Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-03 / 79. szám

4 NÉPÚJSÁG

1981. április 3.

Az elmúlt nyáron olyan üdülőben töltöttünk két hetet, amelyben zömmel kétgyerekes családok nyaraltak. Érdekes volt megf igyelni a száz- egynéhány testvérpárt, külsejük, természetük egyező vagy eltérő voltát, egymással való kapcsolatukat. S ami csak ilyen nagy tömegben szembetűnő, hogy milyen nagy kor- küilönbség van a legtöbb két- gyermeke' családban a testvérek között. Tízéves kisíiú és 17 éves bakfis. Óvodába lépő kislány és harmadik általánost végzett fiútestvér. A családok legtöbbjénél 4—6, sőt nyolc év különbség is volt a két gyerek között.

Ez a szóródás nagyon kedvezőtlen nevelési szempontból. Az első csemete így 4— 8 évig egyke: a család szeme fénye, agyonkényeztetett lurkó. Esztendőkig tart ez az állapot, és akkor megjön a kistestvér, egyszeriben kipoty- tyan a középpontból. Valóságos pedagógusművésznek kell lennie a szülőnek, hogy a nagyobb gyerek ilyenkor szinte a gyűlöletig fokozódó féltékenységét feloldja.

A szülők mindig azt mondják, add oda neki, hisz tudod, ő kicsi még. Tedd meg a kedvéért! Vagy: nem szegyei - led magad, így viselkedsz az öcséddel? Ilyenkor a kisebb válik zsarnokká. Az egyenlő- ségi viszony nem alakulhat ki. Persze, a jó kapcsolat így is megteremtődhet, de ilyenkor a nagyobb némileg a szülővel azonosítja magát. Nálunk a családban tíz év kor- különibség van az az első és a harmadik gyerek között. Nézem a nagyfiamat, hogy a kicsivel való viselkedésben mennyire lemásolja a mi szokásainkat, szavainkat. Milyen felnőttesen becézi, kedvét keresi, puszit kunyerál tőle, meglepetést készít, ajándékot vásárol neki. Viselkedése majdnem olyan, amilyen valószínűleg majd tíz év múlva lesz, mikor a saját gyerekét pátyolgatja. Valójában nagyon hasznos ez, a családi életre nevelés ligazi iskolája. így volt ez régebben a nagyesaládok korszakéban is. Csakhogy két gyerek esetén ilyenkor valójában nincs testvére fi Síknak, lányunknak, mert testvérkapcsolat kialakulásához túl nagy a korkülönbség. Más ez nálunk, .ahol fiiunknak egy három és fél évvel fiatalabb öccse is van.

Ha a két testvér között nagy a karkülönbség, a mind fontosabb kortársi kapcsolatot nem találja meg a gyerek az otthonában, nem leli fel a testvérében. Tehát egy igen fontos alakítóhatás csak kívülről éri, eléggé ellenőrizhetetlen forrásokból.

Nálunk ma a kétgyermekes család a leggyakoribb. Ezért fontos szerepe van a gyermekek közötti eszményi korkülönbségnek. Az a jó, ha a lehető leghamarabb követi egymást két csemeténk. Viszont van egészségi határ is. Az orvosok azt mondják, hogy két szülés között legalább két év teljen el, ennyi kell a női szervezet egészségének helyreállás áhöz.

Tehát egészségi és nevelési szempontból is az a legjobb, ha a gyerekek között két év a korkülönbség. Gondoljanak erre a fiatal házasok a családtervezésnél !

ÄTÄNYI LÁSZLÓ

Családjogi tudnivalók IV.

A gyermektartásdíjról

Kevés olyan sok vitára okot adó témája van a jognak, minit amilyen a gyer- mektartásdíj-fizetés.

Az első kérdés, ami sokakat foglalkoztat, az, hogy milyen jövedelem alapján állapítja meg a bíróság a gyer- mektairtásdíjat. Általában a tartásra kötelezett személy —többnyire az apa — munkabére, járandósága, egyéb jövedelme és vagyoni viszonyai alapján. Lényeges tudnivaló, hogy a munkabéren kívül mindig figyelembe jön a kötelezettet megillető minden egyéb bérjellegű juttatás és rendszeres jövedelem is. (Például a nyereségrészesedés, a prémium és a jutalom is!)

A tartásdíjat általában a kötelezett előző évi. össz- keresete alapján számítják ki. Mégpedig úgy, hogy annak összege gyermekenként elérje a munkabérnek, juttatásoknak és minden egyéb jövedelemnek a 20 százalékát. Az összes tartásdíj azonban több gyermek esetén sem haladhatja meg a kötelezett jövedelmének felét.

Amikor a bíróság a tartásdíj mértékét megállapítja, mindig gondosan mérlegeli nemcsak a kötelezett vagyoni helyzetét, jövedelmét, hanem a gyermek, vagy gyermekek szükségleteit is. így előfordulhat, hogy 20 százaléknál magasabb,, vagy alacsonyabb összegű 'tartásdíjat ítélnek meg. Nem hagyható figyelmen kívül a másik, a gyermeket ténylegesen gondozó szülő anyagi helyzete sem. A bíróság többnyire akkor állapít meg 20 százalékosnál alacsonyabb tartás- díjat, ha a húsz százalék meghaladja a gyermek szükségleteit, vagy ennék fizetésével a tartásra kötelezett szülő saját szükséges igényeit nem tudná kielégíteni.

Ha a bíróság a gyermektartásdíjat százalékosan állapítja meg, emellett mindig meghatároz egy fix összeget' is, amelynél kevesebb a tar- tásdíj nem lehet.

A százalékos tartásdíjmegállapítás a jogosultak számára mindenképpen kedvezőbb, hiszen így a kötelezett munkabérének és más juttatásainak emelkedésével nem kell mindig külön a bíróságtól a tartásdíj összegének növelését kérni, ez automatikusan megtörténik, hiszen a magasabb összegnek nyilván több a 20 százaléka is.

Vannak olyan esetek, amikor a kötelezett jövedelme egyik hónapról a másikra igen nagy ingadozást mutat. Például a szabad foglalkozásúaknál, egyes ipari mun- kakategőriáknál, de a kisiparosoknál és kiskereskedőknél is. Ilyenkor a bíróság a gyermektartásdíjat az egyévi átlagjövedelem alapján továbbra is határozott ösz- szegben állapítja meg. Ha a kötelezettek úgynevezett borravalós szakmákban — pincér, benzinkutas, taxisofőr, stb. — dolgoznak, akkor a havi munkabérük alapján — ami általában igen alacsony — százalékosan fizetnek, az egyéb jövedelem —, így elsősorban a borravaló — után pedig határozott, a bíróság által becsült összegben.

A tartásdíjat mindig havonta előre kell fizetni, s annak összegét a bíróság általában rögtön le is tütaitja a kötelezett munkáltatójánál. A munkáltató a gyermektartásdíj rendszeres és pontos levonásáért anyagi felelősséggel tartozik.

A gyerjnekét nevelő szülőnek joga van arra, hogy a másik, tartásdíjfizetésre kötelezett szülő munkahelyén tájékozódjón munkabérének

alakulásáról, egyéb jövedelmeiről. Kötelessége viszont, hogy a tartásdíjat teljes mértekben gyermekére költse, azt tehát nem használhatja saját céljaira. Ezt szükség estén a gyámhatóság a gyermek érdekében ellenőrizheti.

Fontos tudnivaló, hogy ha a tartásdíj megállapításának alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás történt, a bíróságtól az ösz- szeg felemelését vagy leszállításét lehet kérni. Százalékos tartásdíj-megállapí- tásnál is lehet kérni emelést vagy leszállítást; ilyenkor ez rendszerint a már említett alapösszegre vonatkozik. Ha a kötelezett nem fizet és a tartásdíjat nincs honnan letiltani — nem vállal állandó munkát, stb. —, lehetőség van arra, hogy a jogosult vagyontárgyaira végrehajtást kérjen. Abban az esetben pedig, ha a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlenné válik és a jogosult a gyermek eltartására képtelen, a megítélt alapösszeg felső határáig kérheti a gyerméktartásdíjnak ideiglenes, állam általi folyósítását.

Kivételesen nagykorú

gyermek részére is megállapítható tartásdíj, ha azért nem tud keresni, mert tanulmányókat folytat. Ennek azonban szigorú feltételei vannak. így szükséges, hogy az életpályára előkészítő tanulmányait a nagykorú gyermek megfelelő eredménnyel végezze, a tartásra rászoruljon, arra magatartása miatt ne legyen érdemtelen és a szülő kereseti, jövedelmi viszonyai a tartást lehetővé te-wék. a tartásdíj mértékét itt is a gyermek szükséglete és a szülő teherbíró képessége alapján állapítják meg

D. A.

Ksbát 3Iá...

Divatos, praktikus és gyorsan elkészíthető a tavaszváró kismellény. Hozzávalók: 25 dkg középvastag paraszt- gyajú, 4,5-es kötőtű, 4-es körkötőtű.

Alapminta: a munka színén sima, a bal oldalon fordítót szemeket kötünk. Szempróba: 16 szemx22 sor = 10 cm.

Lustakötés: mindkét oldalon sima szemeket kötünk. Körkötés:'1 sor sima, 1 sor fordított.

Munkamenet:

Háta: a derék részen, 4,5-es kötőtűvel, 65 szemre kezdjük. Alapmintával, egyenesen haladó oldaüszélekkel 21 cm magas oldalrészt kötünk. Karkivágás: mindkét oldalszélen lefogyasztunk 5, majd minden 2. sorban 2, 3x1 szemet (45). A vállfo- gyasztós részére, kezdéstől számítót 40 cm elérése után, mindkét oüdalszélen, minden 2. sorban lefogyasztunk 3, 2x4 szemet. A középen megmaradó 23 szemet lefogyasz- tás nélkül tartaléktűre vesz- szük.

Eleje: a derékrészen 29 szemre kezdjük, a hátrésszel azonos oldalmagassággal, kar-, és vállfogyasztással kötjük. A karkerekítéssel azonos sormagsságban, a belső (közép) szélen a nyakkivágás részére lefogyasztunk 1, majd minden 8. sorban 5x1 szemet.

összeállítás: az oldal- és vállrészeket szem-, és sortalálkozás szerint összevarrjuk. A háta nyakszél szemeit körkötőtűre vesszük, majd folyamatosan az eleje oldal szélszemekre (mindkét oldalon azonosan) felveszünk minden szélszemre 1 szemet. Az eleje sarokrészen 3 szemet szaporítunk, az alsó szélen minden szemre 1 szemet szedünk fel. Körbehaladó lustakötéses sorokkal, 6 sort (3 borda) kötünk. Végül a szemeket egyenként lefogyasztjuk. Az ujjaszélekre azonos bordaszámú lustakötéses szegőszélt készítünk. A szegőszél készülhet azonos vagy soronként más-más színű fonalból, fonalakból.

Térdnadrág és társai

A párizsi női készruihiaiszallon 1300 kiállítója sem hagyta figyelmen kívül a gazdasági helyzet nehézségeit. Az idén nagyobb súlyt helyeztek rá, hogy a szép és csinos formák mellett a ruhák praktikusak, ésszerűek legyenek. Ám a női nadrágok tervezői úgy látszik szabadj ária engedték fantáziájukat, s a már megszokott vonalak mellett bőven láttunk török, arab, tuaneg népi viseletek hatására készült öltözetet. Ehhez társul a csizmanadrág magassarkú Cipővel. A nadrágszá- nak többnyire rendkívül bőek, a 35—40 cm-t is elérik, s általában a boka felett 3 cm-re érnek véget.

Anyaguk ldhét kordbársony, bársony, szövet, vászon, selyem, muszlin stb., egyszínűtől a kockásig, vagy nagy virágmintákkal díszítve.

A divattervezők javaslata: minden korosztály hordhat nadrágot, minden alkalomra.

Mártások

Citrommártás: 1 dkg vajból, 1 dkg lisztből fehér rántást készítünk, lehúzzuk a tűzről, fölengedjük 2 dl forró tejjel, simára keverjük, folytonos keverés közben fölforraljuk. Tálalás előtt hozzákeverünk fél pohár kefirt, kevés reszelt citromhéjat és annyi citromlevet, amennyi kellemesen savanykássá teszi. Dúsíthatjuk 1 evőkanálnyi tehéntúróval.

Cseresznyemártás: 2 dl forró vízben, 2 dkg cukorral megfőzünk 10 dkg cseresznyét. Két kávéskanál tejport simára keverünk 2 evőkanál tejjel, a cseresznyéhez öntjük, folytonos keverés közben felforraljuk. Tálalás előtt dúsíthatjuk fél pohár kefirrel, 5 dkg áttört tehéntúróval, ízlés szerint citromlével.

Kapormártás: készítését

lásd: citrommártás: annyi a különbség, hogy a felforralás után hozzákeverünk 1 evőkanálnyi finomra vágott kaprot. Ismét felforraljuk. Kefiren kívül ezt is dúsíthatjuk citromlével, tehéntúróval.

Petrezselyemmártás: készítését lásd: citrommártás: a különbség az, hogy 1 evőkanálnyi finomra vágott zöldpetrezselyemmel is felforraljuk. ízesítéséhez citromlé nem szükséges.

Hétvégi

fogyókúra

Fogyókúra káposztával

(mínusz egy kiló).

Főzzünk meg egy fej káposztát — körülbelül 1 kg 20 dkg súlyút — sós vízben 15 percig, amikor a külső három nagy levele könnyen leválik. ízletesebb lesz, ha a

vízbe kevés köménymagot szórunk. Vágjuk fel a káposztát 4 egyenlő részére. Három részt és a szélső három leye- let tegyük el alufóliába csomagolva a hűtőszekrénybe. Az első adaggal kezdjük el a fogyókúrát pénteken este.

«

Péntek: vacsora: fehér káposztasaláta gyümölccsel.

Hozzávalók: 20 dkg káposzta, 1 narancs, 1 alma, fél pohár joghurt, 1 csipet só, 1 citrom leve, édesítő, valamint egy kis szelet rozskenyér.

A káposztát apró csíkokra vágjuk. A gyümölcsöket feldaraboljuk, a joghurthoz keverjük, hozzáöntjük a citromlét, sózzuk, édesítjük és jól elkeverjük. Beletesszük a káposztacsíkokat is és egy órát állni hagyjuk. Hozzá rozskenyeret együnk (260 kcal.)

Szombat: reggeli: 1 szelet pirítós kenyér kevés vajjal és 1 db kemény tojás (7 perces) 210 kcal.

Tízórai: fehér pohár joghurtot kevés fahéjjal és édesítővel ízesítünk. 35 kcal.

Ebéd: 3 nagy külső káposztalevél, 10 dkg darált marhasült, 1 evőkanál túró, 1 kis fej hagyma, 1 kávéskanál mustár, só, bors, köménymag.

A húst a túróval, apróra vágott hagymával és fűszerekkel összedolgozzuk. A káposztaleveleket egymásra tesszük és a húsmasszát a levelekre tesszük. összetekerjük és fogpiszkálóval összefogjuk. (Esetleg cérnával összekötjük.) Teflonedénybe tesszük és rövid ideig sütjük. (Semmi zsiradékot nem teszünk alá.) Kívülről jól megfűszerezzük és vízzel leöntjük. Még 20 percig pároljuk (270 kcal.)

Uzsonna: 1,5 dl sovány tejet borssal, sóval és apróra vágott petrezselyemmel és snidlinggel fűszerezzük. ízlés szerint, kevés kaprot is tehetünk bele. (50 kcal.)

Vacsora: Egy negyed káposztát (20 dkg) lereszelünk. Egy vékony szelet angol- szalonnát megpirítunk és rátesszük a káposztát, kevés vizet, sót, borsot, köménymagot adunk hozzá. Végül tetejére 1 púpozott kávéskanál reszelt sajtot szórunk és fedő alatt rövid ideig pároljuk. (250 kcal.)

Vasárnap: reggeli: 2 evőkanál sovány túróhoz kevés kaprot, petrezselymet, snid- linget, sót, borsot és egy apróra vágott hagymát keverünk. Egy vékony szelet kenyérre kenjük. (190 kcal.)

Tízórai: egy kis narancs. (50 kcal.)

Ebéd: 12 dkg marhalábszár, fél dkg margarin, 1 kis fej hagyma, só, bors, kömény, 20 dkg káposzta.

A marhahúst a margarinban megsütjük, majd hozzáadjuk a hagymadarabokat. Kevés vizet öntünk hozzá és fűszerezzük. Hozzátesszük az apróra vágott káposztadarabokat és együtt pároljuk lefedve. (280 kcal.)Uzsonna: tea keksszel (50 kcal.)

Vacsora: egy adag káposzta, 10 dkg paprika, 1 ecetes uborka, 1 kis hagyma, valamint 2 evőkanál ecet, 1 kávéskanál mustár, 1 kávéskanál olaj, só, bors, köménymag, 1 szelet pirítós kenyér.

A káposztát lereszeljük és a hagymadarabokkal és uborkaszeletekkel összekeverjük. Ecetből, ' mustárból, olajból, sóval, borssal, köménnyel marinádot készítünk és hozzákeverjük. (280 kcal.)