelmi költségtérítést kapnák. A támo­gatós összege nincs megszabva. Paradicsomnál 50 hek­tárnyi termőterület vagy 1000 tonnányi áruátadás ese­tén a növényvédelmi hozzájárulás már 2500 forint. A vöröshagyma-termesztők 30 hektárnyi termőterület vagy legalább 500 tonna áru átadása esetén ezen a cí­men hektáronként 2000 forintot kapnak. Mindent összeszámolva, a konzervipar évente mint­egy 50—55 miliő forinttal járul hozzá mezőgazdasági partnerének növényvédelmi kötségeiihez. Nem lehet azonban mindent pénzzel megoldani. Ezért a konzervipar egyetemek és kutatóintézetek bevonásá­val szaktanácsadói szolgálatot szervez, melyek díjmen­tesen állnak a gazdaságok rendelkezésére. Az időjárás-kiszámíthatatlansága ellenére a növény­termesztés viszonylag egyszerű ágazat; termelési tech­nológiája kidolgozott, kipróbált. Világosan kirajzolód­nak azok a terülök, ahol — a kívánt mennyiségi és mi­nőségi termés érdekében — a pénzügyi ösztönzőket ér­demes alkalmazni. Bonyolultabb a helyzet az állattenyésztésben, ahol az időjárási tényezők mellett — hiszen, ha kevés a takar­mány, nem nőnek, nem híznak és kevesebbét tejelnek az állátok — számtalan biológiai és technológiai felté­tellel kell számolni. E szövevényes feltételrendszeriben kell az iparnak megkeresn ie a legeredményesebben be­folyásoló tényezőket. Ami nem is mindig olyan egy­szerű. A tej például a legkönnyebben romló termékek egyike, amit bárhogy igyekeznek is, nem lehet azonnal elszállítani. Nemcsak azért, mert nem várakozhat min­den istálló ajtajában egy-egy tankautó, hanem azért Is, mert a kifejt tejet szállítás előtt hűteni kell. Itt, a tejkezelési és -tárolási berendezések kölcsön­zésével, a tejgyűj'tőcsarnoki hálózat modernizálásával, illetve ezek támogatásával kapcsolódik be a termelés­be a tejipar. A háztáji tej felvásárlását végző szövet­kezeti tejgyűjtőállomások építéséhez például 17 millió forinttal járultak hozzá, az üzemeltetéshez pedig 5—8 millió forintos költségtérítést adnak. Tágabb értelem­ben a gyűjtőhálózat részének minősülnek a tanyai tej­fuvarok is. Költségük körülbelül évenltikértt 25 millió fo­rint, amelynek nagy része a kistermelőket terheli. Az ipar ebből tavaly mintegy 9 millió forintot vállalt ma­gára. A korántsem teljes listából nem lehet kihagyni a vá­góhidakat és a különböző húsfeldolgozó üzemeket. A húsipar a többi között sok tízezer — malaccal „visz- szaifizetlhető” — vemhes koca szétosztásával ösztönzi és szervezi a kistermelőket és hatásos malacnevelési, rnar- háhizlalási technológiával látja el a gazdaságokat. A különféle együttműködési szerződések értelmében több ezer sertést és több ezer bárányt ad ki hizlalásra a mezőgazdaságnak. Miilókat költ a szarvasmarha-, a sertés-, a juhágazatok kutatási és fejlesztési program­jaira is. Mindezt azért, hogy a folyamatos és egyre bő­vülő húsellátás érdekében legyen mit felvásárolnia, s a közös eredménynek közös legyen a terhe is ! BONYHÁDI PÉTER A termelőmunkában mind több és több szakmunkásra van szükség. A jövő szakmunkásainak, a mostani tanulóknak az életéből mutat be néhány mozzanatot az 5. oldalon található képriportunk.

Next

/
Thumbnails
Contents