Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-28 / 98. szám
XXXI. évfolyam, 98. szám. ARA: 1,40 Ft. 1981. április 28., kedd. Mai számunkból KONGRESSZUSI OKLEVÉL (3. old.) NÉMET NEMZETISÉGIEK VETÉLKEDŐJE BONYHÁDON (4. old.) IDEGENBEN VÁLTOZATLANUL GYENGÉN MEGY (5. old.) HÁZI ÜSZÓVERSENY (6. old.) A KISZ megyei küldöttgyűlése Az ifjúság kivette részét a feladatok végrehajtásából váliaszthatatlan a munkahelyi demokrácia fejlődésétől, illetve annak helyi szintjétől, és az ifjúságra háruló terhek alakulásától, a társszervekkel kialakított munkamegosztástól. A dolgozói területen a KISZ-szervezetek jelentőségének megfelelően foglalkoztak a munkában való helytállással, nem hallgatva el az üzem- és munka- szervezés helyi hiányosságait sem. A lakóterületi munkával kapcsolatban több helyütt megfogalmazódott, hogy az ifjúsági szövetség foglalkozzon elmélyültebben a közösségi élet kialakításával, neveljen, és a tagság igényeinek jobban megfelelő programokat szervezzen. Végezetül a megyei KISZ- bizottság első titkára szólt a szövetség belső életének néhány változásáról és a jövőbeni változtatások szükségességéről. Bátor szókiimondás, a hibák nyílt feltárása, friss vitaszellem jellemezte a KISZ Tolna megyei vasárnapi küldött- gyűlését. Ugyanakkor minden felszólaló elkötelezettségről, a jövőért érzett felelősségről és jobbító szándékról tett tanúbizonyságot. Reggel kilenc órakor kezdődött a gyűlés. Az elnökségben helyet foglalt K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke, Veres András, a KISZ KB, Intéző Bizottságának tagja, Molnárné Kozma Erzsébet, az Űttörőszövetség titkára, Takács Béla, a KISZ Központi Bizottságának tagja, és Tóth József, az MSZMP Rb munkatársa. A küldötteket és a vendégeket Herczig Ferenc, a szekszárdi városi KISZ-bizottság titkára, a megyei bizottság tagja köszöntötte, majd Péti Imre, a megyei KlSZ-bizott- ság első titkára fűzött szóbeli kiegészítőt az írásos beszámolóhoz. Szólt — többek között — a megyei küldöttgyűlést megelőző alapszervezeti taggyűlések és küldöttgyűlések tapasztalatairól. Elmondta, hogy a KISZ-szervezetekben a munka évenkénti értékelése megszokott, természetes feladattá vált. Általában törekedtek az alsóbb KlSZ-szer- vek a munka teljes körű számbavételére, a tartalomban viszont változatlanul jelentős' különbségek vannak. A dolgozói területen — az egyéni vállalásokról is — alaposabb, elemzőbb az értékelés, míg a középfokú tanintézetékben csak a végzett munka tételes felsorolása a gyakorlat. A taggyűléseken és a küldöttgyűléseken a vita általában őszinte, kritikus és önkritikus volt. A hozzászólók többnyire kiegészítették a beszámolót, s inkább a hiányosságokról, a tennivalókról szóltak. Az ifjúságipolitikai kérdések közül elsősorban a pályaválasztással, a szakemberképzéssel, a differenciált bérezéssel és a lakásgondokkal foglalkoztak a fia tatok. Hangsúlyozták, hogy a KISZ érdekképviseleti munkája elA beszámoló Nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket a Ki- lián-körök, amelyeknek az úttörő—KISZ-átmenet biztosítása volt a feladatuk, ezért a jövőben ezeket az úttörőszövetség működteti. Változtatásra szorul a vezetőképzés rendszere is. A KISZ propagandamunkája viszont hozzájárult a marxista—leninista világnézet és műveltség terjesztéséhez. A megye ifjúságának ■ és KISZ-tagságának többsége becsülettel helytáll a termelőmunkában, alapkötelességei példamutató teljesítésével hozzájárult a gazdasági tervek végrehajtásához, a termelékenyebb, hatékonyabb munkához. Az új körülményekhez való igazodás a munkaverseny- mozgalomban is érezhető volt. A beszámoló részletesen szól a KlSZ-védnökségi munkák teljesítéséről. Azután az egyéb munkaformák következtek, úgy mint a Ki minek mestere?, a Radar, Alkotó ifjúság pályázat, a fiatal műszakiak és közgazdászok, valamint ag- rárértelm'iségiek tanácsa. Egyik-másik területen formálissá vált a munka, nem vonzanak (tömegeket, tehát át kell gondolni és korszerűsíteni ezeknek a rendszerét. Ugyanez érvényes a tanulmányi mozgalomra olyan értelemben, hogy ne csak a legjobbak kifutását segítse, hanem a közepes és gyenge tanulókra is nagyobb hatással legyen. Értékeli a beszámoló a KISZ kulturális programját, ezen belül az akciók, a klubmozgalom, az amatőr művészeti csoportok és a tömegsport területén elért eredményeket. Végezetül áttekinti a KISZ- tagépítést, a pártirányítás, a kádermunka, a kommunistává nevelés, az úttörőszövetség irányítása és a társszervekkel 'való együttműködés kérdéseit, megállapítva, hogy ezeken a területeken jelentős az előrelépés. A megyei KISZ-bizottság beszámolójához Péti Imre első titkár fűzött kiegészítést A küldöttek írásban megkapták a megyei KISZ-bi- zottság beszámolóját az elmúlt öt év munkájáról, fontosabb vonásairól. Tolna megye KlSZ-szervei- nek és szervezeteinek munkáját alapvetően meghatározták a KISZ IX. kongresz- szusa és a megyei küldött- gyűlések határozatai, összhangban az MSZMP XI. és XII. kongresszusa, a megyei pártértekezletek, az V. ötéves terv célkitűzéseivel. Szélesedett az ifjúság nevelésében a társadalmi munkamegosztás. Az V. ötéves terv időszakában tovább folytatódott a megye fejlődése. A beszámoló részletesen elemzi ezeket a változásokat, majd megállapítja, hogy a fejlődés hatására és az együttes nevelőmunka eredményeként erősödött az ifjúság szocialista elkötelezettsége, fejlődött eszmei, politikai, erkölcsi állapota. Nőtt az érdeklődés a politikai kérdések iránt, éppen azért fokozódott a türelmetlenség a hibákkal, fogyatékosságokkal szemben. Az alapvetően pozitív fejlődéssel együtt az ifjúság sem vonhatta ki magát a meglévő negatív jelenségek hatása alól. Ilyenek: az anyagiasság, egoizmus, közömbösség. A beszámoló is hangsúlyozza, hogy az ifjúság nevelésében döntő szerepe van a családnak, és a negatív jelenségek mögött szinte mindig rendezetlen családi élet áll. Sok irányú volt az ifjúsági szövetség honvédelmi nevelő munkája, tovább fejlődött a politikai képzés rendszere és gazdagodott a vitakörök tartalmi munkája. Elsőnek KOVÁCS IMRE, vasbetonszerelő, a paksi Lé- kai János KISZ-építőbrigád KlSZ-titkára szólt a védnök- ségi munka szépségeiről és nehézségeiről. SOMOGYVÁRI ILDIKÓ, a dombóvári szakközépiskola KISZ-bizottságának szervezőtitkára arról beszélt, hogy a szabad szombatok iskolai bevezetése őket hátrányos helyzetbe hozza, mert a nyári gyakorlatok mellett, ha meghosszabbodik a tanév, nem marad pihenésre idő. A tanítási órák számának növekedése pedig a délutáni mozgalmi munka rovására mehet. Ugyanezt a többi szakközépiskolás is megerősítette, de mindjárt hozzá kell tenni, hogy még kahét részleteiről, ami minden bizonnyal úgy kerül bevezetésre, hogy aiz senkinek ne legyen hátrányos. KŐSZEGI JÁNOS szedresi községi KlSZ-titkár a pályakezdés gondjairól beszélt. AMBRUSZ PÁL, a Bonyhádi Cipőgyár KlSZ-bizotJt- ságánák titkára a szocialista brigádok és a KISZ együttműködésének a jelentőségét hangsúlyozta. KOCSIS ERZSÉBET, a gyönki általános iskola tanítója, a járási KISZ-bizottság tagja, a pedagógusok gondjairól és az úttörő—KISZ-át- menet fogyatékosságairól beszélt. (Folytatás a 3. oldalon.) Hozzászólások nincs döntés az ötnapos munA SZOT elnökségének ülése — A kedvezményes üdültetés legyen a jó munka jutalma, s egyben igazodjék a szociális körülményekhez, javítson a többgyermekes családok helyzetén — hangsúlyozta hétfői ülésén a SZOT Elnöksége, amely a szakszervezeti üdültetés ötéves tervéről tárgyalt. TlaValy 393 600-an töltötték szabadságuk egy részét szak- szervezeti üdülőben, számuk a következő két-három évben változatlan marad, majd az- új üdülőik üzembe helyezésével 1985-re 408 ezer fölé emelkedik. A legnagyobb mértékben a nagycsaládosok, továbbá a gyógykezelésre szorulók üdültetése bővül, kevésbé fejlődik a külföldi üdültetés; a gyermekek és a szakmunkástanulók számára a jelenlegi szintet tartják. A nyugdíjasokat főiként az elő- és utószezonban várják a SZOT-üdülők. Az öt év folyamán további gyermekszanatóriumokat szerveznek légző- és mozgásszervi, illetve epilepsziás, asztmatikus és egyéb betegségek utókezelésére. Az elnökség további napirendi pontként megvitatta a szakszervezeti oktatás feladatait a következő öt évre. Az elnökség álláspontja szerint a szakszervezeti tagság oktatásának jelenlegi tai- taimi és szervezeti keretein nem kell változtatni. Erősíteni kell azonban a továbbképző tanfolyamok vitafórum jellegét. A szakszervezeti főbizalmiak, bizalmiak és helyetteseik részére szervezett oktatásokat tájékoztatókkal kell összekapcsolni, ismertetve a feladatokat;, a terveket érintő tudnivalókat, s lehetővé kell tenni, hogy a bizalmiak is informálhassák a csoportjukban történő jelentősebb eseményekről, a dolgozók kívánságairól a szakszervezeti vezetést. Az elnökség megállapította, hogy a SZOT az elmúlt tíz évben kiépítette az oktatási intézmények hálózatát. A meglévő megyei szakszervezeti oktatási intézményeket korszerűsíteni kell. A jövőben csak különlegesen indokolt esetben kerül sor új megyei szakszervezeti iskola építésére. A szakszervezeti bizottságok önállóan vagy szakmaköri összefogással hozzanak létre és működtessenek munkahelyi Oktatási bázisokat. E célra jobban vegyék igénybe a szakszervezeti művelődési intézményeket. Szükséges az is, hogy az oktatási intézményeket fenntartó vezető testületek kialakítsák a személyi feltételek javításának hosszabb távú programját. Az elnökség tájékoztatót vitatott meg az 1980. évi munkavédelmi helyzetről, á szákszervezeti káderután- p átlásd, képzési, továbbképzési tervek elkészítésének tapasztalatairól. Az elnökség határozatot hozott a szakszervezetek tájékoztató és információs tevékenységének fejlesztéséről, ezen kívül megvitatta a szakszervezetek és a SZOT 1980. évi gazdálkodásáról szóló jelentésit. Moszkvába érkezett Moamer El-Kadhafi Államfőnek kijáró katonai díszpompával fogadták hétfőn Moszkva vnukovói repülőtéren Moamer El-Kadhafi ezredest, a líbiai forradalom vezetőjét, aki az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének meghívására érkezett hivatalos baráti látogatásra. A szovjet és líbiai zászlókkal díszített repülőtéren a gépből kiszálló vendéget elsőként Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke üdvözölte. Jelen volt Andrej Gromiko, a KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter, Borisz Po- nomarjov, a PB póttagja, a KB titkára, valamint a szovjet kormány és az SZKP KB több más képviselője. Moamer El-Kadhafit a Moszkvában akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői is üdvözölték, s ott voltak a repülőtéren — a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam zöld zászlaját lobogtatva — a Moszkvában tanuló líbiai diákok képviselői. A szovjet és a líbiai himnusz elhangzása, a díszszázad elvonulása után Kadhafi ezredes és kísérete szálláshelyére hajtatott. Budapestre érkezett az osztrák külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Budapestre érkezett dr. Willibald Pahr, az Osztrák Köztársaság szövetségi külügyminisztere. A vendéget a Keleti pályaudvaron Púja Frigyes fogadta. Jelen volt dr. Randé Jenő, hazánk bécsi nagykövete és dr. Johann Josef Dengler, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. Délután a Külügyminisztérium épületében megkezdődtek a hivatalos magyar— osztrák külügyminiszteri tárgyalások. A' két külügyminiszter a nyílt, szívélyes légkörű eszmecserén pozitívan értékelte a kétoldalú kapcsolatok fejlődését, és kölcsönösen egyetértett abban, hogy az eddig elért eredmények jó alapot adnak az együttműködés további elmélyítéséhez. A tárgyalások ■ során a nemzetközi helyzet főbb kérdéseit is érintették, s elsősorban azokra a tényezőkre fordították figyelmüket, amelyek a béke és biztonság megőrzését, az enyhülési folyamat vívmányainak továbbvitelét szolgálják. A megbeszélésen részt vett dr. Randé Jenő és dr. Johann Josef Dengler. Púja Frigyes este vacsorát adott vendége tiszteletére.
