Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-16 / 89. szám
XXXI. évfolyam, 89. szám. ÁRA: 1,40 Ft. 1981. április 16., csütörtök. Mai számunkból OSZTÁLYRÓL — OSZTÁLYRA (3. old.) BÁNYAGÉPEK — BAROKK PALOTÁBAN (3. old.) FILM A FALON (5. old.) MÉRKŐZÉSRŐL MÉRKŐZÉSRE (6. old.) ATOMERŐMŰÉPÍTKEZÉS (3. old.) Tudás és tapasztalat Mindenütt ott vannak, ahol valami történik. A lakógyűléseken rendszerint ők törik meg a bevezető után támadt elkerülhetetlen csendet. Gyakran látni őket, jegyzetfüzettel, különböző mérési eszközökkel felszerelkezve az üzletekben, népi ellenőri munkájukat végezve. A könyvtárak, kulturális rendezvények, színházak, mozik legszorgalmasabb látogatói közé tartoznak. A statisztikák szerint ők vásárolják a legtöbb sajtóterméket és nemcsak vásárolják, hanem el is olvassák, véleményezik, megvitatják egymás között a lapokban közölt írásokat. Ugye nem is kellene ezek után leírni, hogy róluk, a nyugdíjasoknak több mint kétmilliós táboráról van szó. Lőhet, hogy nem egészen pontos az effajta kategorizálás, de a tények azt mutatják, hogy mind inkább így, ilyen nagyságrendben kell velük számolni. Bárhonnan jött, bárhol, bármilyen beosztásban dolgozott korábban valaki, a nyugdíjba helyezés után, mind inkább egy táborba gyűjti őt a közös sors, csoportérdek, és ezt éppen az ő esetükben mindig szem előtt kell tartanunk. Vegyük csak sorjába. Közös és csak rójuk jellemző például az, hogy életük új szakaszát szinte valameny- nyien a „nullponton” kezd ik. Lőhetett valaki igazgató, vagy szakmunkás, traktoros vagy mérnök, tisztviselő- nő vagy pedagógus, a nyugdíjas élet valamennyiük számára merőben új helyzetet teremtett, sajátos érdekszférával, társadalmi helyzettel. Még a jövedelmi viszonyaik is az egységesség felé tendálnak, pedig nyugdíjrendszerünk visszáságai miatt ma még igen nagy különbségek vannak az egyes nyugdíjak között. A tendencia azonban itt is egyértelmű: aki nyugdíjba megy, annak csökken a jövedelme, gyakran olyan mértékben, hogy gyökeresen fel kell számolni korábbi „kereső” életformáját. A 'nyugdíjasok közérzete, amély gyakorlatilag az egész társadalomra jelentős hatást gyakorol, jó és kedvezőtlen 'irányiban egyaránt — legalább annyira függ a nyugdíjasok társadalmi újraillteszkedésétől, mint az eddig végzett munkájuk alapján kiszámított és folyósított (nyugdíjak összegétől. Az újraiiHeszkédés sokágú és igen bonyolult probléma. Egyszer, s mindenkorra el kőll oszlatni azt a tévedést, miszerint a nyugdíjasok eltartottak, tőhát „örüljenek, hogy tető van a fejük felett”, hogy „ingyen gyógyítják őket”, ne támasszanak igényeket, me nyüzsögjenek any- nyit, és egyáltalán. Sem az alaptétel, sem a belőle levont következtetések inern állják meg a helyüket. A nyugdíjasok .nem kegydíjat kapnak, ök húsz—harminc —negy venéves munkájuk során felhalmoztak annyi értéket és a nyugd íjjárulékok rendszeres befizetésével annyi konkrét összeget is, hogy most teljes joggal, elvárhatják, sajátjuk egy részének visszafizetését. Ez akkor is így van, ha most financiális fifikáklkal esetleg kimutatható a húsz—(harminc évvel ezelőtti befizetett nyugdíjjárulékok nominális értékcsökkenése. A nyugdíjasok társadalmi közérzetének alapvető kérdése tehát az, hogy nem kezelhetjük őket eltartottnak. Ugyanilyen fontos az is, hogy ne érezzék magukat feleslegesnek. Gondoljuk csak el, mennyi tudás, élettapasztalat halmozódott fel a kétmillió (nyugdíjasban, aki ráadásul szinte várja, sőt elvárja, hogy a társadalom, a köz javára kamatoztassa. Számolni kell a nyugdíjasok politikai, társadalmi érzékenységével. Nagyon helyes az, hogy a fiatalabb nemzedék nem egyszerűen birtokba akarja venni a készet, hanem azt a maga képére formálva, újjá is ákarja teremteni — de ugyanígy az is érthető, hogy az idősebbek féltve vigyázzák a már elért eredményeket, sőt éppen a jövő miatt akarnak együttműködni utódaikkal a mai problémák megoldásában. A bizalmat ők már rég megszerezték. Eddigi munkában, harcban eltöltött szorgos évtizedei bizonyítják hűségüket, odaadásukat a haza, a szocializmus ügye iránt. Tudás, tapasztalat, megbízhatóság — milliós nagyságrendben. Komoly erőtartalék ez, éppen napjainkban, amikor a szocialista vívmányaink megszilárdítása érdekében minden anyagi és szellemi erőtartalékot mozgósítanunk kell. (Hogy aztán az „öregek” időnként túlságosan is ragaszkodnak a régi, megszokott, beidegzett módszerekhez, hogy nehezebben hagyják meggyőzni magukat, nehezebben foghatók rá az újra, talán féltékenyködnek is, mindez igaz, de mégsem indokolhatja az idősebbek, a nyugdíjasok mellőzését. Meg kell találnunk a számukra igazán megfelelő, testhezálló tevékenységi formákat és feladatokat. Mivel ők helyzetüknél fogva, a társadalom legérettebb, leg- hancedzettebb csoportját jelentik, kézenfekvő, hogy a jelenlegieknél sokkal komolyabb feladatokat is rájuk lőhet hízni, — például a különböző szintű társadalmi ellenőrzés posztjain. A nyugdíjasok tömegesen alkalmasak arra, hogy részt vegyenek az államigazgatás, a társadalmi politikai szervek működését vigyázó, ellenőrző szervek munkájában. Mindez pedig nem egyszerűen az eddigiek folytatását jelenti. Túl kell látnunk a nyugdíjas klubok, öregek napközi otthona, szociális gondozás körein — bár e tekintetben is jóval többet és jobban kell cselekednünk —, mert most a népf rontkongresszus után újra ki kell nyitni bizonyos kapukat a nyugdíjasok milliós tábora előtt a közéleti tevékenység minden, területén. A társadalominak nagy szüksége van erre, a nyugdíjasok pedig mindent — életük értelmét lelhetik meg, ha okosan nyitunk számukra tért. VASVÁRI FERENC Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdán ülést (tartott. Megtárgyalta és elfogadta a Fejér megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának beszámolóját a tanácsi szervek tevékenységéről, a munkásosztály helyzetének javítására hozott párt- és kormányhatározatok helyi végrehajtásáról. A végrehajtó bizottság feladatául szabta, hogy a következő tervidőszakban fordítson még nagyobb figyelmet a települések arányos fejlesztésére, az életkörülmények javítását segítő vállalati és lakossági társadalmi hozzájárulás ösz- szehangolására, a tanácsi munka demokratizmusának fejlesztésére. Felhívta a minisztériumok és a főhatóságok vezetőit, hogy e feladatok megoldásához nyújtsanak hathatós segítséget a megyének. A kormány jelentést hallgatott meg az ötnapos munkahét bevezetésének' előkészületeiről, és á Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatait figyelembe véve határozott a további tennivalókról. Gyenes András az V. kerületben Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára szerdán látogatást (tett a főváros V. kerületében. Részt vett a kerületi párt-végrehajtó bizottság ülésén, majd ellátogatott a MOGÜRT Gépjármű Külkereskedelmi Vállalat székházába. Szekszárd A városi tanács vb-iilése A költségvetési ellenőrzések tapasztalatairól szóló beszámoló elfogadása után a költségvetési üzem munkájáról tárgyalt szerda délutáni ülésén a szekszárdi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az üzem 1980-ban 26 millió 38 ezer forint árbevételt ért éli s tervét 97,8 százalékra teljesítette. Ez annak is a következménye, hogy — bár javult a munka termelékenysége — a tervezettnél kevesebb volt a dolgozók létszáma. A megnövgkedett követelményeknek a gazdaságosságra való törekvéssel, a gépék teljes kihasználásával és jobb munkaszervezéssel igyekeztek eleget tenni az üzemben, ahol jelenleg nyolc szocialista brigád dolgozik. A költségvetési üzem terveiben az idei évre több kiemelt feladat megoldása szerepel. Ilyen például a Tambov lakótelep parkosítása, a Sió-kemping építése, s kertészeti növényház létesítése. A szekszárdi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága jóváhagyta a költségvetési üzem 1981. évi részletes feladattervét, majd a soron következő tanácsülés előkészítéséről tárgyalt. Tanácskoztak a bizalmiak Célok, tervek a TÁÉV-nél A Babits Mihály Megyei Művelődési Központban tanácskozott tegnap a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat 151 fős bizalmi testületé. Döntöttek és véleményt mondtak a vállalati gazdálkodás különböző kérdésedről, a vállalati VI. ötéves tervekről, a kollektív szerződésről, szociális, kulturális, sport-, segélyezési és üdülési alapok 1980. évi fel- használásáról, végül minősítették a TÁÉV vezetőinék tevékenységét. A testület ülésén részt vett dr. Csehák Judit, a SZOT titkára, Horváth József, az SZlMT vezető titkára, Mor- hauser Ádám, az ÉFÉDOSZ megyei bizottságának titkára. Mlint Villányi József igazgató az előre kiadott írásos anyaghoz fűzött szóbeli kiegészítésében elmondta^ jelenleg három kritikus terület van az építőiparban: a kapacitás lékötése, munkaerő- helyzet, a fejlesztési pénzforrások hiánya. A TÁÉV a gazdálkodási körülmények eltérő alakulását figyelembe vevői, kétviariációs, nyitott tervkoncepciót dolgozott ki, melyet szavazásra bocsátottak. A testület a feltételekhez jobban igazodó javaslat mellett tette le a voksát, hogy a tervidőszak alatt az építés-szerelési termelés 5200 millió forint legyen. 1981—82-ben a termelés szintentartása, 1983 —85 között 20 millió forintos bővítése a cél, az export- tevékenység fokozásával egy időiben. Aktív, kritikus légkör volt a tanácskozáson, a dolgozók képviseletében megjelent bizalmiak valós gondokat, problémákat feszegettek, megoldásukra javaslatokat tettek. A vitában a SZOT titkára, dr. Csehák Judit is felszólalt. Haberschusz Erzsébet Fotó: Bakó Jenő Kádár János fogadta józef Czyreket Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán az MSZMP KB székházában fogadta Józef Czyreket, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának tagját, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterét, aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Púja Frigyes külügyminiszter, Ganamvölgyi József, a Magyar Népköztársaság varsói, valamint Tadéusz Pietrzak, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. A látogatásról kiadott közleményt a 2. oldalon közöljük. Az igazgató előterjeszti a vitaindító beszédet Szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélés
