Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-09 / 83. szám
a Képújság 1981. április 9. Bemutató a Nemzetiben A Nemzeti Színház április 3-án mutatta be Sütő András A szuzai menyegző című drámáját. Rendező: Ruszt József m. v. A két szereplő: Balkay Géza és Szirtes Agnes. Mint oldott kéve Űjabb filmsorozat felvételeit kezdi meg április közepén a Magyar Televízió forgatócsoportja. Sárközi György Mint oldott kéve című alkotásából Révész György rendező hétrészes tv-filmet készít. Az 1945 márciusában, a balfi munkatáborban mártírhalált halt Sárközi György — akit elsősorban lírikusként tartanak számon — a harmincas évek elején a szabadságharc történetét tanulmányozva ismerkedett meg a kalandos és tragikus sorsú fiatal magyar főnemes, báró Mednyánszky Cézár életével. Könyvtári kutatásainak felhasználásával, 1931- ben írta meg 1848 megrendült hitű paphősénék életregényét, amelyben egyúttal bemutatja a magyar történelem egyik legjelentősebb időszakát, a reformkort. A tervek szerint szeptemberre elkészülő sorozat főbb szerepeit Kovács Titusz, Rutt- kai Éva, Darvas Iván, Búj tor István, Öze Lajos, Mensáros László, Pap Vera formálja meg. PETŐFI NÉPE A Petőfi Népében, Szekszárdiról, pontosabban a Szekszárdi Állami Gazdaság eredményeiről olvastunk. Á Hercaghalmi Takarmányozási Kutató Intézet vezetői számolnak be.áriról,“' hogy 1979 decemberében a Szekszárdi Állami Gazdaságban kísérletezni kezdtek magyartarkával és Holsteiin-frízzel keresztezett növendék bikákkal. A kísérlet célja: adatokat kapni az abrak nélküli hizlalásról és ennek költségkihatásairól. Két kísérleti és egy kontrollcsoportot alakítottak Iki. Mindhárom csoport egységesen fejenként és naponta 0,8 kilogramm fehérjekoncentrá- tumot, egy kilogramm lucernaszénát és tetszés szerint kuikoricaszilázst fogyasztott. A kontrolláltatok ezen felül még naponta átlagosain 3,5 kiló fcukoricadairát kaptak, bár a kukoricaszilázzsal hizlalt áll átok -naponta 115 grammal kevesebbet gyarapodtak, egy kiló súlytöbblethez lényegesen kisebb meny- nyiségű -tápláló anyagot "használták fel, mint a kontroll- csoportbeliek. A kíséreti csoport gyengébb minősítést kapott a vágás alapján, viszont jelentősen csökkent a ‘hasűri és a csonfozá&i faggyú mennyisége, ami bizonyítja a módszer kedvező hatását. A kutatók megjegyzik ezzel kapcsolatban, hogy a vágómarha-minősítési rendszer jelenleg nem kedvező a tömegtakár- ményök félhasználása szempontjából és közvetve a nagyobb abrakfelhasználásra ösztönöz. A kísérlet azt igazolja, hogy lényegesen kisebb tákainmányköltséggei — kilogrammonként 7,65 forinttal — -tudtak elérni egy kiló súlygyarapodást. Ez a költségmegtakarítás olyan nagy mértékű, hogy ellensúlyozta a gyengébb minősítés miatti árbevétel csökkenését. Említést érdemel, hogy egy tonna súlygyarapodáshoz a gazdaságban 20,4 százalékkal kevesebb takarmánytermő területre volt szükség. Ez a módszer tehát a kukoricaszilázsra és a fehérjekiegészítésre alkalmazott szarvason arha-'h iz- lalási technológiáik egyik változata lehet, .amely elsősorban a gazdaságosság növelése és a takammánytermő területtel váló takarékosság szempontjából előnyös. Dunántúlt napló Útépítési tervek 2000--re címmel arról ír a Dunántúli Napló, hogy a Közlekedés- és Positáügyi Minisztérium a Baranya megyei Tanáccsal közösen zárt körű, meghívásos pályázatot írt ki, a következő címmel: „Az M6 autópálya és az országos déli főútgyűrű vezetése és kapcsolata Baranya megyében, különös tekintettél Pécs város bekötésére a gyorsforgalmi hálózatba”. A bírálat a közelmúltban megtörtént. Több díjat adtak ki. A pályázatot nem a gyors megvalósítás indokolta, a kiírás szerint is 2000—2010 körül kerülhet sor az M6-os autópálya építésére a mostani 6-os úttól eltérő nyomvonalon és Szekszár-d térségén át Udvar, azaz az országhatár felé. Az autópálya pécsibaranyai kapcsolata ennél hamarabb is megvalósulhat az országos külső főútgyűrű részeként. Ennek a szükségességét az indokolja, ’hogy a meglévő és a tervezett autópályák mindegyike érinti az ország nagyobb városait, egyedül az iM6-ost nem lehet úgy vezetni a domborzati viszonyok következtében, hogy Pécsen áthaladjon. Az említett főútigyűrűnek pedig az a célja, hogy Soprontól Nyíregyházáig ,a keleti, a déli, majd a nyugati országhatár közelében a nagyobb településéket részben, a meglévő utaik felhasználásával, részben új kapcsolatok létesítésével összekösse oly módon, hogy egyben kapcsolat létesüljön az autópályákkal is. (A pályázat ajánlásainak a figyelembevételével az UVA- TERV-nél határozzák meg az út végleges nyomvonalát, ami azt a célt szolgálja, hogy egyrészt a következő évek megyei fejlesztései ezzel összhangban legyenek, másrészt az út nyomvonalát biztosítani lehessen a későbbi útépítés idejére. SQMOG/I^ Somogy megyében százmillió forint értékű — a szotgál- taitáisok javítását célzó — beruházás valósult meg az ötödik ötéves tervben — írja a Somogyi Néplap „Patyolat- rekonstrukció és műhelyszövetkezetek” című cikkében. A pénznek valamivel több minit egyharmada a központi szolgáltatásfejlesztési alapból származott. Ö,t évvel ezelőtt negyvenkétféle szolgáltatás fejlesztését tűzték ki célul. E célkitűzések döntő többsége realizálódott, csupán néhány beruházás húzódott át 1981- re. Az elmúlt két ötéves tervben 40—40 százalékkal kívánták növelni a szolgáltatóhálózat teljesítményét. Az eredmény mindkét ötéves tervben ennél nagyobb lett. A fejlesztések bizonyítják: a lakosság igényelte a szolgáltatás bővítését, a kapacitást minden esetben lekötötte rendeléseivel. Ilyen ütemű fejlesztés ellenére sem mondható el, hogy a lakosság igényét minőségben, árban és időiben ki tudta elégíteni a szolgáltató szervezet. A megye vezetői a hatodik ötéves tervben a szolgáltatásfejlesztésben olyan politikát kívánnák folytatni, amely teret enged a szocialista vállalkozó szellemnek, amely a vevőt, a megrendelőt hozza előnyös helyzetbe. Céljuk, hogy kialakuljon az egészséges konkur- rencia. A megyében előtérbe kerültek a rekonstrukciók, és olyan új kapacitások létrehozása, amelyék a differenciáltabb igényeket is kielégítik. Míg korábban kizárták a kisipart a szolgáltatási támogatásfejlesztési alapból, a jövőben jelentős összeget kapnak a kisiparosok is a szolgáltató- hálózatuk fejlesztéséhez. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A lap tudósítást közöl arról a munkamegbeszélésről, amely a megyei pártbizottságon zajlott és amelynek témája a környezetvédelem — embervédelem volt. A tanácskozáson elmondták: a megyében jelenleg naponta B6 ezer köbméter szennyvíz keletkezik, ennek húsz százaléka teljesen tisztitatlain. A megyében 170 olyan berendezés van, amely a levegőt erősen szennyezi. A. büntetésekéin túl, — évente 35 millió forintot tesz ez ki — a nagyüzemek lépéseket tettek és tesznek a levegőszennyeződés mérséklésére. Nagyon fontos feladat ez, hisz a kevésbé szennyezett Székesfehérvár légterébe is nem kevesebb, miint 4,5 millió kilogramm szilárd szennyeződés jut és további 2,4 millió kilogramm kéndioxid. A zöldövezet a községekben javuló, a városokban csökkenő, különösen rossz az arány Székesfehérváron'. A megyeszékhelyen a parkterület 2 millió 965 ezer négyzetméterről 1 millió 211 ezer négyzetméterre csökkent tíz év alatt. Dunaújvárosban lényegesen jobb a helyzet, ötször annyi ’belterjesein, gondozott parkterület jut egy lakosra, mint Székesfehérváron. Fokozódik — főként a városokban —■ a zajártalom, amelyet ,fásítással, itelepülés- teirvezéssel, az uták helyes, átgondolt vezetésével lehet csökkenteni. Ugyancsak az urbanizációval eirőtel j esen növekszik a szemét mennyisége is. Gyűjtése, tárolása, szállítása hatalmas terheket ró a megye közösségére. A tanácskozáson kiemelték: az utóbbi időben olyan nagyszerű erőfeszítéseknek lehetnek tanúi, amilyenekkel korábban ritkábban találkoztak. A lakosság egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz a településék rendjéért, tisztaságáért, a zöldövezet fejlesztéséért. Igen fontos új jelenség az is, hogy a tanácsi és vállalati vezetők közösen akarják a környezet- védelmi gondokat megoldani. Négy kiállítás a vásárvárosban Megneioódótt a kiállitás- és vasursieion. Budapesten, a nemietközi vásárközpontban április 7-töl 12-ig egy- idejüleg négy kiáliitás várja a látogatókat. Az alábbiakban ezekről adunk rövid ismertetőt. AGROMASEXPO Az AGROMASEXPO Nemzetközi Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Gép- és Műszerkiállítást évente rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Vásárvárosban. A kiállítás most hatodik alkalommal szerepel iaz UEI, a Vásárok Nemzetközi Szövetségének hivatalos listáján. iAz AGROMASEXPO-n 13 ország vesz részt: összesen 113 kiállító népszerűsíti termékeit; közöttük 68 hazai, 9 szocialista országbeli és 36 tőkés országbeli vállalat és intézmény. A bemutatók hazai és külföldi anyaga jól tükrözi a műszaki erőfeszítések irányait. Egyebek közöt,t -azt, hogy számolnak az egységnyi területre jutó mezőgazdasági munkaidő csökkenésével és azzal, hogy zsugorodik a megművelhető mezőgazdasági termőterület is. Sürgető tehát a hozamokat növelő gépek, vegyszerek kiterjedtebb ’alkalmazása, és a költségtakarékos módszerek elterjesztése. A hazad kiállítók közül a Mezőgéptröszt vállalatai 100 géppel és műszaki berendezéssel szerepelnek. Negyven gép új típus, illetve a régebbinek továbbfejlesztett változata. Az új gépek között látni az RTA—602-es cukorrépa- betakarítót, amely egy menetben két műveletet végez: a földből kiszedi a növényt és sorba rakja. A műszaki vizsgálatok szerint ugyanolyan hatásfokkal működik, mint a legfejlettebb külföldi típusok. Lipcsében é? Moszkvában díjat 'nyertek a korszerű növényvédő gépek, amelyeknek egyik jellemzője, hogy takarékosam használják fel az energiát. A mágyar műtrágya- és ;nö- vényvédőszer-gyárák is elhozták termiékeiket, ezek a szakemberek számára mutatják a felhasználás újabb és újabb lehetőségeit. Az AGROMASEXPO élelmiszeripari bemutatóinak érdekességét jórészt az ÉLGÉP élelmiszeripari és malomipari gépei adják, közülük több újabb típus szerepel. Az élelmiszeriparban felhasznált műszerek közül egyebek között a liszt, továbbá a sütőipari termékek vizsgálókészülékei, valamint a növényi magvak laboratóriumi felszerelései szerepelnek a kiállítási anyagban. Várhatóan érdeklődésre tartanák számot az új típusú erdészeti berendezések. A kiállítás további érdekessége, hogy a tudományos kutatók is elhozták újdonságaikat. HUNGAROPLAST A most tizedik alkalommal megrendezett HUNGAROPLAST különös jelentőséggel bír. Nemcsak aizárt, mert kerek évforduló, hanem azért is, mert most első alkalommal szerepel a kiállításion a gumiipar, annak nyers- és segédanyagai, termékei, feldolgozó gépei. A műanyagipar a világ számos országában, így hazáinkban is a leggyorsabban fejlődő iparágak közé tartozik és ennek megfelelő ütemben növekszik az egy főre jutó műanyagfelihaszinál'ás és műanyagtermelés is. A felhasználás ma már meghaladja az évi 30 kg mennyiséget. A műanyag termékeknek nagyjából a felét az építőipar, a csomagolás, valamint az erősáramú és a híradástechnikai ipar igényli, további egynegyede, megoszlik a gépipar és a járműgyártás különböző ágazatai, -a csöveket és csőszerelvény eltet gyártó ipar, és a mezőgazdaság között, míg a fennmaradó negyedrészt a közfogyasztási cikkeket gyártó ipar használja fel, mint például a bútoripar, a ruha- és cipőipar, a háztartási tömegcikk-, sport- és játékszergyértó ipar. Egyre nagyobb felhasználó az egészségügy is. A kiállítást a Nemzetközi Vásárközpont „B” és „D” csarnokaiban és a „B” csarnok melletti szabad területen rendezik, összesen több mint 6500 négyzetméter kiállítási területen, 8 ország 109 kiállítója részvételével. A kiállítók közül 56. külföldi. A magyar kiállítók között megtalálható a műanyagiparban tevékenykedő valalmany- nyi nagy-, közép- és kisvállalat, ugyanúgy, mint a szövetkezetek, beleértve a háziipari szövetkezeteket Js. A Borsodi Vegyi Kombinát, a Tiszai Vegyi Kombinát, az Észak-magyarországi Vegyiművek, a magyar műanyagipar óriásai ugyanúgy kiállítják termékeiket, mint a patinás nevű Fűztfői iNitimkémia Üde színfoltjai a kiállításnak az ugyancsak a Budaplast által kiállított, változatos pasztellszínekben gyártott nagyméretű igyermekjátékelemek. amelyek egyszerre edzik és szórakoztatják is a gyerekeket, akár játszótéren, akár szobában, vaigy a vízmedencében. LIMEXPO A hazai vállalatok mellett 15 ország és Nyugat-Berlin cégei vesznek részt a Budapesti Nemzetközi Vásárvárosban április 7—12. között megrendezésre kerülő 5. Nemzetközi Könnyűipari Gépkiállításon,, összesen 109 kiállító jelentkezett a nagyszabású bemutatóra, amelyen felvonulnak majd a textil-, konfekció-, bőr- és cipőipar gépei, berendezések és automaták. A kétévenként megrendezett kiállításion ezúttal első ízben láthatják majd az érdeklődők a bútoripari komplett géprendszereket, felszereléseket. A kiállításon a szolgáltatóipar újabb berendezéseit is bemutatják a vendégeknek; a hazai és külföldi vállalatok tisztító- és mosodaipari gépeket, ipart vasalóikat és más, a háziasz- szonyok második műszakját könnyítő nagy- és középüzemi berendezéseket állítanak ki. A magyar üzemek köziül a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat komplett cipőipari szalont mutat be működés közben a LIMEXPO-n. Ez a korábbi, már külföldre is szállított szalonok továbbfejlesztett változata, korszerűsített gépparkkal. Ugyanez a vállalat olyan kisebb gépeket is népszerűsít, amely éket az üzemek bedolgozói otthon is használhatnak bőrdíszmű munkákhoz, például óraszíjak, csatok készítéséhez. A KGV integrált munkahelye is bizonyára felkelti a szakemberek érdeklődését; a cipőipari tűzö- de ugyanis a modern ergonómiai és mozduilatelemzéses vizsgálatok alapján működik, a szalagos géprendszer minden egyes munkahelyén az optimális hatásfok óit érik el az automaták és a szalag kezelőszemélyzete. A, kiállításon részt vevő külföldi vállalatok nagy teljesítményű szövőszéket, vasalóasztalokat, szállodai padló, illetve szőnyeg - vegytisztító gépeket, ipari gyorsvarrógé- peket hozták Budapestre. A LIMEXPO-n bemutatják a komputervezérlésű hímző- automatát, valamint a varró- és a csamagolóautomatát. Érdeklődésre tarthatnak számot a famegmunkáló gépeik, továbbá a faipari automaták. Látható majd a kiállításon a textilipari vegyelemző laboratórium is. SECUREX ’81 Első alkalommal rendezi meg a HUNGEXPO és a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézete „SECUREX ’81” néven a Nemzetközi Munkavédelmi Kiállítást. A Nemzetközi Vásárközpontban Magyarországot 39 gyártó, fejlesztő, és forgalmazó cég képviseli. Ezenkívül 7 külföldi ország és Nyugat-Bérűin 72 kiállítója mutatja be expomátornait. A Szakszervezetek Országos Tanácsa 1978. novemberi plé- numülésén részletesen és' mélyrehatóan foglalkozott a magyarországi munkavédelem helyzetével, meghatározta a tennivalók és'a fejlesztés fő irányait, külön kiemelve, hogy aiz egyéni védőeszközök élllátiása terén a gondok súlyosak. 1980-ban, a SZOT XXIV. kongresszusán és az ágazati-iparági szakszervezetek kongresszusain is a munkavédelmi kérdések között változatlan 'gondként vetődtek fel az egyes egyéni védőeszközök mennyiségével, minőségével, karszerűségével, tisztíthatóságával, komfortérzetével kapcsolatos észrevételek. Általános igényiként fogalmazódott meg, hogy a munkavédelmi védőeszközök megfelelő mennyiségben, választékban és minőségiben legyenek a vállalatok részére beszerezhetők. A „SEiOÖREX ’81” a hazai gyártó, fejlesztő, kereskedelmi szerveknek és a felhasználóknak kíván, segítséget nyújtani az új tudományos kutatási eredmények, a hazai és nemzetközi gyártmányok bemutatásával. A kiállításon a műszaki, tudományos berendezésék, védőfelszereléseik, technológiák, műszerek bemutatásán túl a szakmai érdeklődők a modern baleseti ofckutatás és elemzés ’hazai rendszerével, a munkavédelmi szabályozás és minősítés magyarországi gyakorlatával és módszereivel, valamint .a munkavédelmi oktatás, nevelés, propaganda és szákmai 'információ módszertanával, korszerű eszközeivel, gyakorlati, üzemi alkalmazásával is megismerkedhetnek. A kiállítás programját a legutóbbi két év munkavédelmi filmjeinek és oktató diaprogramjainak állandó bemutatója, valamint a nemzetközi munkavédelmi pla- kátkiállítás teszi teljesebbé.
