Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-16 / 113. szám

A tfÉPÜJSÁG 1981. május 16. A közlekedés és a posta célcsoportos beruházásai a VI. ötéves tervben Az Állami Tervbizottság legutóbbi ülésén a Közleke­dés- és Postaügyd Miniszteri - um előterjesztése alapján elő­zetesen jóváhagyta a tárca négy legfontosabb területének VI. ötéves tervre szóló cél- csoportos beruházási javasla­tát. A Minisztertanács csütör­töki ülésén megerősítette az ÁTB ezzel kapcsolatos hatá­rozatait. A VI. ötéves tervben a köz­lekedésre jutó mintegy 130 milliárd forintból 42,5 milli­ard forintot használnak fel célcsoportos beruházásként a vasúti és közúti hálózat, va­lamint a rádió-, tévé- és a telefonhálózat fejlesztésére. A népgazdasági tervvel össz­hangban készített jól megala­pozott beruházások megvaló­sításához rendelkezésre áll az ipari, az építőipari kapacitás és lényegében biztosították hozzájuk a szükséges import és hazai anyagokat. A közlékedés célcsoportos beruházásaiból a legnagyobb összeget, 24 milliárd forintot a vasúti hálózat fejlesztésére és korszerűsítésére fordítják. A többi között sor kerül 1300 kilométer vasútvonal rekonst­rukciójára. EgymiUdárd forin­tot költenek újabb 280 kilo­méter vasútvonal villamosítá­sára. Előtérbe kerül a túlzsúfolt állomások, csomópontok kor­szerűsítése is. Az országos közforgalmú úthálózat fejlesztése során lé­nyegében az előző tervidő­szaknak megfelélő összeget — 5,7 milliárd forintot — költe­nek autópálya építésére. A VI. ötéves tervben összesen 128,8 kilométer gyorsforgal­mú út 60,6 kilométer teljes — és 68,2 kilométer félautópálya épül. Elkészült az Ml-es autó­pálya Budapest—Tatabánya között. Átadják a forgalom­nak Hatvantól Gyöngyösig az M3-ast és utána még mint­egy 15 kilométer hosszúság­ban félautópályát építenek. Az M5-ÖS Budapest—Kecske­mét között egyelőre félautó­pályaként kerül üzembe, úgy, hogy az utat Kecskemét előtt vissz akötik az 5-ös főutba. A KPM a Fővárosi Tanáccsal közösen elkészíti az M5-ös ideiglenes fővárosi bevezető szakaszát is. A tárca 2,9 milliárd forin­tot fordíthat a rádió-, tévé- és komplex hírközlési rendszer fejlesztésére, amellyel tovább javítják az ország tévé 1-es és 2-es műsorellátottságát, az adás biztonságát, és folytatja a Petőfi adó rekonstrukcióját. A fejlesztés eredményeként a tévé 1-es műsora az ország területének 93 százalékába eljut, a 2-es műsor pedig az eddigi 54 százalék helyett az ország területének 68 százalé­kában vehető jó minőségben. A rádiózás fejlesztése, so­rán a budapesti lakihegyi 300 kiílowattos adóhoz új 120 mé­teres antennát és tápvonalat telepítenek. A Petőfi műsor ellátásának javítását szolgál­ja továbbá a Marcaliban épü­lő kétszer 500 kilowattos kö­zéphullámú adó is, amely a Dunántúl nagy részét besu­gározza. Ezekkel együtt — a középhullámú és az URH- hálózaton — a tervidőszak végére az ország területének 88 százalékára eljut a Petőfi rádió műsora. A távbeszélőhálózat fej­lesztésére az előző tervidő­szakénál jóval nagyobb ösz- szeg, mintegy 10 milliárd fo­rint jut, miután a posta tari­faemelésből származó 1,9 mil­liárd forintos többletbevételt is felhasználhatja erre a cél­ra. Az összeg 40 százalékát a távbeszélő hálózat rekonst­rukciójára fordítják. A terv­időszakban országosan 170 ezer új állomást építenek a telefonközpontokba, ugyan­akkor összesen 40 ezer állo­mást selejteznek. Mivel permetezzünk? Tanácsok növényvédőszer-vásárlóknak A növényvédő szerek vá­sárlásával, kiválasztásával A Skála szekszárdi kertészeti áruházában bőséges a vegy­szerekből a választék Füvesítették a Sédet Parkolási gondok Hát elkészült a nagy mű, befedték a szekszárdi híres Sédet, amely néha elöntötte a várost. S hogy a csatorna, most már lefedve, el tudja-e nyelni a záport, majd kide­rül. Mindenesetre biztató, hogy, amint láthattuk félig fedett állapotban, a téli zá­porok gyorsan kiszaladtak, s a hóolvadás is észrevét­lenül szaladt le a hegyről. A pénz azonban elfo­gyott, így ;majd csak ké­sőbb tudják a tervezett utat a Sédre .építeni. Addig — szegény ember vízzel főz •— fűvel vetették be a leendő út helyét. Körülkerítették, nehogy betolakodjanak az autók, s legázolják a szé­pen kelő füvet. Ám a Séd-problémakör nem fejeződik be akkor sem, ha majd az út elké­szül. Kicsi lesz a parkoló­hely. Most is kicsi, ha ka­mion érkezik a Skála áru­házhoz, sokáig manőverez­nek a pilóták, mire behaj­tanak. Mert \a Skála előtt igen szigorú a parkolási rend. Még be sem ér az autó, máris fizetni kell, négy forintot. Akkor is, ha a vevő icsak két kifliért ug­rik be. Tudunk persze olyan áru­házakról, amelyek külön parkolót tartanak fenn, s a 'vevőt azzal csábítják, hogy kényelmes parkolójuk van... Itt, még a rakodás idejére is pénzt kérnek. Másutt meg az a szokás, hogy ia parkolási díjat beszámítják a vásárláskor. Ahány ház, annyi szokás. A szekszárdi parkolás másutt is — nem­csak a Séd környékén — körülményes, olyan helyek­re is fizetőtáblákat raknak ki — például a megyei ta­nács épülete mögé —, ahol az Utat régóta lezárták... Lefedték a Sédet, fél­munka, — drágán, körül­ményesen lehet parkolni. Majdcsak lefedik beton­nal is, nemcsak fűvel a Sédet, és lehet, hogy egy­szer kényelmesen parkol­hatunk majd, vásárlásaink idején a Skála, meg a Kor­zó áruház mellett is. —Pj— _______________________ k apcsolatban felmerülő nehéz­ségekről, gondokról nap mint nap értesülhetünk. Ennék több Oka van. A készítmé­nyek szákszerű felhasználása egyrészt jelentős szákértel­met, tapasztalatot igényel, máj részt a növényvédő sze­rek választéka is folyamato­san módosul. Emellett a kü­lönböző kiskereskedelmi egy­ségek választékában is adód­nak elítélések. A növényvédő szereket szákképzett kereskedők áru­sítják, s a legfontosabb tájé­koztatást meg tudják adni. Az tapasztalható, hogy a vásár­lók néha az új készítmények­ről kapott felvilágosítást bi­zalmatlanul fogadják, pedig gyakran előfordul, hogy a megszokott és keresett készít­ményt mással kell felváltani. Kezdő kertészkedők számá­ra az egy-egy növénycsoport­hoz összeállított KOMBI né­ven forgalomba hozott cso­mag megvásárlását javasol­juk. A csomagokban a készít­mények adagolva találhatók. Szakszerű felhasználásuk könnyű. A felhasználás során mód nyílik a csomagban lé­vő készítmények megismeré­sére. A gyakorlottabb kertészke­dők jó néhány gombaölő szert és rovarölő készítményt is­mernek. Többnyire ezeket ke­resik a boltokban. Ez év ta­vaszán a gyümölcsfák úgyne­vezett, áztató permetezéséhez a Novenda, a Gyümölcsfa- olaj—E és a Neopol mellett a Báriumpoliszulfid 45 is for­galomban volt. Ez utóbbi ha­tásában a Neopollal egyen­értékűnek tekinthető, de a Novenda helyett is használ­ható. A gyümölesfaolajat erős pajzstetűfertőzés esetén és csak háromévenként hasz­nálhatjuk. Ha nem kapható, illetőleg a közbenső években helyette a Novendával per­metezhetünk. Ezeket már a jövő tavaszra jegyezzük meg és jó azt is tudni, hogy a be­szerzést nem tanácsos az utolsó napokra halasztani. Az áztató készítmények sora jö­vőre az Agrollal bővül, amely kozmetikai vazelinolajat tar­talmaz és a Gyümölcsfaolaj— E helyett minden évben használható lesz. A gombaölő szereket a lisztharmat és egyéb gomba- betegségek elleni hatás alap­ján célszerű két részre osz­tani. Liszthaonat ellen kén­tartalmú és úgynevezett szer­ves hatóanyagú készítménye­ket is használhatunk. A kén- tartalmúak több néven kerül­nek forgalomba. A régóta is­mert ThioVit nem mindig kapható. A vele megegyező hatóanyagú Pol-Sulkol Extra 80 WP már általában meg­található az üzletekben. Kén hatóanyaggal porozószert is forgalmaznak VentiTlált kén­por néven. Ha egyik sem kap­ható, 'még mindig találhatunk a betegség ellen alkalmas gombaölő szert. A szerves ha­tóanyagú Kara thane FN—57 vagy LC kitűnő lisztharmat- ölő hatással bír. Ha ez sincs, a gyümölcsfák lisztharmata ellen Chinain Fundazol 50 WP-vel is permetezhetünk. Jegyezzük azonban meg, hogy a szőlő risztharmata ellen nem hatásos, de a szürkerot­hadás ellen itt is felhasznál­ható. A gombaölő szerek másik nagy csoportja a lisztharmat kivételével a betegségek szé­les skálája ellen hatásos, bár egyedi eltérések szép szám­mal akadnak. A még ma is használt és jó hatású Bordói- lé egy sor korszerű készít­ménnyel helyettesíthető. A réz tartalmúak közül a Réz- oxiklorid, a Recin Super, esetleg a Cuprosan Super D említhető. Utóbbi kettő szer­ves hatóanyagot is tartalma­zó kombinált készítmény. Ha­sonló felhasználásra nagyon jó (kizárólag szerves ható­anyagú) készítmények közül is válogathatunk. Ilyenek a Ziimeb (vagy Gineb), a Ditha­ne M—45, vagy az Ortho- Pihaltan. Említést kell ten­nünk a Topsin M—70 WP-ről, mely gyümölcsösben és zöld­ségfélékben lisztharmat ellen, szőlőben szürkerothadás el­len, valamint egy sor más gyümölcsfabetegség ellen is hatásos. A rovarölő szereket célsze­rű 'károsító csoportok szerint említeni. Levél tét vek ellen zöldségfélékben és ősziba­rackban kedvező hatású a Pirimor. Fontos tudni róla, hogy más kártevők ellen nem hat, de kíméli a hasznos élő szervezeteket. A helyettesíté­sére alkalmas Bi 58 EC, Uni- fosz 50 EC, Unitron 40 EC, a levéltetveken kívül a kárte­vők széles skáláját pusztítja. A takácsatkák elleni haté­kony küzdelem az előbbinél nehezebb. Kevés növényvédő szer áll rendelkezésünkre. Speciális atkaölő a Pol-Aka- ritox. Ha nem kapható a Bi 58 EC, az Unifosz 50 EC vagy az Anttrio 33 EC kérhető he­lyette. Atkagyérítő hatása a kéntartalmú gombaölő sze­reknek és a Karathane-nak is van. Gyümölcsmolyok, gyü­mölcsdarazsak, gyümölcsle­gyek, lombrágó hernyók és bogarak ellen Bi 58 EC-t, Ditrifon 50 WP-t, Fiiból E-t, Unifosz 50 EC-t, Sevin 85 WP-t vagy Unitron 40 EC-t vásárolhatunk. Külön említjük a burgo­nyabogár elleni készítménye­ket: a Ditrifon 50 WP,~a Fii­ból E, vagy a Sevin 85 WP közül legalább egy bizonyá­ra minden elárusító helyen kapható. Aki porozni kívánja a burgonyát, az Ditrifon 5 pórázát vásárolhat, vagy ha nincs, a Rovlinka 3 D-t kér­heti. A porozószer-választék meglehetősen szűk, de ehhez tudnunk kell, hogy sok szem­pontból előnyösebb a perme­tezés. Szeretnénk felhívni a fi­gyelmet, hogy a növényvédő szerek felhasználása során a csomagoló burkolaton feltün­tetett használati utasítást gondosan be kell tartani. A használati utasítás számos olyan előírást tartalmaz, amelyre Ht nem térhetünk ki. NAGY ÁRPÁD szakmérnök KISZ-kongresszus előtt A lakás- életszükséglet Ne kergessünk ábrándokat. Egy vagy akár több S - rendelettel nem lehet egy csa­pásra elrendezni a dolgokat. A lakáshasználatbavételi díj megemelése, a tetőtér-beépítésre és otthonkorszerűsítésre adható OTP-hitelek növelése, a félkész és kész féíházakciók kezdeményezése nem juttat lakáshoz minden rászorulót. S arra sincs garancia, hogy e paragrafusok megjelenésével egy időben a pályakezdő és családot alapítani szándékozó fiatalok — akik most a szülők szoba-konyhájában, esetleg méregdrága albérletben, egyetemi-kollégiumi kegyelem­szobában húzzák meg magukat — saját otthonukba köl­tözhetnek. De azért, valami már van... és még inkább: lesz. Valamikor a hatvanas évek közepére tehető, hogy a tarthatatlan helyzetek megváltoztatására a KISZ lakásépí­tési akcióba fogott. Hamarosan kiderült: egy társadalmi­politikai szervezetnek nem feladata a lakásépítés, noha a szervezésben, az ötletek megszületésének segítésében je­lentős mozgatóerő lehet. Az eddig meghozott és érvénybe lépő rendelkezések kö­vetkezetes végrehajtása és azok mind nagyobb, nyilvános társadalmi ellenőrzése, már egy lépés a megoldás felé. A jövőre nézve számtalan remeknek tűnő, megvalósítható öt­let született többek között az egyetemeken, tervezőintéze­tekben, városi és megyei KISZ-szervezetekben. A lényeg: önkéntes társadalmi segítséggel föl kell mérni a beépíthető tetőtereket, s ezekről pontos műszaki és pénzügyi statiszti­kát kell készíteni. Elsősorban az üzemi ifjúsági kollektívákat szándékoznak bevonni a lakásépítő akcióba. Az IKV fel­adata a gépészeti munkák finanszírozása, a födém és hom­lokzat elkészítése, a többi □ leendő tulajdonosé. Mindenki jól jár. A tanács megtakarít a fölújítási keretből, a fiatal pedig elfogadható összegért, megemelt hitellel lakáshoz jut. Ugyanez elmondható a műemlék értékű, vagy a városkép­be illő, tatarozást megérdemlő épületekre is. A külső mun­kát az állami szervek, a belsőt, akár nagyüzemi kalákában, fiatalok vállalhatnak. Az ügykezelést megkönnyítené, ha fiatal szakemberek — építészek, közgazdászok, jogászok — alkalmi tanácsadó irodát nyitnának, s az érdekelteket ellát­nák tanácsokkal, viszonylag egyszerű tervekkel és útmutató­val; mikor, mit, hogyan kell beszerezni. Az elvi építési en­gedélytől, költségvetésen, anyagszükségleten át, egészen a lakhatási engedélyig, felvilágosítást, segítséget adnának. Természetesen társadalmi munkában. Az országban a lakások több mint hatvan százaléka----------------—------- magánerőből épül. Vagyis az új érték t öbb mint felét családi jövedelmekből fedezik. Mint tudjuk, alig több mint tízmillióan vagyunk, mintegy hárommillió lakásra. Ha így vesszük, még azt is mondhatnánk, hogy nálunk lakásbőség van. Csakhogy: a lakások jelentős része nem ott van, ahol kellene (lásd az elnéptelenedő falvakat, stb.), nem azért, aki rászorulna (nem egy száz négyzetméter körüli, régi. nagy lakásban élnek magukra maradt öregek, s álmodnak könnyen rendben tartható, takaros kis otthon­ról. akár garzonról) és nem olyan, amit ma otthonnak ne­vezünk (külvárosi, komfort nélküli, szoba-konyhát). Althoz, hogy a kis fizetésű fiatalok lakáshoz juthassanak, elsősorban pénz kell és sok esetben több kellene, mint amennyi van... A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a közeljövőben a kispénzű fiatalok olyan hitelt kaphatnak, hogy kezdetben alig valamit, netán semmit se törlesszenek, viszont amikor már valamennyire megalapozták családi éle­tüket. akkor kezdhetik visszafizetni a kölcsönt. Lehet majd az előtörlesztésre is hitelt kapni. A pénzügyi szakemberek gondolkodnak az állami telkek használatba vételi díjának csökkentésén és más nyújtható kedvezményen is. Mondhatni eljutottunk odáig, hogy ma már az egész--------------------- társadalom töri a fejét, hogyan lehetne a z adott körülmények között is mihamarább lakáshoz jut­tatni a fiatal házasokat. Mert vitathatatlan, a lakás: élet- szükséglet. Minden bizonnyal a közelgő KiSZ-kongresszuson is napirendre kerül égető kérdésként a fiatalok lakásprob­lémája, mely enyhítéséért sokat tehet kezdeményezéseivel a KISZ, számítva a társadalom pártfogolására, támoga­tására. MULLER TIBOR Ahol a víztornyok készülnek A Közúti Gépellátó Vállalat 1-es számú gyáregységében nehéz vasszerkezeteket, erőművi kéményeket, hidakat, tv­és rádióadó-tornyokat, felüljárókat, víztornyokat, stb. ké­szítenek. Az idén mintegy ötszázmillió forint értékű vas­szerkezet készül a gyáregységben. Felvételünk a víztor­nyok gyártásáról készült. Idáig a háromszázötvenhat köb­méteresből három, a kétszáz köbméteres víztoronyból két darabra van megrendelésük. A víztornyokból egy hétszáz köbméterest az NDK-ba exportálnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents