Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-14 / 111. szám

1981. május 14. KÉPÚJSÁG 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Kitüntetett klubok Szekszárdim (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A szabad idő értelmes el­töltésének egyik lehetőségét kínálják az ifjúsági klubok. Szekszárdon jelenleg 15 mű­ködik. Többségüket vállala­tok tartják fenn, de van 4 diáikklub is. Egyikük az 505. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet kollégiumának klubja, megkapta a Kiváló Ifjúsági Klub kitüntetést. Szépen be­rendezett helyiségük minden este a diákok rendelkezésére áll. öttagú klubvezetőség működik Hegedűs József ta­nár irányításával. Változa­tos, a diákok igényeit mesz- szemenően figyelembe vevő programokat terveznek. Fel­adatúknak tekintik az iskola, a kollégium kulturális tevé­kenységének segítését, szer­vezését. Aktív résztvevői a városi klubtanács rendezvé­nyeinek. A városgazdálkodási válla­lat klubja április 27-én vet­te át a Kiváló Ifjúsági Klub kitüntetést. Személyi és tár­gyi ellátottsága folytán al­kalmas arra, hogy a dolgozók szabad idejének hasznos el­töltését megszervezze. A klub keretében aktív művelődési közösségek tevékenykednek. (Fotószakkör, bélyegszakkör, filmklub, szabó-varró tanfo­lyam.) A klub színtere a válla­lati tevékenységgel összefüg­gő közösségi rendezvényeknek (brigádtalálkozó, oktatás, to­vábbképzés, stb.) A vezetőség éves munlkaterv alapján dol­gozik, rendszeres kapcsolatot tart a művelődési intézmé­nyekkel és más klubokkal is. REHÁK RÓBERT Pophírek Több hónapos tengerentúli turnén vett részt a Frank Farian vezette Boney M. A diszkócsoport koncert­sorozatának első állomása Jamaica volt. A sikeres tur­nén az együttes az igényes reggae-muzsikához közelálló dalokkal szerepel, nagy si­kerrel, ami talán a Boney M. visszatérését jelentheti. Ugyancsak a tengerentúlon szerepel az AC/DC is. Éne­kesük, Bon Scott halála után hamar talpra állt zenekar Európa után most Ameriká­ban hódít. Ezt jelzi új daluk, amely jelenleg a New York-i lista előkelő helyén áll. Az Egyesült Államokban született, de Európában is egyre jobban terjed a Pic- Disc, azaz kép-lemez. Nem valami újdonságról van szó, hiszen az eljárást már 1928- ban ismerték. A képlemez lényege, hogy a hanglemez- gyárakban megszokott szín helyett a hangbarázdákat raj­zos, színes alapokra készítik. Az ötvenes években nagyobb mennyiségben jelentek mega képlemezek, de gyenge minő­ségük miatt később csak rek­lámcéllal készítettek belőlük néhány sorozatot. Az utóbbi években azon­ban a pic-discek elárasztot­ták a lemezboltokat. Áruk egy szokványos lemez két-, háromszorosa, ami meglehe­tősen magas, ráadásul a kép­lemezek minősége még ma sem éri el a Hi-Fi hangvisz- sfeadást kedvelők által meg­szokott szintet. A pic-disc egyetlen előnye, hogy barázdáin hordja a le­mezborítót. K. G. Megyénk fiatalságát képviselik a KISZ X. kongresszusán A KISZ megyei küldöttgyűlésén 16 fiatalt választottak meg arra a megtisztelő megbízatásra, hogy Tolna megye ifjúságát képviseljék a KISZ X. kongresszusán. Vannak kö­zöttük tizen-, huszonévesek, sőt harmincon felüliek is. Po­litikai és állami iskolai végzettségük, beosztásuk is külön­böző. Abban hasonlítanak egymásra, hogy eddigi mozgalmi munkájukkal kiérdemelték a megtisztelő megbízatást és abban, hogy felelősen gondolkodnak, cselekszenek. Kong­resszusi küldötteink a következők: Andrási Imre, a PM Be­vételi Főigazgatósága Tolna megyei Hivatalának osztály- vezetője, Drescher J. Attila, a dombóvári Gőgös Gimná­zium tanára, Herczig Ferenc, a KISZ Szekszárdi városi Bi­zottságának titkára, Lang Katalin, a PATEX tolnai gyárának szövőnője, Molnár Anikó Beatrix, a bonyhádi Petőfi Gim­názium tanulója, Csáki Béla, a szekszárdi járási KISZ- bizottság titkára, Molnárné Kozma Erzsébet, az úttörőszövet­ség titkára, Nagy Erzsébet, a dombóvári kesztyűgyár varro­dai csoportvezetője, Nagy Géza, a gyönki Petőfi Tsz ener­getikusa, Perge József, az atomerőmű építésén dolgozó Gyár- és Gépszerelő Vállalat meó-technológusa, Péti Imre, a megyei KISZ-bizottság első titkára, Piros Hajnalka, az 505-ös szakmunkásképző tanulója, Rácz Katalin, a szek­szárdi egészségügyi szakközépiskola tanulója, Takács And­rea, a Simontornyai Bőrgyár tímár szakmunkása, Tar Imre, a MÁV dombóvári üzemfőnökségének vontatási technoló­gusa és Tóth Ágnes, a szekszárdi Garay Gimnázium ta­nulója. Közülük választottunk ki — hogy bemutassuk olvasóink­nak — KISZ-megbízatása szerint egy nagyközségi, egy kis­községi, egy üzemi KISZ-titkárt és egy középiskolai tanulót. Útmutatást várok Piros Hajnalka, a szekszár­di 505-ös számú Ipari Szak­munkásképző Intézet másod­éves női szabótanulója. A szőke hajú, kedves arcú, 16 éves lány nemrégiben kér­te átigazolását a szakmun­kásképző intézet KlSZ-szer- vezetéből a lakóhelyibe — mert mint elmondta —, hasz­nosabbnak érzi ott magát. Találkozásunk időpontjá­ban Piros Hajnalka éppen gyakorlaton volt a Szekszárdi Szabó Szövetkezet Wesselé­nyi utcai központi épületének tanműhelyében. — Időm jelentős részét Medinán töltöm — mondja. Otthon nap, mint nap együtt vagyok ismerőseimmel, az ot­tani KlSZ-tagokkal. Éppen ezért határoztam el, hogy át­igazolásomat kérem az ottani alapszervezetbe. Egyébként véleményem szerint egy falu­si KISZ-alapszervezet nagyon mozgalmas életet élhet. Mi szinte minden héten tartunk KISZ-gyűlést, emellett renge­teg programunk is van. Sze­retünk együtt lenni. — A medinai területi KISZ- szervezet tagja, úttörő-ifive­zető. — Még csak most kezdem el a munkát. Szeretnék a me­dinai általános iskola vala­melyik osztályával foglalkoz­ni, segíteni az úttörők mun­káját, állandó kapcsolatot Piros Hajnalka Rugalmasabban a fiatalításért Faragóné Nagy Erzsébet, a dombóvári kesztyűgyár var­rodai csoportvezetője. Szak­munkás és elvégezte a marxista középiskolát. Tagja a dombóvári városi KISZ-bi- zottságnak, az üzemi KISZ- bizottság titkára. Az ifjúsági szervezetnék 1969, a pártinak 1975 óta tagja. 1978-bán KISZ Érdemérem kitüntetésben ré­szesült. Mindez nyilvánvalóan in­dokolja, hogy miért lehet ott a X. kongresszuson. Ehhez még hozzátöhetjük, hogy a kesztyűgyáré a város, de a megye egyik legjobban mű­ködő KISZ-szervezete. A bent dolgozó 270 emberből 160-an harminc éven aluliak. AlapSziervezeti titkárként kezdte, és a kérdésre, hogy miért kapta a kitüntetést, né­mi öniróniával válaszolja, a kitüntetés odaítéléséről fel­sőbb KISZ-szervezetek dön­töttek, de nyilván az is szá­mított, „hogy ilyen sokáig ki­tartottam” a mozgalomban. És máris benne vagyunk a gondok-eredmények kellős közepében, a tennivalók sűrű­jében. Mert a harminc éven aluli megjelölés csalóka, ugyanis azt jelenti, hogy harminc közelében. A hét KISZ-bizottsági tagból is csak egy 21 éves, a többiek 27 és Faragóné Nagy Erzsébet — Miről beszélne szívesen a kongresszuson? — A fiatalításról. Jó lenne a szakmunkástanulókat átiga­zolni a gyárba, legalább má­sodikos korukban. Itt kitűnő­ek a KISZ-munka feltételei. A sportban értünk már el eredményeket, jól működő gyári ifjúsági klubunk van, a tanműhelyben együtt vannak a gyerekék. Nagyobb lenne a gyárhoz való kötődés is ilyen módon. — Ez javaslat is? — Az a javaslatom, hogy rugalmasabban lehessen el­dönteni, ki hol legyen KISZ- tag, és ott dolgozzon, ahol jobbak a feltételek, ahol töb­bet lehet tenni, ahol fiatalí­tani kell és ahol a legjob­ban meg lehet tartani a fia­talokat a mozgalomban. A második legfiatalabb tartva az úttörők és a KISZ- esek között. — Mit vár a KISZ X. kong­resszusától? — Nagyon, de nagyon iz­gulok, mert még sohasem voltam ilyen jelentős rendez­vényen. Hogy mit várok? Ne­héz most elmondani. Talán annyit: segítségnyújtást és útmutatást további munkánk­hoz. A világoskék iskolaköpeny, a feszülő bársony farmer, a divatos frizura csak annyira jellemző Tóth Ágnesre, a szekszárdi Garay Gimnázium tanulójára, mint minden ha­sonló korú társára. Amiben más, az nem a külső meg­jelenése. — A megye legfiatalabb kongresszusi küldötte leszel? — Nem, nem a legfiata­labb — mosolyodik el. — Csak a második vagyok, lesz egy tizenhat éves küldött is. — Mióta vágy KISZ-tag? — Elsős gimnazista voltain, amikor 1978-ban felvettek a KISZ-be. — És még abban az évben beválasztottak a városi KISZ- bizottságba is. Ott mi a fel­adatod? — Területfelelősként három alapszervezettel — a PIÉRT, a GELKA és a repülőklub — KISZ-es fiataljaival tartom a kapcsolatot. Fiatal alapszer­vezet mindhárom, igénylik, hogy a városi KISZ-bizottság segítse a munkájukat. — A megyei küldöttgyűlé­sen iaz ifivezetők gondjairól, problémáiról szóltál. Gyakor­lati tapasztalataidat mondtad el? — Első osztályban voltam csak ifivezető a régi iskolá­ban, a szekszárdi négyes szá­múban. Másodikban alapszer­vezeti KISZ-titkámak vá­lasztottak, akkor abbahagy­tam az ifivezetést, az idén pedig az alapszervezeti titkári funkciómról is lemondtam. Tóth Ágnes Miért? — Lassan közeledik az érettségi, aztán a felvételi és úgy éreztem, a tanulás rová­sára megy, ha túl sokat vál­lalók. A városi KlSZ-'bizott- ságban szeretnék aktívan, jól dolgozni, a Garay diákszín­padnak is tagja vagyok, a próbák sok időt elvesznek, így valamiről le kellett mon­danom. — Csak nem színi pályára készülsz? — Az az igazság, hogy há­roméves korom óta színésznő szerettem volna lenni, de épp itt az iskolai színjátszás so­rán jöttem rá, hogy nem elég a tehetségem. Szegedre, a Jó­zsef Attila Tudományegye­temre jelentkezem orosz— magyar szakra. Jó programokkal 30 között vannak. Három éve dolgoznak együtt mind a he­ten és most a legfontosabb feladatuknak az utánpótlás megkeresését tartják, elvégre a KISZ-vezetőségi tagság nem „nyugdíjig tartó” megbízatás, mint ahogy a tagságot is fia­talítani kellene. Nagy Géza, a gyönki nagy­községi KISZ-bizottság titká­ra, a termelőszövetkezet ener­getikusa. Politikai végzettsé­ge hathetes KISZ-iskola. Je­lenleg jár a marxizmus— leninizmus esti egyetemre, 1968 óta KISZ-tag, 1979 óta a pártnak is tagja. A nagyköz­ségi KISZ-bizottság irányítá­sa alá tartozik a gimnázium KISZ-bizottsága és összesen 17 alapszervezet, ezek nagy része a hét társközségben. — Hogyan változott az utóbbi években a KISZ- munka? — Egyre nehezebb, mert ma már csak jó programmal lehet a fiatalokat megtarta­ni és a mozgalmi munkába bevonni. Vonatkozik ez a közművelődésre is. Ha nem keltjük fel az érdeklődést, akkor inkább otthon marad­nak a fiatalok. Nőttek az igé­nyek is ázzál párhuzamosan, hogy több lett a szabad idő és javultak a technikai fel­tételek. Ezen azt értem, hogy ma már egy színes tv, egy magnó otthon is van, pusztán ezzel nem lehet megnyerni a fiatalokat. — Milyen a szervezettség? — Azt nem mondom, hogy jó, de a tavalyihoz képest is javult. Jól működő alapszer­vezeteink vannak, és nem­csak a gimnáziumban. Pél­dául az udvari községi alap­szervezet is úgy dolgozik, hogy bízvást teljesen önálló­nak mondhatjuk. — Ennyi közösséget ho­gyan lehet jól irányítani? — A bizottságban terület­felelősi rendszer van. Csak úgy lehet ezt a munkát csi­nálni, hogy a bizottság tag­jai jelen vannak az alapszer­vezetek életében. Mára már megvalósítottuk, hogy a mun­kahelyi társadalmi munkát is ismerik az alapszerveze­tek, és ezt egyéni vállalás­nak is elismerik. — Ez lesz az első kong­resszus, amin részt veszek, és bizonnyal az utolsó is, bár ezt a ciklust, amire megvá­lasztottak még szeretném vé­gigcsinálni. ifjúsági nap Domboriban A KISZ Szekszárdi járási Bizottsága május 10-én újabb erőpróbára hívta fiataljait. Fadd-Domboriban szervezték a községek közötti vetélkedő harmadik fordulóját, mint­egy 600 fő részvételével. A kialakult hagyományok alap­ján úttörők és KISZ-esek vettek részt a rendezvényen. A program változatosságát jelzi, hogy sport-, kulturális és egyéb feladatokban mér­ték össze tudósukat, ügyessé­güket. A kispályás labdarú­gásban a KISZ-esek, a láb- tenisz-versenyben az úttörők vetélkedtek. A szellemi ve­télkedőn részt vevők ifjúság­mozgalommal és hazánk fel­szabadulásával kapcsolatos feladatokat oldottak meg. Nagy érdeklődés kísérte a sárkányeregető versenyt. Szakértelemmel és igyeke­zettel próbálták az általuk készített sárkányt mind ma­gasabbra juttatni. Az aszfaltrajz-versenyen az úttörők jelenítették meg községük mai arculatát. Az őcsényi néptáncegyüttes mű­sora tetszést aratott. A jó hangulatú, fiatalos nap befejezéseként diszkó zárta a programot. Szokás, tartalommal A történelemtanszék sá­padt, kis termetű, zörgő cson- tú professzora állította le 11-eshez a labdát. Remek szórakozás volt a szokatlan látvány. Még az is, ahogy a kötelező óvatosság ellenére — a diákcsapat hátvédje fel­lökte a büntetőterületen be­lül... Akkor tavasszal rendeztek először tanár—diák foci­meccset a főiskolán, és mon­dani sem kell, hogy a csapa­tokba nemcsak a labdaérzék és a sporttehetség, hanem a nagyobb „balhé” toborozta a tagokat. így aztán minden mozzanat hahotára méltó volt — egészen a 11-esig. Először azt hittük, ördön­gösség, amit látunk, tanár­csíny. De a professzor 11-ese mégse lehetett csak tréfa, hi­szen aki próbálta már, az tudja; nem könnyű a bőrt úgy megrúgni, hogy oda száll­jon, ahova kell. Márpedig a tanáros büntetőrúgás torkok­ra forrasztotta a hamis örö­möket: erős volt és pontos: úgy vágódott fel a sarokba, mintha zsinóron rántanák oda, ahol a pókok már jól érezhetik magukat, s a kapu­sok is legfeljebb legyintenek. Később derült ki, amit az­óta újabb és újabb évfolya­mok mesélgetnek az utánuk következőknek, a történethez fűzve, hogy a professzor va lamikor a testnevelési főisko­lán kezdte tanulmányait, és több sportágban élen járt. A tanár—diák meccs és a büntetőrúgás pedig hagyo­mány lett, évente visszatérő, színes esemény a hozzátarto­zó igaz legendákkal. Ezek az igaz történetek nemcsak színt visznek az iskolai életbe, és megkímélik a mechanizáló- dástól a tanár—diák viszonyt, hanem játékos keretben idő­álló mintákat, mértékeket is őriznek. Ma már szinte vala­mennyi diákvárosban, kollé giumban, intézményben tarta­nak ilyen-olyan ifjúsági na­pokat, rendezvénysorozatot, hatalomátvétellel, kulcsát­adással, mókázással. Igazi hagyományt teremte­ni nehéz. Hiszen a hagyo­mány éppen azt jelenti, hogy valami megmarad. Új szoká­sok teremtődnek naponta, de ezek közül csak az arra érde­meseket, éretteket őrzi meg a közönség emlékezetében és cselekedeteiben. Az idő pró­báját pedig csak az állja, ami az illető intézmény éle­téből választódott ki. K. T. Nagy Géza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents