Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-23 / 94. szám
1981. április 23. NÉPÚJSÁG 3 Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! Osztályról osztályra Céljaink megvalósításáért, az állampolgárok szolgálatában A Tolna megyei ^ép----------------------—-----újság „O sztályról osztályra” riport- sorozata élethűen mutatta be a megyei tanács szakigazgatási szerveinek sokirányú és széles körű tevékenységét, tájékoztatta megyénk lakosságát az itt folyó nem köny- nyű, s esetenként nem is problémamentes, olykor nem is népszerű munkáról. A tanácsoknál szorosan kapcsolódik egymáshoz a testületi és a szakigazgatási szervek tevékenysége. Megyénkben, pártunk helyes célkitűzéseit valóra váltva az elmúlt öt évben dinamikus fejlődés következett be, melynek részesei voltak a tanácsok tagjai és az apparátus dolgozói is. A megyei tanács testületének, a végrehajtó bizottságnak tervszerűbb munkája eredményezte, hogy javult a szakigazgatási tevékenység is. A tanácsi testületek munkájában mindig jelentős szerepe volt és lesz a tanácsi apparátusnak, annak a szak- igazgatási szervezetnek, melyet azért hívtak életre, hogy előkészítője, végrehajtója legyen a testületi döntéseknek, s nem utolsó sorban lelkiismeretesen intézze a lakosság ügyeit. A munkamegosztás, amely megyénkben a tanácsi testületek és szakigazgatási szervek között létrejött, jó kereteket biztosít az eredményes munkához. A Tanácstörvény előírásai alapján „A tanácsi hatáskörbe tartozó szakigazgatási feladatokat a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei látják el.” Ez nagyon sokrétű, felelősségteljes és széles körű feladatot jelent. 1/1980. számú tanácsrendeletében' alkotta meg a Tolna megyei Tanács „Szervezeti és működési szabályzatát”, mely egyértelműen meghatározza a tanács és szervei feladatait és működési rendjét. A képesítési rendszer bevezetésével, a tudatos és tervszerű káderpolitikái munka eredményeként ma egy politikailag, szakmailag képzett apparátus végzi mind színvonalasabban munkáját. Javult az apparátus elemző munkája. Egyre hatékonyabb az intézményirányító tevékenység. Szakigazgatási szerveink munkájukkal hozzájárultak a településfejlesztés terén elért eredményekhez. Jó és eredményes munka- kapcsolat alakult ki a társszervekkel, a. társadalmi és tömegszervezetekkel, a járási, városi, községi szakigazgatási szervekkel, ez utóbbiak munkáját mind jobban segítik. Fejlődőek testületi előterjesztéseik. Előrehaladás tapasztalható a lakosság igazgatási, hatósági ügyeinek intézésében, mely egyre gyorsabbá, szakszerűbbé és kulturáltabbá vált. Megszilárdult az ügyintézés törvényessége, mely egyre gyorsabb, szakszerűbb és kultúráltabb az ügyintézés. Bár a megyei tanács szakigazgatási szervei zömmel mint másodfokú hatóság látnak el. feladatokat, fellebbezés, panaszügy kapcsán találkoznak a lakossággal. Intézkedésük általában körültekintő és szakszerű. Vizsgálataikkal, - ellenőrzéseikkel, elméleti és gyakorlati útmutatásokkal segítik az első fokú hatósági munkát is. Az utóbbi években, fejlődés következett be az állam- igazgatás korszerűsítésében. A központi intézkedések mellett jelentős szerepet vállaltak e folyamatban az apparátus dolgozód is, kezdeményezéseikkel, javaslataikkal. Ki kell emelni az igen pozitív szemléleti változást, melynek eredménye, hogy ma már nem azon vitatkozunk, szükséges-e az egyszerűsítés, korszerűsítés, hanem vizsgáljuk, hogy a megkezdett úton — a tapasztalatokra alapozva — hogyan lehet tovább haladni. Létrejöttek a kultúrált munkavégzés feltételei is. A megyei tanács apparátusi pártbizottsága, pártszervezetei, társadalmi és tömegszervezetei irányyításukkal, mozgalmi munkájukkal nagy segítséget adnak a hivatali vezetésnek a feladatok sikeres megvalósításához. Döntő szerepük van abban, hogy az épületen belül is. érvényesül a munkahelyi demokrácia, ’jó a munkahelyi légkör. Az említett — és a fel ne,m sorolt — eredményeket megyénk társadalma örömmel nyugtázza. .Ugyanakkor még számos megoldásra váró feladat is van. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa és a megyei pártértekezlet az elismerő értékelés mellett meghatározta az elkövetkezendő időszak főbb feladatait társadalmi-gazdasági életünk valamennyi területén. A fel- adiatmeghatározás aktualitását növeli, hogy új, a VI. ötéves terv kezdetén vagyunk. Ezért úgy gondolom, hogy az értékelés mellett szükséges néhány gondolat erejéig — szintén a tel jesség igénye nélkül — főbb gondjainkkal és tennivalóinkkal is foglalkozna. A megyei tanács a közeljövőben tárgyalja megyénk VI. ötéves pénzügyi tervét. Sikeres 'megvalósítása függ a tanácsi szakigazgatási szervek összehangolt, eredményes munkájától is. Ahhoz, hogy öt év múlva terveink teljesítéséről, fejlődésről, eredményekről adhassunk számot, szükséges az elemző tevékenység további javítása, a gazdasági szervező munka fokozása, a hatékonyság növelése, a még tervszerűbb, takarékosabb gazdálkodás, a széles körű koordináció. Nem nélkülözhető és az eddigieknél is fokozottabb igényiként jelentkezik a lakossági támogatás, a társadalmi összefogás elősegítése. A feladatok végrehajtá-------------------- sanak es a f ejlődésnek van azonban sok olyan tényezője — ezeket szeretném kiemelten hangsúlyozni —, amely nem elsősorban pénz kérdése. Az irányítás hatékonyságának erősödésével együtt kell javítanunk a tanácsok, a tanácsi szervek és a lakosság kapcsolatát. Fejlesztenünk kell társadalmi rendszerünk lényegi vonását, a szocialista demokráciát, ezen -belül a tanácsi demokráciát. Érvényesítése nem csupán bizonyos helyeken és bizonyos alkalmakkor kötelező, hanem a tanácsi munka legapróbb, leggyakorlatibb, mindennapi részleteiben, az ügyintézésben is. A tanácsi szervek, mint az államszervezet részei, hatalmat is gyakorolnak. Ennek során mindig szem előtt kell tartanunk, hogy a hatalmat a néptől kaptuk, az a lakosság szolgálatára kötelez, és nagy jelentőségű, hogyan élünk hatalmi jogosítványainkkal. Nap mint nap közvetlenül, vagy alsóbb szerveken keresztül közvetve kapcsolatban vagyunk a lakossággal, így sajátos eszközeinkkel, módszereinkkel elősegíthetjük az alkotó munka még tártál masabb kibontakoztatását. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nemcsak az állampolgárok érdekében, hanem velük együtt kell dolgoznunk. Fokozottabb mértékben kell foglalkoznúnik a lakossági közérzetet befolyásoló tényezőkkel. Hadd utaljak itt az MSZMP XII. kongresszusára, amely többek között azt az igényt támasztotta a tanácsokkal szemben, hogy a jövőben fordítsanak nagyobb figyelmet a hatáskörükbe tartozó szervek és intézmények Irányítására, munkájuk összehangolására. Ez azért is lényeges, mert a széles körű tanácsi intézményhálózat, a tanácsi vállalatok, a költségvetési üzemek fontos szerepet töltenek be 'a lakosság ellátásában/ Jó vagy rossz munkájuk nem kis mértékben befolyásolja megyénk lakosságának hangulatát. Ilyen értelemben folytatni kívánjuk az intézmények irányításának korszerűsítését, az integrációt, a személyi és tárgyi feltételek állandó javítását. Ugyancsak közérzetet befolyásoló tényező, hogy elvétve ugyan, de még, mindig tapasztalhatunk lélektelen és a szakszerűségben is kifogásolható ügyintézést, vagy vannak olyan ügyek, amelyek egy-'két napon vagy héten belül e[intézhetők, egyesek mégis megvárják a 30 napos határidő lejártát. Több tényező együttes hatása ugyan, de a hatósági igazgatásunk gyengesége is, hogy elszaporodtak az engedély nélküli, vagy engedélytől eltérő építkezések. E területen is sokat lehet és kell tenni szigorúbb ellenőrzéssel, következetesebb felelősségre vonással. Megyénk állampolgárai jogosan elvárják, hogy az eddigieknél is nagyobb nyíltsággal, a demokratizmus jegyében, színvonalasabb tájékoztatást adjunk. Vonatkozik ez a fejlesztésekre, a beruházásokra, de arra is, hogy világosan megmondjuk, egy-egy javaslat mikor és hogyan valósítható meg, vagy a realizálásnak van-e, és mi az akadálya. Alapvetőnek kell tartanunk a köz érdekében aselekedni akaró emberek támogatását. Az emberek többsége ilyen megyénkben is. További intézkedésekkel elő kell segítenünk az élet- színvonal megtartását. Gondoskodnunk kell a lakáskérelmek még igazságosabb elbírálásáról, a fogyasztói érdekvédelemről, a szigorúbb árellenőrzésről, a megfelelő áruellátásról, az idős kordákkal való foglalkozásról, az ifjúságpolitikai, a nőpolitikái határozatok következetes végrehajtásáról. Ami a jogos lakásigények kielégítését illeti — őszintén szembe kell néznünk a realitásokkal, azzal, hogy a VI. ötéves tervben nem lesz lehetőségük a helyi tanácsoknak azok nagy részét állami erőből megoldani. Tehát e kérdésben a lakásra várók nagyobb türelmére, megértésére van szükség, és részükről is keresni kell az egyéb megoldás útját. Szelte a világon, hazánkban is közérdekű téma környezetünk óvásai a környezet- és természetvédelem. Az utóbhi időben megyénkben az ez virányú tevékenység céltudatosabbá és tervszerűbbé vált, sok azonban még a teendő, és ez nem csupán egy- egy szakigazgatási szerv feladata, hanem össztanácsl, össztársadalmi ügy. Ehhez szorosan kapcsolódik — ugyancsak érzékenyen érintve a lakosságot — a környezeti rend és tisztaság javítása településeinken és a munkahelyeken. Jobban ki kell használnunk azt a lehetőséget, amit' a kultúráltabb, humánusabb, segítőkészebb igazgatási munka kínál. Segíti a célok megvalósítását a korszerűbb, az egyszerűbb szakigazgatási tevékenység. Erősíteni kell azt a szemléletet, melytől idegen a bürokratizmus, a lélektelen, a felelőtlen ügyintézés. Országgyűlésünk — legutóbbi ülésszakán — új államigazgatási eljárási törvényt fogadott el, melynek hatályosulását elő kell segítenünk azzal is, hogy még nyitottabbá tesszük az állam- igazgatást. Több társadalmi aktívát vonunk e az ügyintézésbe és a hatósági ellenőrzésekbe, a lakosság ügyeinek egyszerűbb, gyorsabb intézése érdekében. Meggyőzésem, hogy számos jó 'tapasztalat birtokában, a jó módszereket hasznosítva, a nem kívánatosakat száműzve, a szakigazgatási szervek vehetői és dolgozói a jövőben is mindent megtesznek a párt által kitűzött célok sikeres végrehajtásáért, az állampolgárok szolgálatáért, hozzájárulva megyénk 266 000 lakosának társadalmi-gazdasági fejlődéséhez, életkörülményeinek jobbá, életének gondtalanabbá tételéhez. DR. SZABÓPÁL ANTAL, a megyei tanács elnöke Kórház-rendelőintézet a legjobbak között fi sikeres kezdet folytatást követel Ösztönözzön a kongresszust zászlót Az intézmény, amelynek 1849 dolgozója közül 1037 törzsgárdatag Olvashattuk a vasárnapi lapokban, hogy a nemzetközi munkásosztály seregszemléje, a munka ünnepe előtt az országban 78 szövetkezet és vállalat vehet át magas kitüntetéseket és a Tolna megyei Kórház-Rendelőintézet is azok között van, akik félévtizedes vagy évtizedes munkájukkal érdemelték ki .az MSZMP KB kongresszusi zászlaját. Örömünk, büszkeségünk egyaránt jogos. A zászló tulajdonosai — 26 van belőlük — ugyanis termelő üzemek, vagy olyan intézmények, vállalatok, amelyek tevékenységükkel a nemzeti jövedelem gyarapítását végzik kimagasló sikerrel. Hogyan került közéjük egy vidéki kórház-rendelőintézet, aminek funkciója az egészség „visszatermelése”, a betegségek megelőzése ugyan, de alig fejezhető ki. 'hogy ez a munka forintértékben mit jelent számúnkra? Az országból mindössze négy gyógyító 'intézmény pályázhatott a szakminisztérium megítélése alapján .az MSZMP KB kongresszusi zászlajának elnyerésére. A jók között legjobbnak a mi kórház-rendelőintézetünk bizonyult, noha a mérce ez alkalommal jóval magasabb volt minden eddiginél. A pályázók nehéznek méltán nevezett gazdasági, gazdálkodási körülmények között érték el az átlagot meghaladó eredményeiket, megújítva a szocialista munkaverseny-moz- gaílmat, kiaknázva minden lehetőségét a jó, a még jobb murikénak. „Zászlósaink” —• mint ott- jártamkor kiderítettem — fogadták ugyan a gratulációt, de meglepődésükből még mindig nem ocsúdtak föl teljesen, Pedig a kongresszusi zászló minden kétséget kizáróan ide került. A 87 oldalas. pályázatnak 12 fejezete mindent aprólékosan föltárt, amit az elmúlt évtizedben, végeztek. Megjegyezném, hogy hagyományteremtő módon, mert az áttörés időszaka most már befejeződött. Akik a kórház-rendelőintézetben ezt követően vállalnak a munkából a kötelezőnél naavobb részt, már nem kell maid ke- resgélniiök az utakat, vagy vitába szállniok a kételkedőkkel, akik mindmáig hangoztatták, hogy a gyógyító-megelőző szolgálat munkájában „nincs helye m urikaverseny- nek”. Nagy szerencse, hogy a kitaposott utak hiánya és a szkeptikusok kerékkötő hajlandósága nem gátolta meg a munkaverseny iránti érdeklődés kiszélesedését, törte le a vállalkozó kedvet. A Tolna megyei Kórház-Rendelőiinté- zetben 1970-ben kezdődött, de valójában 1975-ben, az MSZMP XI. kongresszusának és a felszabadulás 30. évfordulójának tiszteletére bontakozott ki a munkaverseny, kezdetben munkamegjavító mozgalomként. Egy évre rá, 1976-ban új energiát jelentett, hogy a megyei kórház-rendelőintézet ekkor ünnepelte fennállásának 175. jubileumát. A mozgalomban részt vevő kollektívák akkor vállalták a szakmai munka javítását; a iatrogén ártalmak elleni fokozottabb küzdelmet; a gondosabb munkaszervezést; a jobb munkahelyi légkör megteremtését; a szakmai, politikai és általános műveltség növelését; a Vöröskereszt munkájának erőteljesebb támogatását ; az észszerű takarékosságot; a társadalmi munkákban való aktívabb részvételt. Az értékelésekre évente került sor a munka ünnepét megelőzően, de év közben se hiányzott soha a számadás. A tét kezdetben intézményi kitüntetés volt, amit egy-egy murikájával példamutató dolgozó, vagy példásan tevékenykedő munkaközösség nyerhetett el, iha munkaköri kötelmein túleső vállalásait hibátlanul teljesítette, megszerezve a szocialista módon dolgozni, tanulni, élni követelmények teljesítésével elnyerhető 300 pontot, vagy az írásban rögzített vállalásokon felüli teljesítésekért dukáló 20 jutalompontot. Ne vegyék ünneprontásnak; a megszerzett pontokból veszíteni is lehetett. Mi több, kiesni a versenyből mulasztások esetén, kizáratni etikai, vagy fegyelmi vétség miatt. Egyszóval, nem volt egyszerű dolog helytállnia annak a ma 17 kollektívának, mélynek 287 tagja a zásrilóátadási ünnepség első soraiban foglalhat majd helyet. A tizenhét munkaközösségből 6 kiváló brigád, tagjainak száma 77. A hat, szocialista címet elnyert brigádban több, mint százan dolgoznak. — Ami most beérett nálunk, azt a tragikus hirtelenséggel elhunyt főigazgató, dr. Szentgáli Gyula alapozta meg —• mondták többen is azok közül, akikkel a szocialista brigádmozgalom születéséről, a kórház-rendelőintézet életének alakulásáról, a párt XII. kongresszusának tiszteletére indított munka- versenyről szót váltottam. Az ő nevéhez fűződnek az azóta bevált korszerűsítési kezdeményezések, mind a szervezeti, mind pedig a működés terén, vagy a dokumentációs és információs központ életre hívása, a számítástechnika modellteremtő bevonulása a gyógyító, megelőző munkába. Akik a stafétabotot tőle átvették, jó ideig nem tehetik ölbe a kezüket, mert a sikeres kezdet folytatást követel. A munkamegjavító mozgalomból 1979-ben lett az egészségügy viszonylatában 'hivatalosan is szocialista munkaverseny. A párt XII. kongresszusát már ezzel, erre szóló vállalásaikkal köszönthették a megyei kórház-rendelőintézet dolgozói. Köszöntötték is, kimagasló munkasikerekkel. Ezekhez gratulálva legyen szabad egy jókívánságot fűznünk: a kongresszusi zászló birtoklása ösztönözze őket a verseny lendületének fokozására az elkövetkező években!
