Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-26 / 97. szám

1981. április 26.

NÉPÚJSÁG 7

Raktárak, raktárosok

Ha emlékezetem nem csal, legutóbb tíz éve hallottam raktárosképzésről. A tanácsi vállalatok vállalkoztak arra, hogy szakmai képzésben részesítsék az addig is a raktárban dolgozó munkásaikat. A gyakorlat azonban az ma is hogy raktári munkásnak, naktámoknak leginkább kereskedelmi szakmával rendelkező embert tesznek.

A raktárosi munka olyan funkció, amely hasonló a művezetőihez. Kis termelési egységben a holt áruk együttlé- te... Elevenné a fel használás során válik, ha van olyan alkatrész, amelyre a termelés során szükség van.

'A raktárak építésével mindig „csúszásban” vagyunk, nemcsak az élelmiszer-gazdaságban, hanem az iparban is. Hiszen legtöbb gyárban a raktárt volt felvonulási épületben helyezik el — „ideiglenesen” — szokták mondani —, s ha jól funkcionál, elfeledkeznek fejlesztéséről. Pedig „a raktár olyan, áruk tárolására szolgáló helyiség, mely állaguk megőrzése mellett az áruk jellegének megfelelően nyújt védelmet hideg, meleg, nedvesség, valamint mennyiségi és érték- vesztés ellen” — olvashatjuk a Közgazdasági lexikonban. A raktárnak tehát megbízhatónak, a tárolást szolgálónak kell lenni. Ilyenek-e ezek a raktárak?

Mindenekelőtt két működő és egy épülő raktárról beszéljünk, amelyek a szakmában jelentős helyet foglalnak el. A szekszárdi AGROKER gépesített raktárát alig öt éve használják, a fogyasztók és raktárosok legnagyobb megelégedésére. Ez az „üzem” tárol minden olyan áruféleséget, amelyre az élelmiszer- gazdaságnak szüksége van, tehát a burjúkötéltől a kombájnig mindent. Amikor a raktárát építették, olyan kívánsággal álltak elő a beruházók, hogy a tervező biztosítsa a könnyű anyagmozgatást, a jó munkakörülményeket. A könnyű anyagmozgatást, a belső tájékozódást sikerült megvalósítani. A munkafeltételek azonban nem a legjobbak, főleg télen nem.

A TÁÉV központi raktára szinte egy vas-nagykereskedelmi raktárnak, azon túl lakásberendező raktárnak, lakatosüzemet kiszolgálónak felel meg, ... szóval komplett raktárrendszer. Ez is teljesen gépesített, sőt, a raktárépületben a polcok között liftes gép jár ki és be, le és föl, azaz a munkás kezébe veszi a kívánságlistát és elindul a polcok közé, s ahol a "keresett alkatrész van, ott megáll, leemeli az árut, a liftre rakja, utána megy a többiért. S amikor tele van, azaz a listán szereplő árut berakta a kis kocsiba, kijön a polcok közül és itt adminisztrálják, könyvelik a kiadást — és a bevételt >s, természetesen akkor, amikor a raktárát feltöltik. A TÁÉV-nél különösen nagy becsben tartják ezt a raktár- rendszert, hiszen itt az építők, a szerelők minden szükséges anyagot megtalálnak.

A harmadik jelentős raktárt, amelynek építése még tart, a KSZE fogja üzemeltetni. Ez a raktár hivatott kétszáz taggazdaság gépeinek, termelőeszközeinek — amelyek a növénytermesztési rendszerben vannak — alkatrész-ellátását megoldani. A raktár most épül, méretei azonban máris lenyűgözőék. A nagy belső tárolótér potlcÉpül a KSZE raktárbázisa

rendszere Dexion-Salgó elemekből készült, az anyag- mozgatás azonban jobbára kézzel történik, ugyanis néhány száz olyan apró alkatrész van, amelyeknek külön polc, fiók szükséges, és eze- •kért az apró gyűrűkért, csavarokért stb. nem érdemes liftes polckezelő gépet alkalmazni. Az emeletes rendszerben azonban könnyen el tudnak majd a dolgozók igazodni, mert a különféle gépekhez szükséges alkatrészeket egy-egy blokkban tárolják, kivételt képeznek a fődarabok és a motorok. Ez az új raktár várhatóan az év végén áll szolgálatba. Most még meglehetősen körülményes az anyagok és alkatrészek kiadása és bevétele, de ezt a néhány hónapot már kibírják a beszerzők — mondják a raktár munkásai.

S most jutottunk el ahhoz a ponthoz, amikor a raktárak jó funkcionálásáért felelős emberekről beszéljünk. A múlt év végén a TÁÉV igazgatója magas pénzjutalomban részesítette a vállalat négy kiváló raktári munkását. Másutt is megbecsülik erkölcsileg és anyagilag is őket, ám a törzsgárda nehezen alakul ki. Ennek sok oka van. Elsőként a nem kedvező munka- körülményeket említhetjük. Ugyanis a raktárak mindenütt hidegek — mennyire hideg például, a húskombinát hűtőraktárában! —, ha félöltözik a munkás, nehezen tud

Az AGROKER alkatrészraktárában

mozogni. Mindenütt van kicsi iroda—melegedő, de örökké abban sem lehet ülni.

A raktárosok többsége középkorú és kevés közöttük a nő. Kivétel a nagykereskedelmi vállalatok szekszárdi raktárbázisa. A raktárakban dolgozók többsége valamilyen szakmával — kereskedelmi Vagy ipari — rendelkezik. Tehát az anyagismerettel, mint legfontosabb „tantárgy- gyal” már a szakközépiskolában, illetve az ipari iskolában találkozott. A raktárbázisokon általában nem sok ember dolgozik. Még a legna- gyobban, a TÁÉV-nél is alig ötven ember foglalkozik több mint egymilliárdos termelési produktum anyagainak, eszközeinek előteremtésével, ezzel való gazdálkodással.

Amikor a tanácsi építőipari vállalatok egyesülése a raktárosi képzést elvégezte, megkönnyebbültek a gazdasági vezetők, mert a munkahelyekre már szakképzett, a korszerű raktározási munkához értő embereket tudtak tenni. Tehát az ösztönös rak- tárnoki munka tudatossá vált, amelynek során a raktárkészletek alakulását is úgy tudták szemmel kísérni ■— úgy tudnak már gazdálkodni —, hogy munkájuk hatékony legyen, ennek érdekében pedig tudni kell, hogy milyen a termelési készlet és forgalmi készlet: a raktár- készletet olyan szinten kell tartani, hogy az elegendő legyen a termelés és forgalom zavartalan lebonyolításához, ugyanakkor ne haladja meg a valóságos szükségleteket. Mert ha a készlet magas, fizetni kell, ilyen esetben nincs jutalom, erkölcsi és anyagi elismerés.

A raktárak és raktárosok nincsenek a napfényben. Ritkán beszélünk róluk, pedig érdemes rájuk is figyelni.

P. J.

Üj generáció a számvitelben

Zalaegerszegen, Tolna megyei fiatalok között

Tizennégy Tolna megyei fiatal közül nyolccal tudtunk beszélni, a többiek tanulási, sportolási elfoglaltságuk miatt nem voltak jelen.

Jó volna húszévesnek lenni, s beülni a zalaegerszegi iskolába tanulni a számvitel, a közgazdaság-tudomány csín- ját-bínját, jó lenne az itt tanuló Tolna megyei fiatalok között élni.

Miután erre nincs lehetőségünk, elégedjünk meg egynapi látogatással. Még a múlt évben kaptuk a meghívást dr. Tóth Endrétől, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola zalaeger- szegi intézetének igazgatójától — szívesen bemutatja az intézetet, az itt dolgozó-tanuló fiatalokat. Erre a látogatásra e héten került sor.

*

Tizennégy Tolna megyei fiú és leány tanul itt, közülük nyolccal ültünk le az igazgatói irodában.

Nemes Judit dunaföldvári, Dobrovics Ilona dunaföldvári, Márton József kisdorogi, Kersáfc Éva belecskai, Makó Györgyi koppányszántói, Dinnyés István szekszárdi, Simon Éva Regszemcséi, Bársony Rita bátaszéki. Itt három évig otthont ad számukra az intézet, s közben olyan szakmát szereznek, amely után minden jobb gazdaságban kapkodnak a vezetők: számvitelhez, közgazdaságtanhoz magas fokon értő emberekké válnak, minden, a szakmáiba vágó állást betölthetnek.

Rartal Géza főiskolai tanár, a pénzügyi tanszék vezetője így fogalmaz:

— Olyan üzemgazdasági

szakemberek képzése történik intézetünkben, akik vállalatoknál, intézményeknél, főleg mezőgazdasági üzemekben a gazdasági, a pénzügyi döntéseket megalapozó, elemző számítási munkákat el tudják végezni; ugyanígy a döntések realizálási folyamatainak a számvitel eszközeivel való megfigyelését, a vállalati munka hatékonyságát befolyásoló tényezők — piac, a termelés- és pénzviszonyok feltárását, ialkalmasak a vállalati és költségvetési számviteli rendszerek szervezésére, irányítására, és fejlesztésére. A pénzügyi tervezés, pénzforgalom, a hitelezési folyamatok szervezése és irányítása, ellenőrzése területén szintén magas színvonalú képzés után válnak járatossá. Az elméletileg jól felkészített hallgatókat gyakorta viszik a korszerű zalai gyárakhoz, vállalatokhoz számítógépes gyakorlatra, programozást tanulni — azon túl, hogy az intézetnek olyan korszerű gépparkja van, hogy bármely óriási vállalat irigyelheti az itt működő, s a fiataloknak segítségül szolgáló kis számítógépeket, az ezekhez kapcsolódó gépegységeket

De beszéljenek a fiatalok itteni életükről.

Kersák Éva: — Bonyhádon Végeztem, s ide jelentkeztem,

mert tetszik a számviteli munka. Azt is tudom, hogy nagy szüksége van az élelmiszergazdaságnak korszerű műveltséggel rendelkező pénzügyi szakemberekre. Fél éve vagyok itt, de nem csalódtam, jól választottam.

Dinnyés István: — Én a szekszárdi MNB „embere” vagyok. Második évemet „tiprom”. Igen jók az életkörülményeink. Szállodarendszerű kollégiumban vagyunk, magunk választotta önkormányzattal. A tanulási kedvünket még csak fokozza, hogy kellemes, ,nyugodt környezetben élünk.

Simon Éva: — Az ireg- szemicsei termelőszövetkezetben dolgoztam inégy évig, utána jöttem ide tanulni. Most végzek, diplomamunkámon dolgozom jelenleg. Ha végzek, megyek vissza a szövetkezetbe.

Márton József: — A Hő- gyészi Állami Gazdaság lesz majd a munkahelyem, három év múltán, mivel még csak az első féléven vagyok túl — sikeresen. Abban bízom, hogy gazdaságomban lesz majd annyi pénz, hogy korszerű keretek közé, gépre vigyük a teljes számviteli munkát. Itt megtanuljuk a gépek, berendezések kezelését.

Nemes Judit: — Nemcsak megtanuljuk, hanem szeretjük is a számítógépeket. Én már dolgoztam ki önálló programot is, különféle témákban. Ha a mi kis számítógépünkkel elvégeztetjük a munkát, akkor lehetőségünk van még a ZlALASZÁM nagy számítógép-rendszerét is igénybe venni a mi „kicsi” munkánk ellenőrzésére, értékelésére.

Dobrovics Ilona: — Másodéves vagyak, tapasztalataim szerint a szakközépiskolások,

— főleg a közgazdasági véná- júak — nagy előnyben vannak a gimnazistákkal szemben. Érdekes, izgalmas, amit tanulunk.

Bársony Rita: — A DÉ- DÁSZ lesz a munkaadóm, most a húsvéti szünetekben jártam Pécsett, s úgy látszik, az ottani géprendszerbe „én is 'beférek”. Egyébként többször voltak már itt, keresik a pécsi vezetők a jó számviteli szakembereket.

És a Tolna megyei gazdaságok vezetői?

— Mérsékelt az érdeklődés

— mondja Bartal Géza tanár.

— Olyannyira mérsékelt, hogy Tolna megyei vezetők nem is jártak még nálunk, pedig intézetünk hivatott a Tóina megyei szakemberigények ellátására is. A jövőben főleg a mezőgazdaságot keli erősíteni számítógépes emberekkel, és számítógépekkel,

úgy is, hogy egy szövetkezet szervezi meg saját rendszerét, úgy is, hogy társulnak. A rendszerek sokasága között választani a mi fiataljaink már tudnak, még oda kell eljutnunk, hogy a gazdaságoknak az igazgatók, az elnökök és egyáltalán a vezetőség megértse a korszerű számviteli munka nagy jelentőségét. Ma ezek nélkül nem lehet vezetni. Csak a gép képes olyan információt adni az egyszemélyi vezetőnek, amely sokkal-sokkal megbízhatóbb, mint az egyén értékelése. Szeretnénk, hogyha Tolna megyéből is még több fiatal jönne hozzánk.

Érdemes is elmenni Zalaegerszegre tanulni, mert az intézet igen korszerű, - idén lesz tízéves.

És mi inem tetszik a fiataloknak?

— Nincs, „klubunk”, mint a más megyeieknek.

— Nem kapunk pénzügyi támogatást Tolna megyétől.

— A Tolna megyei Népújságot sóm tudjuk járatni.

— A távolság, a körülményes utazás.

És mit tartanak nagyon jónak?

— A kitűnő kollektív szellemet, a jó légkört.

— A pompás szállodai elhelyezést.

— A színvonalas mozgalmi munkát.

— A kitűnő ellátást, jó ételt.

— A tanárok segítőkészségét.

PÁLKOVÁCSJENŐ Fotó: Kiss István.