Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-19 / 92. szám

Mai számunkból

XXXI. évfolyam, 92. szám.

ARA: 1,80 Ft

1981. április 19., vasárnap

és menetrend

•*>A háromműszakos és folyamatosan termelő üzemekben ez év közepétől, a töfobd munkahelyen 1982. január 1-től megkezdődik az ötnapos munkahét bevezetése. A törvényes heti munkaidő általában 42 óra, a háromműszakos és a folyamatosan termelő üzemekben 40—42 óra lesz. Nincs még végleges döntés, de az előzetes elképzelések szerint a’kétműszakos üzemekben ugyancsak hetente 40—4:2 órát dolgoznak majd. Az ebédidő sehol nem lesz része a munkaidőnek.

. Az ötnapos munkaihétre való áttérés azokban az üzemekben csökkenti a munkaidőalapot, ahol az ebédidőt jelenleg is munkaidőn kívül adják ki. A dolgozók másik része pedig hetente csupán 41,5 órát dolgozik és 2,5 órát étkezéssel tölt. Ebben a körben a heti 44 órás munkaidő csupán formálisan csökken 42 órára, valójában 30 perccel növekszik. A számítások szerint az ötnapos munkahét bevezetésével a munkaidőalap hasonló mértékben növekszik és csökken: Mind a növekedés, miind a csökkenés a becslések szerint 24—28 ezer dolgozó munkaidejének felel meg. A két ellentétes irányú és lényegében azonos arányú mozgás mégsem közömbösíti egymást. A munkaidőalap növekedése ugyanis zömében alkalmazotti körben várható, míg a csökkenés a munkások körében. A veszteségidők csökkentése tdhát az ötnapos munkahét bevezetésének nélkülözhetetlen része.

A napi munkaidő Msebb-nagyóbb mértékben minden heti 42 órát dolgozó esetében növekedhet. A kéthetenkénti szombati munkanapot ugyanis tíz nap alatt kell ledolgozni. Általában napi fél órás munkaidő-növekedéssel kell számolni. Az átlagos napi munkaidő 8 óra 24 perc lesz (5x8 óra 24 perc = 42 óra). Ehhez még különböző mértékű ebédidő is járulhat. Amennyiben a több műszakos vagy folyamatos munkarendben dolgozók heti munkaideje 40 óra lesz, akkor a napi tényleges munkaidő .nyolc óra marad.

Az ötnapos munkahétre való áttérés időpontját, a konkrét megoldási módozatokat helyileg határozzák meg. Helyileg, önerőből teremtik meg az ötnapos munkahét zavartalan bevezetésének feltételeit is.

Melyek ezek a feltételek?

— A pénzügyi helyzet nem romolhat, központi (létszám, bér) támogatás általában nem vehető igénybe;

— a dolgozók munkabére nem csökkenhet;

— az ötnapos munkaihét bevezetése nem zavarhatja az adott gazdasági egység feladatainak megoldását, fejlődését, a lakosság folyamatos ellátását;

— a rövidebb munkahét a vállalatok egymás közötti kapcsolatait, a kooperációt sem érintheti hátrányosan.

Kiket és mikor érint az ötnapos munkahét bevezetése?

Lényegében minden dolgozót érint 1982-ben a heti munkarend módosítása. A heti ötnapos munkahét bevezetésének feltételei a mezőgazdaság állami szektorában is megteremthetők. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben nem szabályozzák központilag a munkarendet, miután az esetleges változások időpontja és mértéke a szövetkezeti demokrácia elveinek megfelelően a helyi döntésektől, kezdeményezésektől függ.

1981. július 1-től kezdve a háromműszakos és a folyamatos .üzemekben kezdik meg az áttérést a rövidebb munkahétre. A gazdálkodó szervek döntő többsége 1982 első negyedévében vezeti be az ötnapos munkahetet. Hogy minden üzem, intézmény számára legyen elegendő idő a felkészülésre, az áttérés befejezésének időpontját 1982. december 31-re célszerű meghatározni. Ahol egy-másfél év sem elegendő a felkészülésre, ott egyedi elbírálás alapján kapnak majd lehetőséget a hátáridőmődosításra.

A tanácsok feladata, hogy a lakosság ellátását, a közlekedést, a gyermekintézmények üzemeltetését az ötnapos munkahéthez, ■ a napi munkaidő alakulásához igazítsák. A helyi tanácsok az utazási torlódások elkerülése végett összehangolják az adott területen lévő üzemek, hivatalok munkakezdési időpontját.

A napi munkaidő növekedése általában hátrányokkal jár. A munkaidő végén, a fáradtság hatására csökken a teljesítmény. De gondot okolhat a munkába és a hazautazásbán, a tanulásban, a gyermeknevelésben, -elhelyezésben egyaránt.

Aligha kétséges, hogy a napi munkaidő növekedéséből adódó hátrányokat ellensúlyozzák a heti két pihenőnap előnyei. Megtakaríthatjuk kéthetente egy napon a munkába- és a h'azautazási időt, fáradalmat. Az újabb szabad nap jól szolgálhatja a pihenést, segítíhgti a munkaerő regenerálódását, növelheti a kulturálódás, a hasznos időtöltés lehetőségét. Ahlhoz, hogy ez ä lehetőség valósággá váljék, hogy elkerüljük a céltalan időtöltés buktatóit, sok még a tennivaló. A több szabad időt jól hasznosítani csak társadalmi összefogással, kezdeményezésekkel, új kultúrálódási, sportolási, aktív kikapcsolódási lehetőségek teremtésével, az életszemlélet és a magatartás formálásával lehet.

KOVÁCS JÓZSEF

Kitüntetések

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Minisztertanács, a SZOT Elnöksége és a KISZ Központi Bizottsága kongresszusi zászlókat és okleveleket, illetve más magas kitüntetéseket adományoz az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaversenyben, az V. ötéves terv időszakában kiemelkedő eredményeket elért vállalatoknak, szövetkezeteknek, szocialista brigádoknak és személyeknek. A kitüntetettek kimagasló munkájúkkal, versenyvállalásaik teljesítésével jelentősen hozzájárulták szocialista hazánk társadalmi és gazdasági fejlődéséhez.

Az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a SZOT Elnöksége és a KISZ Központi Bizottsága köszönetét és elismerését fejezi ki a munkaverseny kezdeményezőinek, résztvevőinek, a kitüntetett kollektíváknak és dolgozóknak. Külön is köszönti azokat a szovjet és más testvéri szocialista országbeli közösségeket, amelyek csatlakoztak a magyar dolgozók versenymozgalmá- hoz.

♦

Az MSZMP Központi Bizottsága a munkaversenyben elért kiemelkedő eredményekért a következő vállalatoknak, szövetkezeteknek és intézményeknek adományoz kongresszusi zászlót:

Medicor Műveik, Borsodi Szénbányák, Mátraaljai Szénbányák, Nitrokémia Ipartelepek, Videoton Elektronikai Vállalat, Magyar Vagon- és Gépgyár, Graboplast Győri Pamutszövő és Műbőrgyár, Debreceni Ruhagyár, Álba . Regia Állami Építőipari Vállalat, Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat, Alföldi Téglaipari Vállalat, MÁV Szombathelyi Járműjavító Üzeme, Debreceni Postaigazgatóság, Budapesti Közlekedési Vállalat, Pápai Húskombinát, Bólyi Mezőgazda- sági Kombinát, Fővárosi Csatornázási Művek, Somogy— Zala megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat, Metaiimpex Acél- és Fémkülkereskedelmi Vállalat, Tolna megyei Tanács Kórház-Rendelőintézet, Magyar Néphadsereg Gödöllői Gépgyár, Őcsai Vörös Október Mgtsz, Somberek! Béke Őre Mgtsz, Hegyalja Ruházati Szövetkezet, Skála-Coop Országos Szövetkezeti Beszerző és Értékesítő Közös Vállalat, MTA Központi* Fizikai Kutató Intézete.

Kongresszusi oklevelet kap az állatni ipar 33. az épít Élés építőanyagipar 11, a közlekedés és hírközlés 9, a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar 114, a belkereskedelem 4, a külkereskedelem 2, a víz(Folytaitás a 2. oldalon.)

VENDÉGEK AZ ORSZÁGGYŰLÉSEN (3. old.)

HÜSVÉT - VÁRALJÁN (4. old.)

SZÁZMILLIÓ A PINCEGONDOK MEGOLDÁSÁRA

(7. old.)

A JÁTÉKGYÁRTÁS NEM JÁTÉK

(9. old.)

A NYELVÜNKRŐL — NYELVÜNKÖN

(10. old.)

KIÁLLÍTÁS,

FILMVETÍTÉS,

NYELVOKTATÁS

(11. old.)

MAGYAR

NÉPMŰVÉSZET

(11. old.)

LÉGICSENDÖRSÉG ÉS ERDÖTÜZVÉDELEM

(12. old.)

TECHNIKA ÉS MEZŐGAZDÁSÁG (8. old.)

KÖZÖSEN

ÉPÍTETT

ATOMERŐMÜVEK (8. old.)

EGY TÖRÖK ÜJSÁGlRÖ SZEMÉVEL

(9. old.)

wmmmammmmmmmm

GYORSMÉRLEG — HAJRÁ ELŐTT (14. old.)

BRAVŰR A VASAS IZZÓ ELLEN (14. old.)

Bogyiszlóiak az NSZK ban

A bogyiszlói népiegyüttes az elmúlt hónap közepén az NSZK-ban részt vett a Német Kommunista Párt választási rendezvényein, az útról és az ott bemutatott műsorról az ötödik oldalon közlünk képes riportot.