Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-04 / 80. szám
1981. április 4. Képújság 5 m m A selyemgubótól a komputerig A selyemgubó-feldolgozó múzeumi tárgy öreg selyemgyáriak mondA MÚLT. ják, hogy a régi selyem- guibáfőző faléiba Ibeivó- dott a jellegzetes szag. A mai látogató nem érez semmit, de hinni kell a tapasztaltaknak. Azoknak, akik évtizedekig dolgoztak a Mák között. Tolnán becsülik a múltat. Egy emlékszobába összegyűjtöttek mindent, ami lehetséges, ami a gyár életéhez tartozott valaha. A Tolnai Selyemgyár 1900-ban készült el. Azt manapság mondani sem kell, hogy Bezerédj Pál földbirtokos szorgalmazta Tolnában a selyemhernyó-tenyésztést, a feldolgozást, -az iparszerű termelést. A múzeumban ott van a falon a haladó földbirtokos emléke, ott van néhai Lengyel József tanító verse, a szövő- lányok dala, melyet a Tanácsköztársaság idején dalollak a tolnai utcákon. A lel CM A gyár mÚltía’ a tradí" A JbLtIM. oidk, a tolnai selyem híre természetessé tették, hogy itt kellett felépíteni az ország legnagyobb fonalterjedeiimesítőjét. A hernyóselyem fokozatos háttéribe szorulása már a hatvanas évek elején szükségessé tette a gyár rekonstrukcióját, mai szóval gyártmánystruktúrát kellett váltani. A sélyem- gulbó a múlthoz tartozik, helyére a műanyag, a poliészter került, s ennek a feldolgozásához új gépek kellették. Az 1968-ban megkezdett kétlépcsős beruházás első szakaszában készült el az a 3500 négyzetméter alapterületű terjedelme- sítő üzem, amelynek Mai közé felszerelték a Duná Oémázógyárból kitelepített gépeket. A második lépcsőben — 1972-73- ban — további gépeket helyeztek üzembe, így az éves kapacitás már 1600—1700 tonna fonal lett. A kereslet és a gazdasági élet fejlődése újabb beruházást kívánt. 1977-ben kezdték meg és három év alatt adták át a mai szemmel nézve korszerű gyárat. A beruházás rendhagyó volt. Űj irodaház építésével kezdődik majd minden építkezésünk — Tolnán először az üzemépületeket építették meg. És a fejlődés jellemzőjeként múzeumba került az a gép, amelyet a hiatvands években még korszerűnek tartottak. Három fonalterjedelmesítő pótol ma 20 régi gépet. Teljesen logikus, hogy ha már az ország fonalterjedelmesítő kapacitása Tolnán van, akkor itt kell felépíteni az ország legkorszerűbb és legnagyobb fonalfestödéjét is. Az eredeti terveket az építők tartották. A terjedelmesítőt még 1979. december 34-e előtt átadták a gyáriaknak. Nem sokkal később elkészült a festődé is. Egyszerű lenne csak „simán” felsorolni a beruházás adatait, a fejlődést feltétlenül mutatja, de szólni kell arról a tenni akarásról, amelyet ebben a három évben a gyáriban lőhetett érzékelni. Nem volt és nem lis lehetett olyan ember, aki ne tanult volna valami újat. A gépek kezelése a korszerűbb berendezésnél sokkal nehezebb — nem fizikailag —, hiszen felszerelték őket mindenfajta kímélő segédegységgel. Ma már a fizikái munka másodlagossá válik. Tudom, hogy elfáradnák -még most is az asszonyoki, lányok egy-egy műszak után, de ez a fáradtság inkább a szellemi igény- bevételtől, az örökös készenléttől, a figyelem koncentrálásától van. Pel keltett készülni a műszaki embereknek, a karbantartóiknak, a művezetőknek, az anyagbeszerzőknek, mindenkinek. Mert amikor három gép dolgozik húsz helyett, ott nagyobb a szervezés feladata, az előkészítés felelőssége. .. Kevés szó esett a fes- A JOVO. tödéről. Arról az üzemrészről, ahol már nemcsak a ma, hanem a jövő is látszik. Röviden megfogalmazva: a festöde a világszínvonalat képviseli, amelynek működését a festési folyamat kezdetétől a befejezésig komputer vezérli. A beruházást március 27-én, pénteken adták át. A teljes költsége 320 millió forint volt. A jövőhöz és a mához is tartozik: a tolnai üzem teljes egészében tőkés im- portmeg takarítást jelent. Ezen felül újabb gépek vásárlásával megduplázhatják a fo- nal terjedelmesítést. A múlt, a jelen, a jövő, egyetlen gyárban, a Miagyar Selyemipar tolnai fonógyárában megtalálható. Állnak még az 1900- ban készített épületek, egymás mellett vannak a mai korszerű gyárral. Az emlékszobában még találhatunk selyemgufoót, a festődében pedig a huszadik század csodája, a számítógép dolgozik. HAZAFI JÓZSEF Gottvald Károly képriportja A festődében A befejező művelet a kónuszolás Ember, gép, fonal
