Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-02 / 78. szám

XXXI. évfolyam, 78. szám. ARA: 1,40 Ft 1981. április 2., csütörtök. Mai számunkból HITELES LEHETŐSÉGEK AZ ÉLELMISZER­GAZDASÁGBAN (3. old.) SZOVJET LAPOKBÓL (4. old.) MÉRKŐZÉSRŐL — MÉRKŐZÉSRE (6. old.) A REAKTORSZERELŐ (3. old.) Az érdekeltekkel együtt Vannak dolgok, amelyek formai, módszerbeli kérdés­nek tűnnek, mégis alapvető tartalmi jelentőségük van. Ilyen a döntéshozatal mechanizmusa is. Megközelít­hető ez a vezetéselmélet, a szervezéstudomány oldalá­ról, ám mindez soha nem feledtetheti el, hogy a dön­téshozatal módja, mechanizmusa végső soron, politikai kérdés, a demokratizmus érvényesülésének kérdése. A döntés és megvalósítás folyamatának van egyfajta modellje. Eszerint a döntést valahol meghozzák, utána az érdekelteket, az érintetteket tájékoztatják róla, meg­győzik őket annak helyességéről (szükségességéről, el­kerülhetetlenségéről, várható előnyeiről), megvitatják velük a végrehajtás módozatait és széles körben moz­gósítják őket a cselekvésre. Ez a folyamat, mondhatjuk, szüntelenül újra meg újra végbemegy a különböző munkahelyek és lakóterületi közösségek társadalmi életében, az egyes mozgalmi szervezeték tevékenysé­gében. Ez a „menetrend” társadalmi életünk szükségszerű jelensége. Célszerűségét, hatékonyságát, demokratikus voltát azonban nem ítélhetjük meg önmagában. A döntés és megvalósítás folyamatából ugyanis jelen esetben egyoldalúan kiemeltük az egyik részt, s ho­mályban hagytuk a másikat. Azt a részt nevezetesen, amely azt mutatja be, hogyan születik meg maga a döntés, miként, milyen folyamat menetében formálódik meg és kristályosodik ki az elhatározás. Márpedig ez minden tekintetben döntő szakasz: mind a döntés helyessége, mind a végrehajtás következetessége sok tekintetben ezen múlik. Nem először beszélünk erről, s talán egy, s más im­már közismert igazságnak is tűnhet. Ám vannak igaz­ságok melyeket indokolt ismételten hangsúlyozni. így azt az igazságot, amelyre a Hazafias Népfront, kong­resszusán Kádár János oly nyomatékkai hívta fel mindazok figyelmét, akik egyéni avagy testületi dönté­sek meghozatalára hivatottak. Nevezetesen arra. hogy minden szempontból előnytelenebb a döntések megho­zatala utáni időre korlátozni a meggyőzést, a vitatko­zást, az érvelést, ahelyett, hogy már a döntések előtt sor kerülne a beható eszmecserékre, a nézetek össze­vetésére, az álláspontok tisztázására. Vagy másfél évtizeddel ezelőtt élénk vita folyt ha­zánkban arról, miként egyeztethetők össze a döntés- hozatal folyamatában a szakszerűség és a demokratiz­mus követelményei. Azóta az élet sok mindenben „he­lyére tette” ezt a problémát. Bár ebben az összefüggés­ben is — miként az élet minden területén — valóban, fellelhetők bizonyos szükségszerű ellentmondások, be­bizonyosodott, hogy a hatékonyság és a demokratizmus követelményei nagyon is jól összeegyeztethetők. Ha de­mokratikus módon születik a döntés — optimális voltá­ra, vagyis helyességére, továbbá tényleges megvalósu­lására is jobbak a feltételek, biztatóbbak a kilátások. Többféle oka van ennék. így az, hogy az előzetes megvitatás során formálódó elképzelést nagy mérték­ben gazdagítják a hozzáértők, a szakemberek, a több oldalról történő megközelítés gazdagabban feltárja a várható következményeket, a döntés sok irányú hatá­sát. Nem feledkezhetünk meg arról a — ha úgy tetszik, pszichológiái — tényezőről, hogy senki sem szereti, ha kész helyzet elé állítják, s ezért a közreműködésükkel születő döntéseket az érintették a megvalósítás során is sokkal inkább magukénak érzik. De nemcsak erről van szó. Az érdekviszonyokról ebben az összefüggésben is hiba lenne megfeledkezni. Az előzetes eszmecserék ugyanis nem utolsó sorban módot adnák arra is, hogy idejében feltáruljon, miként érinti a szándékolt döntés a különféle társadalmi csoportok érdekeit, s ennek alapján milyen lesz a reagálásuk, a magatartásuk, a cselekvésük. És az nemcsak a vezetés tájékozódása szempontjából lényeges. A legfontosabb az, hogy az érintett csoportok, Tétegek az előzetes megvitatás so­rán módot kapnak érdekeik képviseletére, s .az érdekek eltérése esetén az ő közreműködésükkel történik a kompromisszumot vagy valamelyik érdek alárendelé­sét eredményező rangsorolás-egyeztetés. Magától értetődően ez nem azt jelenti, hogy most már minden kérdést népszavazással kellene eldönteni. A konkrét központi árintézkedéseket minden bizony­nyal a jövőben sem bocsátják össznépi vitára, (Magá­nak az árpolitikának az elvei azonban nemegyszer vol­tak ilyen véleménycsere tárgyai, nem utolsó sorban a párt- és tömegszervezeti kongresszusok előtt, s magu­kon a kongresszusokon, valamint az ötéves terv tár­sadalmi vitája során. A döntés jellege, tartalma, tár­gya országosan és helyileg is nagymértékben meghatá­rozza az előzetes eszmecsere formáját, módját, a ben­ne résztvevők körének szélességét. Ha ezt bárhol is fi­gyelmen kívül hagynák, az csak zűrzavarra, formális megoldásokra, s ezzel a demokratizmus lejáratására ve­zetne. S arról sincs szó, hogy akár a legdemokratikusabban és legcélszerűbben kialakított dönitéselőkészítéssel fe­leslegessé lehetne tenni, meg lehetne takarítani az utó­lagos meggyőzést, érvelést. Nagyon ritka az olyan döntés amelynek csak egyféle, egyirányú hatása lenne: a leg­több különbözőképpen érinti a különböző érdekeket. A döntés utáni pontos és .gyors tájékoztatás, a színvona­las és meggyőző érvelés, a cselekvési módok világos megjelölése, a lelkesítés, mozgósítás nélkülözhetetlen. GYENES LÁSZLÓ Aczél György felszólalása a bolgár pártkongresszuson A Bolgár Kommunista Párt szerdán folytatta tanács­kozását. A kongresszus, második napján, szerdán a délutáni ülésen szólalt fel Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a párt valamennyi tagja, a magyar nép nevében köszön­tötte a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusát és átadta Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának szívélyes üdvözletét és jókí­vánságait. — Küldöttségünk nagy fi­gyelemmel, a testvérpárt ta­pasztalatai iránti őszinte ér­deklődéssel hallgatta meg a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának be­számolóját, Todor Zsivkov elvtársnak, a bolgár és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének beszédét — mondotta. — Nagyra értékel­jük azokat az eredményeket, és fontosnak tartjuk azokat a tanulságokat, amelyekről szá­mot adhatnak kongresszusu­kon. Mindez a bolgár nép szorgalmát, lelkiismeretes munkáját, tehetségét dicséri. Ezekhez az eredményekhez méltó az az igényes program is, amely a következő évek szép és bonyolult, nehéz és nagy feladatait fogalmazza meg. Méltó program, mert eredményeken alapuló, jogos bizalmat és önbizalmat su­gároz. — Mély benyomást keltő az a fejlődés, amelyet a bol­gár népgazdaság a három hó­nappal ezelőtt befejeződött VII. ötéves terv időszakában ért el. Ez a jelenlegi világ- gazdasági helyzetben, továb­bá az imperialisták által fe­szültté tett világpolitikai kö­rülmények között olyan ered­mény, amely tanúsítja a bol­gár nép alkotó erejét, a szo­cializmussal való azonosulá­sát. Meggyőződésünk, hogy bolgár barátaink ugyanilyen sikerrel oldják meg még több energiát igénylő új feladatai­kat, valóra váltják a XII. kongresszus határozatait is. Egy esztendővel ezelőtt tar­tottuk meg az MSZMP XII. kongresszusát. Mi is gondo­san elemeztük társadalmi és gazdasági fejlődésünket, az eredményeket és a gondokat, s meghatároztuk az előttünk álló feladatokat. Kongresszu­sunk céljait, határozatait né­pünk saját programjává tet­te és azokkal cselekvőén azo­nosulva, aktívan dolgozik megvalósításukon. — Tudtuk és tudjuk, hogy a következő évek kemény, fe­gyelmezett, az eddiginél min­den tekintetben igényesebb gyorsabb és jobb munkát kö­vetelnek. Számolunk azzal is, hogy ugyanazért az eredmé­nyért most nagyobb felké­szültséggel többet kell ten­nünk. További fejlődésünk nem egyszerű feladat, azonban a párt és a nép közötti szilárd bizalomra, az elmúlt negyed­század alatt kialakult szo­cialista nemzeti egységre épít­ve megoldjuk feladatainkat. — Kongresszusi határoza­taink, új ötéves tervünk nemzeti program. Nélkülöz­hetetlennek tartjuk a válto­zó körülményekhez való al­kalmazkodást, a bátor kez­deményezést, a szocialista. gazdasági szervezetek lehető­ségeinek jó kihasználását, a tudományos-műszaki eredmé­nyek minél gyorsabb alkal­mazását, az új gondolatok megvalósítását ahhoz, hogy megőrizzük gazdasági, szo­ciális vívmányainkat, s mi­hamarább megteremtsük a továbbfejlődés alapjait. — Olyan feladatok ezek, amelyek megvalósításához el­engedhetetlen, hogy egység­ben dolgozzunk a szocialista közösség országaival. A KGST keretében megvalósuló szo­cialista gazdasági integráció, a termelési együttműködés és szakosítás eddigi eredmé­nyei is tanúsítják az össze­fogásban rejlő lehetőségeket és közös érdekeinket e lehe­tőségek teljesebb kiaknázá­sában. — A szocialista országok közösségét az alapvető esz­mék és célok azonossága fűzi össze. Közös elhatározásunk, hogy tovább erősítjük a Szovjetunióval és a szocialis­ta országokkal, közöttük a Bolgár Népköztársasággal ki­alakult internacionalista szö­vetséget, őszinte barátságot. Mi, a Varsói Szerződés tag­államai következetesen küz­dünk a különböző társadalmi rendszerű államok békés egy­más mellett éléséért, ami nem pusztán háború nélküli álla­potot jelent. Küzdünk a fegy­verkezési verseny megféke­zéséért, a kölcsönös érdekek és előnyök alapján kibonta­kozó gazdasági együttműkö­désért. — Mi, a szocialista építés nagy feladataival foglalkozva nem mindig látjuk, hogy a tőkés világ mély, feloldhatat­lan társadalmi, politikai, gaz­dasági és morális konfliktu­sokkal küzd. Xétbizonytalan- ság, infláció, munkanélküli­ség, az erőszak és a banditiz- mus terjedése mutatja a vál­ság mélységét. A tőkés rend­(Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága szerdán két napi­rendi pontot tárgyaló kibőví­tett ülést tartott. Először dr. Péter Szigfrid pártbizottsági titkár előter­jesztésében megvitatta a me­gye káderhelyzetét és meg­határozta a további felada­tokat. Ezt követően a Központi Bizottság 1981. március 26-i üléséről K. Papp József, a pártbizottság első titkára adott tájékoztatást. Genscher ma Moszkvába látogat A jelenlegi feszült kelet— nyugati helyzetben rendkívül fontos, hogy folytatódjanak a tárgyalások. Ezért utazik Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter Moszkvába. Az NSZK nem becsüli túl saját szerepét és nem képviselheti a Nyugatot a moszkvai meg­beszéléseken — jelentette ki Helmut Schmidt kancellár Bonnban, pártja parlamenti képviselői előtt. Nyugatnémet részről a Genscher-látogatás előtt ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a külügyminiszter nem vállal közvetítő szerepet a két nagyhatalom között. Stockholm öt ország állásfoglalása Az enyhülési folyamat meg­őrzésének és elmélyítésének, valamint a konkrét leszere­lési megállapodások elfogadá­sának szükségessége fogal­mazódik meg abban a közle­ményben, amelyet Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország külügyminisz­tereinek stockholmi eszme­cseréjén fogadtak el kedden. Az északi országok készek aktívan közreműködni a nem­zetközi biztonság erősítése és a fegyverkezési verseny meg­fékezése érdekében — han­goztatja a dokumentum. Az északi országok külügymi­niszterei kifejezték reményü­ket, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok folytat­ja a tárgyalásokat a straté­giai támadófegyverek korláto­zásáról és hamarosan elkez­dődnek a megbeszélések az Európában felhalmozott atom­fegyverek csökkentéséről. A nemzetközi élet kérdé­seivel kapcsolatban a doku­mentum rámutat, hogy a kö­zel-keleti konfliktust tárgya­lások útján kell rendezni, el kell ismerni a palesztin nép önrendelkezési jogát. TAÉV-építkezés Újabb vállalati lakások: A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat már évek óta foglalkozik a fiatal dol­gozói otthonteremtési gond­jainak megoldásával, lakások építésével is. Eddig százki- lencvenet épített dolgozóinak, mely többségét fiatalok kap­ták. 1973-ban ötven, majd 1974-ben újabb ötven, 1978- ban pedig kilencven ilyen la­kást adott át Szekszárdon, a Herman Ottó lakótelepen. Az elmúlt napokban kez­dődtek meg a Bocskai utcá­ban egy kétszer harminc­lakásos épület tereprendezési munkái. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat először itt fogja alkalmazni a korszerű, gépesített, mikrocölöpös ala­pozást. Az öntött technoló­giával épülő ötszintes lakások igen jó belső elrendezésűek lesznek, s ami nem utolsó szempont, alkalmazkodnak a jelenlegi bútorméretekhez. A kettő-, kettő és fél, valamint a háromszobás lakások alatt garázsok épülnek. A TÁÉV 1982-ben fogja átadni dolgo­zóinak az épületet, mellyel a vállalati lakások száma két­százötvenre emelkedik. r A tereprendezés he—

Next

/
Thumbnails
Contents