Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-04 / 80. szám

2 NÉPÚJSÁG 1981. április 4. Történelmi utat tettünk meg Havasi Ferenc ünnepi beszéde Magyar é szovjet vezetők táviratváltása Hazánk felszabadulásának 36. évforduló­ja alkalmából Le anyáid Iljdcs Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Nyákolaj Aleksizandrovics Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke üdvözlő táviratot küldött Kádár Jánosnak, a Magyar Szodiiaűdsta Munkáspárt Központi Bizottság első titkárának, Losonczd Pál­nak, a Mbgyax Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének és Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének. Az üdvözlő távirat­ra a miagyar vezetők válaszoltak. A szovjet vezetők üdvözlete Kedves elivtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának elnöksége és a Szovjet­unió Minisztertanácsa, az egész szovjet nép nevében szívből jövő jókívánságainkat küldjük önöknek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának, a testvéri magyar népnek nemzeti ünnepük, Magyarország fasiszta iga alóli felszabadulásának 36. év­fordulója .alkalmából 1945. április 4-én, amikor a szovjet had­sereg befejezte Magyarország felszabadítá­sát, vette kezdetét az ország tényleges nem­zeti újjászületése, a demokrácia és a szocia­lizmus útján. A magyar dolgozók elismert élcsapatának, a kommunisták pártjának ve­zetésével az elmúlt években történelmi je­lentőségű eredményeket érték el az élet valamennyi terülétén, A Szovjetunió és Magyarország ^viszonyá­ban az ország felszabadulásával új, a test­véri barátság és gyümölcsöző együttműkö­dés korszaka kezdődött. Az SZKP és aé MSZMP viszonya a szoros összeforrottsá- gon, a szocializmus és a kommunizmus épí­tésének alapvető kérdéseiben, a jelenkor időszerű problémáinak megítélésében fenn­álló nézetazonosságon alapul. A Magyar Népköztársaság a marxizmus— leninizmus és a proletár internacionalizmus elveihez hűen, jelentősen hozzájárul a szo­cialista közösség országai egységének erősí­téséhez, úgy a kétoldalú, mint a Varsói Szerződés szervezete és a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa keretében megvaló­suló együttműködés fejlesztéséhez, a szocia­lizmus nemzetközi pozícióinak további meg­szilárdításához. A Szovjetunió kommunistái és dolgozói az SZKP XXVI. kongresszusán elfogadott határozatok szellemében munkálkodnak a jövőben is országaink barátsága és együtt­működése erősítésén. Tiszta szívből kívánunk önöknek, kedves elvtársak, minden magyar kommunistának, a szocialista Magyarország népének újabb sikereket az MSZMP XII. kongresszusa ha­tározatainak vialóraváltásában, hazájuk boldogulásában és felvirágoztatásában. A magyar vezetők válasza Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, az egész magyar nép nevében szívből jövő kö- szönetünlket fejezzük ki önöknek nemzeti ünnepünk, hazánk felszabadulásának 36. évfordulója alkalmából nekünk küldött elv­társi üdvözletükért és baráti jókívánságai­kért. Népünk nagy nemzeti ünnepe annak a felejthetetlen napnak az emlékét őrzi, ami­kor a Szovjetunió győzedelmes hadserege, történelmi küldetését teljesítve hősies har­cok és hatalmas áldozatok árán 1945. áp­rilis 4-én befejezte Magyarország felszaba­dítását. Ez a dátum új korszák kezdetét je­löli népünk történelmében; megnyílt az út a szabad élethez, társadalmunk mélyreható átalakításához, a szocializmus építéséhez. Felszabadulásunk óta hazánkat, népün­ket a megbonthatatlan testvéri barátság és a sokoldalú, gyümölcsöző együttműködés szálai fűzik a világ első szocialista államai­hoz, a társadalmi haladás élharcosához, a kommunizmust építő Szovjetunióhoz. A Magyar Népköztársaság külpolitikájá­nak sarkköve volt és marad barátságunk és szövetségünk erősítése a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamaival, a szocia­lista közösség országaival. Pártunk síkra- száll a nemzétközi kommunista és munlkás- mozglaiom egységének erősítéséért. A Ma­gyar Népköztársaság kormánya küzd a nemzetközi biztonság megszilárdításáért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, az enyhülés eredményeinek továbbfejlesztésé­ért, a társadalmi haladásért. A miagyar nép őszinte érdeklődése kísér­te a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusának alkotó munkáját, amelyen áttekintették a kommunizmus építésében elért kimagasló sikereket, a Szovjetunió le­nini külpoíMtilkájának nagy eredményeit és kijelölték a kommunizmus építésének új feladatait. Az SZKP XXVI. kongresszusa nemcsak a szovjet kommunisták, a Szov­jetunió népei számára volt kiemelkedő ese­mény, hanem a testvéri szocialista orszá­gok, a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom, az egész békeszerető emberiség számára is. Meggyőződésünk, hogy azoknak a javaslatoknak a valóraváltása, amelyeket Leonyid Iltjics Brezsnyev elvtárs ismerte­tett, nagy mértékben hozzájárul a fegyver­kezési verseny megfékezéséhez, a feszült­ség csökkentéséhez, a világbéke megőrzé­siéhez. Megköszönve nemzeti ünnepünk alkal­mából küldött jókivánságaikat, a magunk és az egész magyar nép nevében további (kiemelkedő sikerekét kívánunk önöknek, az önök személyén keresztül a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének és Minisztertanácsának, a test­véri szovjet népnek a XXVI. kongresszus határozatainak végrehajtásálban, a kommu- riizmus építésében, a békéért és a bizton­ságért, az egyetemes emberi haladásért ví­vott fáradhatatlan harcukban. A megyei vezetők táviratváltása Hazánk felszabadulása 36. évfordulója alkalmából táviratban köszöntötték egymást Tdlna és Tambov megye vezetői: A. A. Homjakov, az SZKP Tambov megyei Bi­zottságának első titkára és E. Podolszkij, a Tambov megyei Tanács elnöke K. Papp Józsefinek, a megyei pártbizottság első tit­kárának és dr. Szabópál Antalnak, a me­gyei tanács elnökének küldött táviratában •hangsúlyozta: „Az elmúlt 36 év alatt Ma­gyarország dolgozói a párt vezetésével meg­valósították a szocialista gazdaság alapjait, és ma sikeresen oldják meg a fejlett szo­cialista társadalom építésének feladatait. A gazdasági é's kulturális építőmunkában elért sikerek alapján Tolna megye az ország me­gyéi között vezető helyet foglal el.” A Tambov megyébe küldött táviratban megyénk vezetői kiemelték: „Népünk soha nem felejti el, hogy a Szovjetunió Vörös Hadseregének köszönheti a fasizmus igája alóli felszabadulását. Ez tette lehetővé, hogy a fejlett szocialista társadalmat építjük, és a Szovjetuniói Valamint a szocialistá közös­ség népeivel karöltve küzdhetünk a béké­ért, az emberiség haladásáért. Meggyőződé­sünk, hogy a Tolna és Tambov megye kö­zött kialakult szoros kapcsolat jól szolgál­ja a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió népei közötti testvéri barátság továb­bi erősödését” Koszorúzás! ünnepség a Szabadság téren és a Hősök terén Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára felszabadulásunk 36. év­fordulója alkalmából ünnepi beszédet mondott a rádióban és a televízióban. Hazánk felszabadulásának 36. évfordulóját ünnepeljük, amelyre nagyon sokan sze­mélyes élményként emléke­zünk, de a fiatalabbaknak már csak történelem 1945 ta­vasza. Bármely korosztályba tartozzunk is, a 36 évvel ez­előtti április negyedikét is­mernünk, s arról méltón megemlékeznünk mindany- nyiónknak kötelessége, hi­szen így érthetjük meg a je­lent, s tudjuk a maga való­ságában értékelni az eddig megtett utat. Az ünnep alkalmából tisz­telettel gondolunk a szovjet népre, amely a legtöbb áldo­zatot hozta a fasizmus elleni küzdelemben. Hálával és ke­gyelettel emlékezünk azokra a szovjet hősökre, akik éle­tüket áldozták a szabadsá­gért, akik kevés híján két­száz napig magyar földön küzdöttek hazánk felszabadí­tásáért. Száz és százezrek es­tek el a küzdelemben, s im­már örökre magyar földben nyugszanak. Tisztelettel gondolunk a né­pünk szabadságáért küzdő bolgár, román és jugoszláv harcosokra, azokra az angol és amerikai katonákra, aki­ket a Hitler-ellenes koalíció hadseregeinek tagjaként itt, a magyar tájakon ért utol a halál. Tisztelettel adózunk a ma­gyar ellenállók emléke előtt is, akik a budapesti, komáro­mi, sopronkőhidai börtönök­ben, vagy a határainkon túli koncentrációs táborokban már nem érhették meg a sza­badság, a béke hőn óhajtott pillanatát. A bátraknak méltán kijáró elismeréssel tisztelgünk a magyar partizánok és azok emléke előtt, akik fegyvert fogtak az első magyar önkén­tes alakulatokban, és részt vettek a szovjet csapatok ol­dalán a további harcokban. Új világot hozott az a ta­vasz a magyar nép számára. Először teremtődtek történel­mileg olyan új feltételek, amelyek lehetővé tettek egy második honfoglalást: a nincstelen parasztok száz­ezrei verhették le a földosz­táskor a nagybirtok koporsó­szögeit jelentő karókat Ősi jussukba, a magyar földbe; s lehetővé vált az is, hogy né­pünk saját tulajdonába ve­gye a bányákat, a bankokat, a gyárakat is. A magyar történetein kö­nyörtelen századai, benne egy 25 esztendős ellenforradalmi időszak szenvedése, megaláz­tatása után új korszak, a szo­cialista építés vehette kez­detét. Felszabadulásunkra gondol­va, az eltelt 36 évre vissza­tekintve az első, amiről szól­ni kell, hogy nagy és törté­nelmi utat tettünk meg. Az ország egész arculata meg­változott. Nemcsak a hábo­rús sebeket gyógyítottuk be, hanem új népgazdaságot te­remtettünk, amelynek egyik­másik ágazata nemzetközi mércével mérve is rangos he­lyen áll. Népünk a műveltség maga­sabb fokára emelkedett, új­szerűén gondolkodik, ismeri a haza és a világ dolgait, sze­reti hazáját, tudja becsülni más országok népeit. Ha­zánkról, Magyarországról el­ismeréssel, tisztelettel szólnak a világ különböző tájain, a baráti országok közösségének pedig megbecsült, egyenjogú tagja vagyunk. A magyar munkásosztály politikai érettségét, realitás- érzékét — s tegyük hozzá, keze munkáját is — egyre in­kább megismeri a nagyvilág. A szocialista útra tért pa­rasztság szakmai hozzáértésé­ről és sok szép eredményé­ről olyan nagy nemzetközi jelentőségű tanácskozáson, mint a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XXVI. kong­resszusa, elismerően szóltak. Jóleső érzés az is, hogy ha­zánk egyik nagy fiának, Bar­tók Bélának a munkásságát szinte a világ minden orszá­gában méltatják születésének 100. évfordulója alkalmából. A szellemi foglalkozásúak, az alkalmazottak, a tehetsé­ges, alkotni vágyó és tudó értelmiségi dolgozók nagy többsége becsülettel vállalja a szocialista haza, a nép szol­gálatát, gyarapítja alkotásait. Az út, amin járunk, régeb­ben sem volt sima, és ma sem az. Voltak tévedések és sú­lyos hibák is. A tanulságok levonása, a régi hibák kija­vítása nem volt könnyű, de immár 25 év tapasztalatainak birtokában joggal mondhat­juk, hogy a választott utunk helyes és jó irányú. Eredményeinket annak kö­szönhetjük, hogy jó politikát követünk. Elhangzott a nép­front legutóbbi kongresszu­sán is, hogy nem tartjuk ma­gunkat sem csalhatatlannak, sem tévedhetetlennek. Mai tudásunkkal sok mindent bi­zonyára másképp, jobban ol­danánk meg, mint ahogy ko­rábban tettük. Mégis joggal mondhatjuk: eredményeinket annak köszönhetjük, hogy po­litikánkat folyamatosan szem­besítettük a gyakorlattal, bát­ran szembenéztünk a való­sággal. Az előrehaladás során a megoldásra érett kérdések elől nem térünk ki, mivel tudjuk, hogy az elodázás, vagy a kérdések megkerülé­se csak növeli gondjainkat. Tudjuk, hogy a valóság tör­vényszerűségek által behatá- roltan létezik, s formálásá­nál ezekkel számolni kell. A társadalom jó közérzetének alakításához tudnunk kell igényeket támasztani, de tü­relemre is szükség van. A kötelezettségek és a jogok együtt léteznek. Tudomásul kell venni, hogy társadal­munkban nemcsak szocialis­ta normák és szokások létez­nek, s ezekkel nemzeti egy­séget alakító munkánk során számolni kell. A társadalom életében az érdekek egyeztetése során olykor keltenek áthidaló, sőt ideiglenes megoldások is, amelyek előkészítői, építő elemei a végleges, az időt­álló eredményeknek. Helyes döntéseket azok a vezetők tudtak eddig és tudnak ez­után is hozni, akik elkötele­zettek, szakmájúkat jól értik, önzetlenek, s irányító-vezető szerepüket a nép szolgálatá­nak fogják fel. Ezt a szemléletmódot, a jó­zan politika az elmúlt ne­gyedszázad alatt formálta ki. gyakran bonyolult körülmé­nyek között. Ma már ez a felfogás is egyik építőköve, összetartó eleme népünk nagy művének, az erős szocialista nemzeti egységnek. Számottevő eredményeket értünk el a gazdaságban, erő­södtek társadalmunk szocia­lista vonásai. Ügy építjük a fejtett szocialista társadal­mat, hogy ma már az ipari­lag közepesen fejtett, korsze­rű mezőgazdasággal rendel­kező országok közé sorolnak bennünket. Életszínvonalun­kat nemzetközileg is elisme­rik. Elért vívmányaink meg­őrzését és gyarapítását a szá­munkra kedvezőtlen külgaz­dasági körülmények között is eredményesen folytatjuk. Egy évvel ezelőtt a megtett útról, helyzetünkről, jövőnk- ról tanácskozott pártunk XII. kongresszusa. Ott a további munkához irányadó, jó dön­tések születtek, s ma már ezek a megvalósítás szakaszá­ban vannak, mert népünk megértette és cselekvőén tá­mogatja a párt politikáját. Központi Bizottságunk leg­utóbbi ülése joggal állapít­hatta meg, hogy minden gond és nehézség ellenére meg­valósítjuk e kongresszusi út­mutatásokat, tovább gyara­pítva ezzel az elmúlt negyed­század eredményeit. A 36. évfordulót olyan idő­szakban ünnepeljük, amikor a nemzetközi helyzet kedve­zőtlenebbé vált, felerősödött néhány, a régi, rossz időkre emlékeztető hidegháborús szólam. Helsinki után alig pár év telt el, és úgy tűnik, bizo­nyos imperialista körök az enyhülés eredményeinek fel­számolására törnek. A gaz­dasági és kereskedelmi kap­csolatok fejlesztése helyett a tilalomfák lerakásán, a hu­manitárius elhatározások végrehajtása helyett újabb nehézségek támasztásán, a békés egymás mellett élés ki- terjesztése helyett a fegyver­kezési verseny fokozásán, az enyhüléssel szemben pedig a hidegháború fejlesztésén fá­radoznak. Ebben a helyzetben még jobban kirajzolódik a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak legutóbbi kongresszusán jóváhagyott békeprogram je­lentősége. A szovjet kommu­nisták folytatva a XXIV. és XXV. kongresszusukon elfo­gadott békeprogramot, a mai helyzet követelményeihez igazítva azt, újabb békekez­deményezéseket és -javasla­tokat tettek. A magyar nép is azon száz­milliók táborához tartozik, akik azt várják, hogy a ja­vaslatokra az érdekeltek ad­janak érdemi és konstruktív válaszokat, hogy még most, amíg nem késő, hárítsunk él minden akadályt a béke, a biztonság, az együttműködés, az alkotómunka útjából. Mi kis nép vagyunk, egy, a népek tengerében. Han­gunk, törekvésünk egybeesik azonban a népek családjának nagy többségével. Ezért is hallatjuk igazunkat, meggyő­ződésünket mindenütt, ahol kell, mivel bízunk abban, hogy ez támogatókra, bátorí- tókra, szövetségesekre talál. Felszabadulásunkra emlé­kezve, a megtett útra gondol­va, jó telkiismerettel mond­hatjuk, hogy nem volt hiába­való az áldozat hazánk fel­szabadításáért. A hősökre maradandó emlékmű, egy új társadalom, a szocialista Ma­gyarország emlékeztet. Az ünnep is — amikor az eleset­tek sírjaira egy szál virágot helyezünk — népünkkel együtt hitet teszünk, hogy tovább haladunk a bevált, s helyesnek bizonyult úton. E gondolatok jegyében kö­szöntőm önöket a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa nevében nemzeti ünnepünk alkalmából. Hazánk felszabadulásának 36. évfordulója alkalmából az MSZMP Központi Bizottsága* a Minisztertanács és a Ha­zafiás Népfront Országos Ta­nácsa pénteken délelőtt ko­szorúzás! ünnepséget rende­zett a szovjet hősök Szabad­ság téri emlékiművénél. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Losonczi Pál és Traútmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke helyeztek koszorút az em­lékmű talapzatára. Az MSZMP Központi Bi­zottságának koszorúját Kádár János, a Központi Bizottság első titkára és Németh Ká­roly, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai helyezték el. A Mi­nisztertanács részéről Lázár György, a Minisztertanács el­nöke és Borbándi János mi­niszterelnök-helyettes koszo- rúzotit. A Szovjet Szocialista Köz­társaság Szövetsége budapes­ti nagykövetségének nevében Vlagyimir Jakovlevics Pavlov nagykövet, Valerij Leonyido- vics Muszatov követtanácsos, es Anatolij Alekszandrovics Popov vezérőrnagy, katonai és légügyi attasé helyezte el a kegyelet és a megemlékezés koszorúját. Koszorúzási ünnepség volt péntek délelőtt hazánk nem­zeti ünnepének tiszteletéire a Hősök terén is, a magyar hő­sök emlékművénél. A Himnusz hangjai után a Népköztársaság Elnöki Taná­csa nevében Losonczi Pál és Trautmann Rezső, az MSZMP Központi Bizottsága nevében Kádár János és Németh Ká­roly, a Minisztertanács kép­viseletében Lázár György és Borbándi János koszorúzotf. • • Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa az Alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1981. április 16-án, csütörtökön délelőtt 11 órára összehívja. A kormány javasolja, hogy az országgyű­lés tűzze napirendjére az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, 1957. évi IV. törvény módosítására és egységes szövegére vonatkozó törvényjavaslatot, va­lamint a Miagyar Nemzeti Bank elnöké­nek tájékoztatóját a bank tevékenységéről az V. ötéves terv időszakában. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents