Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-15 / 88. szám

1981. április 15. iVÉPÜJSÁG 5 Tudósítóink írjak Parkolóhelyet a mozgássérülteknek Nem sokan vannak az autós mozgássé­rültek, de azért létezésükkel a hatóságok­nak számolni kell, akárcsak a problémáik­kal, amelyeket a hatóságoknak, a társada­lomnak: meg kell oldalni. Egyrészt az állam azzal segít, hogy or­vosi javaslatra kiutal számukra kedvezmé­nyes Hyoomat autót és hozzá kedvezmé­nyes benzint, a többi rokkantat pedig ked­vezményes benzinjeggyel látja el. Ok' is lehetnek éppen olyan hasznos tag­jai a itársadalomnak, mint bármelyik egész­séges kétkezi munkás, akii ülőmunkát végez. Nos, ez eddig rendben is volna. De nem­csak a mozgássérülteknek, hanem az egészségeseknek is van autójuk. A parkoló­helyek azokat sokszor be sem tudják fo­gadni, sem a lakások előtt, sem a munka­helyek környékén. A nem rokkant ember­nek ez nem okoz nagy problémát, mert hé nem talál a lakása vagy a munkahelye kö­zelében parkolóhelyet, akkor száz-kétszáz méterrel odébb áll meg, és onnan megy a lakásába vagy a munkahelyére. De mi legyen a mozgássérülttel, aki még 25 vagy 50 métert sem tud gyalogolni? Nos, ha a társadalom adott kedvezményt a kocsira és a benzinre, akkor ezt is meg tudja oldani. Nincsenek Olyan Sokan a rokkant kocsi­tulajdonosok, hogy akár a lakásuk előtti parkolóban!, akár a munkahelyük előtti té­ren ne találnának részükre egy, a kapuhoz közel lévő parkoklóhélyet, amit csak ők használhatnának: Gondolom, ennek a költsége sem lenne olyan nagy, hogy akár a KPM, akár a vá­rosgazdálkodás ne tudná azt a néhány táb­lát a mozgássérültek érdekében és védel­mében a megfelelő helyre kihelyezni. Egyébként is a MOZGÁSSÉRÜLTEK ÉVE van, és nem hinném, hogy ez a kis többlétkiadás alapjaiban megrázkódtatná az említett vállalatokat. Persze, arról se feledkezzünk meg, hogy a mozgássérültek kocsija különleges jellel legyen ellátva, hogy e jel segítségével oda tudjanak állni, ahol a hely a részükre ki van jelölve. SOTKÓ JÁNOS Az Unió a HUNGAROPLAST-on Anyák iskolája Ismét megnyitotta „kapuit” Bonyhádon, a városi műve­lődési központban az Anyák iskolája, amelynek olyan nagy sikere volt 1980-ban. Április 9-én tartotta meg el­ső előadását a tervezett négy­ből dr. Zoltán Vilmos szülész­nőgyógyász főorvos, aki a kismamáknak a következő témákról beszélt és beszél: a családtervezés, a terhes­ség élettana és anatómiája, a terhes nő életmódja, a szü­lés. Ezt követően dr. Futár Rajmond gyermekfőorvos elő­adásait hallgathatják majd a bonyhádi és a környékbeli kismamák. A környékbeli községekből a kismamákat a városi művelődési központ utaztatja, sőt arról is gondos­kodnak, hogy amíg a szülők előadást hallgatnak, addig a gyerekek is játszhassanak, szórakozhassanak. DR. KOVÁCS ZOLTÁN Magyarországon sokat fej­lődött az elmúlt két évben a műanyagipar. 1978-ban 205 ezer, 1980-ban már 318 ezer torma műanyagot gyártottak hazánkban. Különösen jelen­tős volt a pvc-termelés növe­kedésé. Ezt az eredményt jól tükrözte az idei HUNGARO- PLAST-kiállítás, amelyen részt vett a dombóvári Unió Ipari Szövetkezet is. A szö­vetkezet műanyagipari ága­zatának termelési értéke ma már eléri a 110 millió forin­Mórágyon, egy régi malom­épületből, társadalmi mun­kában hagyománymegőrző helyet alakítanak ki. Itt he­lyezik el azokat a régi hasz­nálati tárgyakat, eszközöket, amelyeket a honismereti szakkör tagjai és aktivistái gyűjtöttek össze. Már eddig közel 250 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a mórágyiak az emlékhely kialakítása érdekében. Leg­utóbb például bekerítették, tot. A kiállításon népszerűek voltak az országban egyedül itt gyártott, szép színhatást is biztosító polistirol és pvc mesterkeverékek és nagy si­kerük volt a mártóeljárással készült gumiipari termékek­nek: a vérszérumsapkénak, a műtőujjas kesztyűknek, az állatorvosi kesztyűknek, a színes léggömböknek, a mar­garéta cumiknak, az ipari savkesztyűknek. WILHELM ÁDÁM illetve parkosították az épü­let telkét. Természetesen vál­lalták a kert további gondo­zását is. A művelődés helyi vezetői szerint a hagyománymegőrző épületet idén május elsején adják át rendeltetésének. Ezen a napon kiállításokkal és más rendezvényekkel te­szik színessé a község új művelődési létesítményének avatását. LOVAK ANDRÁS Régi tárgyak, régi malomban Tanulmányi kirándulás A magyarkeszi általános is­kola tantestületének kezde­ményezésére, közösen a nagy- szokolyi általános iskolával az IBUSZ segítségével a ta­vaszi szünetben, háromnapos tanulmányi kirándulást szer­veztek a két község nyolca­dikos tanulóinak. Az első két napon a negy­vennégy diák megismerke­dett Észak-Magyarország ne­vezetességeivel, egy napot pedig Kelet-Szlovákiában töl­töttek a gyerekek. A kirándulás érdekessége még az is, hogy az őszi me­zőgazdasági munkák során megkeresett összeget erre az útra tartalékolták. A gyere­kek a kirándulás során Ba­konyi Irma tanárnő vezetésé­vel földrajzi és történelmi ismereteiket bővítették. MINÁRIK LAJOS Egy szép példa A bonyhádi Vasipari Szö­vetkezet Dobó Katica, Há- mán Kató és Angela Davis szocialista brigádja ellátoga­tott az őrbottyáni mozgás- sérültek intézetébe. A szo­cialista brigádok 5600,— Ft készpénzt, ezenkívül házi ké­szítésű levestésztát, sütemé­nyeket, édességet, stb. vittek az intézet kis lakóinak. A Dobó Katica és Hámán Kató brigád az idén harmad­szor nyerte el az aranykoszo­rús kitüntetést. Az Angela Davis brigád ezüstkoszorús kitüntetést kapott jó munká­jáért. Az ezért kapott pén­zen bérelték az autóbuszt és harminchármán látogattak el az intézetbe, amelynek 150 lakója van. A szocialista brigádok el­határozták, hogy továbbra is kapcsolatot tartanak az inté­zettel. HAJAS DEZSÖNÉ Védjük a madarakat! , A költöző madarak egy része már megérkezett hazánk védett területeire. Részben már zöldibe borult a táj, újra be­népesülnek madarakkal az erdők, a rétek, a mezők’és a víz­partok. Ismét csodálhatjuk éneküket, néhany flaj színpompás nászruháját, fészéképítésüket, és ivadékgondozásukat. Hazánk (területén az utóbbi évek adatai alapján 190 ma­dárfaj fészkelt rendszeresen és 15 faj alkalmanként. Az ed­dig legalább egyszer megfigyelt fajok szálma 245. Közülük 12 flaj van végveszélyben (uhu, kerecsen, széki csér, stb.j. Általá­ban 30 pár az a határ, ami alatt az érintett faj kipusztulás­tól közvetlenül veszélyeztetett. Valamilyen okból további 32 flajnak az állománya van veszélyben. Az emlber napjainkig 139 madárfajt pusztított ki, ennek oka legtöbbször az emberi kapzsiság és a tudatlanság volt. Mindent meg kell tenni azért, hogy ez a folyamat megszakad­jon. A Magyar Madártani Egyesület központi irányítása ré­vén, az országban ma már 32 helyi csoport működik, 4900 taggal. Megyénkben két csoport van — Szekszárdon és Dom­bóváron —, .200 fővel. Feladatuknak tartják!, hogy a megye lakosaival a legfontosabb madárvédelmá törvényeket tudas­sák, mert még mindig sok természetvédelmi törvénybe ütkö­zőt tapasztaitlak. A jelenleg vadon élő madarak védelméről a 12/1971. sz. kormányrendelet intézkedik, ezek szerint:' _ — a természetvédelem' alatt álló, vadonéiő madarat tilos elejteni, elfogni, tartani, árusítani és preparálni. A preparáló azonos büntetés alá esik, mint a preparálást kérő személy; — ragadozó madár tartásához, külföldre szállításához a természetvédelmi főhatóság engedélye kell; — a védett madarak és fészkelőhelyeiik elpusztításából, fliókák és tojások kiszedéséből eredő kárigényt az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal érvényesítheti a pol­gári jog szabályai szerint. Pl. ha vörös vércse fészkéből 3 to­jást kiszed valaki, 9000 forint bírságra ítélhető. A 17. §. kötelezően előírja az erdészék, erdőőrök, vad­őrök és mezőőrök számára a természetvédelmi jogszabályok betartásának ellenőrzését. Itt az ideje, hogy valamennyien a kor szellemének, meg­felelően, gondolkozzunk és éljünk. A természet értékeit nem felélni, hanem védeni és megbecsülni kell. NAGY SÁNDOR, a dombóvári helyi csoport titkára A szülők munkájával - a gyerekek örömére Óvodai KRESZ-park Iregszemcsén Aki jól tudja a KRESZ szabályait alkalmazni, az nemcsak a saját, hanem em­bertársa életét, testi épségét is védi. A szabályok alapos elsajátításához jó, ha már kicsi korában hozzákezd az ember. Az e korban történő elsajátítás lehetőségét bizto­sították Iregszemcsén a közel 150 óvodás számára, közös összefogással. A kezdemé­nyező és fő szervező Pásztor- né Székely Éva óvónő az óvodák KRESZ-park létre­jöttéről a következőket mondta: — Az óvodai KRESZ-park- hoz a földhordást már há­rom éve elkezdtük a szülők­kel. Az aszfaltozást tavaly végeztük el. A föld- és gép­munkákban a helyi termelő- szövetkezet szocialista bri­gádjai és a kutatóintézet dol­gozói jeleskedtek. A munká­ból kivették részüket a szü­lők, a községi RlSZ-szerve- zet tagjai, a kisegítő iskolá­sok és az óvónők. Volt olyan szülő is, aki egyedül festette az összes KRESZ-táblát, más saját költségén fuvaroztatott a KRESZ-park számára. A tervrajzot, szintén társadal­mi munkában, a szekszárdi iroda készítette. Kép és szöveg: Tácsik Attila Pásztorné Piszker Ferenc párttitkár átadja a kicsinyeknek a pályát Szépen, sorban...

Next

/
Thumbnails
Contents