Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-04 / 80. szám

1981. április 4. Képújság 5 m m ­A selyemgubótól a komputerig A selyemgubó-feldolgozó múzeumi tárgy öreg selyemgyáriak mond­A MÚLT. ják, hogy a régi selyem- guibáfőző faléiba Ibeivó- dott a jellegzetes szag. A mai látogató nem érez semmit, de hinni kell a tapasztaltak­nak. Azoknak, akik évtizedekig dolgoztak a Mák között. Tolnán becsülik a múltat. Egy emlékszobába összegyűjtöttek min­dent, ami lehetséges, ami a gyár életéhez tartozott valaha. A Tolnai Selyemgyár 1900-ban készült el. Azt manapság mon­dani sem kell, hogy Bezerédj Pál földbir­tokos szorgalmazta Tolnában a selyemher­nyó-tenyésztést, a feldolgozást, -az iparsze­rű termelést. A múzeumban ott van a fa­lon a haladó földbirtokos emléke, ott van néhai Lengyel József tanító verse, a szövő- lányok dala, melyet a Tanácsköztársaság idején dalollak a tolnai utcákon. A lel CM A gyár mÚltía’ a tradí" A JbLtIM. oidk, a tolnai selyem hí­re természetessé tették, hogy itt kellett felépíteni az ország leg­nagyobb fonalterjedeiimesítőjét. A hernyó­selyem fokozatos háttéribe szorulása már a hatvanas évek elején szükségessé tette a gyár rekonstrukcióját, mai szóval gyárt­mánystruktúrát kellett váltani. A sélyem- gulbó a múlthoz tartozik, helyére a mű­anyag, a poliészter került, s ennek a fel­dolgozásához új gépek kellették. Az 1968-ban megkezdett kétlépcsős be­ruházás első szakaszában készült el az a 3500 négyzetméter alapterületű terjedelme- sítő üzem, amelynek Mai közé felszerel­ték a Duná Oémázógyárból kitelepített gé­peket. A második lépcsőben — 1972-73- ban — további gépeket helyeztek üzembe, így az éves kapacitás már 1600—1700 ton­na fonal lett. A kereslet és a gazdasági élet fejlődése újabb beruházást kívánt. 1977-ben kezdték meg és három év alatt adták át a mai szemmel nézve korszerű gyárat. A beruházás rendhagyó volt. Űj iroda­ház építésével kezdődik majd minden épít­kezésünk — Tolnán először az üzemépüle­teket építették meg. És a fejlődés jellem­zőjeként múzeumba került az a gép, ame­lyet a hiatvands években még korszerűnek tartottak. Három fonalterjedelmesítő pótol ma 20 régi gépet. Teljesen logikus, hogy ha már az ország fonalterjedelmesítő kapacitása Tolnán van, akkor itt kell felépíteni az ország legkor­szerűbb és legnagyobb fonalfestödéjét is. Az eredeti terveket az építők tartották. A terjedelmesítőt még 1979. december 34-e előtt átadták a gyáriaknak. Nem sokkal később elkészült a festődé is. Egyszerű lenne csak „simán” felsorolni a beruházás adatait, a fejlődést feltétlenül mutatja, de szólni kell arról a tenni aka­rásról, amelyet ebben a három évben a gyáriban lőhetett érzékelni. Nem volt és nem lis lehetett olyan ember, aki ne tanult volna valami újat. A gépek kezelése a kor­szerűbb berendezésnél sokkal nehezebb — nem fizikailag —, hiszen felszerelték őket mindenfajta kímélő segédegységgel. Ma már a fizikái munka másodlagossá válik. Tudom, hogy elfáradnák -még most is az asszonyoki, lányok egy-egy műszak után, de ez a fáradtság inkább a szellemi igény- bevételtől, az örökös készenléttől, a figye­lem koncentrálásától van. Pel keltett készülni a műszaki emberek­nek, a karbantartóiknak, a művezetőknek, az anyagbeszerzőknek, mindenkinek. Mert amikor három gép dolgozik húsz helyett, ott nagyobb a szervezés feladata, az elő­készítés felelőssége. .. Kevés szó esett a fes- A JOVO. tödéről. Arról az üzem­részről, ahol már nemcsak a ma, hanem a jövő is látszik. Röviden megfogalmazva: a festöde a világszínvo­nalat képviseli, amelynek működését a festési folyamat kezdetétől a befejezésig komputer vezérli. A beruházást március 27-én, pénteken adták át. A teljes költsége 320 millió fo­rint volt. A jövőhöz és a mához is tartozik: a tolnai üzem teljes egészében tőkés im- portmeg takarítást jelent. Ezen felül újabb gépek vásárlásával megduplázhatják a fo- nal terjedelmesítést. A múlt, a jelen, a jövő, egyetlen gyár­ban, a Miagyar Selyemipar tolnai fonógyá­rában megtalálható. Állnak még az 1900- ban készített épületek, egymás mellett van­nak a mai korszerű gyárral. Az emlékszo­bában még találhatunk selyemgufoót, a fes­tődében pedig a huszadik század csodája, a számítógép dolgozik. HAZAFI JÓZSEF Gottvald Károly képriportja A festődében A befejező művelet a kónuszolás Ember, gép, fonal

Next

/
Thumbnails
Contents